Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-20 / 168. szám
SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1963. július 80. Magyar szovjet baráti nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájában (Fotytatás az 1. oldalról) Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szovjet és a magyar nép testvéri szövetsége, megbonthatlan barátsága! Éljen a Szovjetunió KomMoszkva (MTI). Kádár János elvtárs beszédének elején meleg szavakkal emlékezett meg arról a szeretetteljes fogadtatásról, amelyben a magyar párt- és kormányküldöttséget a Szovjetunióban részesítették. — Nyikita Szergejevics Hruscsov, népünk igaz barátja mai beszédében igen magasra értékelte pártunknak és a magyar népnek a szocialista forradalom győzelméért vívott történelmi harcát — mondotta Kádár János. Jelenlegi utazásunk minden állomásán, itt Moszkvában, Taskentfcen, az Irkutszk— Bratszk és Krasznojarszk munkásaival, kolhozparasztjaival, a helyi párt- és állami vezetőkkel, az egyszerű dolgozókkal történt valamennyi találkozásunkon a Magyar Népköztársaság ugyanilyen megbecsülésével, igaz és mély testvéri érzésekkel találkoztunk. Küldöttségünk és a magam nevében hálás szíweS mondok őszinte köszönetét ezért minden szovjet embernek.Átadjuk önöknek és az önök személyén keresztül az egész szovjet népnek a szocializmust építő magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókívánságait Pártunk és népünk büszke szovjet elvtársaink, a szovjet nép barátságára. Minden magyar kommunista internacionalista kötelességének, a szocializmust építő magyar nép nemzeti érdekei leghübb szolgálatának, igaz haza- fiságának tartja a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítését Ötünk során a nagy szovjet ország mérhetetlen térségein keresztül jártunk. Megnéztünk gyárakat, vízi erőműveket, kolhozokat, tudományos kutatóintézeteket Láttuk, hogyan teljesítik határidő előtt a hétéves tervet. Saját szemünkkel láttuk, hogyan ölt testet a kommunizmus építésének XXII. kongresszusán jóváhagyott programja, hogyan lesz a győzelmes eszme hősies munka nyomán reális valósággá. Láttuk a kapitalizmus feletti békés győzelem előjeleit. A Szovjetunió máris a sarkában van a legfejlettebb tőkés országoknak, sőt több, korunkban elsőrendű fontosságú területen le is győzte azokat. Bebizonyította fölényét az au- tomatikában, a nukleáris fizikában, a rakétatechnikában és — nem utolsó sorban tartja és állandóan növeli világ- elsőségét az űrhajózásban. Engedjék meg, hogy még egyszer szeren csekívánataimat fejezzem ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának, tudósainak és mérnökeinek a legutóbbi nagyszerű sikerért: forrón gratuláljak Valerij Bikovszkjjnak, az ötödik űrhajósnak és Valentyina Tyereskovának, aki hatodik volt ugyan, de mégis az első, a világ első női űrhajósa. Láttuk és tapasztaltuk, hogy a szovjet dolgozók sziklaszi- lánd egységben tömörülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette Központi Bizottsága köré. A párt és a nép teljes egységben munkálkodik a kommunizmus építésén, helytáll a munka és a ; béke frontján. mumsta Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt tartós egysége! Éljen az örök, mindent legyőző marxista—leninista tanítás! Éljen a világibéke! Előre, elvtársak, a kommunizNagyszerü élmény volt számunkra a találkozás a szovjet emberrel, a párt neveltjével, a kommunizmus építőjével, az új erkölcs hordozójával, aki kész minden áldozatra népéért és az emberiségért, és akiben mélyen él a proletár internacionalizmus. Utazásunk idején közölte a Pravda a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyílt levelét. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a párt által évtizedek óta az internacionalizmus szellemében nevelt és a forradalomért, a szocializmusért, a békéért minden áldozatra kész szovjet emberek mélységesen egyetértenek Központi Bizottságukkal és elítélik a dogmatizmus- nak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a világ többi kommunista és munkáspártjai ellen intézett alaptalan és elvitelen támadásait. Tisztelt elvtársafc' Pártunk és népünk rendíthetetlenül kitart a pro- letármtemacionalizmus mellett, hű a szocialista országok testvéri közösségéhez. Eltéphetetlem szálak fűznek bennünket a világ első szocialista államához, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz és annak vezető erőihez, a teremtő leminizmus fáklyavivőjéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához. Barátságunk forradalmi küzdelmekben született és egységünk sziklaszilárd. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetőivel folytatott tanácskozásainkon újból bebizonyosodott, hogy teljes az egyetértésünk a szocializmus és a kommunizmus építésének, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet megítélésének valamennyi kérdésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt évtizedek számtalan módon bizonyították, hogy a proletárinternacionalizmus biztos fokmérője a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió kommunista Pártjához való viszony. Negyvenöt év történelme bizonyítja, hogy nem lehet valaki internacionalista, kommunista, a népek szabadságának híve, és ugyanakkor szovjetellenes. A magyar nép számára különös jelentősége van a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságnak. Túl azon, amit a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész világ munkásosztálya, minden elnyomott és kizsákmányolt, minden igazi forradalmár számára jelent, számunkra a Szovjetunió az az ország, amelynek a proletárintema- cionalizmus, a kommunizmus szellemében nevelt fiai vérüket hullatva, életüket áldozva elhozták a fasiszta rémuralom al<M való felszabadulást, a nemzeti függetlenséget és a társadalmi felszabadulás lehetőségét. A Szovjetunió fiai nyújtottak segítséget népünknek az ellenforradalom elleni harcban. A Szovjetunió mindenkor, jó és rossz időben egyaránt mellettünk volt, segített bennünket tapasztalataival, példájával és önzetlen támogatást nyújtott és nyújt szocialista építőmunkánkhoz. A nagy Szovjetunió velünk való kapcsolataiban is példáját adja annak, hogy nem a saját érdekeiből indul ki hanem a közös érdekek, a két nép és az általános társadalmi haladás ügyét tartja szem előtt. Állandóan bővül é» Hosszantartó taps és éljenzés fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormányának elnökét. mind szorosabbá válik országaink gazdasági együttműködése. Nyersanyagbehozatalunk mintegy 40 százaléka, ezen belül a vasérc, a nyers- vas, a kohókoksz, a nyersolaj, a műgumi, a gyapot túlnyomó többsége a Szovjetunióból származik. Számottevő meny- nyiségbem kapunk a Szovjetuniótól ötvözeteket, hengerelt árut, vegyianyagot, műtrágyát és egyéb ipari termékeket. A Magyar Népköztársaság egyebek között gépipari termékeket, híradástechnikai cikkeket, szállít a Szovjetuniónak. Rendkívül előnyös számunkra a nemrég megépített Barátság olajvezeték, a Béke villamos távvezeték és a közelmúltban megkötött szovjet—magyar alumínium-egyezmény. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben egyetért a szocialista országok sokoldalú gazdasági együttműködésének fontosságával. Amellett vagyunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében mindnyájunk érdekeinek megfelelően, tervszerűen és együtt használjuk fel erőforrásainkat, teremtsünk ésszerű és fejlődésünket gyorsító munka- megosztást. Az egész nemzetközi munkás- mozgalom szempontjából döntő fontosságúnak tartjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja Hruscsov elvtárs által vezetett Központi Bizottságának a marxista—leninista tudomány alkotó továbbfejlesztése terén kifejtett tevékenységét. Mi saját tapasztalatainkból tudjuk, mire vezet az élettől elszakadt szektásság és dogma- tizmus, a személyi kultusz, és mivel jár az akadálytalanul terjedő revizionizmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott nekünk ahhoz, hogy pártunk megszabaduljon a szek- tásságtól, a dogmatizmus- tól és a revizionizmustól, és visszataláljon a marxizmus— leninizmus egyenes útjára. Saját fejlődésünk is a XX. kongresszus tanításainak helyességét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődése. Éppen ezért mind a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, mind a szocialista építés, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben teljes mértékben osztjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának álláspontját, mert ez pontosan megfelel az 1957-es és az 1960- as moszkvai nyilatkozatnak. Ugyancsak teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével. A levél a ma egyedül lehetséges marxista álláspontot fejti ki korunk fő kérdésedben, és cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a kínai vezető elvtársak a kérdések többségében téves és veszélyes állásponton vannak. A világ ma a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korát éli. Ez az imperializmus, a kapitalizmus hanyatlásának, a proletár forradalmak győzelmének, a nemzeti felszabadító harcok győzelmének, a gyarmati rendszer széthullásának kora. A szocializmusnak ahhoz, hogy győzzön, nincsen szüksége háborúra. A világháború sem a szocializmusban élő népeiknek, sem a többi népnek nem érdeke. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy az imeperia- lizmus háborúba sodorja a világot. A háború mindig em- bermilláák halálával és az ember által alkotott értékek tömegének pusztulásával, a népeik szenvedésével járt, de különösen most, a nukleáris fegyverek korában. Küzdeni kell, hogy az egész világon diadalmaskodjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve. Ez a politika nem a tőkések, és a munkások, nem a gyarmattartók és leigázottak, az elnyomók és elnyomottak békés egymás mellett élését, nem az elnyomásban való belenyugvást jelenti, hanem éppen fordítva, ez teremti meg a legkedvezőbb lehetőséget a szocialista országok rendszeres építőmnunkájához, a szocializmus fölényének mielőbbi kibontakozáséhoz, A forradalom exportjának jelszava elvileg nem felel meg a marxizmus álláspontjának, és ezért gyakorlata is elítélendő. A népeiének maguknak kell dönteni arról, hogy milyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. A forradalmak nem helyzettől, tértől és időtől elvonatkoztatott jelszavaktól, hanem a szükséges feltételek megér- lelődésétől függnek. A rossz időben kiadott jelszó nem ösz- szeköti a pártot a tömegekkel, hanem elválasztja azoktól. Az elmúlt majdnem két évtized tapasztalatai azt is bebizonyítottuk, hogy a szocialista világ- lágrendszer létrejöttének és az erőviszonyok megváltozásának hatására szétesett a gyarmati rendszer, mert a gyarmattartó hatalmak nem bírták tovább a leigázott népek nyomásét, az elnyomott népek pedig a szocialista világra tudtak támaszkodni. Békeharcunk eredményéként máris száz- és százmilliók látják az egész világon, hogy a szocializmus és a béke egy fogalom, hogy a népek leghőbb vágyának, a békének a kivívásáért a szocialista országok, a kommunisták küzdenek a legkövetkezetesebben és leghatásosabban. Küzdelmünk most azért folyik, hogy a szocializmus nemcsak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista országnak fejlesztenie kell gazdaságát, de elengedhetetlenül szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködése is. Harcunk sikerének záloga az, hogy a szocialista világrendszer országai, a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőiket a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének győzelméért, az imperializmussal szemben. A marxizmus—leninizmus nem különböztet meg fehéreket és feketéiket, európaiakat, ázsiaiakat, afrikaiakat és latin-amerikaiakat, csak osztályokat: elnyomókat és elnyomottakat. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a világ minden elnyomottjának és kizsákmányoltjának azonosak az érdekei a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcban. Ezért szorosan kell zárniuk soraikat. A társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért és a békéért folyó harcok, világszerte tapasztalható fellendülését zavarják meg az egység- bontásnak a kínai elvtársak részéről kiinduló kísérletei, veszélyeztetve ezzel azokat az eredményeket, amelyeket a világ munkásmozgalma és a függetlenségért küzdő népek az elmúlt esztendőkben elértek. Csak a kommunista és munkáspártok szilárd egysége biztosíthatja, hogy a pártok járjanak élén a békeharcnak, a kapitalista országokban folyó osztályharcnak, és jó vezetői legyenek a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Ez az egység pedig csak a minden torzítástól megvédett marxizmus—leni- nr/iniK alapján TiyugrwjJhaRík Mi eddig is mindent megtettünk, ezután is mindent megteszünk, hogy megőrizzük a nemzetközi munkásmozgalom egysegét. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió kormányával a mai nemzetközi helyzet megítélésében és támogatjuk a Szovjetunió külpolitikáját. Rendkívül fontosnak tartjuk az általános és teljes leszerelésért folytatott harcot, mert az reális célt ad a békét akaró tömegeknek. Küzdenünk kell a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséért. Az, hogy eddig nem sikerült megegyezést elérni, nem indokolhatja, hogy lemondjunk a tárgyalásokról. Az imént hallottak és a tények egyébként arról tanúskodnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető kormánykörei sem tudnak már oly egyszerűen kitérni a kérdés megoldása elől. A Szovjetunió a leszerelés és a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megtiltásáért vívott állhatatos harc mellett küzd a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a Varsói Szerződés és az Atlanti Szövetség államai közötti megnemtámadási egyezményért. Mi erősíteni kívánjuk és fogjuk a Varsói Szerződés szervezetét mindaddig, amíg arra szükség van, de bármely percben hajlandók vagyunk tárgyalni a feszültség enyhülését ígérő minden észszerű javaslatról. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a nyugat-berlini kérdés rendezésére tett javaslatait. A Nyugatnak tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy két különböző társadalmi berendezésű Németország van, és az egyesítést rá kell bízni a német népre, mert azt nem lehet kívülről és felülről ráerőszakolni Németországra. A legfontosabb feladat most a Nyugat» Németországban újjáéledt és napról-napra veszélyesebbé váló német imperializmus megfékezése. Ebben a magyar nép érdekelt úgy is, mint békeszerető nép, és úgy is, mint olyan nép, amely a saját sorsán többször is érezte, mit jelent Európában az agresszív német imperializmus. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására az ENSZ 15. ülésszakán előterjesztett javaslatát. E javaslat szelleme máris behatolt a nemzetközi politikába. Ma csak a legeszeveszettebb gyarmatosítók, a portugál kormánykörök, a dél-afrikai fajüldözők és egyéb fasiszták merik ezt nyíltan ellenezni. A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen többé. Ahhoz azonban, hogy biztosítani lehessen a békét, a szocialista tábor szoros egysége, erejének növelése, minden békeszerető és haladó nemzeti függetlenségi erő egységfrontja, a tömegharc és a diplomácia együttes alkalmazása szükséges. Tudjuk és látjuk, hogy a világ békéjének védelmeiből az oroszlánrészt a Szovjetunió vállalja. A Szovjetunió hozta létre és tartja fenn a világ legkorszerűbben felszerelt és legerősebb hadseregét, a béke legfőbb biztosítékát. A szovjet nép vállalva az áldozatokat, létrehozta és fenntartja ezt a honvédő erőt, mert tudja, hogy ez elengedhetetlenül szükséges az imperialisták fékentartásához. Erre az erőre támaszkodik a békeharc, ezt az erőt érzi maga mögött minden nép, amely védelmezi békéjét, nemzeti függetlenségét. Ez az az erő, amellyel számolnak és amelyet elismernek az imperialisták. Ezúttal is szeretném Kifejezni a magyar nép háláját és elismerését a szovjet népnek a béke fenntartása érdekében végzett hatalmas munkájáért és a magára vállalt terhekért. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, kiveszi és lő fogja venni részét a béke védelmének közős feladataiból. Tisztelt elvtársak! Engedel- müfckel szólok arról. hogyan dolgoztunk és milyen eredményeket értünk el az elmúlt néhány esztendő alatt Magyarországon. Amikor küldöttségünk 1957. tavaszán itt járt, pártunk, kormányunk és népünk még az ellenforradalmi felkelés maradványainak felszámolásáért közdött, a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének helyreállításáért, a magyar nép szocialista jelenének és jövőjének biztosításáért harcolt. A párt és a kormány e harcban, a magyar népnek a szocializmus mellett kitartó tömegeire és a világ haladó erőinek ro- konszenvére támaszkodott. Bizakodók voltunk, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya és a szovjet nép megértéssel és barátsággal fogadott bennünket, magáévá tette gondjainkat, támaszt és segítséget nyújtott harcunkhoz. Most elmondhatjuk önöknek, kedves elvtársak, hogy népünk élni tudott azzal a segítséggel és támogatással, amelyet annakidején a Szovjetuniótól és a szocialista tábor többi testvérországától, a nemzetközi munkásmozgalomtól kapott. A segítség nem volt hiábavaló. Újjászerveztük marxista- leninista pártunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos kézzel vezeti a szocializmust építő magyar népet. Népidemokratikus államunk erős, élvezi a munkások, a parasztok, az értelmiség, az egész dolgozó nép bizalmát és támogatását. Nagy lendületet vett hazánkban a szocialista építőmunka. Jelentős eredményeket értünk el a gazdaságban és a kultúrában. Befejeztük a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését, és ezzel a népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Pártunk 1962. nvemberében megtartott VIII. kongresszusa ennek alapján, szögezte le, hogy befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk. Az elmúlt években eredményesen végrehajtottuk az 1958- 60. évi hároméves tervet, és most második ötéves tervünk végrehajtásának harmadik esztendejében vagyunk. 1958—62. között 50 százalékkal nőtt szocialista iparunk termelése. Ipari termelésünk 1962-ben körülbelül ötszöröse volt az 1938-asnak. A mezőgazdaság össztermelése az 1958—60. évek átlagában, tehát a szocialista átszervezés évei alatt 20 s~ - zalékkal volt több az 1950 es évek átlagánál Nagy 1 sekkel haladt előre kultur. > forradalmunk is. Az elmúlt esztendőkben emelkedett népünk életszínvonala. Nőtt a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a termelőszövetkezeti parasztok reálfogyasztása A szocializmus alapjainak lerakásával lényegesen megváltozott társadalmunk osztályszerkezete. Mivel Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, nincsenek többé kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok, társadalmunk messze előrejutott azon az úton, hogy a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalommá váljék. Pártunk VIII. / kongresszusa kimondotta, ideológiai területen ki kell bontakoztatnunk a marxizmus—leninizmus eszmei oífenzáváját. A marxista— leninista ideológia terjesztésében már jelentős eredményeket értünk el. Most azonban, a szocializmus alapjainak lerakása után minden eddigimé’ kedvezőbbek a lehe<" k arra. hogy népö' -ndol(Folytatás a 3. oldalon.) mus új győzelmei felé! Kádár János elvtárs beszéde
