Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

A BUKOTT TANULÓ A TANÉV VÉGET ÉRT. A diákok megkapták bizonyítvá­nyukat. Boldog öröm sugárzik a legtöbb tanuló arcáról. A megérdemelt jutalom öröme ez. Érdemes volt szorgalmasan ta­nulni, hiszen ez a mostani öröm sokszoros: öröme a diák­nak, a szülőnek, a tanárnak. Sajnos, nem mindenkinek ho­zott boldogságot a tanév vége Vannak, akik fanyar arccal, kedvetlenül, szinte szégyellve dugják el bizonyítványukat. Az ő »eredményük-« valami mást bizonyít. Azt, hogy a munkát- lansáamak. a semmittevésnek szégyenteljes »-bukás« lett a vége. Ilyenkor feltolni bennünk a gondolat: mi lett volna, ha ... és bizony, szép számmal tűn­nek föl ezek a »ha« szócskák. De mindannyi már csak az el­múltat, már csak a megváltoz- ta{hatatlant akarja szebbé ten­ni :.. Hasztalan .:. Egyévi munka ítélete a bizo­nyítvány. Ezt az ítéletet tudo­másul kell vennie szülőnek és diáknak egyaránt. És ez a le­zárt időszakra végérvényes íté­let megföllebbezhetetlen. Pe­dig a helytelen szülői álláspont ezer és egy kifogást keres és talál. Sok szülő neheztelve mondogatja: »Miért kellett megbuktatni gyermekünket? Olyan nagy baj lett volna ab­ból, ha a tanár mégis átenge­di? Nem dőlt volna össze a vi­lág ...« stb. stb. A LEGTÖBB SZÜLŐ nem veszi észre, hogy a bukásban kifejeződő elmarasztalás nem­csak a gyermeket éri, hanem őt is. Igaz, a bukás alapvető oka az, hogy a tanuló csak nevé­ben volt tanuló. Voltaképpen mindent csinált, csak nem ta­nult És az eredménytelenség nem nyugtalanította a szülőket sem. AEg akadt olyan szülői értekezlet amelyen a gyenge tanuló szülei megjelentek vol­na. Ügy tettek, mintha az is­kola minden gondjukat levette volna vállukról. Nem egy olyan szülő akadt, aki azt mondotta: »Azért van­nak a tanárok, hogv neveljék a gyermeket.« Akadt olyan is, aki azt hajtogatta: »Ha a ta­nuló megbukik, az elsősorban az iskola széevene. Tehát tö­rődjön az iskola a gyermekkel. Mi szülők eltartjuk a diákot, és ekképpen megosztjuk a ne­velés gondját« Szép számmal akadnak másféle hibás nézetek is. De úgy véljük, jobb lesz, ha a megoldások lehetőségeit ke­ressük meg. A BUKOTT TANULÓ HELYZETE nagyon nehéz. Az a tény, hogy elégtelennek bizo­nyult, súlyosan érinti őt. Pe­dig az iskolai bukás nem je­lentheti azt, hogy a gyermek egész életére »bukott« ember lett. Olyan az élet, hogy még mi felnőttek is el-elesünk időnként. De minden elesett- ségből feláll az életrevaló em­ber. Legyőzi az esés fájdalmát, és megkeresi balsikerének okait meg az oikok gyógymód­ját is. A szülő, akinek a gyermeke elégtelen bizonyítványt vitt haza, keresse meg a bukás okát és gyógyszerét. Csak arra vi­gyázzon eközben, nehogy az iskolát hibáztassa vagy a ta­nárt. Elsősorban önmagában, azután pedig gyermekében ku­tassa fel azt, amit sürgősen ki kell küszöbölni a jobb ered­mény érdekében, A tanuló máris rádöbbent arra, hogy az egész évet köny- nyen vette, hogy számára a ta­nulás volt a legkisebb gond. Talán le is szűrte a tanulságot. Jóllehet fölismerte, hogy sok lehetősége van még javítani, mert hiszen tanára is így bú­csúzott tőle: »Nem tartalak el­veszett embernek. Ha becsület­tel nekilátsz a tanulásnak, két hónap alatt pótolhatod mulasz­tásodat, és újra közénk tartoz­hatsz, újra a mi kis osztálykö­zösségünk tagja