Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

Vasárnap, 1963. június 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÁTLAGOS ÉLETKORUK 66 ÉV Tavaly is az »öreg férfiak munkacsapata•« gondozta a memyei Március 15. Tsz napra­forgóját. S hogy megérte-e? Munkaegységenként 16 forint prémiumot kaptak utána. Így hát szívesen vállalták az idén is a munkát az első kapás, a 77 éves Suszter Mihály ve­zetésével. A legfiatalabb tag is elmúlt már 54 éves... A látogatók véleménye: Elismerést érdemel a herzencei Jobb Elet Tsz Sokan csodálkozva ▼ették kezükbe a meghívót, mélyen ez állt: »Rét- és legelőgazclál- bodási bemutató és tapaszta­latcsere lesz a berzencei Jobb Élet Tsz-ben.« Érthető a meg­lepődés, hiszen évek óta, ha Berzencét emlegették, akarat­lanul is társult hozzá a gon­dolat: nagy gondok, -bajok sú­lya alatt vergődik ez a gazda­ság ... És most itt rendeznek bemutatót, tapasztalatcserét, ide hívják a járás tsz-elnökedt, mezőgazdászait, állattenyész­tési brigádvezetőit, hogy lás­sanak, s ami hasznos, azt ma­gukkal vigyék. Mérföldkövet, nagy fordulatot jelez már ma­ga ez a tény is.. s A határban zaj Jött le a ta­pasztalatcsere. A látogatók a gazda szemével figyeltek min­dent. Rada Ernő, a szövetkezet főmezőgazdásza kérte őket: — Mondjátok el a vélemé­nyeteket ; ;. — A legnagyobb elismerést érdemli ez a tsz azért, amit itt láttunk. Igazán nem hittük volna..: — mondták sokan; Nehéz lenne felelni arra, hogy mi tetszett a legjobban. Kivált a porrogiakat, a gyéké- nyesieket kapta meg az, ahogy itt a réteket és a legelőket gondozzák. De a többiek is nagy figyelemmel tanulmá­nyozták a beállított kísérlete­ket Döntő eredmény még nincs, de már szembeötlik a különbség azok között a par­cellák között, amelyek 50 vagy 100 vagy 150, illetve 200 kg műtrágyát kaptak, vagy ame­lyeket trágyalével, illetve szer­ves trágyával kezeltek. — Ha lekaszáljátok és lemé­ritek, tudatjátok majd velünk az eredményt?-— Természetesen, mindenki­nek elküldjük.;. Tisztán tartott, ápolt lege­lők, dús, jó füvű rétek között szaladtak a szekerek. Meglát­szott a legelőkön, hogy rájuk is szórtak műtrágyát, s nem egy vezető fejében fölvetődött, hogy jó dolog a szakaszos le­geltetés. — Micsoda szép növendék- állomány! — szaladt ki a szá­ján valakinek —, ha nem lá­tom, nem hiszem el;.? Háromszáz kitűnő kondíció­jú, szép növendékmarha legelt egy csoportban. Arrább pe­dig a még nagyobb tetszést kiváltó tehenek. Nem lehetett látni egyetlen lesoványodott, tönkrement jószágot sem, s külön meglepetést keltett, hogy valamennyi ragyogóan tiszta, ápolt volt. Nem csoda, ha megkérdezték: Miféle nyá­ri szállásban tartják az állato­kat? Magyarázat helyett pe­dig megtekintették a szerfás­épülebet Sók látogatót a főid fölötti silózás érdekelt. Mi­kor megtudták, hogy július végéig elég lesz a Jobb Élet­ben a tavalyi siló, és mind­össze 2—2,5 százalékos a veszteség, többen megjegyez­ték: — Az idén mi is így fogjuk csinálni Beszélgettek a javadalma­zásiról, megtekintették az ön­tözőberendezést munka köz­ben, s mérlegelték annak je­lentőségét, hogy a berzenoeiefc 5—600 holdat tudnak öntözni, főleg rétet és legelőt Hasznos volt a tapasztalat­csere. Részvevői, akik hírből, hallomásból eddig kedvezőtlen képet alkottak maguknak er­ről a gazdaságról, most sze­mélyes benyomásaik alapján azt állapíthatták meg: Berzen- ce elindult..* V. M. Szovjet mezöpezifasígf szakértők érkeztek bubába Június 7-én a havannai kikötőbe befutott a Bujkál szovjet motoros hajó fedélzetén 10« mezőgazdasági szakértővel. A mezőgazdasági mér­nökök, rizstermelési szakemberek, agronómusok és a mezőgazdaság más ágainak szakértői a Szovjet­unió különböző köztársaságaiból érkeztek, hogy átadják tapasztala­taikat kubai barátaiknak. (MTI) nap, mint előbb. Sípos pisler gott, újra szoktatta szemét az erős fényhez, aztán megindult visszafelé a Keleti pályaudvar irányában. Örült. Ezen is túl van. Nagyszerűen mennek a dolgok. Mégiscsak szép az élet. Milyen jó itthon ..; Itthon? Persze, itt született. No de nem szabad morfondírozni. Ügy tett, mintha bámészkodva sétálna, pedig minden egyes lépésére vigyázott. Néhány száz méterre az an­tikváriumtól lement egy föld alatti mellékhelyiségbe. Ki­nyim (.ott egy fülkét, aztán ma­gára zárta az ajtót. Gyors moz­dulatokkal egy parányi zseb­kést szedett elő, nem lehetett hosszabb négy centinél, és fel­hasította a könyv kötését. Le­feszítette a bőrt a fedőlapról, és ekkor előtűnt egy sárgásbar­na karton: a nevére kiállított szakszervezeti beutaló. Gondo­san kétrét hajtotta a kartont. Széttépte a könyvet, beledobta a kagylóto és lehúzta. A vécés- néni egy kenyhaszéken ült és kötött. Sipos öt forintot adott neki, majd gyorsan távozott.:. A Nemzeti Színház előtt egy hirtelen fordulattal átsietett a villamosmegálló szigetéhez, és föllépett az éppen beálló 67-es villamosra. Megállt a hátsó pe­ronon, hogy jobban szemügyre vehesse útitársait. De semmi gyanúsat nem észlelt, így aztán elégedetten zsebre vágta kezét, s gondolatban felkészült az uta­zásra? 8. A miskolci laktanya szokásos hétköznapi életét élte. Az egy­ségek jó része kinn gyakorlato­zott. A többiek őrszolgálatot láttak el a légvédelmi elhárító rakéta támaszpontján. De pezsgő élet folyt a lakta­nya tantermeiben is. A raké­taegység parancsnokai és be­osztottjai továbbképzésen vet­tek részt, a szomszédos szobák­ban pedig sorkatonákat képez­tek ki a rakétafegyvemem technikájára. Sötét volt. Az ablakokat ne­héz spaletták takarták el, hogy tökéletesen láthassák az okta­tófilmet, amely egy atombomba kísérleti robbantását mutatta be. Rendkívül nagy magasság­ban közeledett egy repülőgép, aztán kioldotta terhét, s a bom­ba sokáig, több ezer méteren át zuhant, majd egy ponton mintha megállt volna. A kö­vetkező másodpercben vörös lett az egész vászon, és dobhár­tyát tépő csattamás töltötte be a termet A katonatisztek összerázkód­tak. Percekig nem láttak mást, csak az égő vörös fényt, ame­lyet különös erővel vertek visz* sza a szoba fehér falai. Azután ismét a nagy magasságban le­begő gép tűnt fel, de nem so­káig, mert Ferenczi József szá­zados, az oktató, félbeszakította a vetítést: — Gyújtsák fel a villanyt! Nyissák ki a spalettákat! Szörnyű volt ez a film, pe­dig az atombomba pusztító ere­jét, hatását nem is mutatták be nekik, mint korábban. Ezek az emberek fegyverzajhoz ed­zett dobhártyákkal rendelkez­tek. Életüket a tiszti hivatásra tették föl, s már sokszor szá­mot vetettek önmagukkal, le­vonták a végkövetkeztetést: nem azért öltötték fel a tiszti egyenruhát, hogy tarkább le­gyen az utca forgataga! Min­den napjuk tulajdonképpen harcban telt él, a mindig vár­ható ellenséggel vivott elméle­ti harcban. Mindig készen áll­tak, hogy megvédjék hazáju­kat. Ez a film azonban még rá­juk is nyomasztó hatással volt. De nem sokáig. Ferenczi szá­zados nyugodt szavára hama­rosan feloldódtak. Ez a középmagas, jókötésű katonatiszt föllépett a dobogó­ra. Kissé nekitámaszkodott az íróasztalnak, aztán megfontolt, szinte szaggatott tempóban ma­gyarázni kezdett: — A repülőgép huszonkét ki­lométer magasságban, speciá­lis fölszereléssel érkezett a cél fölé. A felvételekből láthatták a különleges amerikai gép tí­pusát. Milyen gép volt, Kiss százados? — Szuper B. 25. — válaszol­ta pattogóan egy markáns ar­cú, fiatal katonatiszt — A nukleáris töltet 14 me­gatonna erővel, az 5500 méte­res kritikus ponton robbant. A kérdés az, hogy miként hárít­hatjuk el rakétáinkkal az ilyen magasságban érkező, nukleáris töltettel megterhelt repülőgép támadását, mielőtt még végre­hajtaná a feladatot. Először is nézzük mgg elhárító rakétáink A LEGFRISSEBB JELENTÉS AZ ÚJ DOSSZIÉBAN Hétfő a kritikus nap az építőiparban — Öt óra késés egy reggel — Mit akar az aktíva ? A Somogy megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizott­sága új dossziét nyitott. Ebbe kerülnek azok a jelentések, amelyeket a szakszervezet ak­tívái készítenek. Az szb kez­deményezésére ugyanis elvál­lalták egy-egy építkezés ellen­őrzését Hetenként háromszor ellátogatnak az általuk patro­nált munkahelyre, és megvizs­gálják, hogyan halad az épít­kezés. A legutóbb Horváth Imre je­lentését csatolták a már szép számban beérkezett észrevéte­lekhez. Horváth Imre az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egy­kori kőműves most a központi apparátusban dolgozik. Jelen­tését körültekintően igyeke­zett elkészíteni, hogy segítse megszilárdítani a munkafe­gyelmet. A fegyelemre mindig, de most, hogy a kíméletlen tél miatt sok a pótolnivaló, külö­nösen nagy szükség van. S az, amit a nagyatádi főépítésveze­tőségnél nemrég tapasztalt, e meggyőződésében csak megerő­sítette. Az egyik építésvezető ácsokat kért reggel 8-kor a má­sik építésvezetőtől. Az azt vá­laszolta, hogy nem tud adni, minden ácsra szüksége van. Ám néhány órával később Fel- sőbogáton, az egyik építkezés­nél meglepetéssel tapasztalta, hogy nincs ács. Erre azt a vá­laszt kapta, hogy az ácsok ha­zamentek, mert nem volt mun­kájuk. Ilyesminek nem szabad előfordulnia — mondotta, örült; amikor egy hete értesí­tették, hogy a szakszervezet mint aktívát őt is arra kéri, hogy vállalja el a Marx Ká­roly, illetve a Szántó Imre ut­cai építkezések társadalmi el­lenőrzését. Egy hét tapasztalatairól még nem lehet sokat mondani. Azt azonban már világosan látja — erről a jelentésében is írt —, hogy a legtöbb fegyelme­zetlenség, zavar abból fakad, hogy nem tartják meg a mun­kaidőt. Különösen hétfő a kri­tikus nap. Még az olyan kiváló és következetes műszaki veze­tőnél is, mint amilyen a Marx Károly utcai építkezés irányí­tója, Bóna János, négyen kés­tek el. öt óra esett ki a terme­lésből egyetlen délelőtt A Szántó Imire utcai munkahe­lyen ugyancsak jócskán elké­sett az egyik segédmunkás. Bóna János felelősségre vonta beosztottjait a késés miatt, s akinek a szép szó nem hasz­útját 22 000 méter magasságig. Figyeljük meg a gyorsulás egyes szakaszait, valamint a hajlásszögeket Kérem a spa­lettákat! . -. Ismét megkezdődött a külö­nös filmvetítés..; Lángnyelv csapott ki a rakétából, amely eleinte kúszva, szinte lassan, majd egyre gyorsabban úszott a magasságok felé. Aztán az égboltom egy egészen pici pon­tocska tűnt fel, alig volt na­gyobb, mint a gombostű feje: a közeledő repülőgép. A légel­hárító rakéta feléje fordult.:. — Látják? A számítóköz­pontnak már három másod­perccel előbb tudnia kellett a hajlásszöget, és utasítást kel­lett adnia a rakétának. Ne fe­lejtsék el, három másodperc! Figyeljék, milyen távolságban történik a robbanás. Mindig vi­gyázzanak, ne kapkodják el a dolgot. A gyakorlaton ugyanis azt tapasztaltam, hogy sokan a számítóközpontban keresik a hibát... Most figyeljék;.? A rakéta orra ráállt a gépre... Na;;. Látták? — Igen! — zúgott föl a te­rem; — Rakétánk éléggé távol volt a repülőgéptől a robbanás pillanatában — folytatta Fe­renczi —, és mégis le tudta küzdeni az ellenséges gépet. Nyissák ki az ablakokat..; Ismét mozgás támadt. IFolytatjuiQ , nált, az ellen fegyelmit indít. A társadalmi ellenőrzésben se­gítséget látott. — Sajnos azonban nem min­den művezető nézi ilyen szem­mel a szakszervezeti aktívák működését — mondja Horváth Imre. — Vannak, akik azt gon­dolják, hogy piszkálni akarjuk őket A munkások között is akadnak, akik így vélekednek. Ám szó sincs erről! Mi nem piszkálódni, hanem segíteni akarunk. Böhm András pél­dául elismeréssel szólt jelen­tésében a Füredi utcai munka­hely vezetőjéről, dolgozóiról, mert náluk nem tapasztalt hiányosságot Azt szeretnénk megértetni, hogy fegyelem nél­kül nem lehet eredményes munkát végezni. Mégiscsak sok, hogy a Toponári úti tech­nikum építkezésénél egyszerre tizenkettőn hiányozzanak. A Szántó Imre utcai építkezésnél dolgozó Orsós Ferenc segéd­munkás rendszeresen elkésett hétfőnként. Amikor kérdőre vontuk, azt mondta, hogy ké­sőn érkezik a vonatja.' Meg­magyaráztuk neki, hogy ez nem elfogadható érv. Jöjjön a korábbival. Elmondtam neki, hogy amikor a múlt rendszer­ben az otthontól távol kömű- veskedtem, már vasárnap dél­után elutaztam hazulról, hogy hétfőn idejében kezdhessem a munkát. Neki elég, ha hétfőn korábban indul, de ezt tegye meg. Erezzen egy kicsit több felelősséget A fiú megfogad­ta, hogy ezentúl a korábbi vo­nattal jön dolgozni. Horváth Imre föl jegyzéseit a többivel együtt a szakszerve­zeti bizottság összegyűjti, s egy hét múlva műszaki, illetve osztályvezetői tanácskozáson megvitatják, mit kell tenniük a műszakiaknak a hibák meg­szüntetéséért. Az itteni döntés, alapján a munkásokkal ter­melési értekezleten beszélik meg a feladatokat. Az első két héten a kapos­vári építkezéseket vizsgálják meg. A következőben pedig an­nak az építésvezetőségnek a munkahelyeit, amelyiknél a legjobban szorít a cipő. A szak- szervezeti aktívák lelkes mun­kája minden bizonnyal meg­hozza gyümölcsét. Az új dosz- szié tartalmából okulhatnak a vállalat vezetői, munkásai is. Sz. N. Egy énekkar elnémult Az idei kulturális szemlén a bíráló bizottság hiába kereste a böhönyei énekkart. Nem volt ott, nem folytatta előző években megszokott jó szereplését, mert va­lamilyen szervezési vagy vezetési hibák miatt feloszlott. Saj­nos, a böhönyei vezetők nem figyeltek föl idejében arra, hogy az énekkar nem készül a szemlére. — Nem volt, alá összefogja, s erkölcsileg és anyagilag is támogassa a kórust — hallottuk a véleményeket. A kórusnak megszűnése előtt 60—70 tagja volt: pedagó­gusok, földművesszövetkezeti dolgozók, termelőszövetkezeti tagok. Papíron az fmsz-hez tartozott, a gyakorlatban azon­ban nem volt gazdája. A kórus vezetői magukra maradtak; Gyakran csak huszonöten-harmincan jelentek meg a próbá­kon, bár a kórus tagjaival nyilatkozatokat írattak alá. hogy vállalják a szereplést, a próbákon való pontos megjelenést. Ez azonban nem járt eredménnyel. De hogyan is járhatott volna? Bajok vannak ott, ahol nyilatkozatok aláíratásával kell embereket önként vállalt feladatuk elvégzésére serken­teni! Hiába fáradozott fiatalos lelkesedéssel Strausz Lajos pedagógus, énekkarvezető, ő is kedvét veszítette. Szabó György, a községi pártszervezet titkára, az fensz igazgatóságának elnöke elismeri, hogy magukra hagyták a kórust. Még az fmsz kultúrfelelőse is igen gyakran távol maradt a próbáktól. — Az ősszel egy huszonöt-harminc tagú kamarakor üst alakítunk — mondja Péter Lajos iskolaigazgató és Strausz Lajos kórusrvezetó. — Vannak olyan emberek, akik szívesen vállalják a szereplést, a próbákon való részvételt. Király Zoltánná, Jäger Jánosné szinte naponta érdeklődik: Mi lesz az énekkarral, mikor folytatják a próbákat, mikor szerepel­hetnek? Horváth Ferencné, Bozsoki Jánosné, Németh Ferenc és Nyers István közreműködésére is számíthatnak: szívesen, örömmel énekelnek. De nemcsak az éneklést szerető embe­rek számbavételére van most szükség, hanem arra is, hogy megváltoztassák a művelődés munka irányításának mód­szereit. Ha nemcsak a pedagógusok feladata lesz az énekkar szervezése, irányítása, együtt tartása, hanem a községiben működő valamennyi tömegszervezeté, akkor újra felcsendül majd Böhönyén az elnémult kórus hangja, s a legközeleb­bi kulturális szemlén ismét jó szereplésükkel hívhatják fél magukra a figyelmet. Sz. L. TEJKARAMELLA ízletes TEJKARAMELLA moziban, színházban ro dkg 2,90 Ft <*S13) Az ÉM Komlói Állami Építőipari Vállalat a pécsi 506. sz. intézetébe fölvételi pályázatot hirdet kőműves, áes, állványozó, fapadlózó, müanyagburkoló, hidegburkoló szakmákra. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik az általános iskolát sikeresen elvégezték, éB 16. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezéskor anyakönyvi kivonat és iskolai bizonyítvány szükséges. A tanulmányi idő 3 év. A távollakó fiataloknak bentlakást biz­! i tosítunk, tanulmányi előmeneteltől függően ösztöndíjat. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben ♦ Mű. M. 506. sz. IPARITANULÓ-INTÉZET Pécs-Újmecsekalja. j Fölvételi vizsgáról írásbeli értesítést küldünk. 1___________________________________________________(3645) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents