Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

Péntek, 1963. május 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kapuzárás nélkül (II) Összetartozás Gyékényesen a művelődési otthon igazgatója egy kicsit csodálkozva nézett rám, amikcr a művészeti csoportok nyári terveiről érdeklődtem. »Pa­raszti dolgozók ezek az em­berek — mondta. — így nyá­ron igazán nem kívánhatjuk tő­lük ...« Valóban, nem kívánhatjuk — ha nincsenek meg a feltételek —, hogy a művészeti mozga­lomban részt vevők a legna­gyobb dologidőben is heti két- három próbával újabb és újabb műsorszámokat tanuljanak még. Általában mások az adott­ságok nyáron. Azonban a nép­művelés nem egysíkú tevékeny­ség. Eszközeit alkalmazni kell a megváltozott körülmények­hez, így kitárulhatnak nyáron is a művészeti mozgalom ka­pui. A több mint húsz tagú szín­játszó csoport öt előadást tar­tott év közben Gyékényesen. Si­keresen szerepeltek a járási kulturális szemlén is. Tizenkét tagú tánccsoportjuk működött év közben. Az őszig azonban gazdátlanul szétszélednek, mintha nem is lettek, volna. Anékül, hogy bárki is figye­lemre méltatná munkájukat. A gölleiek példája jut eszembe. Itt a község vezetői a kulturális szemle után össze­hívták a kultúrmunkásokat. Megköszönték társadalmi mun­kájukat, értékelték a művésze­ti csoportok tevékenységét, és beszélgettek velük terveikről. A nyáron többször családias összejöveteleken, próbákon is találkoznak. Tehát közösség marad a csoport a nyáron is. Jó lenne, ha Gyékényesen is követnék a göllei példát Klubmozgalom A művelődési otthonnak van egy klubhelyisége. Nemrégen szó esett arról, hogy klubveze­tőséget alakítanak, és klub-es­teket tartanak majd. Elképze­lések, határozott tervek azon­ban nem voltak erre. A klub élete általában tv-nézésben merül ki. Pedig ez is kitűnő alkalom lenne a művészeti cso­portok szombati vagy vasárna­pi összejöveteleire, közös szó­rakozására. Sajnos, nem jobb ennél a KISZ-ifjúság kulturá­lis nevelőmunkája sem. A fia­talok ugyan összejönnek vasár­naponként táncolni, szórakozni, azonban tervet ők sem készí­tettek. A járási művelődési otthon­tól ígéretet kaptak, hogy segíte­nek majd a klubterv összeállí­tásában. Ez a segítség azon­ban késik. Vajon megoldás-e türelmesen várakozni rá? Nem, ez semmiesetre sem helyénva­ló. Igaz, hogy a klubéletet gya­korlat nélkül elkezdeni na­gyon nehéz. De lehetséges — még külső segítség nélkül is. A megyei népművelési tanács­adó egyik módszertani levele a klubbal foglalkozik. Ez ad né­hány hasznos tanácsot, ámbár sajnos, éppen a módszeres se­gítségben szűkölködik. Zákányban már egy fokkal előbbre léptek. Januárban klu­bot alakítottak a művelődési házban. Azóta a tagság száma 120-ra gyarapodott, egyre nö­vekszik az érdeklődés. Vasár­nap délelőttönként megszervez­ték a gyermek foglalkoztatást, és — mint Pichler István, a művelődési otthon igazgatója elmondotta —, vannak elkép­zeléseik a felnőttek klubéleííé- nek kialakítására is: juniálist, esztrádműsorokat, szombaton­ként táncesteket rendeznek. A művészeti együttesek (színját­szó és tánccsoport, énekkar működik a faluban) tagjai a klubban találkoznak, s a kó­rus kivételével időnként pró­bálnak és szerepelnek is a nyáron. Hiányoljuk azonban, hogy sem a művészeti csopor­tok, sem a klub részére nem készítettek működési tervet. írásos nyári terveket! Jankai Imre és felesége, a zákányi méhészkörzet ellenőre kere­tet készít és új műlépeket rak bele. Szeretnénk rámutatni még egy általánosan visszahúzó je­lenségre. A múlt évben ez idő tájt a megyei tanács utasítást adott a nyári kulturális tervek elkészítésére. Az utasítást ál­talában végre is hajtották a községekben. 1962 őszén egész éves művelődési tervek készül­ték, de a legtöbben bizony vaj­mi kevés feladat jutott a nyá­ri időszakra. Nagyjából áltá- nos irányelvek ezek (pl. ki­rándulás, tapasztalatcsere, ma­jális, jimiális stb.). így éppen a meghatározott feladatokat hiányolhatjuk a tervekből, s félő, hogy sok helyen az éves kulturális terv »lényeges-* ré­szét befejezettnek tekintik a tavasz beköszöntésével. Helyes lenne, ha községeink­ben írásos tervek alapján irá­nyítanák a népművelési mun­kát a falu vezet« a nyári idő­szakban. (.Folytatjuk.) Wallinger Endre Na&rtaládi srondok » LEPEDÖNYI TÉRKÉP fek­szik a nagyatádi tanács elnö­kének asztalán, mellette ter­vek: Nagyatád fejlesztésének — s amint itt hozzáteszik: várossá fejlesztésének — ter­ved. Emeletes házak épülnek, kórházak és egyéb szociális létesítményt emelnek. Bonta­nak is épületeket, a városkép kialakítása ezzel is jár. És sok-sok gonddal. * * * NAGY NEHÉZSÉGBE KE­RÜL, míg időnként a százki- lencven-egynéhány állami tu­lajdonban levő bérlakásból el­szállíttathatják a minden nap gyűlő szemetet. A közlekedési vállalat csak nagy ritkán ad kocsit, csupán akkor, amikor nincs más fuvar. Lovas ko­csijuk nincs, ha meg fuva­rost fogadnának, az két hét alatt kámerítené az erre a célra egész évre biztosított keretet. S nékik még jó is, ugyanis a magánházakból sen­ki sem viszi el a szemetet. * * * EGYRE SÜRGETŐBBEN MERÜL FEL az igény: öntöz­ni kellene az utcákat. A ta­nács vezetői még csak gon­dolni sem mernek erre. Hon­nan, miből vennék az örntöző- autót? Ott az 500 000 forint a köz­ségfejlesztési alapon — mond­hatnánk. Igaz, de ha százszor ennyi volna, annak is lenne helye. Elég csak utalni arra, hogy 30 kilométer hosszúság­ban még nincs járda: akadnak újonnan épült utcák, ame­lyekben még nincs villany, és szennyvízcsatornája sincs a községnek. Most oldódik meg a vízellátás (a lakosság tíz éven át családonként évente kétszáz forintot áldoz a víz­mű létesítésére, s ebhez jön még a községfejlesztési hozzá­járulás!). S ott van a sok la­kásigénylő. Pedig a járási székhelyek közül jóformán csak Nagyatád büszkélkedhet azzal, hogy állami erőből új lakásokat kapott. Sok még a »nincs, a kellene«; * * * AZ 1960-AS NÉPSZÁMLÁ­LÁSKOR 8807 lakója volt Nagyatádnak. Azóta a be­áramlás és az ipari üzemek fejlődése folytán ez a szám jóval 9000 fölé emelkedett. A lakosságnak több mint 60 százaléka immár nem a me­zőgazdaságban dolgozik, nem ott keresi a kenyerét. Az al­bérleti díjak semmivel sem rozsásabbakj mint a székihelyen. Aki elhatározta magában, hogy a járási szék­helyen, a gyár közelében la­kik, az vállalja a kényelmet­len és drága albérletes is, hogy aztán egy pár hét múlva lakás igénylőként jelen tkezzék a tanácson. Nincs megfelelő szállodája a községnek. A gyerekek »ki­növik-« az iskolákat. Évről év­re nagyobb a tantermek zsú­foltsága. Kórházat, napközit kell építeni és sok-sok házat. Éz utóbbit főleg magánerőből. Új utcákat