Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-20 / 168. szám

Vkag proletárjai, egyesüljetekI in* 60 FILLÉK SomoggíNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA n. ÉVFOLYAM 168. SZÁM. * SZOMBAT, 1963. JÚLIUS 20. Mai szántunk tartalmából: BALATONI MELLÉKLET (4—5. Oj Jövő heti rádió- és televízió műsor 17. oj Magyarok külföldön (8. o.) Magyar-szovjet baráti nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájában Moszkva. (MTT). Pénteken a Kreml kongresszusi palotájá­ban hatezer részvevővel magyar—szovjet ba­rátsági nagygyűlést tartottak a Szovjetunió­ban tartózkodó magyar párt- és kormány­küldöttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kísé­retében jelentek meg az elnöki emelvényen. Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva Városi Pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsendült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza. Birjukov átadta a szót Szergej Antonovnak, a Vlagyimir Iljics gyár mun­kásának, aki Moszkva dolgozói nevében üd­vözölte a küldöttséget. A főváros értelmisége nevében Borisz Polevoj író szólalt fel. Moszkva ifjúsága nevében Nyina Morozo­va, a Kujbisev nevét viselő villamossági gyár technikusa, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának képviselője szólalt fel. Ezután Nyikita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a minisz­tertanács elnöke mondott vagy beszédet. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, majd így folytatta; Kedves elvtársaik! Az önök személyében, üdvözöljük a ma­gyar kommunisták dicső párt­ját, a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezette Hazafias Nép­frontot, üdvözöljük az egész dolgos és tehetséges magyar népet, amely eredményesen építi a szocializmust A békéért, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott kö­zös harcban a szovjet emberek hű társuknak tekintik a test­véri magyar népet. Ezért fo­gadta a szovjet nép mindenütt olyan nagy érdeklődéssel, fi­gyelmességgel és szívélyes ba­rátsággal a magyar nép kül­dötteit Mai találkozónk messze túl­lépi ennek a teremnek a mé­reteit Találkozónk ország-vi­lág előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó or­szágaink népeinek internacio­nalista szolidaritását, kölcsö­nös barátságunk érzelmeit A magyar párt-'és kormány­küldöttség szovjetunióbeli uta­zása a szocialista Magyaror­szág vezetőinek második test­véri és baráti látogatása. Visszaemlékszem a Szovjet­unió párt- és kormányküldött­ségének 1958 tavaszán tett ma­gyarországi látogatására és arra a testvéri fogadtatásra, amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit akkor részesí­tettek. Mind a mai napig élén­ken élnek emlékezetünkben a magyar dolgozókkal való szí­vélyes találkozások, a derűs emlékek. Azóta nagy események tör­téntek a Magyar Népköztársa­ságban, de világszerte is. Az elmúlt években megnőtt a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi tekintélye, megszilárdult külpolitikai helyzete és a világproblémák megoldá­sára gyakorolt hatása. Visszaemlékszem arra, hogy 1960-ban Kádár elvtárssal együtt utaztunk New Yorkba, az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének ülésszakára. Kádár elvtárs az ENSZ szónoki emel­vényéről a világ száz államá­nak képviselői előtt a magyar nép nevében méltó választ adott azoknak, akik provoká­ciós céllal szították az úgyne­vezett magyar kérdést. Teljes kudarcba fulladtak az impe­rialistáknak azok a kísér­leteik, amelyekkel el akar ták szigetelni a magyar népet, meg akarták fosztani attól a jogától, hogy szava lehessen a nemzetközi ügyekben. Amikor szívélyesen, testvé­rek módjára üdvözöljük a Ma­gyar Népköztársaság pórt- és kormányküldöttségét, jól tud­juk, hogy országunk népeit, a Szovjetunió és Magyarország kommunistáit a marxi—lenini elvek diadaláért, a szocializ­mus és kommunizmus győzel­méért folyó közös harc tanul­ságos története egyesíti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után, 1919 márciusában a ma­gyar munkások a kommunis­ták vezetésével kikiáltották a tanácshatalmat. Vlagyimir Iljics Lenin nem­egyszer küldte forró üdvözle­tét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistái­nak. Rámutatott, milyen ha­talmas nemzetközi jelentősé­gű a kommunisták vezette ma­gyar munkások harca. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály a fa­siszta reakció gyötrelmes éveit túlélve nagyszerű győ­zelmet arattak a második vi­lágháború után. Amikor Ma­gyarország felszabadult a hit­leri megszállók uralma alól, a magyar nép előtt megnyílt a szabadság, a függetlenség, a szocializmus felé vezető út. A magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett. A Magyar Népköztár­saság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső el­lenforradalom és a nemzetközi imperializmus 1956-os kísérle­te, hogy megfojtsa a népi ha­talmat, és visszaállítsa Ma­gyarországon a kapitalista vi­szonyokat, vérbe fojtsa a ma­gyar forradalmat. Magyaror­szág népe a Szovjetunió és más szocialista országok test­véri népeinek segítségével megvédelmezte a forradalmat, és napjainkban sikerrel építi a szocializmust. Amikor azt látjuk, ho­gyan fejlődik Magyaror­szág és a többi szocialista ország, ahol győzött a népi hatalom, újra és újra szeretnénk megismételni Lenin lelkes szavait: azt valljuk, hogy már nem­csak orosz, hanem nem­zetközi méretekben is megtettük a magúnként. Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött a legszélesebb körű poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki, és e kapcsolatok szüntelenül fej­lődnek. Politikai síkon teljes nézet azonosság áll fenn pártjaink és kormányaink között a szo­cialista világrendszer megszi­lárdításáért, a világ kommu­nista és munkásmozgalma egységének erősítéséért folyó harc vaiamennyi kérdésében közös ellenségünk, a nem­zetközi imperializmus ellen, továbbá a békéért és a kom­munizmus eszméinek diada­láért vívott harcban. Mindez meghatározza pártjaink és kormányaink akcióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat. A magyar párt- és kor­mányküldöttség itt-tartózkodá- sa idején széles körű eszme­cserét folytattunk a nemzet­közi helyzet és az országaink közötti viszony legfontosabb kérdéseiről. Orommá állapí­tom meg ez alkalommal is, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes a néze­tek és a vélemények egy­sége. Elvtársak! A magyar dolgo­zóknak a szocialista építésben aratott sikerei — a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János elvtárs ve­zette Központi Bizottsága marxista—leninista politikájá­nak az eredményei. Mindez azért vált lehetővé, mert kö­vetkezetesen és erélyesen fel­számolták a személyi kultusz időszakának káros következ­ményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a le­nini normákat. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ame­lyek különösen megsínylették a személyi kultuszt Magyar­országnak nem csekély nehéz­ségeket kellett leküzd enie, hogy véglegesen leszámoljon a személyi kultusz következmé­nyeivel, megvalósítsa a párt és az állami élet lenini nor­máihoz való visszatérést. Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz ideológiáját és gyakorlatát, központi bi­zottságunk tudatában volt an­nak, hogy a személyi kultusz kérdése nem csekély jelentő­ségű, élesen felvetődő kérdés az egész kommunista világ- mozgalom számára. S pár­tunk, amikor ezt a kérdést a marxizmus—leninizmus egye­dül helyes álláspontjáról ol­dotta meg, semmit sem tit­kolt el a kommunista világ­mozgalom elől. A pártunk XX. kongresszusán hozott ha tározatok helyeslésre és egy­öntetű támogatásra találtak a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi tanácskozásain elfogadott nyilatkozatokban. Pártunk a XX. kongresszu­son határozottan leszámolt a személyi kultusz mindenfajta megnyilatkozásával, és megva­lósította a lenini elvekhez való visszatérést. Az egész nemzet­közi kommunista mozgalom üdvözölte a XX. kongresszus által kidolgozott lenmi vona­lat. Ugyancsak a XX. kongresz- szushoz fűződik az SZKP és a szovjet állam külpolitikájá­nak új szakasza. A XX. kong­resszuson különös erővel hangsúlyozták, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélésének lenini elve a Szovjetunió kül­politikájának fő irányvonala. Pártunk a nemzetközi erő­viszonyok mélyreható elemzé­se alapján azt az óriási je­lentőségű következtetést von­ta le, hogy a jelenlegi viszo­nyok között a világháború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen, hogy azt el lehet s el is kell hárítani. Az SZKP XX. kongresszu­sának határozatai nagymér­tékben hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a népek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívnak. A kommunisták, a szo­cialista országok népei következetesen és állha­tatosan védelmezik a bé­két. Sem a szocializmus és a kommunizmus építé­séhez, sem a világforra- dalom meggyorsításához nincs szükség világhábo­rúra. Minél inkább tudatára éb­rednek az emberek a termo­nukleáris háború veszélyének, annál aktívabban és határo­zottabban szállnak szembe az imperializmus háborús ka­landjaival, magával az impe­rializmussal, mint a háború forrásával. Éppen az esemé­nyek ilyen fordulatától tartva törekszenek manapság az ame­rikai imperializmus legaktí­vabb erőd arra, hogy mindösz- sze egy újabb elkerülhetetlen emberi tragédiának, olyasféle tragédiának tüntessék fel a termonukleáris háborút, ami­lyen már sokszor előfordult a történelemben. Megbocsátha­tatlan lenne, ha a kommunis­ták e szemfényvesztésben együttműködnének az impe­rialistákkal, és eltitkolnák a népek elől az igazságot A kommunisták a kapdtaEz- mus teljes felszámolásáért harcolnak, azért, hogy győze­delmeskedjék a szocialista for­radalom. Meggyőződésünk, hogy előbb vagy utóbb vala­mennyi nép egyszer s minden­korra leszámol ezzel az elavuló rendszerrel. De a szocializmus győzelmének kérdését minden egyes országban az illető or­szág népe, a forradalmi mun­kásosztály és a marxista—leni­nista párt, nem pedig más né­pek, nem más pártok oldják meg. És főként nem termo­nukleáris világháború kirob- bantása útján oldódik meg ez a kérdés. Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha valame­lyik szocialista országnak, az illető ország kommunista párt­jának joga lenne kirobbantani a háborút egyik vagy másik tőkésország ellen, azt írva zász­lajára, hogy azt a háborút, amely elkerülhetetlenül termo­nukleáris világháborúvá fa­julna, azért robbantottak ki hogy megszabadítsák annak az országnak munkásosztályát kapitalista elnyomástól. Felmerül a kérdés: Ki adott az ilyen »-teoretikusoknak« jo­got arra, hogy saját belátásuk rendelkezzenek más országok népednek sorsával? Ezeknek az országoknak a dol­gozói, munkásosztálya ezt vá­laszolja nekik: harcolunk és harcolni fo­gunk a szocializmus győ­zelméért, de ezt a győ­zelmet az országunkban folyó osztályharcban, nem pedig termonukleáris vi­lágháború kirobbantása útján keli kivívnunk. Az e kérdéssel kapcsolatos álláspontunkat megindokolva, nagy tanítónk, Lenin hangoz­tatta, hogy határozottan elle­ne vagyunk a forradalom ex­portálásának. Úgyszintén eré­lyesen szembeszállunk az el­lenforradalom exportjával is. A marxisták—leninisták jól tudják, hogy amíg létezik az imperializmus, fennáll a há­ború veszélye is. A Szovjet­unió, a testvéri szocialista or­szágok fokozzák védelmi ké­pességüket, mindent megtesz­nek avégett, hogy fegyveres erőink megsemmisítő csapással tudjanak válaszolni az agresz- szorok csapására. Állandó har­ci készültségben tartjuk a leg­erősebb termonukleáris fegy­verekkel felszerelt rakétáinkat. A Szovjetunió azonban soha­sem veti, be elsőként ezt a fegy­vert, nem fogja kirobbantani a világháborút. Egész hatal­munkat a bókéért vetjük latba, a szocialista országok és a tő­késországok békés egymás mel­lett élésének megszilárdításá­ért harcolunk. Nem esedezünk az impe­rialistákhoz, hanem tet­tekkel harcolunk a bé­kéért, s a szocialista or­szágok gazdasági és kato­nai hatalmára, a nemzet­közi munkásosztály egy­ségére, a nemzeti felsza­badító mozgalomra, a bé­keszerető népekre támasz­kodunk. Kitartottunk és ki fogunk tartani a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvei, mint olyan politika mellett, amely megfelel a népek lét­érdekeinek. Nagy megelége­déssel állapítjuk meg, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei teljesen egyeznek a mai világ legégetőbb kérdéseiben. Ami pártunk állásfoglalását illeti a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének meg­erősítésével kapcsolatban, ezt az állásfoglalást részletesen kifejtettük az SZKP Központi Bizottságának július 14-én kelt nyílt levelében. Elvtársak! Néhány szót kell szólnom arról a véleménycse­réről, amely Moszkvában a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia képviselői kö­zött folyik a nukleáris fegy­verkísérletek betiltásáról, va­lamint más, kölcsönös érdekű kérdésekről. Az a benyoma sunk, hogy most remény van egyez­mény megkötésére a lég­körben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérleti robbantások betiltására, természetesen csak akkor, ha nem következik be valami kü­lönleges fordulat az amerikai és angol képviselők állásfogla­lásában. Reméljük, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötése hasznos lesz a nemzetközi légkör általá­nos javulása tekintetében is. Megmutatja a szemben álló társadalmi rendszerekhez tar- ,tozó államok arra való készsé­gét, hogy a békés együttélés alapján keressék a kölcsönösen elfogadható egyezményekhez vezető utat. Néha hallani lehet, hogy Nyugaton egyeséket zavarba hoz a megnemtámadási egyez­mény formája. De mi úgy goQr dőljük, hogy a megnemtámadá­si egyezmény formájának kér­dését különösebb nehézség nélkül meg lehe oldani mind­két fél kölcsönös megelégedé­sére. Itt nem a forma a fcair- tos, hanem a tartalom. A lényeg abban áll, hogy a másik fél is mutassa meg készségét a feszültség enyhítésére, a hideg- háborús állapot megszünteté­sére. Szeretnénk remélni, hogy Moszkvában folyó eszmecse­re során megegyezésre jutunk a megnemtámadási egyezmény kérdésében is. Készek vagyunk a követke­zőkről is tárgyalni a nyugati hatalmakkal: a nyugati hatal­mak saját megbízottakat tart­hatnának az NDK-ban levő szovjet csapatoknál, mi viszont saját képviselőinkkel rendel­keznénk a nyugati hatalmak Nyugat-Németországban állo­másozó csapatainál Hajlandó vagyok tárgyaim az NDK és Nyugat-Németor- szág területén tartózkodó kül­földi csapatok csökkentéséről Ha ezekben a kérdésekben megegyezést lehetne elérni, ez nagy lépést jelentene a nem­zetközi feszültség enyhítése, a hidegháború megszüntetése fe­lé. Fontos feltétele lenne a megegyezésnek az alapvető kérdésben: az általános és tel­jes leszerelés kérdésében. Természetesen meg kell oldani végre azt a fő problémát, amelytől a nemzetközi feszültség megszüntetése függ; a német kérdést. Ezt a kérdést csak a német békeszerződés megkötése, a hitleri birodalom szétzúzásá­nak eredményeként kialakult helyzet elismerése útján lehet megoldani. Kedves elvtársak! Az orszá­gunkban megtett utazásuk so­rán magyar barátaink láthat­ták, milyen energiával és lel­kesedéssel építi a szovjet nép a kommunista társadalmat. Most, amikor óriási kincsekkel, jól képzett munkásokkal és szakemberekkel rendelkezünk, amikor a szovjet tudomány és technika ilyen magas színvona­lat ért ei, a kommunizmus őse hatalmas lendülettel folyik. Ma a szovjet embereknek futja erejükből olyan nagy építkezésekre, mint a bratszki a krasznojarszká erőmű, amelyek a legnagyobbak a vi­lágon; telik erejükből új váro­sok, üzemek, gyárak építésére, a világűr hősies ostromára. Dicső űrhajósaink útjai jól példázzák azt a haladást, ame­lyet szovjet hazánk elért. A szovjet emberek egész energiájukat a békés épí­tésnek, a hétéves terv tel­jesítésének és túlteljesíté­sének szentelik. Pártunk ereje a néppel va*5 széttéphetetlen összeforrott- ságban, a marxizmus—leminiz- mus iránti hűségben rejlik; Pártunk a proletár interna­cionalizmus elveinek szellemé­ben nevelkedett, mindig har­colt a marxista—leninista esz­mék tisztaságáért, a kommu­nisták, a proletárok és rmodén ország elnyomott népei egy­ségéért és összeforrottságáért, a forradalom nagy ügye, a né­pek szabadsága és boldogsága érdekében. Ebben a haltban pártunk­nak olyan bű és megbízható barátai vannak, mint a üres® (Folytatás a 2. oHáta*

Next

/
Thumbnails
Contents