Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-28 / 174. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 V e sárnap. 1963. július 2S. A KGST országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek (Folytatás az 1. Mairól.) Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-or- szágok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a barnaszén- termelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cellulózé kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében; a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről; megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népiköztársaság között a dunai vízierőmű tervezésében való együttműködésről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízierőmű építéséről; a Szovjetunió és a KGST-orszá- gok többsége között a kingi- 6zeppi foszforitbónya építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta-, a pénz- és bankügyeik területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. ii Határidő előtt üzembe helyezték á Barátság olaj vezetek csehszlovákiai és magyarországi szakaszait. A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamosenergia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelő- energetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961- hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában 10 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva; ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hpgy fejlesszék nemzet- gazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fejlett kapitalista államokkal. A KGST-tagországok nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon ”össze nemzetközi értekezletet a kereskedelem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ ösz- szes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962- júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST Végrehajtó Bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az egy üttműködés tekintetében. Az értekezlet részvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. A KGST-tagországok kétoldalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkozó elgondolásaikat és hosszútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek összehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és kooperációját. A fő figyelmet a termelés nemzetközi specializálásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamosenergia-, nyersanyag-szükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet részvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra (1966—1970) vonatkozó tervek összehangolásának határidőit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyag-szükségleteinek kielégítéséihez szükséges mező- gazdasági termelés . növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGST-tagoi'szágnak a mező- gazdaság fellendítését célzó továbbá erőfeszítésein kivül a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemiben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet megvizsgált a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet részvevői internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy a proletár internacionalizmus elvei alapján valamennyi ország belső erőforrásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfontosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi részvevő nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekben. (MTI) Színház a Balatonon! Látogassa a Veszprémi Petőfi Színház előadásait VIZISZINPADON Július 28-án FONYÓDON Július 29-én BAL A TONLELLÉN Július 31 -én KESZTHELYEN (3786) SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM elmű vígjátéka a budapesti MÁV Szimfonikusok közreműködésével. Kennedy: Az atomcsendegyezmény fontos és első lépés a béke felé Washington (MTI). Az atomfegyver-kísérletek részleges beszüntetésére vonatkozó szerződés Moszkvában történt parafálása alkalmából Kennedy, az Egyesült Államok elnöke pénteken beszédet mondott az amerikai rádióban és televízióban. Az amerikai elnök a többi között a következőket mondot- ta: — A remény szellemétől áthatva szólok önökhöz ma este. Az atomfegyverek megjelenése 18 évvel ezelőtt megváltoztatta a világ és a háború arculatát. Hangoztatta: Most először született egyezmény arról, hogy a nukleáris pusztítás erőit nemzetköri ellenőrzés alá helyezik. Ennek az egyezménynek megvannak a maga korlátái — mondotta. — A szerződést aláíró országok bármelyike visszaléphet, ha úgy látja, hogy rendkívüli események veszélyeztetik érdekeit. Ez az egyezmény önmagában még nem jelenti az atomháború fenyegető veszélyének megszüntetését, nem csökkenti a lel halmozott atomtegyverkész- ieteket, nem állítja le az atomfegyverek gyártását, nem korlátozza használatukat egyr háború esetén. Mégis e korlátozott jellegű egyezmény jó; csökkenteni fogja az atomfegyver-kísérletek számát; megtiltja az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, a Szovjetuniónak és mindazoknak, akik aláírják a szerződést, hogy folytassák az emberiséget oly nagymértékben nyugtalanító légköri atomkísérleteket, s ezzel megadják az emberiségnek a reménység rég várt jelét. Ez az egyezmény még nem jelenti az aranykor kezdetét, de fontos és első lépés a bél-e felé, az ésszerűség felé, és egy lépésnyi eltávolodást jelent a háborútól. Kennedy ezután a következőkben foglalta össze véleményét az egyezmény jelentőségéről: 1. Ez az egyzmény csökkentheti a nemzetközi feszültséget, és megnyithatja az utat szélesebb körű egyezmények megkötése előtt. A további egyezményre vonatkozóan nem bocsátkozhatunk jóslásokba — mondotta —, de hozzátette, hogy ezek az egyezmények kiterjedhetnek a meglepetésszerű támadások előkészítésének ellenőrzésére s a fegyverkezés más vonatkozásaira, tovább lehet korlátozni az atomfegyverek elterjedését stb. A lényeges az, hogy további erőfeszítéseket kell tenni új, további haladást jelentő egyezmények megkötése érdekében. A következő lépések megtételének esetleges nehézségei nem jogosítanak fel arra, hogy lemondjunk a nukleáris kísérletek betiltásáról folytatott tárgyalásokban már elért lépésiről — jelentette ki. A nukleáris kísérletek eltiltásáról folyó vita régóta a Nyugat és a Kelet közötti ellentéteket szimbolizálta. Ha ez a szerződés is szimbólummá válhat — vagyis egy korszak végét és egy új korszak kezdetét szimbolizálhatja —, ha ennek a szerződésnek a segítségével minikét felet áthatja a biztonság érzete, és tapasztalatra tesz szert a békés együttműködésben, akkor ez a rövid, egyszerű szerződés minden bizonnyal az emberiség béketörekvésének történelmi kifejezője lesz. »-Használjunk ki minden további alkalmat is a feszültség enyhítésére, az atomfegyverhajsza lassítására, akadályozzuk meg a végső pusztulást« — mondotta. 2. Ez az egyezmény megszabadíthatja a világot a radioaktív melléktermékek okozta veszélyektől és aggodalmaktól. 3. Ez az egyezmény olvan lépést jelenthet, amely megakadályozhatja az atomfegyverek elterjedését. Az elkövetkező néhány évben a ielen1esi négy atomfegyverekkel rendelkező hatalom mellett egy sor már ország Is rendelkezni fog az atomfegyverek gyártásához szükséges feltételekkel. Ha csak egyetlenegy termonukleáris bomba esik egy amerikai, egy orosz vagy bármilyen más városra, mindég}', hogy véletlenül vagy tervszerűen, mindegy, hogy őrült vagy ellenség, egy nagy ország vagy egy kicsi dobja le, ez az egy bomba nagyobb pusztítást okozhat abban a városban, mint a második világháború összes bombája együttvéve — jelentette ki az elnök. »Sem az Egyesült Államok. sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Királyság, sem Franciaország nem lehet közömbös. Felelősségünk nagy: kötelességünk, hogy megakadályozzuk az atomfegyverek elterjedését, és rábírjuk a többi országot is arra, hogy ne kísérletezzék, ne törekedjék atomfegyverek birtoklására, illetve gyártására.« Ez az egyezmény egy ilyen kampány nyitólépését jelentheti — folytatta Kennedy. — Megnyitja az ajtót az atomfegyverek korlátozására vonatkozó további egyezmények előtt. Nyitva áll mindenki előtt, hjszen minden országnak érdeke a szerződés aláírása. 