Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
A gazdászpedagógus MP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA filmszínházaink műsorából Az utolsó előtti ember Hogyan torkollhat a legjobb szándék is bűnbe; sza- bad-e mások életébe erőszakkal beavatkozni, figyelmen kívül hagyva egyéniségüket? Bonyolult, ellentmondásos életkérdéseket tár fel rendkívül izgalmas módon ez az új magyar film. Orodán ejtőernyős oktató, aki megzabolázni törekszik a csapat egyik vagánykodó tagját, tettével — ahogyan meg akarja törni az önbizalmát — halálba kergeti a virtuskodót. A cselekmény a baleset után bontakozik ki, és főhősének, a konok ejtőernyős oktatónak a sorsát, lelkivilágát ábrázolja. Szabad ».’Négy hét Afrikában í§--------------- O J Onyul Él egy idő® pedagógus Nagy- toldipusztón. Hallottam róla, hogy nagyon szereti az állatokat meg a kertet Három éve él a faluban, akkor költözött ide, amikor az új iskola felépült. Az iskola udvarán napbarnított arcú, magyaros bajuszú embert találok. Ö az: Tóth László, a nagytoldipusztad tanító. A szobában iskolai dolgozattok, régi, megsárgult tablók fogadnak. A könyvszekrényben a világirodalom Massziku- ,sai mellett ott látom a modem közgazdászok müveit is. A tablókat mutatja. Emlékei között kutat. Diákévek, régi iskolatársak, egykori tanítványok elevenednek meg újra .^szavai nyomán. Látja, hogy □zavarban vagyok. Nem tu- Otíom, miért tanult a Kiskun- QÍelegyházi Tanítóképző Intézet Omellett a Debreceni Gazdaságéi Akadémián is. — Eredetileg is pedagógusiak készültem — mondja —, apám is az volt, de láttam, hogy egy falusi tanítónak értenie kell a gazdálkodáshoz is. Ezért végeztem el a gazdasági akadémiát. — Melyiket szereti jobban? — A pedagóguspályát. A kertben kék színű tapsiIfütesek, gondozott szőlőtőkék és fiatal gyümölcsfák ftiröd- a kora reggeli napfényKaüai Gyula efvtárs vezetésével magyar kormányküldöttség járt Afrikában, hogy erősítse barátságunkat a felszabadult afrikai országok lakosságával. A küldöttséget kísérő filmoperatőr színpompás, változatos képekben mutatja meg a mintegy 35 000 kilométeres utat: Guinea, Mali, Dahomey, Ghana, Nigéria, Marokkó és Algéria fővárosait és tájait. Bepillantást nyerünk a lakosság életébe, szokásaiba. Érdekes, figyelemreméltó kontrasztok árnyait és fényeit örökítette meg a felvevőgép; a régi és a mai Afrika képei teszik érdekessé Knoll István színes riportfilmjét. Kedvtelésből foglalkozik ínyulakkal? Szeretem ezeket az állatokat. Tudja, itt a gazdaságiban nem lehet libákat tartani, mert lerágnak mindent. Ezért hoztam a nyulakat. Már kilencvenkettő van, a diákjaimnak is adok belőlül;. Szaktanácsot is kapnak tőlem. Már tizenkilenc háznál Ivánnak a faluban a nyulaim- 'bóL 1— Haszon? ■— Nagyon kevés van belőle. Most akarunk alakítani egy nyúltenyésztő szövetkezetei, 'akkor talán majd jobban [megy. A Phylaxiának szállítjuk az állatokat... Ahogy sétálunk a kertben, egyre jobban belemerül a beszélgetésbe. — A földiepret Debreceniből hoztam három éve. Az idén terem majd először. Ezt is szétosztom. Lesz a gazdaságban húsz nyugdíjas ember, ráérnek vele foglalkozni. Ahogy magyaráz, mindjobban kicsendül hangjából a gazdász szenvedélye. A kertet szimmetrikusan kettéosztotta, mind a két oldalra ugyanannyi fát és szőlőtőkét ültetett. Ugyanabból a fajtából, hogy az utódok közül egy se érezze magát becsapva. — Nem magamnak ültettem ezeket — mondja —, öreg vagyok már ahhoz, azért dolgoztam, hogy az utódokat kedves környezet fogadja majd. Beszéde meglassul. — Remélem, megtakarítják. Azon gondolkodom, hogyan érzi jól magát ez az ember az iskola padjai között. AM így szereti a növényeket, az gaz- dásznak született. — Jöjjön, nézze meg a diákjaimat is — mondja. — A második és a negyedik osztályt tanítom. Nagyon kedves gyerekek, szeretem őket. A tanteremben mintha kicserélték volna. Éppen olyan szenvedéllyel magyaráz diákjainak, mint nekem az imént kint a kertben. Egy-egy jóféléiét után olyan szeretettel simogatja meg a kisdiák haját, ahogy csak egy igazi pedagógus tudja. Öra végén az egész osztály a katedra elé áll. Elöl az ötösök, utánuk a négyesek, és így tovább... — Azért csinálom így, hogy a gyerekek jobban tanuljanak. Senki sem akar a sor végére állni. A tízperoben azoknak az iskoláknak a jellemzését olvasom, ahol eddig tanított. A mezőgazdasági technikum éppen úgy, mint az általános iskolák a legjobb véleményt adták róla. Így már teljesebb a kép: él egy idős pedagógus Nagytolcü- pusztán, aki nagyon szereti az embereket ... K. I. Tízezer közhivatali dolgozót ödiiltet a szakszervezet Közííllíslm^zottíiik §7akCOCOCOCOOOOCOOOOOOC)CXXXXXKXXXXXXXDOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXX)OCOOOOOOOC szervezete az idén is jelentős _ összegeket fordít az üdülők fejlesztésére. A baJatonakali gyermeküdülőt kétszázezer forintos költséggel rendbe hozták, a fornyódi üdülőházban új étterem épült. Az idén mintegy tízezer közhivatali dolgozó és ezerötszáz gyermek veheti igénybe a kedvezményes Ötödször rendezik meg Siófokon a Balatoni Dalostalálkozót A «10 éves Siófok-fürdő jubileumi évének gazdag eseménysorában előkelő helyet foglal el az V. Balatoni Dalos- találkozó. A találkozót az idén a szokásos ünnepélyességgel, de az eddiginél jóval több kórus részvételével rendezik meg június 1-én és 2-án. Tizenkilenc kórus étkezik a találkozóra. Megyénket négy kórus képviseli. Fonyód és Kaposvár együttesei mellett Siófok két kórusa lép föl a gazdagnak és rangosnak ígérkező műsorban, Kaposvár a Munkácsi Mihály Gimnázium kamarakórusát küldi el az V. Balatoni Dalostalálkozóra. Föllép a SiófoM Iparos Dalkör férfi- és a SiófoM ‘Általános Iskola gyermekkara is. A dalostalálkozót jó idő esetén a szabadtéri színpadon, rossz időben pedig a Munkaügyi Minisztérium üdülőjében rendezik meg. A színház megkezdte az Olimpia próbáit Molnár Ferenc Olimpia című víg? játékának próbáit megkezdték a Csiky Gergely Színházban. Az évad utolsó darabját a jövő hónap második felében mutatják be. szakszervezeti üdültetést, s kö- rülbelül ugyanannyi felnőttet, illetve gyermeket helyeznek el a hivatalok és vállalatok nyaralóiban. A vidéM beutaltak részére a szakszervezet budapesti városnéző sétákat, visegrádi hajókirándulást és más kulturális programokat szervez. (MTI) Sok a tanulóbaleset Az Állami Biztosító adatai szerint 1961-ben 610, 1962-ben már 800 tanulót ért baleset a megyében. A balesetek száma az idén meghaladta már a 300- at. Az eseteknek több mint fele kéz-, illetve lábtörés. A legtöbb sérülés tornaóráit és sportolás közben, az iskolán Mvül pedig figyelmetlen vagy szabálytalan közlekedés következtében érte a gyerekeket. A tanulóbalesetek hatvan százaléka iskolán Mvül történt. A biztosító tavaly több mint 223 ezer forint térítést fizetett a balesetet szenvedett tanulóknak. Ma már 51 800 tanulónak — a középiskolások 96 százalékának, az általános iskolások mintegy 90 százalékának — van baleset-biztosítása. A biztosítás évi egyszeri 5 forint befizetése ellenében mindenfajta balesetre Mterjed. Az iskolában a tanév végeztével megújítható az 1963—64. tanévre szóló biztosítás. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás a szünidei balesetekre is vonatkozik. Diesel-szerelőket, lakatos szakmunkásokat és kőműveseket telveszünk. Jelentkező személyesen. Gépjavító Állomás, Mernye. (3622) Fölszerelték az ország első hajóútjelző radarberendezését Az Országos Vízügyi Főigazgatóig a Dunán hét, a Tiszán pedig három hajóval rendszeresen ellenőrzi, szabályozza, és ha változik a folyók vízállása, átállítja a jelzőbójákat. A sűrű kod és a havas, esős, nagyon sötét éjszakák azonban tétlenségre kényszerítették a kitűzőhajókat. A bóják késedelmes átállítása viszont már veszélyt jelent a hajózásra. Ezért külföldről korszerű radarberendezést vásároltak, s azt a napokban szerelték föl az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kisalföld nevű kitűzőhajójára. Most már a legnagyobb köd sem tudja megakadályozni kitűzőhajó munkáj át. Ez az első radarberendezés az országban, amely a hajózást segíti. A következő években az Országos Vízügyi Főigazgatóság már valamennyi kitűzőhajóját fölszereli ezzel a korszerű berendezéssel. i (MTI) fjjra bemártotta a toWat a tintába Pista, és baráti jára nézett. — Mondhatsz, Peri, amit akarsz, döntöttem, megírom a levelet. Nekem autó kell, mégpedig minél hamarabb. No, majd meglátod, ha meglesz, te is másképpen vélekedsz. Baktatsz az utcán fáradtan. Egyszer csak odasuham melléd egy kocsi, az enyém. Kiszólok az ablakion: »Ne gyalogoljon, kérem, üljön be!-« Te elmosolyodsz, és azt mondod: »Soha jobbkor, öregfiú, már alig érzem a lábamat...« Aztán suhanok a sima balatoni úton. Estefelé, ha végeztem a hivatalban, beülök a volán mellé. Azt az utat választom, amelyik zöld erdők közt vezet. Lehúzom az ablakbt, és hagyom, hogy a besurranó szél összekócolja a hajamat..* ■— Ne, ne írd meg! — kapott Feri a barátja kezéhez til- tóan. — Én újra átgondoltam ezt az autószerzést. Elképzeltem, hogy amerikai rokonod kézhez kapja a leveledet, melyben tudtára adod, hogy élsz- halsz a kocsiért, nagyon szeretnél egyet, de Magyarországon ez ma csupán vágyálom. Olyan keveset keresel, hogy szakállad lesz, mire vehetsz egyet. Tudom, meg fog sajnálni, és azt mondja, szegény fiú, te, ott a vasfüggöny mögött, és küld neked egy kocsit. De amikor erre gondolok, elpirulok. Hiszen ha takarékoskodsz, huszonnyolc éves korodban kocsitulajdonos lehetsz. Semmi okod sincs arra, hogy sajnál- tásd magad .n cAutó ■— Ne érzelegj! — vágott vissza Pista. — Csinálta ezt előttem már más is, és most kocsival fut. Küldtek neki. Semmi baja se neki, se másnak. Nem kell ebből olyan nagy problémát csinálni. Egyszer én is lehetek önző, és lódíthatok a cél érdekében. A toll sercegve futott a papíron: »... Kedves magyar testvér, még egyszer megköszönöm a segítségedet. Az óhaza szegény polgára.« ■— Na, tessék, készen van — mondta Pista. Leragasztotta a borítékot, odaadta barátjának, aki a városba való. Gondolta, úgyis megy vissza, s majd Ott postára adja. Lf etek múltak el anélkül, hogy válasz jött volna Amerikából. Pista nem bírta tovább a várást, buszra ült. Beutazott barátjához a városba. De hisz ez aljas rágalom! — ereszkedett sápadtan a székbe Pista. — Hát én nyomorgok?! Te, te, tudod, hogy nem, hogy ez a levél csak... Feri, könyörgök, segíts nekem! Ezt meg kell cáfolni. Felkérjük a Magyar Rádiót, a mi lapjainkat erre. Küldök egy bizonylatot a