lehetsz. Nem haragszunk rád, szeretünk, de becsülni csak akkor fogunk, ha kiköszörülöd a csorbát«. E szavak, kedves szülők, talpra állítják a lehangolt em­berkét, s arra a gyakran ki nem mondott fogadalomra késztetik: »Igen, majd megmu­tatom __« De ezt az elhatáro­z ást támogatnia kell a szülő­nek is. Mit tegyen hát most a szülő? A bukás megtörtént, fölösle­ges lenne a bajt azzal is tetéz­ni, hogy umos-untalan a szem­rehányások özönével illetjük gyermekünket. Ez jóra nem visz. Ellenben biztosítanunk kell a lehetőséget gyermekünk­nek arra, hogy hibáját kijavít­hassa. Nem a kíméletlen ledo­rongolna, hanem a melléállás, a segítés legyen a legfőbb gon­dunk. Meg kell adnunk a lehe­tőséget arra, hogy gyermekünk rendszeresen, szervezetten, kel­lő napi adagokban pótolja a hiányokat. Álljunk mellette, bátorítsuk, biztassuk. Mond­juk meg neki, hogy sikeres vizsgája esetén szeretetünk és támogatásunk a régi lesz. A gyermeknek éreznie kell, hogy nagy bajában sem lökik el ma­guktól a szülei. A NYÁRI SZÜNET egy ré­szét tanulással kell töltenie a bukott diáknak. Mindamellett maradjon ideje a pihenésre és a szórakozásra is. Nevelési el­vünk a megértés legyen. Nem jó, ha a tanulást úgy iktatjuk a gyermek napirendjébe, mint­ha az a minden napra kijáró büntetés egy része lenne. A bukott tanulótól sem szabad megtagadni azt, ami emberi. A jutalomra neki is szüksége van, és ennek helye is van ak­kor, ha szorgalommal pótolta mulasztását. A bukott tanuló esetében a szülő is megbukott egy kicsit. Most kettőjük köte­lessége a közös bajt kijavítani. Nyugodtak lehetnek abban, hogy munkájukban nincsenek egyedül. Az iskola mellettük áll A pedagógus szívesen se­gít. Csak forduljanak hozzá. Konzultáljanak vele. Bízzanak benne. Következetesen akarják a hiba kiküszöbölését, és az eredmény nem marad el. Az izzadás ellen Izzad ás ellen, ha az nem erős, házi szerekkel is leheit próbálkoz­ni, de ha kóros, orvosi kezelésre van szükség. Különösen nyáron kellemetlen az izzadt ember sza­ga. Nők ruháján az izzadás foltot hagy. Legfőbb teendő a gyakori mosakodás. Reggel és munka után, ha letisztálkodtunk, kámforos víz­zel mossuk meg az izzadó hajlato­kat, és vattába mártott hintőpor­ral szórjuk be. Másik módszer: a hónaljat kölnivízzel majd formali­nos alkohollal nedvesítsük, utána hintőporozzuk be. Lábizzadás el­len naponta hűvös lábvíz, minden nap tiszta harisnya és szalicilsa­vas hintőpor szükséges. Erős gom­básodásnál orvoshoz kell fordul­ni. Az izzadságfolt ammóniás szap­panos mosással eltávolítható. A gyapjút csak langyos vízben kezel­jük. Fehér árunál utólagos fehérí­tés és öblítés szükséges. Vitamin, vitamin, vitamin ! tartaros fejes salAta A salátáit alaposan megmos­suk, szitán lecsurgatjuk, sóz­zuk, majd csíkokra vágjuk, utána tartármártással leönitjük. A tetejét kemény tojásszele- tekkel díszítjük. A tartármártást úgy készít­jük, hogy egy-két tojássárgá­ját kb. 3 deci étolajjal össze­keverünk úgy, hogy miközben a tojást folyton keverjük, csep- peniként adagoljuk hozzá az olajat. Utána fél citrom levét, kevés tejfölt, esetleg 1 deci fe­hér bort, ízlés szerint mustárt, sót és cukrot keverünk hozzá. RAKOTT PARAJ Egy kiló parajt enyhén sós vízben megfőzünk. Utána Ifi­szeljük, és szitán vagy fő­zelék darálón áttörjük. Vi­lágos rántást készítünk