kell nyitni az új házaknak, mert eddig szana­szét építkeztek az új »hon­alapítók«. A telekkisajátítás viszont pénzbe kerül, nem is kevésbe. Pohl István elv társ, a tanács vb-elnöke elmondja, hogy a megyei tanácstól meg­kapták az ígéretet az új nap­közi otthonra, a pénz is jön, csak éppen a 20 000 forintot nem tudják honnan előterem­teni a telekre. Filléres gon­dok ezek, de mégis nagy gon­dok. * * * S HALLOM A PANASZT IS. A tanács kezelésében mű­ködő szeszfőzde vagy tíz esz­tendő óta rendszeresen kapta a cefrét a konzervgyártól. A gyár vezetői minisztériumi utasításra hivatkozva most megtiltották a cefreszállítást. Emiatt évente ötven-hatvan- ezer forinttal apad a község­fejlesztésre rendelkezésre álló összeg. Az elmondottak után talán nem kell bizonygatni, mennyire hiányzik ez a pénz a tanácsnak. Bizony érdemes volna az illetékes miniszté­riumi osztályt más, jobb be­látásra bírni! * * * MONDJÁK, hogy a felsza­badulás előtt volt szemétszál­lító autója a községnek, az öntözést lajttal végezték. Az­óta, noha iparosodott és lélek- számban is gyarapodott, ilyen tekintetben visszafejlődött Nagyatád, s ez semmiképp sem helyeselhető. * * * AZ ÉV ELEJÉN a megye- székhelyen levő Víz- és Csa- toi-naművekhez csatolták a nagyatádi gőzfürdőt. Eddig a község kezelésébe tartozott, s ha sokat nem is, valamelyest azért hozott a konyhára. A fürdőt elvették tőlük, de a környező parkol már nem. Az­zal törődjön a nagyatádi ta­nács — mondják. S a maguk szem,pontjából igazuk is van. minek költekezzenek — úgy­mond — fölöslegesen? Költ­sön a parkra a tanács, ha akar. és fútja miből. Nem vették át a kivadári népfür­dőt sem — persze az sem hoz hasznot —, ezt a községi gőzfürdő bevételéiből tartotta fenn annak idején a tanács. Ráadásul a szolgáltatás is visszaesett: amióta a fürdő nincs a község kezelésében, csak négyszer tart nyitva he­temként, azelőtt hétfő kivéte­lével minden nap nyitva volt. * * * FEJLÖDIK-E NAGYATÁD? Fejlődik, mert fejlődni akar, s ehhez nem sajnálják a fá­radságot, az áldozatot a leen­dő város lakói sem. Elég csak utalni a vízműépítéshez fel- ajánott anyagi erőforrásra. A legutóbbi tanácsülésen egy bizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy szervezze a tár­sadalmi munkát. Horváth Ist­ván, a fonalgyár üzemmérnö­ke teljesen ingyen készíti ed a villamosítási tervet, a kon­zervgyáriak kultúrpark építé­sét vállalták. A művelődési ház udvarán szabadtéri szín­pad. másutt játszóterek, kor­csolyapályák készülnek majd a lakosság önzetlen munkájá­val. S ki mámé állítani, hogy már éltek az összes lehetőség, gél? Varga József Népszerű a Szakma ifjú mestere-mozgalom a kaposvári ifjúmunkások között A közelmúltban, harmincegy felkészülve álljanak a vizsga. Piniér István —Szabó László: mm,Tm (id — Rendben van. Tegye visz- 6za. A forradásra mindig vi­gyázzon. Ne nagyon alkalmaz­za, inkább más készülékkel dolgozzon, mert gyorsan el­fogy benne a film. Sajnos, azt még föl kell találniuk tudó­sainknak, hogyan tudják embe­reink a helyszínen egyszerűen, könnyen kicserélni ebben az ördöngös kis masinában a fil­met. Arra kérem, ezzel csak arcokat fényképezzen. Használ­ható arcokat... Mert úgyis nagy lesz a rosta, s alig ma­rad egy-kettő, akiket mintázni tudunk... És még egyet. Ugyebár megmondták önnek, mi a feladata