Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-30 / 175. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1963. július 30. Tüntetés a faji megkülönböztetés ellen Brookiynban Brooklyn, New York: Több mint ezer fehér és színes bőrű meg­szállta a íiownstate-i egészségügyi központ építkezési színhelyét, és tiltákozott azellen, hogy a munkáltatók megkülönböztető in­tézkedéseket alkalmaznak a színes bőrűekkel szemben. A rend­őrség több mint 300 tüntetőt letartóztatott. A képen: A tüntetők egy csoportja elállja a cementtel megrakott teherautók útját az építkezés színhelyén. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az Amerikai Űrkutatási Hivatal bejelentette, hogy si­keresen módosították a Syn­com II. mesterséges hold pá­lyáját. A műhold pályáját úgy sikerült megváltoztatni, hogy földi parancsra műkö­désbe léptették a Syincom II. pótrakétáját A . Syncom Il-t pénteken bocsátották fel. A kísérletnek az . a célja, . hogy a műhold pályáját összhang­ba hozzák a Föld pályájával, és így a Syncom II. a Földhöz képest állandó helyzetet fog­laljon eL A július eleje óta Francia- országban vemdégszereplő Du­; na Művészegyüttes a múlt hét végén Bretagne-ban lé­pett föl a Quimper városában hagyományosan sorra kerülő connouaille-i ünnepi játéko­kon. A 20 000 főnyi közön­ség rendkívül nagy ováció­ban részesítette a magyar táncegyüttest. Az előadáson jelen volt dr. Lakatos Emil, a párizsi magyar követség ideiglenes ügyvivője és Gye- nis Jenő követség) titkár. Egy észak-columbiai falu­ban tartott lakodalom alkal­mával nyolc ember ételmér­gezésben meghalt. A Creole amerikai olajtár­saság olajvezetékét Pu.nto Fijo (Venezuela) közelében felrobbantották. A robbanás következtében nagy tűz is ke­letkezett. Súlyos tömegszerencsétlenség történt hétfőn reggel Kairó régi vá­rosnegyedében. Mint nyugati hír­ügynökségek jelentik, eddig még meg nem állapított okokból ösz- szedőlt három épület, és romjai alól a kora délelőtti órákig 13 holttestet húztak ki. Félő, hogy a szerencsétlenségnek még több ha­lálos áldozata van. A három ház­ban ugyanis 150 személy lakott Vasárnap hazaérkezett Kádár János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes társaságában, vasárnap délután hazaérkezett Moszkvából. A határig eléje utazott Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár Jánost a Nyugati pályaudvaron Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai^ Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, Péter János külügyminiszter, Hollai Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője és Prieszol József köz­lekedés- és postaügyi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt a fogadtatáson N. R. Seleh követ-tanácsos, a Szovjetunió bu­dapesti ideiglenes ügyvivője. (MTI) Irak terroruralom alatt A Pravda cikke az iraki kivégzésekről A Pravda vasárnapi számá­ban Irak baathista vezetőinek újabb aljas bűncselekményé­ről közöl cikket. A bagdadi rá­dió ismertette a katonai fő- kormányzó közleményét há­rom iraki kommunista — Dzsamal Alhajdari, Abdel Dzsabbar Bahba és Muham- med Szaleh el-Abadzsi — meggyilkolásáról. A kivégzet­tek nevét — írja a Pravda — jól ismeri az egész iraki nép. «•Az imiperializmusellenes, a demokráciáért és az iraki dol­gozók boldog életéért vívott küzdelem állhatatos harcosai voltak.-« A lap megállapítja, hogy a főkormányzó közleménye hali­ján ítélték el a hazafiakat, és »nem említi azt, hogy ezeket az embereket titokban katonai törvényszék ítélte halálra, s az ítéletet is titokban hajtották végre«, fi Pravda fölveti azt a lehetőséget, hogy a három ira­ki kommunista perében egyál­talán nem került sor tárgya­lásra. A legutóbbi jelentések szerint ugyanis Szalam Adilt, az Iraki Kommunista Párt első titkárát nem ítélték, el, hanem halálra kínozták. * »Bármilyen terrorisztikus eszközökhöz folyamodjanak is azonban Irak vezetői — írja a Pravda —, nem sikerül szét­zúzniuk a kommunista pár­tot, eltiporni az iraki nép sza­A szerencsétlenség után a kör- . - - - , nyező házakat azonnal kiürítették, gat arról, milyen vádak alap- badsagszereto szellemet. 