havi fizetésemről, fényképezzék le és közöljék. De hogy került a levél az ő kezükbe? Végy elő gyorsan egy papírt! Szépen kérlek, írd, amit diktálok: Magyar Rádió, Budapest. Írd szépen! Nekem remeg a kezem. De ennek a levélnek még ma el kell mennie. No, miért nem teszed már? Most te is cserbenhagysz? Pont most... ? — Nem. Se most, se akkor. De a tiltakozásra nincs szükség. Ugyanis a leveledet nem adtam fel. Gondoltam, várunk még egy kicsit, s újra beszélünk a dologról. Ha akarod, most elindulhatunk a postára, s feladjuk az amerikai rokonnak. Lehet, hogy sikerülni fog. — Add ide! — kérte Pista. — Most már viheted — kiáltotta —■, s visszaadta Ferinek a kettéhasított levelet. Aztán — Nem tudom, hogy mi van széthúzta nyakkendőjét, hasra — kezdte ujjait tördelve Feri fordulva végigdőlt a heverön, lakásán —, hogy még mindig s úgy maradt sokáig mozdulat- egy sor se... tanul. Aztán felállt, és azt — Én tudom — mondta Fe- mondta: Elmegyek, Feri, a ri. — öt nappal ezelőtt hallót- buszmegállóhoz, hazautalom, tam az egyik nyugati rádióadó- fáradt vagyok...- Várj csak, rendelek egy sában, hogy leveled iott kint az egyik nagy újság munkatársának a kezébe került. Az újságíró cikket írt arról, hogy Magyarországon milyen rossz soruk van az embereknek, és állítását a te leveleddel támasztotta alá. A cikk címe: »A tények beszélnek,« taxit — szólt Feri. — Ne, ne — tiltakozott Pista —, nem kell... — Hát mivel mész? — Gyalog ... •zegedi Nándor m&so&OK Túl jól sikerült Nagoya japán városban a rendőrség »próbarablást« rendezett egy postahivatalban. Egy tűzoltónak öltözött titkosrendőr előzetes megbeszélés szerint pisztollyá', támadt a pénztárosra, és 150 ezer jent vágott zsebre, majd eltávozott. A rendőrség- M- tűzte a feladatot: ki tudja hívebben leírni az álrabló külsejét... Sokan derekasan megtették a magukét, és alapé® személyleírást adtak. Sajnos, a »tűzoltó'-' ezek alapján sem került elő: igazi rabló volt. Sztárok, ha találkoznak... Olaszország két leghíresebb filmcsillaga, Gina Lol- lobrigida és Sophia Loren majdnem teljesen egy időben érkezett meg május 26- án a római repülőtérre; egyikük Iránból, másikuk Spa- nyolországból. Mindkét filmsztárt óriási tömeg várta, az emberek azt sem tudták, melyiküket ünnepeljék jobban. Mindkettő rengeteg virágot kapott, mindkettő kedvesen mosolygott és integetett — de egymást egyetlen pillantásra sem méltatták! * * * Bölcs gondolatok a nőkről Ha a férfiak azt mondják, hogy az asszonyok többet hazudnak, ne higgyünk nekik, csak az irigység beszél belőlük, amiért a nők annyival ügyesebben füllentenek. * * * Az asszonyokkal valahogy úgy vagyunk, mint a modem festészettel: vagy szeretjük őket, vagy nem, de teljesen hiábavaló volna a megértésükre törekedni. * * « Ha egy nő magyarázni kezdi egy férfinak, hogy miért szereti, biztosak lehetünk benne, hogy már.nem szere- ti. ». • Ami az asszonyok bőbeszédűségét illeti, a nők két fajtáját különböztethetjük meg: némelyek állandóan beszélnek, mások sohasem hallgatnak. • • « Egy kis kémia Félfüllel hallottuk ezt a párbeszédet: — Igazán kár, hogy a feleséged nem értékesítheti többé az egyetemen szerzett kémleli tudását. »„ — Mi az, hogy nem értékesítheti?! Éppen tegnap csinált borjúszeletből szenet... Mondhatom, kitünően sikerült a kísérleti». * * * — Mondd, kisfiam, mit mondott apa, amikor leesett a létráról? — Kihagyjam a csúnya szavakat? — Persze! — Akkor sermmti Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, La Unka S. «. 6.