Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

Vasárnap, 1363. június 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP KAZALRAKÁS Aratásra késsülnek a gépállomások Nyolcvan vagon szálas takarmányt kazlamak a böhünyei Szabadság Tsz-ben. Saját ház + szolgálati lakás Amikor 1961-ben Módra László gyógyszerészt és felesé­gét Nágocsról Siófokra helyez­ték, rendelkezésükre bocsátot­ták^ az ottani gyógyszertár fö­lött levő egyik szolgálati la­kást A Gyógyszertár Központ vezetőinek figyelmét elkerülte, hogy Siófokon, a Batthyány út 38. szám alatt Modráékmak kétszoba-összkomfortos saját házuk van, ugyanezen a telken az asszony szüleinek emeletes, hatszobás villájuk van. Módra Lászlóné nevén van az a négy­vagy ötszobás, állami kezelés­ben levő budapesti lakás is, amelyben szülei laknak. Amikor a Nágocsról Siófok­ra helyezett gyógyszerészek ezt a szolgálati lakást elfoglalták — sőt már jóval előbb is — a siófoki patikában hárman is dolgoztak olyanok, akiknek er­re a lakásra sokkal nagyobb szükségük lett volna. Fiatal házasok, máshonnan odahelye­zett gyógyszerészek, akik kény­telenék voltak négy-ötszáz fo­rint albérleti díjat fizetni. Egyikük, Böjti Béláné és csa­ládja, ma is egy raktárból át­alakított nedves, hideg szük­séglakásban lakik. — Ügysem kaphatták volna meg a szolgálati lakást, mert az csak vezetőnek, illetve he­lyettesének jár — mondotta Modráné, s ezt a véleményt hallottam a Gyógyszertár Köz­pontban is. Lehet, hogy van egy ilyen rendelkezés. De ha a vezető már benn lakik egy szolgálati lakásban, helyettesé­nek pedig saját h4za van, ak­kor a szolgálati lakást — ezt diktálja az emberség — annak a beosztott gyógyszerésznek kell adni, aki a legjobban rá­szorult. Siófokon kétszázötven csa­ládnak nincsen rendes lakása, illetve ennyi kérelem van a Siófoki Községi Tanács lakás­ügyi előadójánál. Ezek az em­berek jogosan háborodnak fel azon, hogy amíg ők családjuk­kal egy szobában, szükségla­kásban kénytelenek összehú­zódni, néhányon, mint Mod- ráék — bár saját házuk van — szolgálati lakásban laknák. S amíg a szolgálati lakásért cse­kély bért fizetnek, saját házu­kat és szüleik lakását jelentős összegért adják ki üdülőknek minden nyáron. Télen pedig la­kásuk, illetve saját házuk üre­sen áll Érdemes megvizsgálni a Gyógyszertár Központot mi ve­zette 1961-ben, amikor a szol­gálati lakás kiutalásánál ilyen felületesen járt el. S mi kész­tette őket arra, hogy a siófoki gyógyszertár udvarán levő ga­rázsbérletet a járási tanácsnak felmondják azzal, hogy a ga­rázst lakásnak építik át, s az­tán Modráék kaptak meg hasz­nálatra dítjalanul. Nem engedhető meg sem Sió­fokon, sem másutt, hogy aki­nek munkahelye közelében sa­ját háza van, az a rászorultak elől szolgálati lakást vegyen igénybe! Szalai László CZÁR JENŐVEL, az Iharos- berépyi Gépállomás fiatal bri- gádvezetőjéved a pogányszent Péteri Zöldmező Termelőszö­vetkezetben találkoztunk. Azért jött, hogy itt is — mint a körzetébe tartozó többi köz­ségben — a szövetkezet veze­tőivel bejárja a határt. Meg­nézték a gabonatáblákat. A lá­tottak alapján döntötték el, hol arat majd a rendrevágó, a ké­vekötő, a kombájn, és me­lyik tábla vagy táblasarok ma­rad a kaszapároknak. Ez a ma­radók évről évre kevesebb lesz, mert a gépi aratás egyre nagyobb teret hódít, ezzel is könnyítve az év legnagyobb — korábban legnehezebb — mun­káján. Az idén a tervek szerint a kalászosoknak majdnem há­romnegyed részét — 156 000 holdból 114 000 holdat — gé­pek vágják le. Ebből az követ­kezik, hogy törődni kell a gé­pekkel, nagy figyelemmel kell tekinteni rájuk, mint legna­gyobb munkánk segítőire. Ne­héz feladat vár a megye gépál­lomásainak és termelőszövet­kezeteinek valamennyi trak­torára, kombájnjára, kévekötő aratógépére és rendrevágójára. Primőrök helyeit konzerygyári és hűtőipari növényeket termel a Balatonnagyhereki Állami Gazdaság A Balatonnagyhereki Állami Gazdaság sokáig korai zöldség­féléket termált öntözéses ker­tészetében. Tavaly már kisebb területre szorulták a primőr- növények, az idén pedig az ön­tözéses kertészet egész terüle­tén, mind a 250 holdon kései vetemények foglalják el helyü­ket. A termelvények egy része konzervgyárba, a többi pedig hűtőházba kerül Bodrogi Fe­renc üzemvezető-helyettes sze­rint azért kellett más növények termelésére átallniuk, mert a talaj hőmérséklete tavasszal olyan alacsony a kertészetben, hogy a primőröket nem lehet kiültetni, s ha kiültetik is, mi­re piacra kerülnek, nagyon ke­vés pénzt kapnak értük. 100 hold sárgarépát, 60 hold főzőtököt, 65 hold káposztát, 10 hold spárgát és 15 hold ba­bot öntöznek most. A spárgával és a babbal fajtakísérletet vé­geznek, az előbbiből szaporító­anyagot is termelnek. A kései vetemények termelésével je­lentékeny munkaerőt takarít meg a gazdaság: míg azelőtt 300—350 dolgozót foglalkoztat­tak a kertészetben, az idén ele­gendő lesz száz ember is, hiszen például a sárgarépát csak vet­ni, ritkítani és szedni kell, a gyomokat pedig vegyszerrel irtják. A kísérleti telepen már tavaly tökéletes sikerrel járt a főzőtök s biztató eredménnyel a káposzta Á—1114-es vegy­szerrel való gyomtalanítása. A gazdaságban arra számí­tanak, hogy 2 300 000 forintot hoznak majd a késed kertésze­ti növények. Sokat várnak a barsosmenta termelésétől is. 210 holdas menitatelepükről látnak el más gazdaságokat szaporítóanyaggal. Tavaly 45 vagon gyökeret szállítottak el zömmel Szabolcs-Szatmár me­gyébe. Másfél millió forintot kaptak érte. Illő olajból, amely külföldön is keresett cikk, más­fél millió forint bevételre szá­mít a Balatonnagyberéki Álla­mi Gazdaság. A kalászosok i— mindenekelőtt az őszi árpa — rövidesen ka­sza alá érnek. MÉG ALIG FEJEZŐDÖTT BE a tavaszi szántás-vetés, a gépeknek ismét csatasorba kell állniuk. Ezekben a napok­ban megyeszerte az utolsó si­mításokat végzik az aratáskor »bevetésre« kerülő erő- és munkagépéken. Több mint 300 saját betakarítógépet — kom­bájnt, kévekötőt, rendrevágót — javítottak ki gépállomá­saink; sok traktort, cséplőgé­pet és kazalozót hoztak rend­be. ezenkívül számos termelő­szövetkezeti gépet fölkészítet­tek az aratásra, jóllehet mun­kájuk nemegyszer ütközött akadályba. Mint a Karádi és a Nagybaj omi Gépállomás ve­zetői elmondták, alkatrész- és szakemberhiánnyal küszköd- tek, s hogy mégis sikerült elő­állítaniuk gépeiket a szemlére, az lelkiismeretességüknek és annak köszönhető, hogy tuda­tában voltak munkájuk fontos­ságának, tudták, hogy milyen sok függ a gépek rajtrakészsé- gétől . »Bármelyik pillanatban in­dulhatnánk a határba, kezd­hetnénk az aratást-«” — mondta Kovács János, a Tabi Gépál­lomás főmezőgazdásza a na­pokban. Pedig nehéz feladat vár a rabiakra: körzetük tizen­hat termelőszövetkezete közül egyikben se marad száz hold­nál nagyobb terület a kaszapá­roknak. A nágocsd Üj Hajnal­ban és a tabi Egyetértésben, a körzet két legnagyobb közös gazdaságában például — mind­kettőben 1000 holdnál több ka. lászos vár aratásra — mind­össze 93, illetve 52 holdat vág­nak le kézzel. A tabi járás dom­bos vidék, s ez megnehezíti a gépi aratást. Bár a Lengyel­tóti Gépállomás körzete nem ilyen, az aratás gépesítése ná­luk mégis messze elmarad a tabi körzeté mögött. Vas Lajos főmezőgazdász elgondolkoztató adatokat mondott: a 12 752 holdból 4680 holdat kézi erővel aratnak le a tagok. Egyetlen példa csupán az alacsony gé­pesítési százalék érzékeltetésé­re: a buzsáMak több mint 1200 holdnyi aratnivalójából 832 holdat kézzel akarnak levágni. Igaz, a szerződés megkötése óta megváltozott az elképzelésük, és nemrégiben bejelentették igényüket egy kombájnra, de miért nem tették meg ezt ide­jében? HASONLÓ »ÖVATOSSÄG« tapasztalható a termelőszövet­kezeti munkagépek javíttatása körül is. Nem egy csak május utolján küldte be — szerződésen kívül — javítás­ra szoruló gépét, s aztán meg­indult a hajsza a gépállomáson egy-egy hiányzó, nélkülözhetet­len alkatrész után. Meg lehet érteni Timár Lajost, az Iharos herényi Gépállomás szerelőjét, hogy nem örül a csurgói Búza­kalász, a berzencei Jobb Élet és az iharosberényi Zöldmező alig fél hónapja beszállított aratógépeinek, mert ezeknek már rég felkészülten kellene várniuk az aratást. A Nagyba­jomi Gépállomásnak is nemrég adta át javításra két kévekötő­jét a helyi Zöldmező Tsz. A somogydöröcskeiek sem akar­tak korábban javításra szerző­dést kötni a Karádi Gépállo­mással, mert saját műhelyük van. Most mégis már a máso­dik gépüket kényszerültek a gépállomásra vinni, hogy rend­be hozzák. Az előbbiekből is létezik, hogy milyen nagy jelentősége van a munka alapos megszer­vezésének, és milyen következ­ménye van a rövidlátásnak. A megfontoltság most különösen nélkülözhetetlen, enélkül nem lehet felkészülni, olyan nagy feladat megoldására, mint ami­lyen az aratás. A határjárás, az aratásra váró táblák szemrevé­telezése fontos, de legalább ennyire szükséges annak meg­beszélése is a termelőszövetke­zeti vezetőkkel, hogy miképpen lehet a gépet a legjobban ki­használni; a tsz-ek hány szállí­tógéppel tudják kiszolgálni a gépállornásd kombájnokat; ho­gyan szervezik meg a kom- bájnszaima lehúzását és kazla- zásái; milyen módot találnak az esetleges géphibák gyors ki­javításéra — mindez része a gabonabetakarítás sikeres elő­készítésének. Pintér István—Szabó László: weÁJmrá (25) Szereti a matematikát, a verse­ket és a velőscsohtot! De el ne felejtse, ma este nyolc órakor be kell jelentkeznie, hogy meg­érkezett. A B. 26-os veszi majd az adást, és továbbítja kifelé. Hej, de ügyes ember lehet... Szeretett volna megismerkedni véle, bár tudta, hegy ez szigo­rúan tilos. Csoda pompásan megszervezte az ő fogadását, üdülését, biztosította a kapcso­latokat, megteremtette a flört feltételeit. Ügyes fickó! Sokáig nem háborgatták, és tulajdon­képpen semmi komoly dolga nem akadt. De most aztán jól megsza.porodo.tit a munkája. Jobb is talán, hogy ő, a külön­leges megbízatású hírszerző nem tudja, ki is az a B. 26-os. így még akkor sem ránthatná magával, ha nem bírná a kín­zásokat egy váratlan lebukás esetén... Sípost is, akárcsak a többi ügynököt, odakimn fölkészítet­ték, hogyan kell viselkedniük, ha lebuknak, és kínozzák őket. Ö is el volt erre készül­ve, s meg volt győződve róla, hogy kegyetlen óráiknak nézne elébe, ha a kezükbe kerülne... De hát ez egyelőre nagyon va­lószínűtlen! Olyan pompásan üdül itt, Lillafüreden... Ugyan, kinek jutna eszébe, hogy a lil­lafüredi Palota Szállóban ké­met keressen? Az elhárítok he­lyében ő is nevetségesnek tar­taná ezt a feltételezést... De azért a biztonság kedvéért be­nyúlt előbb a jobb, aztán a bal nadrágzsebébe, és megtapogat­ta a vegyi pisztolyt meg a kö­zönséges revolvert... A hideg vas nyugalmat, biztonságot adott neki. Nem fogja egy­könnyen adni az életét... Előbb elintéz néhányat, aztán inkább magát is fejbe lövi, semmint, hogy élve kerüljön a kezükbe, és végigszenvedje a kínzásokat... Egészen biztosan kínoznák, megmondták oda- kinn,.. Sötét gondolatsorát Éva megjelenése szakította félbe. Végigsétált a halion, aztán le­ült egy házaspár mellé az egyik dohányzóasztalkához. Feltehetően már ismerték egy­mást, mert bemutatkozás nél­kül beszélgetni kezdtek Sipos nem hallotta, hogy Éva mit mond, de félszemmel figyelte, mikor áll fel a vacsorához. Lassan újra megtelt a hall. Szakváriné) a kultúros elő­bújt az irodából, felállt az emeletre vezető lépcső harma­dik fokára, csöndre intette a vendégeket, és ismertette az étkezési rendet meg a követ­kező két nap programját. El­mondta azt is, hogy milyen sportfelszerelést tudnak adni a vendégeknek, s mikor áll ren­delkezésükre a könyvtár. Kö­zölte, hogy holnapra ismerke­dési estet terveznék, játékkal, tánccal. Ezt néhányan 'hango­san megéljenezték, főleg a fia­talok. Sipos megnézte óráját, öt perc múlva hét. Most kell vi­gyázni, mert mindenki megin­dul az étterembe... Felállt, de nem ment el a fotel mellől. In­nen jól szemmel tarthatta Évát... A lány is észrevette már Sí­post, de közömbösséget paran­csolt magára. A jóképű fiú föl­keltette a figyelmét... S hogy hasonlít Pistára. A szája, a ha­ja! Csak a tekintete, a szeme más. Már akkor a szívébe vá­gott a szomorú emlék, amikor a folyosón meglátta. Nem mert ránézni. Vajon olyan okos, eszes, művelt is. mint ő volt? Nem. Nem lehet. Pista utolér­hetetlen ... De azért biztosan jól szórakoznak majd a két hét alatt. Hiába, mégiscsak kell egy szórakoztató partner, bármennyire fogadkozott is ko­rábban. hosv soha többé fér­fit. Müven furcsa is az élet. .. Eljön üdülni, s mintha csak Pistát látná.». Éva egyszerű, apró virágos kartonruhát viselt, de ez is kiemelte csinos alakját. Mez­telen karján látszott, hogv még keveset napozott ezen a nyá­ron. A házaspár javasolta, hogy foglaljanak ők is asztalt, mert lemaradnak a jó helyekről. Mindhárman felálltak és el­indultak az étterem félé. Si­pos kezében egy Esti Hírlap­pal szintén elindult, és rövide­sen Éva mellé sodródott. Odabenn már csak néhány asztal volt szabad. A lány és a házaspár leült nem messze az ajtótól. Sípos körülnézett, mintha kutatná, hol talál szabad he­lyet, aztán tekintete összetalál­kozott Éváéval, és mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna, odalépett az asztalhoz, s engedélyt kért, hogy helyet foglalhasson. A házaspár ép­pen egymással tárgyalt, s így Éva válaszolt; — Tessék... — Sipos Tibor vagyok — mondta a fiú, s kissé fölemel­kedett a székről. — Ferenczi Éva. <— Dániel József. — Dániel JózseCné — mutat­kozott be a házaspár is. Az első percek feszengő szót­lanságban teltek el. A többi asztalnál már vígan társalog­tak az újdonsült ismerősök, csak ők hallgattak. Végül is Sípos törte meg a csendet. —• Honnan jött? Budapest­ről? — kérdezte Évától. — Nem..; Csak innen a szomszédból... Miskolcról... — Igazán? — kérdezte tette­tett csodálkozással a fiú, hi­TAVALYI TAPASZTALA­TOK BIZONYÍTJÁK, hogy csak úgy megy gyorsan a kalá­szosok betakarítása, ha min­den gép a legnagyobb telje­sítményt nyújtja.- A múlt évben még részt vettek ebben a munkában az AC—400-as kombájnok, az idén már nem kaptak ilyen feladatot. Igaz, hogy az ezekkel elcsépelt gabo­nában sok szemét maradt, és a korszerűbb SZK—3-as és SZK—4-es kombájnok sokkal tökéletesebben dolgoznak, de rajon nem koraá-e még az öreg gépek félreáHítása? Minden­esetre jobb lett volna, ha az aratás diktálta iram dönti el, ...............................................——»«... hogy az idén szükség lesz-e rá­| juk vagy sem. szén mindent tudott a lány-1 A sralmaléhúzást már sok- róL — És ide jön nyaralni? tö5b körültekintéssel szer» — Sajnos, későn hatarozitam $ , t-* el, hogy mégis itthon töltöm a ♦vezllc a gépállomások. Bnga o- szabadságomat, és már nem f kát alakították Karádon, Nagy­kapraim beutalót, csak ide... f bajomban, Tabon és másutt t ~ Kútfőidre akart menni? A szalmát késedelem nélkül — Jaj, pedig az nagyon szén l ^huzatják majd a kombájnok út lett volna__ — mondta j után, s a szalma összerakásá­k issé elábrándozó hangon Sí-1 hoz kazalozót kapnak a tsz-ek. P05' IA Kaposvári Gépállomáson oik­— Nem Vvoltam Jtotáslban részesítik a kombáj- Csak nagyon szeretnék ... | nosokat és a cséplőgépkezelo­— Pesti? i két, idejében fölkészítik őket — Nem ..; Illetve Budapes- * ten születtem, de aztán még sráckoromban elkerültem on­nan ... Nagykanizsa mellől jöt­tem. Egy kis faluból... — Ott is dolgozik? — Igen. A gépállomáson va­gyok technikus. És maga? — Miskolcon, a Lenin Kohá­szati Műveknél__ — A keze nem úgy néz ki, mintha kohász lenne — intett Éva szépen ápolt kezére Sipos. — Pedig az vagyok. Kohó- mérnök. — Ejha! Ilyen fiatalon mér­nök? Mikor végezte az egyete­met? feladatuk elvégzésére, mert jú­nius második felében már ki­vonulnak a területre az aratás­ra és cséplésre kijelölt gépek. Arról is gondoskodtak, hogy javítás miatt ne legyen majd huzamosabb kiesés: műhelyko­csit állítanak üzembe; s a kör­zethez tartozó gépeket a hely­színen, kint a mezőn kijavít­ják. MAHOLNAP ELÉRKEZIK AZ IDEJE a munkába indulás­nak, rövidesen megérik az ár­tpa, közeleg az aratás, A lehe- éve. Pontosabban ♦ tőségekhez mérten felkészültek . , -megyénk gépállomásai a nagy — Akkor mar tudom is azt, , , , „ „ • életkorát - mondta tapintatta-|íeladaLra: rendfce tedek az ara' nul Sípos. De szándékos volt 5 fásban reszt vevő gepeket. A ez a tapintattamság, mert ar-j végső vizsga a földeken lesz ra számított, hogy fölkelti vele » majd, ahol nemsokára megin- a lány hiúságát. Jól érezte..-|dulmafc a gabonatáblában a Mennyinek néz? ♦ rend re vágók, a kévekötők és a A Dániel ház^snár hangosan «, ., ___■ f elkacagott. Eddig nem szóltak .kombájnok, az.an pedig mun­bele a két fiatal beszélgetésébe,»Kához látnak a szerükön a de a férfi most megszólalt: j cséplőgépek. — Egy másfél éve. (Folytatjuk) Hemesz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents