Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-27 / 173. szám (174. szám)

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. jú>: 37. A moszkvai megállapodás az atomfegyverek ellen küzdő népek első fontos győzelme (Folytatás az 1. oldalról) selte. Lord Hilsham azt a re­ményét fejezte ki, hogy a moszkvai szerződést »minden­ki, mindenhol-“ aláírja. LONDON MacmMan angol miniszter­einek az alsóházban kijelen­tette, hogy a Moszkvában el­ért megállapodás nemcsak »önmagában értékes, hanem reményre jogosít fel arra is, hogy a jövőben sikerül továb­bi haladást elérni«. Macmillan megerősítette, hogy az amerikai és az angol külügyrniniszter a közeljövő­ben Moszkvába utazik a szer­ződés aláírásra. A megállapodás parafálásá- val kapcsolatban Macmillan köszönetét fejezte ki Hruscsov Szovjet miniszterelnöknek. Macmillan után Wilson, a Munkáspárt vezetője hangsú­lyozta, hogy az egész világ né­pei hálával fogadták a meg­állapodást Kijelentette, most felcsillant annak a reménye, hogy eredményeket érjenek el az atomfegyvermentes öveze­tek létesítésében is. Nagy-Britanmia Kommunis­ta Pártjának Politikai Bizott­sága közleményt adott ki, és ez hangoztatja, hogy a moszk­vai megállapodás az atom­fegyverek ellen küzdő népek első fontos győzelme. Az atomfegyverek betiltá­sáért küzdő Százak Bizottsága bejelentette, hogy tüntetést rendez Franciaország londoni nagykövetsége előtt, ha Fran­ciaország nem hajlandó alá­írni a moszkvai szerződést PÁRIZS A francia kormány —mint ismeretes — kelletlenül fo­gadta a hírt, hogy sikerült megállapodásra jutnia a rész- jeges atomcsend kérdésében. Couve de Murville francia külügyminiszter nyomban ki­FilmelőhÍYás, másolás, nagyítás megrendelhető Csurgón, Marcaliban, Tabon a földműves- szövetkezeti knltúrcikk- boltban. Szemüveg javítás, Hzemüvegkeret, szemüveglenese, napvédő üveg ugyancsak megrendelhető Nagybajomban, Kadarkúton, Babócsán Bohönyén a földműves- szövetkezeti koltúrcikk- boltban. Vegye igénybe az OFOTÉRT- wsalgált főtanokat! Kérjen tájékoztatóét ! jelentette, hogy Franciaorszá­got a megállapodás semmifé­leképpen sem kötelezi, majd azt állította, hog a szerződés csupán arra jó, hogy »kikris­tályosítja a nukleáris fegyver­rel rendelkező és nem rendel­kező országok közti különbsé­get«. A francia kabinethez közel álló körök szintén olyan érte­lemben nyilatkoznak, hogy Franciaország a moszkvai szerződés ellenére is folytatja atomprogramját. A hírek sze­rint maga De Gaulle is »rend­kívül tartózkodóan« fogadta a szerződés parafálását OTTAWA Pearson kanadai miniszter- elnök kijelentette, hogy a Moszkvában parafáit szerződés rendkívüli jelentőségű, mivel távlatokat nyit a Kelet és Nyugat kapcsolatainak továb­bi megjavítása előtt. Mi — hangoztatta a miniszterelnök — mélységes elismerésünket fejezzük ki a moszkvai ta­nácskozások részvevői iránt. A kanadai kormány kész arra, hogy aláírja a megállapodást. RÓMA Az olasz miniszterelnök táv­iratot intézett Hruscsov szov­jet miniszterelnökhöz és Ken­nedy amerikai elnökhöz, vala­mint Macmillan angol minisz­terelnökhöz. A távirat elisme­rését fejezi ki a Moszkvában aláírt megállapodásért. Az olasz kormány szóvivője kijelentette: rendkívül nagyra értékeli a szerződést, és meg­győződése, hogy az fontos lé­pés a békéhez vezető úton. Hírügynökségi jelentések szerint számos kormány hiva­talosan üdvözölte a Moszkvá­ban született sikert. így elis­merését fejezte ki az atom­csendről kötött megállapodá­sért a japán, a holland, a dán, a svéd, az új-zélandi kor­mány. Norstad tábornak, a NATO európai haderőinek volt főparancsnoka szintén ki­jelentette, hogy a szerződés igen fontos lépés lehet a biz­tonság felé. AZ ÜNNEPLŐ KUBA Havanna. A kubai nép ünnepélyesen emlékezik meg a Moncada- erőd hősi ostromának 10. évfordulójáról, a kubai forradalom kezdetéről. A forradalom győzelme óta 26 új nagy gyár és üzem lé­tesült Kubában. Most épül 32 új ipari vállalat. A fiatal szo­cialista állam iparosításának ezek az első, de biztos lépései. »Elmondhatjuk — írja a Revolution című lap —, hogy magabiztosan haladunk az ország iparosításának útján, tu­dományosan megalapozott, tervszerű és szervezett, reális ala­pon.« Az idén több mint 150 millió pesót fordítanak az iparra, az energetika fejlesztésére, a mezőgazdaságra és a lakóház­építkezésre. Ez csaknem tótszerese az 1962. évi beruházások­nak. A Mancada-erőd ostromának 10. évfordulóját a sziget történetében egyedülálló munkasikerekkél ünnepük Kuba dolgozói. Valamennyi ipari és mezőgazdasági vállalat részt vesz a termelés emeléséért és a minőség javításáért indított országos versenyből. (MTI) A Varsói Szerződés moszkvai értekezletének határozata Moszkva (TASZSZ). A Varsói Szerződéshez tar­tozó államokban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottsága első tit­kárainak és kormányfőinek értekezlete meghallgatta Gro- miko szovjet kül ügym iniszter beszámolóját a szovjet kor­mánynak az Egyesült Államok és Anglia kormányával az atomfegyver-kísérletek eltiltá­sának kérdésében folytatott tárgyalásairól, és helyesli e tárgyalások eredményeit, amely tárgyalásokon megegyezés szü­letett az atomfegyver-kísérle­tek három közegben — a lég­körben, a magas légkörben és a víz alatt — való eltiltását kimondó szerződésről. A nukleáris kísérletek eltil­tása kérdésében létrejött meg­állapodás a Szovjetunió és az összes szocialista országok következetes békeszerető kül. politikájának az eredménye, a különböző társadalmi rendsze rű államok békés együttélését hirdető lenini politikájának sikere. Az értekezlet véleménye szerint a szerződés elősegíti majd a nemzetközi feszültség enyhülését és pozitív tényező lesz a népeknek a békéért és az új világháború veszélye el­len vívott harcában. (MTI) Pénteken befejezte munkáját Moszkva (TASZSZ). Moszkvában a KGST-tagál- lamok kommunista- és mun­káspártjai központi bizottsága „ első titkárainak és kormány- nyilvánosságra, főinek értekezlete. Az értekezleten közös köz­leményt fogadtak el, ennek szö­vegét későbbi időpontban hoz Belgrád (MTI). Pénteken reggel negyed hét óra tájban katasztrofális föld­erengés pusztított a dél-jugosz­láviai Szkopljéban és több más városban. Szkopljéban, a Macedón Népközt á rsaság 200 000 lakosú fővárosában a belgrádi rádió jelentése szerint kártyavárként om­lottak össze a házak a városon átvezető Varda r-fo- lyó két partján. Többek között romba dőlt a város legnagyobb szállodája és a telefonközpont épülete is. A várossal megsza­(MTI) Pusztító föidi*engé§ Jugoszláviában kadt a telefon-összeköttetés. Tanjug-jelentés szerint a földrengés Dristiná'oan, Gnyi- lanban, Kacsanlkban és más városokban is pusztított. Az első földrengés 15—20 má­sodpercig tartott. Ezt néhány perces időközben három má­sik gyengébb hullám követte. Gnyilanban 24 ház megrongá­lódott. A földrengés igen sok — lehet, hogy hatezer — ember . halálát okozta, mert a lakosság nagy ré­sze a földlökések idején még aludt. A Tangjug tudósítója sze­rint a földrengés sújtotta Szkoplje szörnyű képet mutat. A város zsúfolásig megtelt Maltedonija nevű legnagyobb szállodája a földdel vált egyen­lővé. A mentőosztagok mun­kájába bekapcsolódtak katonai egységek is. A mentési munkálatok során Pristinából 30, orvost vezényel­tek Szikopljéba. A kömyékbeU városokban iskolákat alakítot­tak át ideiglenes kórházakká a sebesültek elhelyezésére. A ju­goszláv légierő szállító repülő­gépeket bocsátott a mentőak­ció rendelkezésére. A Szovjetunió hű az emberiség érdekeihez A Perui Kommunista Párt titkárának nyilatkozata Lima (TASZSZ). Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára a TASZSZ tudósítójával folytatott beszél­getése során kijelentette: »Pártunk IV. kongresszusa világos és szilárd álláspontot foglalt el a békés együttélés és a nemzetközi kommunista moz­galom egységének, valamint a marxizmus—leninizmus alkotó módon való alkalmazásának kérdésében.« Jorge del Prado rámutatott: »Aki ragaszkodik ahhoz, hogy a háború elkerülhetetlen, és a háborút tartja a forradalomhoz vezető leggyorsabb útnak, megsérti az 1957-ben és 1960- ban elfogadott dokumentumok elveit, és ellentmond a lenini tanításnak, amely nem ismeri él a forradalom exportját.« »A Szovjetunió külpolitiká­ja — mondotta végezetül a Perui Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára — bizonyítja a Szovjetunió hűsé­gét a marxizmus—leninizmus- hoz és az egész emberiség ér­dekeihez.« (MTI) Párizsban tűntettek a sztrájktörvény ellen Párizsban csütörtökön este hatalmas tüntetés zajlott le a Republique téren, a központi munkásház előtt. Mintegy BatfceulUban Botrányba fulladt a Mes­terdalnokok előadása, ame­lyet a bayreuthi ünnepi já­tékok keretében Wagner szü­letésének ISO. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A csaknem kétezer főnyi kö­zönség hangos közbekiáltá­sokkal és füttyszóval nyilvá­nította nemtetszését. Az elő­adást ugyanis Wieland Wag­ner, a nagy zeneszerző uno­kája, aki az utóbbi években átvette a bayreuthi ünnepi játékok rendezését, egy kis­sé túlmodemizálta. A bot­rány a harmadik felvonás alatt érte el csúcspontját, ek­kor ugyanis a szereplők Wag­ner muzsikájára szambát, polkát és madisont jártak a színen. Wieland Wagner modem irányzata már eddig is né­zeteltéréseket okozott a Wagner-rajongók táborában. Botrányra azonban minded­dig nem került sor, mert azok, akik nem helyeseltél£ a wagneri hagyományoktól való eltérést, egyszerűen nem nézték meg az ünnepi játé­kok műsorát. A Mesterdal­nokok előadása azonban, úgy látszik, kirívó példája volt az új irányzatnak. (MTI) Börtönlázadás Caracasban Caracas (AP, Reuter). A venezuelai főváros La Planta nevű fegyházában ebédosztás idején mintegy adott jelre a foglyok megro­hanták, lefegyverezték és ár­talmatlanná tették őreiket. Egy csoport betört a börtön szigorított zárkáiba, és kisza­badította társait. Néhány per­cen belül a fegyház 800 fog­lya közül 700 szabad volt. Mint nyugati hírügynökségek írják, minden jel arra mutat, hogy a lázadást a börtön túl­nyomórészt politikai foglyai szervezték meg és hajtották végre. Venezuelában már évek óta egyre fokozódó fegyveres partizán ha re folyik Betancourt elnök népelnyomó kormánya ellen. A hatóságok a legtöbb politikai foglyot ebben a bör­tönben zsúfolták össze. A rendőrség a börtön lázadás po­litikai jellegét tagadni próbál­ja. A felkelés első órájában úgy látszott, hogy a fellázadt fog­lyok sikeresen tudják végre­hajtani tervüket. Miközben börtön őreik a fegyház egyik lezárt cellájában lefegyverez­ve és ruhátlanul tétlenkedtek, a foglyok legtöbbje börtönőri egyenruhában kitört az utcá­ra, s a környéken egy házban el barikád óz ta magát. Egy má­sik csoport a szomszédos rend­őrállomást foglalta el, hozzá­jutott a rendőrség fegyverei­hez és kézigránátaihoz, sőt még három rádiós rendőrautót is zsákmányolt. A caracasi helyőrség és a rendőrség ezután tankokkal vonult a helyszíni-e. Lövöldö­zés kezdődött, ezalatt a fővá­rosban bezártak a boltok, el­néptelenedtek az utcák. A rendőrök, minthogy a foglyok közül sokan zsákmányolt egyenruhában harcoltak, zseb­kendőjüket a kalózkendőhöz hasonlóan fejükre burkolták, így tették magukat egymás számára felismerhetővé. Több órás küzdelem után a túlerő végzett a börtönlázadás­sal. Az AFP híre szerint a har­coknak 8 halálos és 50 sebe­sült áldozatuk van. A hatósá­gok elhatározták, hogy a La Planta-fegyhóz foglyait a bra­zil határra, egy rendkívül szi­gorú büntetőtelepre szállítják át. Mintegy nyolcvan fogoly hiányzik. Feltehető, hogy ezek egy része elmenekült (MTI) húszezer főnyi tömeg tiltako­zott a sztrájkjog korlátozása ellen. A gyűlés szónokai élesen bí­rálták a kormányt és a par­lament elé terjesztett sztrájk­ellenes törvényjavaslatot. Több ellenzéki képviselő tiltakozása után, éjfélkor ke­rült sor a szavazásra. A De Gaulle-ista többség 257 szava­zattal 204 ellenében ismét el­fogadta a törvényjavaslatot. A kommunisták, a szocialisták, a radikális párti és az MRP- képviselők a javaslat ellen szavaztak. A kormány javas­lata tehát visszakerült a sze­nátushoz. Az alkotmány sze­rint azonban a képviselőházat illeti a döntő szó, és így a sztrájkellenes törvény meg- szavazottnak tekinthető. (MTI) Csütörtökön ismét tűzharc folyt Damaszkusz utcáin. A rádió közleménye szerint a kormán,ycsapatok és a nemze­ti gárda gyanúsított elemeket vett üldözőbe, s közülük há­rom embert letartóztattak. Nyilvánvalóan azzal vádolják őket, hogy szerepük volt a múlt csütörtökön megkísérelt államcsínyben. Ismét elhalasztották egy hónappal az amerikai vasuta­sok országos sztrájkját. A vállalkozók beleegyeztek a konfliktus középpontjában ál­ló új munkaszabályok beveze­tésének elhalasztásába. Az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja rámutat, hogy ha a vasúti társaságoknak engedé­lyezik az új munkaszabályok bevezetését, 80 000 vasutas ke­rül az utcára. Csütörtökön New Yorkban 80 faji megkülönböztetés ellen tiltakozó négert tartóztattak le, közöttük 24 lelkészt. Az Algériai Dolgozók Álta­lános Szövetségének főtitkára bejelentette, hogy az algériai szakszervezeti szövetség ki­lép az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéből, a »sárga« szak- szervezeti világszövetségből. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kilépés fő oka: az algériai szakszervezetek folytatni akar­ják pozitív semlegességi poli­tikájukat. Pintér István — Szabó László: A felhők mögül előbújt a hold, és mindjárt jobban lehe­tett látni. Igaz, csak néhány méternyire, de most már leg­alább könnyebben kikerülhet­te a fákat, és meggyorsíthatta lépteit. A menekülő férfi feltehetően meghallotta, hogy szaladnak utána . . . Micsoda maffia — gondolta Pálos —, a saját em­berüket is el tették láb alól... Ugyanaz a személy követte el a gyilkosságot, aki Kemecsei őrnagyot is megölte. Ez most már nyilvánvaló. A B. 26-os nem várt hajnalig. A vegyi pisztoly hangtalanul működött. S ami még ennél is fontosabb: beigazolódott egy szörnyű sej­tés ... Pálos csal? néhány pilla­natig látta az agonizáló ügynö­köt, de azonnal tudta, hogy nagyon gonosz, mindenre el­szánt ellenféllel lesz dolga. Sí­post már úgysem lehetett meg­menteni. A lövés tökéletes volt. Pálos szaladt, szaladt, s ha­lántéka úgy lüktetett, mintha nagy kalapáccsal verték volna. Füle elvesztette az avar zaját. Ismét meg kellett állnia, hogy hallgatózzon, és a poláris lám­pával körülnézzen. De sehol semmi... Visszaforduljon, ri­assza a többieket? Vagy in­kább menjen tovább? Lesz annyi sütnivalója Liszkainak, hogy értesítse a többieket? ... Nem fordult vissza. Tovább szckellt egy horhosban. Jól bent járt már az erdőben, ami­kor ismét megállt, lehasalt a földre, s fülét az avartól meg­tisztított gyepre helyezte. De nem ha'lőtt dobogást. Ekkor has' beié a gondolat, hogy 'báláról teljesen meg- t s az utasítás sze­ri bőröndjei* eltünte­ti' c-.ak Liszkai értesíte­né r ■>'eket... Oda tűzsze­rész ke'l. . . Nem volt ideje to­vább rágódnia a gondolaton.

Next

/
Thumbnails
Contents