a lánnyal. — Igen. — Azt is tudja, hogy kicso­da, micsoda, milyen jellemű, gondolkodású? Nagyon-na- gyon vigyázzon, nehogy lero­hanja. Gondoljon arra, hogy ez a lány tizennyolc éves korában halálosan szerelmes volt egy férfiba, aki külsőre eléggé ha­sonlít magához. Ilyen típus, mint ön. Ezt kell kiba Z' áloi. De nehogy elszólja magát... Ha semmiképpen sem menne, próbálja meg itallal. Le kell itatni, s ha egy nőt leitatnak, mér szétdobja a lábát... Ért •agem?. De azt hiszem, menni fog udvarlással is. Ügy ered­ményesebb, mint erőszakkal. És még egyet. Ha már birtoká­ban van az anyagnak, a B. 12-est el kell tennie láb alóL Sipos kérdőn nézett az ezre­desre. — A szakaszvezetőt. Isten őrizz, hogy faggatni kezdjék. Pusztuljon, de nyom ne marad­jon utána. Ügy, ahogy tanulta. Ez nagyon fontos, és nem bíz­hatjuk a B. 26-osra, mert koc­káztatnánk a hálózatot Neki még további feladatai lesznek, maga meg úgyis visszajön. Sipos visszahelyezte a »kisuj- ját«, ami tulajdonképpen nem volt más, mint egy ügyesen megoldott fényképezőgép az ujj tökéletes, plasztikus másá­val. A rózsaszín köröm alatt helyezték el a lencsét, s ha valaki egészen közelről vette szemügyre Sipos bal kezének kisujját, akkor sem látott mást, mint egy hajszálvékony vá­gást. A bőr és a műujj töké­letes összhangban volt, a legfi­gyelmesebb szemlélő sem tudta volna fölfedezni a különbséget. Legföljebb akkor lehetett gya­nús, ha Síposnak a bal kezé­vel is fognia kellett valamit, mert ilyenkor a kisujj mere­ven elállt a többitől. De ezt iá lehetett fogni átmeneti bé­naságra, porcleválásra is. Egyébként az iskola valameny- nyi tanulóján elvégezték eze­ket a plasztikai műtéteket, csak az egyiknek a kezén, a másiknak a szemén, a harma­diknak a fejbőrén. — És most, Sipos űr, ismé­telje el röviden a feladatot — Kérem. Átérkezés. Buda­pesti beutaló! Találkozás tu­ristákkal! Üdülés. Ismerkedés a lánnyal. A többi a helyszín­től függ. Engedje meg, ezre­des úr, hogy egy, csupán egyetlenegy kérdést föltehes­sek — mondta Sipos rendkí­vül udvariasan, kellemesen csengő hangon. — Arról nem beszélünk. Hogy mi lesz a visszaérkezés után, azt én előre nem tud­hatom. Valószínű, hogy enge­délyezek majd magának egy hosszabb pihenőt, egy na­gyobb szabadságot a világ va­lamelyik eldugott sarkában... — Ezredes úr, engedje meg, de ón nem erre gondoltam. Négy éve mást se csinálok, csak ezt tanulom — mondta kissé sértődötten Sipos. —Tu­dom, hogy mit lehet kérdezni és mit nem. — Nos, tessék! — Feladatom kétirányú. A gyógyszer és a hajtóanyag. Könnyen előfordulhat, hogy csak az egyiknek jutok a bir­tokába. Ha nehézségek álla­mának elő, vállalhatom-e a kockázatot, hogy a már meg­levő egyikkel ott maradiak, kivárjam a kedvező alkalmat, vagiy pedig induljak vissza? — Számunkra mindkettő rendkívül fontos. A hajtó­anyagot nem ismerjük, a gyógyszerkutatásban pedig nagyon előrehaladtak. Mi is kísérletezünk a gyógyszerrel, de tudnunk kell, hogy ők mi­lyen hatásfokot értek el, • mi­fiatal tett sikeres vizsgát, és lett a szakma ifjú mestere az Építőipari Vállalatnál. A na­pokban hatvan újabb ifjúmun- megye- kás jelentkezett a mozgalomba. ...........................................................Nemrég fejeződött be a vizsga f a MÁV-csomoponton is, és I most ismét harmincöt jelent­ük*1 irányban kutatnak. E te-| kívánja elsajátítani a rületen is együttműködnek azt mozgalom követelményeit, oroszokkal, sejtheti hat, hogy* következtetéseink az anyag­A textilművekben fonónők ,, . „ . , , , . és villanyszerelők készülnek vizsgalatnál fontosak lesznek.? _a^ fai szorgalmasan az elmeleti es a gyakorlati tárgyakból, hogy jú­lius elejére mind az ötvenen Sipos úr, mérje föl, hogy mi­ről van szó... Brondell nem mondta ki, amit gondolt. Ha Sipos móst belát az ezredesbe, egy pilla­natra biztosan elgondolkodik a maga sorsán. Mert Bron- dellnek az járt a fejében, hogy hány és hány jól kikép­zett, agyafúrt emberét kellett feláldozni Kelet-Európábán a hajtóanyag megszerzéséért. Esi Megyénk apróvadban gazdag mindeddig sikertelenül. PedigJ vadászterületein a tél megtize- a nagy játszma főleg erre: delte az állatállományt. A gon- ment Évekkel le vannak ma-| dós etetés ellenére is több mint radva a rakétatechnikában, s| 12 000 őz, nyúl, fácán és fo- elsösorbam a hajtóanyag miatt, t goly pusztult el a dermesztő A magyarok légelhárító raké-f hidegben, vagy esett a ragadó- iáinak hajtóanyaga csak| zók áldozatául mennyiségét tekintve más,| ^ megye vadásztársaságai az interkontinentális ra-í igen dot fordítanak a kétake összeteteleben ugyan- |vadállomány gyarapítására, az. Tőlük könnyebben meg le-? .. .. hét szerezni, mint az oroszok-* Fácantojasgyujtő brigádokat tói... I alakítottak, ezek felkutatják a Brondell, ahogy így pillana-: fácánok helyét a lucernások- tok alatt fölmérte a feladatiban és a kaszálókon, össze- jelentőségét, arra a végkövet-f gyűjtik a tojásokat, és házi bizottság elé. Tizenöt húsüze­mi fiatal a húsipari szakma if­jú mestere cím elnyerésére tö. rekszik. Jelenleg a Mértékutáni Sza­bóság, a cukorgyár és a TRANSZVILL fiataljai között szervezik a mozgalmat. A szakma ifjú mestere cím elnyeréséért indított mozgalom mellett folyik a Kiváló ifjú technikus és mérnök-mozgalom is a városban. A cukorgyárban, nemrég két mérnök és két technikus kapott oklevelet. Fácántojásgyűjtő brigádokat alakítottak megyénkben Tyúkokkal keltetik ki a tojásokat Ha a Cojésgyűjtő brigádok működése eredményes lesz, tíz­ezerrel növelhetik majd az ér. tékes apróvadak számát. keztetésre jutott, hogy Sípos­nak ötven-ötvem százalék az: : tyúkokkal kikeltetik őket. A darányi vadásztársaság esélye, hogy visszatér-e vagy| tagjai már több száz fácánto­jást gyűjtöttek össze, és rak­tak kotlós alá Megyénk va­dásztársaságai már körülbelül lebukik. De mindezt elhall­gatta. Elriasztani az ügynö­köt? Isten őrizz! Ilyenkor a legnagyobb biztonságérzetet: számoltak be. kell kelteni benne. Higgye, j hogy minden körülmények kő-: zött sikerül visszatérnie. Csak| így képes teljes energiájával,: tudásával dolgozni. Ha egy ‘ kémbe félelem lopódzik, már használhatatlan. Ennek az em­bernek nincs mit veszítenie. (Folytatjuk) I ötezer tojás megmentéséről A* ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket es vesz föl kaposvári, Siófok környéki, Nagyatád környéki munkahelyeire. Fizetés teljesítménybérben. Jelentkezés Kaposváron; Má’fn 1. u. 57.; Siófokon: Fő u. 222.; Nagyatádon: a fő-építésvezetőségnél, vasútállomáson túl, ezen­kívül a járási tanácsoknál. (41700) TEJKARAMELLA jóízű TEJKARAMELLA tápláló 10 dkg 2,90 Ft (1513)

Next

/
Thumbnails
Contents