hozzá, a parajhoz keverjük, utána a rántással együtt felfőzzük. Közben sóval, borssal ízesít­jük, és egy kissé kihűtjük. Ez­után 3 tojássárgáját keverünk a langyos parajhoz, majd hoz­záadjuk a három tojás ke­ményre vert habját is. Néhány kemény tojást és 20 deka kol­bászt felszeletelünk. A parajt, a karikára vágott kemény to­jást és a fölszeletelt kolbászt rétegezve rakjuk bele a kivaja­zott tűzálló tálba. Az egészet sózott, olvasztott vajjal meglo­csolva, közepes tűznél mintegy fél órán át sütjük a sütőben. parajpogAcsa Fél kiló parajt tisztára mo­sunk, lecsurgatjük, nyersen húsdarálón átnyomjuk két zsemlével együtt, amelyeket előbb tejben áztatunk és ki­nyomkodunk. A masszához ez­után két-háram egész tojást, egy picike fokhagymát, sót, borsot keverünk. Nagyobb po­gácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsában megforgat­juk, és forró zsírban vagy olajban lassú tűznél megsüt­jük. Köretként rizst vagy bur­gonyát tálalhatunk mellé, s tükörtojással vagy karikára szelt kemény tojással díszít­jük. (Quhntár ff rí ff léshez Most, a nyári szabadságok idején a legnagyobb gond uta­zótáskánk összeállítása. Mi­lyen ruhákat vigyünk ma­gunkkal? A kényelem követel­ménye, hogy minél keveseb­bet, s mégis változatosan tud­junk felöltözni. Előbb elsoroljuk a poggyász elengedhetetlen darabjait: fürdőruha, frottírköpeny, pan­talló, 2—3 könnyen kezelhető blúz. Mellékelt rajzunkon a felso­roltakon kívüli ruhákat muta­tunk be. Ezek az összeállítá­sok egymással variálva min­den alkalomra alkalmas öltö­zetet biztosítanak a kéthetes üdülés idejére. Csíkos selyemruha. Kétré­szes. Szoknyája enyhén haran- gos. Ugyanez a szoknya van a 4. figurán, puplinblúzzaJ. A blúz rövid, egyenes szabású, szoknyán kívül és belül is vi­selhető; a kicsit magasított nyakat gallér helyett átlűzött nyakkendő díszíti. Második rajzunk kétrészes burettruha színes beállítással. (Esetleg tűzéssel.) Ez a modell kiskosztümként is hordható s persze külön szoknyáinak is. Felsőrésze pantallóhoz is visel­hető. A következő figurán 3/4-es vászonköpeny van. Ez a darab rendkívül praktikus és fontos, mert nemcsak a fürdőruhához, hanem bármelyik szoknyáink­hoz, nadrágunkhoz vagy ru­hánkhoz is hordható. Természetesen pantallóban vagy kosztümben utazzunk, s csomagunkat a nylonfehéme- műn kívül kardigánnal is egé­szítsük ki. JÓ TUDNI... Az ágyneműt naponta jól ki kell szellőztetni. Két- vagy négyhetii­ként húzzuk át az ágyneműt, de a párnákat ne poroljuk ki, mert a porolás összetöri a finom pelyhe- két, és a párna meglágyul, össze­esik. Ugyanez vonatkozik a pe­helypaplanokra is. A nyers deszkapadlót kefeseprű­vel naponta föl kell söpörni, he- tenkét felsúrolni. A parkettpadlót naponta söpörjük föl, és a kefe­seprűre ráhajtogatott ruhával tö­röljük fel. Csak az erősebben hasz­)DOOOCXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXX) : A lustaság büntetése (Francia mese) Egész nyáron kartonban / í/i>. '%/Hi I« II/ I tan fffiiim ii ///»Ilii in. tó / mini ' iitm inn fim i mii ti Női mosóruhák normál és extra méretben 110,— Ft-tól 220,— Ft-ig Leányka mosórnhák 58,— Ft-tól 88,— Ft-ig Bakfis mosóruhák 90,— Bt-tól 160,— Ft-ig (4800) _______________________________________________ É lt egyszer valahol egy kis faluban két fiatal szabó­legény. Egyik szorgalmas volt, dolgozott napkeltétől napnyug­táig, a másik azonban lusta volt, dologtalan naplopó, aki folyton csak azon igyekezett, hogyan bújhatna ki a munka alól. Mindkét legénynek szegé­nyek voltak a szülei, még a dolgos legény is terhet jelen­tett otthon, hát még a dolog­talan, akinek senki sem vette hasznát. El is határozták hát a szegény szülök, hogy vándorút­ra küldik gyermekeiket, hátha a szorgalmas boldogul a jó munkájával, a lusta pedig vég­re megtanul dolgozni. Elhagyta hát otthonát a két legény, s addig mentek, mí.g egy nagy városba nem értek. Ott házról házra jártak, úgy próbáltak munkát keresni, de napokon keresztül mindenütt elutasították őket. Már alig tar- 1 tott a hazulról hozott ennivalóból, mikor végre találtak egy jószí­vű szabómestert, aki felfogad­ta őket. A szorgalmas legény — mint­ha csak meg akarná hálálni mestere bizalmát — őltögetett szorgalmasan egész álló napon. Nem így tett a lusta legény. Az, ha csak módja volt rá, lustál­kodott, szundikált, beszélgetett a műhelyben. Ha a mester kö­zeledett hozzá, úgy tett, mint­ha dolgozna, de persze a tű nem nagyon járt a kezében. Az ügyes legény — mivel na­gyon bántotta, hogy lusta paj­tása becsapja jótevőjüket — kétszeresen dolgozott, hogy es­ténként a mester ne vegye ész­re a lemaradást. De bizony a mesternek éles szeme volt. Jól látta, mit ér az egyik és mit a másik legény munkája. Így hát mikor letelt egy év, amennyi időre a legé­nyek leszerződtek, megkérdez­te a legényeket, haza kíván­nak-e menni, vagy leszerződnek még egy évre. A lusta legénynek már elég volt a műhelyből és a szigorú mesterből, aki bizony néha mégis munkára szorította. Ki­jelentette hát. hogy ő nem ma­rad semmi áron. A szorgalmac legény pedig nagyon-nagvo^ vágyott már rá. hogy öreg szü­leit lássa, segíthessen rajtuk r keresett pénzzel, ezért azt fe­lelte mesterének, hogy ő is szí­veden visszatérne faluiába. Az í^a^^os. b^c^lileted mes­ter a hazatérésük előtti napon két egyforma ládát tett a fiúk elé. Az egyiket szemük láttára megtöltötte rézpénzzel, a mási­kat csengő ezüstforin tokkal. Mindkét legény sejtette, melyik láda lesz az övé, a bal oldali volt a lustáé rézpénzzel, a jobb oldali a szorgalmasé ezüsttel. Igen ám, de éjszaka az öreg szabómester kicserélte az ad­tak szállást. A szorgalmas le­gény fáradt volt, és el is aludt hamar, de a lustát nem hagyta nyugodni a kapzsisága. Óvato­san fölkelt, halkan a szorgal­mas legény mellé lopózott, egy­két mozdulat, és kicserélte a két ládát, azután — mint aki jól végezte dolgát — visszafe­küdt a helyére, és ő is elaludt. Reggel, alig kelt föl a nap, már útra keltek, hogy sötéte­dés előtt hazaérjenek. A lusta legény vígan dudorá- szott, míg a szorgalmas gör­nyedve cipelte a súlyos ládát. A falu határánál elváltak, s a lusta fiú fintorokat vágva nézett a szorgalmas után: »•Vidd csak a pénzedet, ostoba, meglátjuk, mit szólnak otthon a rézfillérekhez« — mondta magában csúfondárosan. N agy örömmel fogadták szülei a lusta fiút. El­mondták, milyen nagy a sze­génység náluk, s alig várták, hogy felnyissa a nagy ládát. Jankó hát előkereste a kulcsot, nált részeket keféljük ét. A fettö- rölt padlót hetenként viasszal gyengét átkent kefével alaposan fölkeféljük, és ruhával kifényesít­jük. Ha a parkett nem volt na­gyon piszkos, szép