55 óra a romok alatt — Élve eltemetettek felkutatása Hétfői jelentés Skopjéból De Gaulle saj'tóértekezlete Párizs (MTI). De Gaulle francia elnök hét­főn sajtóértekezletet tartott az Élysée-paiotában. A sajtóértekezleten több mint kilencszáz francia és kül­földi újságíró jelent meg. De Gaulle kijelentette, hogy üdvözli a Moszkvában parafáit atomcsend-egyezményt, de hoz­zátette, hogy annak értéke »korlátozott jellegű». Bejelen­tette, hogy Franciaország még ebben az évben nemzetközi ér­tekezletet szándékozik össze­hívni, amelynek keretében Franciaország a hárem másik atomhatalommal együtt tanul­mányozná a leszerelés »lényeges problémáit, még mielőtt azok teljesen megoldhatatlanná vál­nak«. Ezen a leszerelési érte­kezleten — mondotta De Gaulle — meg kellene vitatni a meglevő atomfegyverkészletek elpusztítását is. Enélkül ugyan­is — jelentette ki — a moszk­vai megegyezés mit sem változ­tat a világ helyzetén. Ami a jelent illeti — hang­súlyozta De Gaulle —, a moszkvai megegyezés nem fog­ja megakadályozni Franciaor­szágot abban, hogy felszerelje magát mindazokkal a pusztító eszközökkel, amelyekkel a töb­bi hatalmak rendelkeznek. De Gaulle a leghatározottab­ban visszautasította a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai között esetleg megkötendő megnemtámadási egyezmény gondolatát Ami pedig Fran­ciaország csatlakozását illeti, kijelentette, hogy »erre semmi szükség, mert a Francia Köz­társaság soha nem fog agresz- sziót elkövetni, ezért részvéte­le egy megnemtámadási szer­ződésben teljesen céltalan«. »Lehetséges, hogy eljön a nap, amikor őszinte egyetértés alakul ki a Szovjetunióval, és ezen a napon Franciaország is megteszi majd a békére és az európai egyensúlyra vonatkozó konstruktív javaslatait. Mind­addig azonban nem csatlako­zunk semmiféle olyan kombi­nációhoz, amelyet a fejünk fö­lött kötöttek meg Európára vagy Németországra vonatko­zóan« — hangoztatta a fran­cia. államfő, majd nyilatkoza­tában kitért a francia—ameri­kai viszonyra. Ez a viszony »baráti és szö­vetséges« — mondotta. Elis­merte, hogy vannak nézetelté­rések Fárizs és Washington között, de ezeket bizonyos kö­rök. elsősorban a sajtó »eltú­lozták«. A francia államfő ki­emelte, hogy a második világ­háború óta Fifínciaországban »nagy változások történtek«. Franciaország ma gazdaságilag és pénzügyileg független és jóllehet, a háború után rászo­rult az Egyesült Államok se­gítségére, ma olyan helyzetben van, hogy szükség esetén anya­gi támogatást nyújthat az Egyesült Államoknak — mon­dotta. De Gaulle itt rátért sa­ját európai politikájának mél­tatására, kijelentve, hogy an­nak egyik legszebb példája a közelmúltban megkötött fran- ’ cia—nyugatnémet egyezmény* Manolisz Glezosz Moszkvában Skopje (MTI). Hétfán treggel változatlan irammal folytatták a mentési munkálatokat a földrengés sújtotta macedón fővárosban, Skopjéban. A mentőosztagok háztól házig járnak, hogy megkíséreljék felszínre hozni a romok alatt rekedt áldoza­tokat. A Borba vasárnap es­ti jelentése szerint eddig 700 holttestet hoz­tak felszínre, s hivatalos személyek attól tartanak, hogy a sebesültek száma meghaladja majd a 2500- at is. Ugyanezek a körök a pénteki katasztrófa -halálos áldozatai­nak számát azokkal együtt, akiknek holttestét még nem sikerült felszínre hozni, 1500- ra becsülik. Megpróbálták már fölmérni az épületeikben keletkezett kárt is. Mint hi­vatalos helyen mondják, Skop­je . épületeinek négyötöde meg­semmisült, vagy súlyosam megrongálódcitt. A Vardar- folyó két partján új várost kell építeni, ha Skopje ismét élni akar — mondotta egy ju­goszláv vezető az AP hírügy­nökség tudósítójának. Világszerte fokozódik az érdeklődés a moszkvai atomcsend-megállapodás iránt (Folytatás az 1. oldalról.) a nemzetközi közvélemény túlnyomó többsége támo­gatja a hidegháború korlá­tozását célzó moszkvai megállapodást. A ceyloni kormány közlemény­ben jelentette be, hogy a moszkvai szerződés fontos lé­pés az általános békéhez ve­zető úton, s kifejezte reményét, hogy a megállapodást az illeté­kes kormányok rövid időn be­lül aláírják és ratifikálják. Helyesléssel fogadta a Moszkvában kötött szerződést a Német Demokratikus Köz­társaság Béketanácsa is, s nyi­latkozatában hangsúlyozza, hogy a moszkvai eredmény lelkesedéssel tölti el a béke híveit. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a Frei- fteitssender hullámhosszán su­gárzott nyilatkozatában rámu­tat: a moszkvai megállapodás után most az a legfontosabb * feladat, hogy a Varsói Szerző- dés és a NATO tagállamai kö­telezettséget vállaljanak arról, hogy nem támadják meg egy­mást. A Bolgár Népköztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé a moszkvai részleges atomkísérlet-tilalmi egyez­ményről. A mostani egyezmény kap­csán kedvező feltételek alakul­nak ki a balkáni és a föld­közi-tengeri atomfegyer- mentes övezetek létreho­zására is. A Bolgár Népköztársaság kor­mánya — mutat rá végül a nyilatkozat — továbbra is min­dent meglesz az általános és teljes leszerelési egyezmény megkötése érdekében, mivel csak ennek a problémának a megoldása vethet véget a fegy­verkezési hajszának és szaba­díthatja meg az emberiségeit a nukleáris háború állandó fe- nyegefcéséMfc A hadsereg egészségügyi osztagai, amelyek együtt dol­goznak a mentöoszlagokkal, fertőtlenítőszerekkel perme­tezik be a romokat s a még temetetlem holttesteket. A hatóságok több rendkívüli in­tézkedésre is kényszerültek. Éjszakánként például kijárási tilalmat léptették életbe a városban; a környék lakossá­gának fiatalságát behívóval mozgósították mentésre; az érintett) vidék lakossága szá­mára a védőoltásokat köte­lezővé tették; vadászatot ren­deznek a bacilushordozó kó­bor állatokra. Időközben tömegméretűvé vált Skop­je lakosságának kitelepí­tése. Hétfőn reggel karavánok szál­lították el a hajléktalan em­bereket. Ennek egyik oka az, hogy a vasárnap is észlelt ki­sebb földlökések a már meg­rongálódott épületeket ossze- döntve fokozhatják a katasz­trófát, a másik oka pedig a járvány veszély, noha Skop­jéban 500 orvos dolgozik éj­jel-nappal a járványok meg­előzése céljából. Belgrádiból közben diplomá­ciai személyek érkeztek Skop­jéba, hogy felkutassák honfi­társaikat, akik turistaként a földrengés idején a városban tartózkodtak. Mint ismeretes, az egykori »Makedönija« szál­lodában, amely a földdel vált egyenlővé, 50 külföldi vendég tartózkodott. A romok alól háromnapos megfeszített mun­ka után vasárnap sikerült a men- t(»osztagoknak élve ki­emelni a szálloda vendé­gei közül egy belga há­zaspárt: Serge Jacquemart 35 éves fér­fit és Suzanne nevű 32 éves feleségét. A házaspár a pén­tek reggeli földrengés követ­keztében összedőlt szálloda romjai alatt -teljes 55 órát töltött. Az egyik első emeleti szobában, az ágyban érte őket a földrengés. Az épület ösz- szeomlá.sakor mindketten ágyastul zuhantak a szálloda alagsorában levő bárh elvi cég­be. A mentési munkákban részit vevő egyik katona lett figyelmes segélvkiáltásaikra. A mentők teljes fél napig ás­tak lefelé, s amikor már azt hitték, hogy az élve elteme­tett emtoerek közelébe kerül- aek, betonfal állta útjukat Akkor aztomban már tisztán bsllc-tták a beszédet. Fran­ciául szólt egy női hang: »Vi­zet, vizet, szomjan halunk!« A mentőknek sikerült áttör­niük a betonfalat. A nyíláson egy kar bukkant ki. megszo­rította az egyik katona kezét, majd halk hangon valaki megkérdezte: Mi történt? Bombatámadás? Vulkánkitörés vagy talán földrengés volt? A nyílást rmlümétererbként tá­gították a mentők mindaddig, amíg egy üveg vizet nyújt­hattak be az élve eltemetett belga házaspárnak. Csak órák múlva sikerült aztán kiemel­niük először az asszonyt, majd további két óra múlva a férjét is. A belga asszony, amikor mentőit megpillantotta, el­ájult. Később a kórházi ágyon mondották el: fogalmuk sem! volt arrólj, hogy az alagsor-! ban vannak, azt hitték, hog>'| az első emeleti szobájukban» omlott rájuk a szálloda El-! mondották azt is, hogy a be-! omlott falakon keresztül a! szomszédos helyiségekből még! megmenekülésük előtt is hal-! lotitak 'hangjukat, feltételezne-! tő tehát, hogy j * szálloda alagsorában még vannak élve beteme­tett személyek. Ezért a kosztoláci bánya szak­képzett mem tőosztagának tag­jait most a szállodánál össz­pontosították, hogy újabb erő­feszítéséket tegyenek az eset­leges életben maradottak megmentésére. Miközben az élve betemetett♦ emberek felkutatása még fo-! lyik. Párizsból nyolc főnyi; szakértői csoport érkezett va-! sárnap Belgrad ba. A különle-! gesen képzett osztag speciális» műszerek segítségével az* ! 960-as adagiri (Marokkó)! földrengés után felbecsülhe-! tetten munkát végzett. Ezek! a műszerek még a nyolc mé-í Her mélységből érkezett em-! béri hangot is észlelni tudják ! Belgirádban van már a Nyu- eat-Németországban állomáso­zó amerikai hadsereg 120 ágyas tábori kórháza is. amelvhez 209 főnyi személyzet 30 jármű és teljes fölszerelés tartozik. Genfben. a Nemzet közi Vöröskereszt köznonfiá­ban közölték. ho<nr eddig 22 ország nemzeti Vöröskereszt­je vagv Vörös Félhold Tér. sacánr, egymillió sváici frank értékű orvosi seeéüvt. fölsze­relést vagy n-ánzt folyósított a földrengés áldozatainak. Manolisz Glezosz a feleségével és kisfiával a Vörös téren. (MTI Külföldi Képszolgálat) (60) — Azit mondták, hogy engem egyelőre nem hallgatnak ki, de szeretnék, ha itt lennék kéz­nél — mondta Éva, és meg- csuklott a hangja. A lány tulajdonképpen na­gyon keveset értett a történ­tekből. Semmit sem mondtak el neki, nem tudta, hogy végül is ki volt ez a Sipos, Pálos csu­pán arról beszélt, hogy erősnek kell lennie, és sürgősen el kell felejtenie Sipos emlékét, mert ez a férfi nem érdemelte meg az ő szerelmét... Azóta is foly­ton azon gondolkodik, hogy mit követhetett el Tibor, s mi rejlik a szörnyű gyilkosság mögött. A saját eszére volt utalva, de még az ő elfogult logikája is szörnyű képet ra­kott össze az elmúlt másfél hét mozaikjaiból... Liszkai főhadnagy nem en­gedte be Évát az őrnagy szobá­jába. — Nem lehet, kedves Éva. Nagyon kérem, maradjon kint egy kicsit, ez a parancs. Majd később. — Befelé menet oda- szólf a titkárnőnek, hogy sür­gősen hívja fel az ügyészt, mert megérkezett Ferenczi szá­zados ... Pálos parancsot adott: — Hozzák fel! Amíg Liszkai ismét kisietett, az őrnagy röviden tájékoztatta Ferenczi századost, hogy elké­szült a vegyipisztoiy vegyvizs- gálati jelentése, és szívesen odaadja áttanulmányozásra; bi­zonyára hasznos lesz neki, a vegyvédelmi parancsnoknak. — Tudja, mit találtunk a barlangban? — szólt aztán. A százados kérdőn nézett Pálosra. — Föld alatti adó-vevő be­rendezést. Két kilowattal mű­ködött. Külön áramfejlesztője volt... Tökéletesen kiépítették ezt a barlangot. Még ágy is volt benne. És ahová nyúltunk, min­denütt fegyvert találtunk... — Még mindig nem értem, pedig már óráik óta ezen töp­rengek, hogy miért nem lépett ez a tökéletesen kiépített háló­zat már korábban akcióba? — akasztotta meg Pálost a csend­ben ülő ezredes. — Hosszú távra telepítették őket, ezredes elvtárs. Eddig nem nagyon . dolgoztak ilyen módszerrel... Most úgy lát­szik, rájöttek, hogy a tömeg­munka nem sokat ér... Megérkezett az ügyész is. Bemutatkozott Ferenczinek. Az ajtó kinyílt, s megbilin­cselt kézzel, két rendőr liísáre-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents