Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

A 7. M SZM P M EG YE I 'BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYÉI TANÁCS LÁPJA.­MAGAS SZÍNVONALÚ SZAKMUNKÁSISKOLÁK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákiában a nagyobb üzemek szakintézetet tartanak fenn, ahol az elméleti és gyakorlati oktatás egy helyen folyik. Prága Motel városrészében a városi közle­kedési vállalat új tanintézetet nyitott- Az új iskolában 300 fiatal tanul. A kiválasztott szakmák szerint az iskola elvégzése után mechanikusi, villanyszerelői, üzemlakatosi autómechanikusi, hajómechanikusi, javító és más képesítést szereznek. A képen: Alaki kiképzés az iskola műhelyében. Sok hivatás között választhatnak a csehszlovák fiatalok. Ez csak attól függ, hogy milyen típusú szakmunkásiskolát választanak maguknak. A Nővé Mesto nad Metuji-i hároméves órástanulóiskola szakképzett órásokat nevel a helyi üzem, továbbá az egész ország órásipara és javítóműhelyei számára. A képen: Az iskola műhelye. í$zevníié$et indketten a könyvelés­ben dolgoztak. Mivel közeledett a hú vége, s a ki­mutatások még nem voltak ké­szen, elhatározták, hogy tízig dolgoznák. Kilenckor Kalocsai, a beosz­tott könyvelő letette a ceru­zát, és kihívóan azt kérdezte Tóthtól, a jőkönyvelő helyet­tesétől, hogy tükrözze-e a je­lentés a vállalat valódi helyze­tét, vagy kedvező képet fesse­nek róla. Tóth meghökkent. Azt tud­ta, hogy Kalocsai ádáz ellensé­ge annak, hogy az átszervezés folytán profil nélkül maradt vállalatot — amely egy gyenge részlegen kívül csupán a ha­talmasra duzzadt adminisztra­tív apparátusból állt — beol­vasszák más üzembe. Kalocsai­nak az volt a véleménye, hogy ameddig csak lehet, titkolni kell a felügyeleti szervek előtt, hogy havonta háromszázezer forintot fizetnek rá a vállalat­ra. Majd csak alakul valahogy — tartotta Kalocsai, s igyeke­zett mindenkit meggyőzni ar­ról, hogy a hamis jelentés ké­szítése nem bűn. A vállalat dolgozóinak érdeke kívánja — úgymond —, hogy így legyen. Mindezt tudta Tóth, sőt azt is észrevette, hogy a beosztott könyvelő mindig úgy időzíti ki­jelentéseit, hogy ő — aki a té­nyek bevallásának híve — hallja. A kihívó hang most mégis meglepte. Mintha Kalo­csai csak alkalmat keresett volna a késői munkában a vi­tára. De amikor látta, hogy a beosztott könyvelő a kérdés­re szinte választ sem várva elő­rántja az asztalfiókból a me­csete üveget, iszik, és öt is kínálja, eltűnt a gyanúja. P éi óra múlva ott ültek a sarokban levő üres író­asztalnál és iszogattak. — Igyál, komám — biztatta Kalocsai —, hagyjuk a jelen­tést! Ezzel már nem segítünk. Ennek a vállalatnak mindegy, hogy háromszázezer vagy öt­százezer forintot fizet rá a ta­nács. A lényeg az, hogy a fö- löttes szervek előtt el kell tit­kolni. Azt kell mondani, hogy bőségesen van megrendelés. — Nem, Jóska, nem lehet ilyet csinálni — mondta Tóth. — Képzeld csak el, háromszáz- ezer forintot dobunk ki az ab­lakon havonta. Megmaradt kis részlegünk annyit se termel, hogy az adminisztratív appará­tust fenntartsa. == Szóval te még mindig os­toba vagy? =« kérdezte Kalo­csai. — Még mindig nem lá­tod, mi a vállalat érdeke? Ha nem tudnád, az, hogy fennma­radjon, és kenyeret biztosítson azoknak, akik még dolgoznák. — Kenyeret __Szó sincs ró­la , hogy ne kapjanak munkát, akik itt vannak. Majd elhe­lyezik őket más vállalatokhoz, és... — Ne légy naív! Te jól tu­dod, hogy más vállalatnál oda dobják az embert, ahol éppen be kell tömni a rést. Aztán a fizetés. Majd neked adják a legtöbbet, azt hiszed, mi?! Csu­pán azért ugrálsz, hogy meg­nyugtasd magad: te a népgaz­daság és nem a vállalat érde­két tartod szem előtt; hogy el­mondhasd: jó állampolgár vagy. Tóth félretolta a poharat, és azon gondollzodott, hogyan ma­gyarázza meg Kalocsainak, hogy se hősi, se más babérra nem vágyik. Egyszerűen csak jót akar. ö is nemegyszer gon­dolkozott már ezen a dolgon. Álmatlan éjszakákon töpren­gett rajta, hogy saját maga alatt is vágja a fát, ha felhív­ja a felügyeleti szervek figyel­mét a ráfizetésre. Előfordult, hogy lezárta magában az ügyet, s elhatározta, hogy el fogja titkolni a jelentésben a dolgokat, és rájuk süti a ^vál­lalati érdek« elméletet. De másnap nehezebbe» lépett az Kétszer alakult meg, mégsem működik A tavasszal minden megyei gépjárművezető felszólítást kapott egy bizonyos közlekedési és baleset-elhárítási tanács­tól, hogy KRESZ-tanfolyamok indulnak, a négy előadás díja 20 forint; ezt az összeget egy csekkszámlára fizessék be, mert a tanfolyamon tanácsos ítészt venni. Sok ezer ember hallgatott meg négy igen értékes előadást a közúti közleke­dés január 1-ón életbe lépett új rendjéről és a büntetőjogi tudnivalókról. A tanfolyam befejeztével minden!:i egy kis kartont kapott, melyen a Somogy megyei Közlekedési és Baleset-elhárítási Tanás igazolta a részvételt. Sikerrel járt tehát az előadássorozat. Egyetlen szépséghibája volt csupán, az, hogy az egész a TIT nyakába szakadt, (bár ígéretet ka­pott, de segítséget nem). Amióta a tanfolyamok befejeződ­tek, azóta semmiféle újabb akció nem indult. intetve... a megyei közlekedési és baleset-elhárítási ta­nács most ismét megalakult. Létrejöttek a különböző szer­veket magukba foglaló szakbizottságok, nagy tervek hang­zottak el, aztán újra némaság következett. A tanácsban helyet kapott egyik szerv már szerkesztő­ségünkhöz fordult, hegy érdeklődjük meg: vajon játéknak tekintik-e az illetékesek a sokember összehívását, vagy pe­dig valóiban akarnak is tenni valamit a közúti balesetek számának csökkentéséért. Érdemes lenne ezen elgondolkozni, mert annak semmi értelme sincs, hogy egy nem dolgozó bizottsággal több le­gyen a megyében. . P. Gy. Diáfra asszonyok Az alábbi soro­kat a Nigerian Morning Postból idézzük: »Erélyes kormánybeavatko­zásra van szük­ség, amely gátat vet végre az árak rohamos emelke­désének. Egy szép termetű asszony ma Nigériában túl sokba kerül. A kormány eddigi intézleedései hatás­talanok, sót mond­hatnák, éppenség­gel károsak, mert inkább súlyosbítot­ták a helyzetet, nemhogy enyhítet­ték volna. Az ered­mény tehát az, hogy nagyon sok nigériai fiatalem­ber, akiből kitűnő férj és jó apa le­hetne, nőtlenül kénytelen leélni életét...« A továbbiakban kiderül, hogy a vő­legény Nigériában ma is úgy vásárol­ja meg jövendőbe­lijét. A kialkudott vételárat a leány szüleinek köteles kifizetni. A kor­mány intézkedése, amelyet a Nigérián Morning Post ve­zércikkírója ha­tástalannak, sőt károsnak minősít, egy közelmúltban hozott törvényre vonatkozik, amely az asszonyért fizet­hető legmagasabb vételárat 35 font sterlingben álla­pítja meg. Általá­ban véve azonban ennyit még ma sem igen fizetnek egy asszonyért. »A törvény meg­hozatalával épp az ellenkezőjét értük el annak, amit akartunk« — mondja a cikkíró és vele együtt so­kan mások Nigé­riában. Ahelyett ugyanis, hogy eny­hítenének a helyze­ten, a szülőket in­kább arra ösztön­zik, hogy leányuk áfát egészen a megengedett maxi­mumig fölemeljék. »Lehetetlen ál­lapot ez« — szö­gezi le a cikkíró. Arról azonban nem szól, hogy mi a valóság. A való­ság az, hogy a ni­gériaiak átlagos keresetéhez mér­ten a néhány font sterlinges vételár is túl magas. Ezt sem tudják megfi­zetni. Hát még az újabban 35 font­hoz közeledő vé­telárat! Menyasszonyra spórolni bizony nehéz ott, ahol még a megélhetés is a legnyomorú­ságosabb. A Temp­lomok Világtaná- csának legutóbbi jelentéséből kitű-, rak, hogy ebben az országban minden harmadik ember éhezik. Hiába, amikor kenyérre kell ku- porgatni, nem jut pénz a nősülésre. N. S. Húsz paprika egy tövön az öreglaki termelőszövetkezetben {Tudósítónktól.) Az öreglaki Kertészeti Terme­lőszövetkezet 75 holdas öntözé­ses kertészetében huszonhárom hollandi melegágyban termel­nek paprikát. A gondosan elő­készített földben nevelt csak­nem tizenkétezer bokor most igen jó terméssel hálálja meg a fáradozást. Nem ritka az olyan tő, amelyik húsz vagy még ennél is több paprikát ne­vel. A szövetkezetben naponta öt­ezer tölteni való és csípős he­gyes paprikát adnak át a MÉK- nek. Számításuk szerint az idén negyedmillió paprikát ér­tékesítenek, s ebből 250 000 fo­rint bevételre tesznek szert. Mezőgazdasági dolgozók látogatása a Szovjetunióban (Tudósítónktól.) Az MSZ*BT szervezésében szeptembertől kezdve folyama­tosan háromszáz mezőgazdasá­gi szakember — köztük igen sok termelőszövetkezeti tag — utazik a Szovjetunióba, hogy megismerje a szovjet mezőgaz­dasági dolgozók életét. Az uta­zás iránt igen nagy az érdek­lődés. A Lábodi Állami Gazda­ság például 14, a Balatonűjhe- lyi Állami Gazdaság pedig 8 dolgozóját küldi el a. Moszkva —Kijev—Poltava—Harkov útvo­nalra. A háromszáz mezőgazdasági szakember között saját költsé­gén utazik harminc somogyi háziasszony is. A szovjet nö- mozgalom munkáját kívánják tanulmányozni. utcán, mindig ügy érezte, mint az az ember, &ki lopott, s at­tól tart, hogy a járókelők kö­zül valaki rámutat: »Ö az, be­csapta a társadalmat!« A kel­lemetlen feszültség mindjárt feloldódott, amikor változtatott szemléletén, $ azt mondta, hogy jelenti a ráfizetést. Hiába használna a titkolózással ideig- óráig a vállalat dolgozóinak, ha ártana a népgazdaságnak. A kárt előbb-utóbb meg fog­ják érezni. Amit az ország meg- érez, megérzi állampolgára is. — A népgazdaság érdeke fö­lötte áll a vállalaténak ** kezdte Tóth... — Ostoba! — csapott az asz­talra Kalocsai, és ködbe bo­rult szemmel nézte a feldőlt pohárból kiömlött italt. — El­lensége vagy magadnak, ne­kem, az itt dolgozó rokonaim­nak, az egész vállalatnak. Vedd tudomásul, hogy az ilyen fa­jankó megérdemli, hogy torkom ragadják, és... így ni! — kiál­totta, s odább lökte Tóthot a nyakánál fogva. Tóth hátrált, felkapott egy széket. — Ne tréfálj, Jóska! Mit csinálsz, Kalocsai elvtárs! Térj észre! Sokat ittál. Az is­tenért... Ne ___I j D eggel, mikor a takar í- ...xc iánő bement, mindent a legnagyobb rendben talált. Tóth a gépírónak diktálta a jelentés szövegét. »A ráfizetés háromszázezer forint.« Megállt, Kalocsaira nézett. A beosztott könyvelő felkapta fejét, megsimogatta arcán a véraláfutást, de nem ugrott fel, nem kiabált, nem szaladt se­hova. Tóth egy darabig nézte. Vajon meggyőzte-e az éjjel? Nem, nem, lehetetlen. Ököllel nem lehet meggyőzni senkit sem. Hirtelen rátört az éjsza­ka emléke és megdöbbent. Két­ségbeejtő — gondolta. — Ho­gyan eshetett meg ez az egész? Hiszen normális emberek nem tesznek ilyet. Aztán elmosolyo­dott, s rájött, hogy azért ré­mült meg a történtektől ilyen hirtelen, mert ő mindig úgy képzelte, hogy az élet olyan si­mán gördül, ahogy az ember otthon, a hálókabátban, fotel­ban elképzeli. Nem, nem, kedves Tóth elv­társ! — mondta magának. — Az élet harc, s neked részt kell venni benne. Küzdened kell azért, ami előbbre visz, ami a társadalom érdeke. S ha ezt si­kerül elérned, akkor lehetsz igazán nyugodt, még ha egy ki­csit sajog is a képed ... —...A vállalatot föl kell számolni!... írja, Erzsiké! Szegedi Nándor JO/ÍOÁ A névtelen adófizető emlékműve Az egyik londoni újság ja­vasolta. hogy a világ összes városaiban állítsanak emlék­művet az adófizetőnek. »Az állampolgárok adópénzei nél­kül az állam azonnal össze­omlana — írja a cikk —, ép­pen ezért a méltányosság pa­rancsolja, hogy emlékművet állítsanak az államot fenn­tartó ismeretlen adófizető­nek. Az emlékmű állandóan emlékeztetné az adóhivatalt, hogy kinek is köszönheti a létezését.« » » * Vagy lefogy, vagy éhenhal Norman Pearlman New- York-i milliomos rendkívül kövér ember. Miután már semmiféle fogyókúrával sem sikerült megszabadulnia fö­lösleges kilóitól, kihajózott a jachtján a Long Island-öböl elé, ott lehorgonyzott, és ki­jelentette: »Itt maradok leg­alább három hétig. Nem hoz­tam magammal csak ivóvizet és vitamintabblettákat; ha ez sem segít, akkor már nincs mit tenni!« » * * Washington mérgelődik... Washingtonban nagy felhá­borodást keltett az a hír, hogy két angol építész is nyújtott be pályaművet arra a kubai pályázatra, amelyet a levert amerikai inváziós kísérlet emlékművére írtak ki. Műanyag fogsor a tokiói állatkert szamarának Idhimonjá, a tokiói állatkert szamara az egyetlen csacsi a világon, amelynek műfogsora van. A derék szamár 29 éves, és már minden foga kihullott. Az utóbbi időben a zabadag­ját sem ette meg. Az állat- kert igazgatósága megszánta a szegény fülest, és fogsort készíttetett neki rézből és szüíciumgyantaból. A drága fogsor körülbelül 5000 frank­ba került „Születésed csodálatos története“ Az angol szülők egy hang­lemez formájában értékes se­gédeszközt kaptak ahhoz, hogy gyermekeiket megis­mertessék »az élet lényei­vel«. Forgalomba hoztak egy hanglenjezt lő—12 éves gye­rekek részére »Születésed csodálatos története« címmeL A lemezen Roberta Leigh if­júsági írónő értelmesen, min­den durvaság vagy álszemé­rem nélkül elmagyarázza a gyermekeknek a legfonto­sabb biológiai tudnivalóíjat az emberi élet keletkezéséről. * * » Két szomszédasszony talál­kozik. — Ejnye, de rekedt, Ko­vácsáé asszony... — Igen, a férjem éjjel ki­maradt, és csak most jött haza, reggel..s Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11# Kiadja a Somogyi Néplap. Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünlfi meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta.. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ftt Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe® Kaposvár; Latinka S. a. t „

Next

/
Thumbnails
Contents