Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-30 / 175. szám
Kedd, 1963. július 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP 300 FÉRŐHELYES SERTÉSHIZLALDA A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséért a súgván termelőszövetkezetben. A hizlaldát augusztus brigádja. 20-ra készíti el a tsz épitőElső osztályú selejt 240 000 darab tetőcserepet utalt ki a kaposvári TÜZÉP- nek az Épületanyagellátó azzal, hogy a Békéscsabai Téglagyár szállítja le július 31-ig. Közismertek termelési és szállítási gondjaink, mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, ami ezután történt. Július 10-ig 74 060 darab cserép érkezett meg Kaposvárra az okmányok szerint első osztályú minőségben. Az ember azonban első pillantásra láthatta, hogy a cserép korántsem olyan kiváló mint Békéscsabán hiszik. Mivel a kaposvári vállalat szóvá tette ezt, a téglagyár szakemberei hosszas alkudozás után hozzájárultak, hogy 52 060 cserepet másodosztályúra, 22 000 cserepet pedig harmadosztályúra értékeljenek le, mert a mész valamennyin kipattog, és néhány perces locsolás, majd szárítás után a cserép valami lyukas edényhez hasonlít. A téglagyárnak az volt a véleménye még ekkor is, hogy a TÜZÉP adja csak el, majd ha a vevő kifogásolja, ők kicserélik. Furcsa álláspont. Július 27-ig újabb 45 000 cserép érkezett, s megismétlődtek a panaszok. Most újra vizsgálat, majd leértékelés következhet. Közben jó néhány építkezés leállt, mert nincs tetőfedő anyag. Nem tudják a somogyjádi borjúnevelöt befedni, több magtár is használhatatlan, mert szabad ég alatt mégsem tárolhatják a gabonát. A kaposvári lakóház-építkezésekhez 40 OOfl cserépre lenne szükség. De nincs. És félő, hogy a békéscsabaiak július 23-i ígéretével ellentétben nem érkezik meg a hó végére a várt 120 040 darab cserép sem. Ha viszont érkezik valami, akkor sem lesz benne köszönet. Helyesnek tartanánk, ha a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőanyag és Építőanyag Főigazgatósága vizsgálatot rendelne el a békéscsabai selejtcserepek ügyében, mert az intézkedésről tájékoztatni szeretnénk olvasóinkat. P. Gy. Akadozik a zöldséges ivüiiiölcsszátütás Nincs elég gépkocsi (Tudósítónktól.) Igen sok szállítóeszközt igényel a zöldség- és gyümölcs- szállítás. Naponta 10—12 vagon zöldáru kell Kaposvár és a Ba- laton-part ellátására. Visznek megyénkből zöldséget, gyümölcsöt a fővárosba és a dunántúli iparvidékekre is. A 13. sz. Autóközlekedési Vállalatnak 55 gépkocsiját kötik le ezek a szállítások. 20 autó áruterítést végez, 35 pedig az árukat gyűjti be, s a távolsági fuvarokat bonyolítja le. Noha ez az 55 gépkocsi kevés, a Fuvarelosztó Tanács mégsem akar több szállítóeszközt adni a MÉK-nek. Ráadásul a gépkocsik 10—15 százalékára rendszerint nem lehet számítani, ugyanis sok az üzemihiba. Július 25-én például Böhönyén 4, Balatonbogláron 2, Kaposváron 1 gépkocsi romlott el. A MÉK-nek gyakran okoz fejtörést a szállítás, a lakosság érdeke pedig megköveteli, hogy minél kevesebb legyen a fennakadás. Az első hallásra, olvasásra talán meghökkentően merésznek és megvalosithatatlannak tetszik a kaposmérői elgondolás: egy év alatt megkétszerezik a tehénállományt. Úgy számolnak, hogy a jelenlegi 51 helyett 1964 közepén legalább 100 tehenet tartanak. Beszélgettünk erről Prukner András elnökkel, miközben bejártuk a majort; majd pedig tapasztalatainkat és a mérőiek terveit egybevetettük a félévi statisztikával. Nagy Sándor főkönyvelő adatokkal bizonyította: megvan az alapja a szarvasmarha-tenyésztésük ilyen ütemű és méretű fejlesztésének. Vegyük hát sorra az első félév főbb változásait, és mindezek ismeretében vázoljuk a tehenészet fejlesztésének lehetőségeit. Megállt a csökkenés Ellentmondásos helyzetet találunk, ha az év közi adatokat vizsgáljuk. A tehénállomány fejlesztéséről beszélnek a kaposmérői Új Élet Tsz-ben — és joggal —, viszont most kevesebb a tehenük, minit az év elején. Hogyan történt ez a csakis átmenetinek tekinthető visszaesés? Úgy, hogy már a tavasszal kiselejtezték azokat a teheneket, amelyeket nem érdemes meghagyni a tenyésztésben. Itt nagy ez az arány. A 67 darabos állományból 17 tehenet költöttek a hízómarhák közé. Közben egy tehén elhullott, kettőt pedig kényszervágni kellett, maradt hát az év eleji 67 tehénből 47. Ez csaknem egyharmados csökkenés a szokásos, elfogadható selejtezésnek meghaladja a kétszeresét. Érthető hát, hogy a mérőiek a tehénállomány nagyobb arányú növelésére törekszenek. Szükséges és lehetséges is ez. Előrelátásukra vall, hogy idejében felkészülitek a tenyész- egyedek pótlására. Legjobb teheneik utódait már eleve kiválogatták tenyésztésre, és vettek tavaly 29 üszőt. Harminc fiatal tehén Kaposmérői tervek és lehetőségek télben belépett rajta a B. 26-os, a magas termetű nyugatnémet vadász. Ugyanaz a fekete ruha volt rajta, mint az erdőben. Megállt a szoba közepén, s várta, hogy leültessék. Arcán nyoma sem volt az izgalomnak, tudta, hogy végzete elérte, s már nincs menekvés. A lakásán mindent megtaláltak, a barlangot ismerik, már minden emberét elfogták — értelmetlen tagadni. Talán köny- nyíteni akart a sorsán, amikor látható készséggel válaszolt már az első kérdésre is, miután levették róla a bilincset, s ráparancsoltak, hogy üljön le a középen elhelyezett székre. — Evett? — kérdezte Pálos a foglyot. — Igen. — Amint láthatja, jelen van az ügyész úr is. A hadnagy elvtárs készíti a jegyzőkönyvet, ugyanúgy, mint tegnap — mutatott Pálos a nyomozóra. — Legyen szíves még egyszer mondja el, miért ölte meg Sípost? — Ugyanazt tudom mondani, mint korábban. Parancsot kaptam, hogy Fecskét semmisítsem meg. Sipos viselte a Fecske fedőnevet... — És miért szaladt el a szállóból? — Az akció befejeztével azonnal vételre kellett áll- nom. — ön mikor kapta a B. 26-os fedőnevet? — csapott rá hirtelen Pálos, egészen más vonatkozásait kutatva az ügynek. — 1945-ben. —. És mikor kapott utasítást Kemecsei őrnagy meggyilkolására? A hidegvérű, mindenre elszánt kém felkapta a fejét. Erről eddig nem volt szó. Még csak nem is kérdezték tőle, hogy mi köze van Kemecsei — Erről semmit sem tudok... Nem tudom, kiről beszél őrnagy úr... — Nézze, mondtam már magának, hogy jobb, ha mindent őszintén bevall... Az őszinteség mindig enyhítő körülmény ... — Semmit sem tudok róla — makacskodott a B. 26-os. — Ezt sem ismeri? — kérdezte Pálos, és felemelt az asztalról egy kis dobozt, majd óvatosan kivett belőle egy törött üvegfiolát. A nyugatnémet vadász nagy önuralommal nézte Pálos kezét, és hallgatott. — Megtaláltuk rajta az ujjlenyomatát. Egyeztettük, kár tagadnia. A B. 26-os látta, hogy már nem tagadhat. Bólintott. — A szakaszvezetővel hogyan tartotta a kapcsolatot? — fordított a kérdéseken az őrnagy. — Telefonon és levélben. — ö ismerte magát? — Nem. — És maga? — Én természetesen ismertem. — Hogyan került vele érintkezésbe? — Kintről kaptam meg az utasítást, és a korábbi fedőnevét. — Hogyan látta el pénzzel? — Postán... — Korábban adott neki utasításokat? — Csak hálózatszervezési parancsokat kapott, meg néhányszor kísérletezgettem vele, hogyan viselkedik. — Hogyan válaszolt magának? — Mindig más és más faluból, gépelt borítékkal, a miskolci postára... Küldtem neki vegyi indigót, s később azt használta. Aztán kapott ötven különböző nevet, besorszamozA vemhes üszők közül 4 már leellett. Így megállt hát a te- ♦ hénállomány év közi csökkené- j .se. s június 30-án 51 tehenet va. Ugyanennek a másolata; vehettek nyilvántartásba. A megvolt nálam is, és mindig a? vemhességi vizsgálatok ered- következő névre kellett külde-f menyeinek tanúsága szerint nie a levelet a miskolci postá-í számíthatnak arra, hogy az i'a..: |év végéig összesen 30 előhasi — Rágyújt? -üsző gyarapítja a tehénállo— Ha megkínálna, őrnagy úr, t manyt. szívesen venném ; Az idén várhatóan néhánnyal — No, gyújtson rá! Kísérjék)több.^? szüleük, mint ahány ki az előszobába! eladnak vagoba. Erük, ,. ♦ tudjak a meroiek, hogy a megA B. 26-os-t újra megbilm-» felelő üszőt érdemesebb te- cselték, és kivezették azi előszó-; nyészállatnak fölnevelni, mint baba. Az őrnagy ezután Fe-j rnegihizlalni. A kormány új in- renezrt faggatta, hogy milyen 5 tézkedései hozták ezt a ked- embernek ismerte meg a sza-, vező fordulatot. Kaposmérő- kaszvezetot, hogyan került a; ben igyekeznek felhasználni az hadsereghez. Ferenczi részlete-Jelőnyösebb anyagi lehetősége- sen válaszolt a kérdésekre. iket a háztáji gazdaságokban is Egy óra isi elmúlt már, ami-fa tenyésztés fejlesztésére. A kor Pálos javasolta, hogy men-f szövetkezet vezetői már kere- jenek le ebédelni, addigra meg-f sik is a lebonyolítás legjobbnak jönnek Ferenczi szülei is. —| ígérkező formáit. Együttesen Beszéljen a húgával — far-| kezelik a közös és a háztáji ál- dult Ferenczi századoshoz is-i lományt, elősegítik, hogy a hozmát —, talán éppen az erősíte-» záértő gazdák az ország, a né meg, ha teljes meztelensé-f megye köztenyésztésének adják gében megmondanánk neki, 4arra alkalmas üszőiket. ki volt ez a gazember... — Akkor is várjunk még néhány napot, őrnagy elvtárs. — Van egy tippem. Jelen lesz Éva is, amikor a szüleivel beszélgetünk. Csakugyan! Behívjuk! Ha ez sem döbbenti meg, akkor... — Őrnagy elvtárs... ne feledje, hogy Éva nagyon rendes lány... Az ügyész és a rendőrtisztek lementek az ebédlőbe. Liszteai közben odasündörgött a parancsnoka mellé, s kissé hízelegve próbált kiszedni belőle néhány dolgot, amit még mindig nem értett. — De kíváncsi maga, főihadnagy elvtárs! — csapott a vállára Pálos. — Nőn volt ebben semmi ördöngösség. (Foiyíatjti&J A mintegy másfél ezer hold íszántójú közös gazdaság nem [elégedhet meg 60—70, de még •100 tehénnel sem — így vélekednek Prukner elvtársék. Van ! további utánpótlás. Jelenlegi : állományukban százra tehető a : különböző korú — 3 hónapnál •idősebb — üszők száma. Feüne- [velik őket, hogy a fiatal te- I nyészegy edekkel pótolhassák a [következő évek selejtteheneit, ;sőt tovább növelhessék tehenészetüket. Növekszik a jövedelem A tehenészet fejlesztésének terve természetesen előzetes gazdaságossági számításon alapszik. Fél év adatai nem mutathatják pontosan egy ilyen bonyolult üzemág ráfordításainak és hozamainak különbsé- 'fiét, ám a mérőiek azt már fölismerték: van pénz a tehenészetben. Nagy élvtárs, a szövetkezet főkönyvelője kiszámította, hogy az év végéig leellett üszők után járó 120 000 forint állaim támogatás 2 forint 20 fillérrel növeli minden munkaegység értékét. Ezt a 4000 forintos kedvezményt tartják az anyagi ösztönzés legszámottevőbb tételének. Tejért is több pénzt kapnak. Nemcsak azért, mert emelkedett az ára, hanem azért is, mert növekszik a tejtermelés. Az okszerű selejtezési a tehén- állomány minőségének javulását eredményezi. Tavaly egész évben 2350 liter tejet adott egy-egy tehenük, az idei év első hat hónapjában pedig 1480 liter az egyedenkénti hozam. S azzal is növelhetik eredményüket, hogy áttérnek a borjak itatásos nevelésére. Szakember irányításával Takarmányuk van, épületre, új istállóra szükségük lesz a mérőieknek. Addig is találhatnak átmeneti megoldást. Az elszállított hízómarhák helyére beköhetik a friss borjas teheneket, a növendékek egy része pedig elfér az évekkel ezélőtt átalakított egyéni istállókban, pajtákban, így például Szalai János gazdasági épületeiben. Remélhetőleg nem lesz ennek adóügyi akadálya! A szövetkezet vezetői elmondják, hogy Gulyás József, Fodor László, Fok Henrik és Szabó Sándor tehenészek jól ellátják teendőiket. Torma Gyula, aki korábban brigádvezető volt, most a felsőfokú technikumról visszatérve mezőgazdászként dolgozik az állat- tenyésztés fejlesztésén. Nem kétséges, hogy frissen szerzett szaktudásának meglesz majd a gyakorlati haszna. Minden személyi és tárgyi feltétele megvan tehát Kapós- mérőben annak, hogy növeljék a tehénállományt. Ügy, ahogy arra ráirányítja a figyelmet mostanában számos fórum, köztük legutóbb a tsz-vezetőb megyei tanácskozása is. Kutas József azÁLLATFOR .Ml VÁLLALATTAL Ä SZERZŐDÉSES hizlalás ÉS TARTÁS * 1SZ fazontzj KÖSSÖN SZERZŐDÉST Kizárólag saját tenyésztésű állatra kötött kis súlyú nevelési és növendék- marha-hizlalási szerződésre takarmányt is biztosít az Állatforgalmi Vállalat az alábbiak szerint: Az 1963. évi kis súlyú növendékmarha- nevelési akcióban, ha a termelő az állat fölnevelését 200 kg-os súlyig vállalja, a szerződés megkötésekor 1 q abraktakarmány, ha a termelő az állat fölnevelését 300 kg-os súlyig vállalja, a szerződés megkötésekor 1 q abraktakarmány, a szerződés megkötésétől számított három hónap múlva újabb 1 q abraktakarmány, az 1963. évi bika-tinó- és üszőhízlalási akcióban, ha a termelő az állat felhizlalását bika-tinó esetében legalább 430 kg súlyra, üsző esetében, ha a hizlalást legalább 380 kg súlyra vállalja, a szerződés megkötésekor 1 q abraktakarmány, a szerződés megkötésétől számított hat hónap múlva újabb 2 q abraktakarmány beváltására jogosító utalványt kap. Fenti feltételeken kívül felhívjuk a figyelmet arra, hogy takarmányjuttatásban csak a legföljebb 120 kg-os súlyban lekötésre kerülő állatok részesíthetők. A kiadásra kerülő takarmányutalványokat 1963. július I.,illetve az ezt követő időpontban váltják be.