4. Végül az elnök kifejtette. hogy ez az egyezmény olymódon korlátozhatja az atomfegyverkezési hajszát, amely jobban megfelel országa biztonsági érdekeinek, mint a korlátlan atomkísérletek folytatása. »Egy ország biztonsága ma már nem nő feltétlenül egyenes arányban a fegyverkezésével — mondotta. — Hiszen az ellenfél ugyanezt teszi. Az atomfegyver-kísérletek korlátlan versenye, új pusztító nukleáris fegyverele fejlesztése egyik fél számára sem , teszi biztonságosabbá a helyzetet. Igaz, figyelembe kell venni az egyezmény titokban történő megsértésének kockázatát, nem valószínű azonban, hogy az egyezményt valaki hamarosan megsértené. — Remélem — mondotta az elnök —. hogy a nemzet jóváhagyja az egyezményt. — Hosszú idő óta először nyílik meg a béke felé vezető út. Nem tudhatjuk, hogy a jövő mit hoz. A történelem és saját lelkiismerétünk azonban szigorú ítéletet mend felettünk, ha nem teszünk meg minden erőfeszítést reményeink gyakorlati valóra váltására. ezt pedig itt kell megkezdenünk — fejezte be beszédét Kennedy. Borba: „Szkoplje gyakorlatilag nincs többé!“ Jelentések a katasztrofális földrengésről Szkoplje (MTI). A Borba szombaton reggel azt jelentette, hogy a szkopl- jei földrengés következtében több mint kétezer ember lelte halálát, és sok ezren megsebesültek. A lap azonban nyomatékosan hozzáfűzi, hogy ezek az adatok még nem véglegesek. A földrengés sújtotta macedón fővárosbaji egész éjjel folytak a romeltakarítási és mentési munkák. A szombaton reggel megjelent jugoszláv lapok már közölték a pénteken hajnalban bekövetkezett földrengés pusztításáról készített fényképeket. A Borba képének címe. »Szkoplje, amely gyakorlatilag nincs többé.« Közük a lapok és a hírügynökségek a katasztrófáról szóló élménybeszámolókat. Egyesek látták, amikor a szkopljei városháza füst- és porfelhőbe burkolódzott, majd amikor a porfelhő eloszlott, az épület egyszerűen eltűnt. A város ipari negyedében épült vadonatúj munkásszálló a földdel vált egyenlővé. Négyszáz lakója közül alig néhány menekült meg sértetlenül vagy kisebb sebesülésekkel. Az összeomlott szálloda egyik külföldi vendége — jelenti ki a Poütika című belgrádi 'lap tudósítója — szótlanul bámulta összeroncsolt kocsiját. Egész családja elveszett, A város minden iskolája összeomlott, vagy súlyosan megrongálódott. A nemzeti színház és az egyetem három épülete romokban hever. A szkopljei állomás homlokzatán elhelyezett óra áll: 5 óra 15 percet mutat az első nagy földlökés idejét. A mentési munkálatok közepette drámai jelenetek játszódnak le. A romok alól még mindig hallatszanak itt-ott hangok, s a mentőosztagok fáradtságot nem ismerve küzdenek minden emberéletért. A katonák közül sokan megállás nélkül immár több mint 24 órája emberfölötti munkát végeznék. (MTI) wflmm 1 (59) Pálos szaladni kezdett a világosság felé. De valamiben megbotlott. Kitapogatta a furcsa tárgyat, s érezte, hogy egy vasrúd áll ki a sziklából. A poláris fény mellett gyorsan megnézte. A vasrúd egy nyitott betonajtóból állt ki. Tehát még egy üreg van a barlangban ... Akkor viszont itt kell lennie a B. 26-osnak... A nedves kövezeten csendben arrább lépett, hogy tüzelőállást foglaljon el, s így sakkban tartsa a beton- • ajtót. Ekkor a távolból szinte | elhaló suttogással a nevét hal- flotta. I Felismerte Liszkai főhad- fnagy hangját. t Odaszökellt a barlangnyílás- f hoz. E pillanatban egy irtóza- Itos ütést érzett a jobb karján. I Elejtette pisztolyát, és másik f kezével a sebesült karjához kapott. Tenyere azonnal nedves lett. Felnézett, s két méternyire tőle a barlang nyílásása ráboruló sziklák a'att, ott állt a nyugatnémet i aiász, Kurt Müller. Fekete fraiv.v volt rajta, kezén szarvasbórkcsz yű. Fegyverét parancsolóan az őrnagyra szegezte. Pálos le a,cárt hajolni a pisztolyáért, de a férfi halkan, tökéletes magyarsággal ráparancsolt: — Ha kedves az élete, otthagyja! Jöjjön közelebb! Ha ki meri nyitni a száját, azonnal lelövöm! Pálos tudta, hogy a B. 26-os pajzsnak akarja felhasználni a főhadnagy ellen, így akar elmenekülni az ő élete árán. Ügy tett, mintha megindulna feléje, de aztán párducmozdulattal előrevetette magát, s jobb vállával nekiesett a férfi