világos lesz, ha ammóniákszódát szórunk rá, és hideg vízzel súroljuk föl. A telje­sen száraz padlót viaszból készült beeresztővel, meszelő segítségével bekenjük, s később, esetleg csak másnap fölkefélhetjük, végül ruhá­val kifényesítjük. A nagy szőnyegeket havonta ki­poroljuk. Mindig a visszáján kezd­ve mindkét oldalán keféljük le nyeles kefével. A szőnyeg szépen megtisztul, ha ultrás vízbe már­tott, jól kiveregetett cirokseprű­vel alaposan lesöpörgetjük. CS1KY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 óraikor: OLYMPIA* Bemutató előadás. Csd-ky-toér­let. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ MISTER HOBBS SZABAD­SÁGRA MEGY. Kalandos, színes amerikai fiilm. Előadások kezdete 5 és T órakor. (Június 26-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ POGÁNYOK IDEJE, éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 4, órakor. (Június 23-ig.) 14 6, 8 s biztatta szüleit, hogy csodát fognak látni. Láttak Is csodát, sok barna rézfillért, s rajta ott fehérlett egy levélke: »Tudtam, hogy lustaságodat azzal mented, hogy el fogod cserélni a két ládát. Ezért ad­tom neked indulásikor az ezüst­tel töltöttet. Különben is az volt a nehezebb, hát igazságos volt, hogy te cipeljed társad helyett, aki eleget dolgozott a műhely­ben tehely etted.« Nagyon elszegyellte magát a lusta legény. Nem is bírta ki sokáig a faluban, ahol egy-két nap múlva mindenki tudta, hogy a szorgalmas fiú ezüst­pénzt hozott, Ő meg csak rézfil­léreket kapott. Otthagyta hát a falut, visszament az igazságos szabómesterhez, az jóindulatból visszafogadta őt műhelyébe. Ott aztán a lusta legény lassacskán mégis rászokott a munkára, s mikor egy év múlva ismét ha­zatért, nem kellett többé szé­gyenkeznie szomszédai előtt ) XXXXXXXXX)OOOCXXXXXXXXXXXXXXDOOOOOOCXXXXXXXXXXXX)OOOOCOOOCXXXXXXXXX( varban álló ládákat, s reggel, amikor a legények útra keltek, mindegyik a másikat illető lá­dát vette a vállára. Udvariasan elbúcsúztak az öreg mestertől, s megindultak hazafelé. |J yögve, zsörtölődve cipelte a “ vállán a lusta legény a nehéz ládát, s tele volt harag­gal becsületes pajtása iránt. Nem ment ki a fejéből, mit szólnak majd a faluban, ha ő csak egy halom semmit érő rézpénzzel állít haza, míg a má­sik ezüsttel tele ládát visz. Rá­adásul a vállán vitt láda volt a nehezebb, így hát percről perc­re jobban forrt benne a méreg, hogy ilyen súlya van a cse­kély értékű rézpénznek. Elha­tározta hát, hogy ő bizony éj­szaka a két ládát valahogyan elcseréli, történjen akármi . . . Leszállt az este, s a fáradt le­gények szállást kértek egy út menti kis vendéglőben. Mivel a ládához egyikük sem akart nyúlni, pénz nélkül, csak úgy szívességből az istállóban kap­BALATONI MOZIK MŰSORA: Június Zl-en: BALATONI-ENYVES Mlci néni két életé. Magyar ffim. BALATONBOGLAB ítélethirdetés csütörtökön, ken­gyel film. BALATONLELLE A* aranyember. Magyar film. balatonfüldvAb Válás olasz módra. Olasz film. Csak 18 éven felülieknek. BALATONSZEMES Meztelen diplomata. Magyar film. BALATONSZARSZO Meztelen film. diplomata. Magyar FONYÓD Fedett kert: Az aranyember. Ma­gyar film. ZAMARDI Különös lány. Jugoszláv film. SIÓFOK Kert: Az édes élet. Olasz ölm. Csak 18 éven felülieknek. Terem: Különös lány. Jugoszláv ülm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents