Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 Alt A 50 FltXÉII SomosulMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 125. SZÁM. PÉNTEK, 1963. MÁJUS 31. Mai számunk tartalmából: Nagyatádi gondok (3. o.) OTTHONUNK (5. O.) Közlekedési balesetek (6. o.) A kenyérgabona-termelés fejlesztése, a takarmányellátás megoldása a mezőgazdaság jövő évi tervének központi feladata Vezető pártmunkások tájértekezlete Kaposváron A Baranya, a Tolna, a So­mogy és a Zala megyei párt­bizottságok mezőgazdasági osztályvezetői tegnap Kaposvá­ron tá.jértekezleten vitatták meg a mezőgazdaság 1964. évi termelési tervének irányelveit. A megbeszélést Kopácsi József, a Központi Bizottság mezőgaz­dasági osztályának munkatársa vezette. Kopácsi elvtárs tájékoztató­jában utalt arra, hogy a mező- gazdaság jövő évi tervét a pártkongresszus határozatai­ban, a második ötéves tervben megjelölt célok megvalósításá­nak szolgálatába kell állítani. A jelenlegi helyzetből, az adottságokból kiindulva össze­állítandó éves programban né­hány főbb kérdésre megkülön­böztetett figyelmet szükséges fordítani Az első helyen a kenyérgabona-termesztés fej­lesztése áll. Az ötéves terv­ben országosan előirányzott termésmennyiséget csak úgy érhetjük el, ha a vetésterüle­tet nem csökkentjük, hanem nagyjában-egészében az előző évek szintjén tartjuk. Gyakor­lati tapasztalatok arra intenek, hogy ne csak az elvetett terü­lettel számoljunk, hanem az­zal is, hogy mennyi az aratott terület, vagyis az a döntő, hogy hány hold ad termést. Ez azt jelenti, hogy már ősszel annyit kell vetni, hogy az eset­leges kiszántandó területek ter­méskiesését pótolhassuk. A termelés előtervét a tsz-ek az időszerű munkákkal összefüg­gésben készítsék. Táblánként jelöljék ki a kenyérgabona ve­tésterületét, a legjobb elővete- rnény után yessenek búzát és rozsot, és állítsanak össze pon­tos, részletes gabonatermeszté­si programot. Ebben tüntessék fel a talajmunkák végzésének milyenségét és határidejét, a vetőmag fajtáját és minőségét, a vetés mélységét stb. Ügy szervezzék meg már a nyáron a gépek munkáját, hogy a ve­tés előtt végezzenek az összes tarló mélyszántásával. Az állattenyésztésben az ál­lomány és a takarmányalap összhangjának a megteremtése a feladat. Kivált a hozamok növelésével meg az okszerű ta­karmányozási módszerek al­kalmazásával arra kell töre­kedni hogy maradjon néhány hónapra való takarmánytarta­lék. Az egész mezőgazdasági termelés alakulásának kulcs­kérdése a szarvasmarha-te­nyésztés javítása, a tehénállo­mány növelése. E célból az 1964. évi beruházási program­ban tehénistállók építését is irányozzanak elő a tsz-ek. A tanácskozás részvevői teg­nap délután ellátogattak Tá- tompusztára és Ráksiba. Ülést tartott a minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 6. ülésszakáról, valamint a ma­gyar—lengyel gazdasági tár­gyalásokról. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megvitat, ta és tudomásul vette az Or­szágos Tervhivatal elnökének jelentését az első negyedévi terv teljesítésének főbb tapasz­talatairól és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek a jelentéshez kapcsolódó hozzászólását. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első negyedévi bér- és munkaügyi gazdálkodás tapasztalatairól. A kormány a jelentést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Kulturális Kapcso­latok Intézete elnökségének az intézet 1962. évi működéséről szóló jelentését. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt (MTI) A finn sajtó helyesli Kekkonen javaslatát A bolgár nagykövet látogatása megyénkben Tegnap megyénkbe látoga­tott Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Marin Kaszave- tov, a nagykövetség első titká­ra. A megye határán Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára és Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke fogadta a vendége­ket. Vendégeink először ír kére látogattak el, ahol dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Bertalan Jó­zsef, a Csurgói Járási Pártbi­zottság első titkára, Király Ferenc, a járási tanács vb-el- nöke, a község és a Rákóczi Tsz vezetői köszöntötték a lá­togatókat, akik megtekintették a szövetkezet gépműhelyét és egyik majorját. a — Öntözéses gazdálkodási bemutató Balatonújhelyi Állami Gazdaságban Tegnap délután a kaposvári járásból 56 tagú — tsz-elnö­kökből és agronómusokból ál­ló — csoport érkezett a Bala­ton újhelyi Állami Gazdaság­ba. A kaposvári járás 12 ter­melőszövetkezetében az idén vezették be először az öntözé­ses gazdálkodást, az újhelyi gazdaságban pedig már több éves múltra tekint vissza ez a korszerű termelési mód­szer. A látogatást a legfonto­sabb tapasztalatok megszerzé­se tette szükségessé a kapos­váriak számára. Részt vett a bemutatón ctr. Takács István, a Kaposvári Járási Pártbizott­ság első titkára, Csek József, a járási tanács vb-elnöke és Pfeiffer Elemér, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. A vendégeket Kádár Miklós, a gazdaság fő- agronómusa tájékoztatta az ön­tözés eredményeiről, rendsze­réről és szervezéséről. A gazdaságban először a ba­rázdás öntözést kezdték éL 1960 óta csőrendszeres esőzte- tőberendezés működik 300 kát. hold területen. Ennek kéthar­mad részén zöldségfélét, egy- harmadán pillangósokat ter­melnek. Az öntözött terület 1961-ben 22 000, tavaly 25 000 forint bruttó jövedelmet ho­zott kát. holdanként. Az idén 26 000 v forint a holdankénti bevételi tervük. Ebben az év­ben tértek rá a kis intenzitá­sú szórófejek használatára, így jobban kihasználhatják a munkaidőt, és »csendes esőt« biztosíthatnak a főzelékfélék­nek. Az öntözött terület jú- ■lusbain 100 hold, a jövő év­ben újabb 300 hold gyümöl­csössel bővül. Szó esett az öntözéses gaz­dálkodás legnagyobb nehézsé­géről, a szakemberek, illetve az öntözési szakmunkások hiá­nyáról. A korszerű termelési módszer gyakorlati tapasztala­tai még itt, az állami gazda­ságban sem kielégrtőek. A termelést betanított, tehát nem szakmunkások végzik. Az or­szágban csupán Szarvason működik öntözési szakiskola, tehát mind sürgetőbbé válik megyénkben is egy öntözési szakmunkásokat képző tanfo­lyam megindítása. A látogatók megtekintették az esőztetőbe- rendezést működés közben, majd a gazdaság vezetői vála­szoltak kérdéseikre. Iharoson az Üj Erő Tsz ve­zetőinek kíséretében a szövet­kezetét nézték meg, majd Csurgón a járási pártbizottsá­gon baráti beszélgetést foly­tattak. Itt Bertalan József, a járási pártbizottság első titká­ra arról szólott, hogy Csurgó lakói nem felejtik él a közsé­güket felszabadító hős bolgár katonákat. Vendégeink kísé­rőikkel együtt felkeresték a Béke kertet, ahol kegyelettel adóztak az elesett bolgár ka­tonák emlékműve előtt. E park­ban — á népek békevágyának jelképéül — 12 ország, köztük Bulgária ajándék rózsái díszíte­nek. Ezt követően a bolgár nagy­követ Bőhm József és dr. Ha­lász János elvtárs kíséretében Barcsra látogatott, ahol Man­óik Bela, a járási pártbizott­ság első titkára, Siszler István, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese, Ijoscmezi Mihály, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet el­nöke fogadta őket Megtekin­tették a tsz Belcsapusztán le­vő üzemegységét, ahol nagy el­ismeréssel szóltak a tehené- saetről, valamint a sertésfiaz- tatóról. Ezután a nagyerdei zemegységbe mentek, majd a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemét látogatták meg. Este a járási művelődési ház­ban baráti beszélgetés zajlott le a bolgár vendégek és a já­rási székhely lakói között. Le­vetítettek három Bulgáriáról készült dokumentumfilmet, majd a nagykövet és a nagykö­vetség első titkára Pécsre uta­zott Helsinki (MTI). A finn sajtó egyöntetű he­lyesléssel üdvözli Kekkonen államelnöknek azt a javasla­tát, hogy a skandináv államo­kat nyilvánítsák atomfegyver- mentes övezetté. A Maakansa kormánylap hangsúlyozza: Jó gondolat, hogy az atom­fegyvermentes övezetek megteremtése olyan álla­moktól induljon ki, ame­lyeknek eddig nem volt dolguk atomfegyverekkel. A párton kívüli Helsingin Sanomat főleg a javaslat idő­pontját tartja figyelemremél­tónak. Hruscsov nemsokára Stockholmba látogat, a dán miniszterelnök pedig moszk­vai utat tervez. Hruscsov csak néhány nappal ezelőtt hangsú­lyozta az atomfegyver-mentes övezetek létesítésének jelen­tőségét mind a Balkán, mind a Földközi-tenger térségében. A Finn Kommunista Párt lapja, a Kansan Utiset megál­lapítja: Helyes Kekkonennek a* az álláspontja, hogy a kis államok példájukkal befo­lyásolhatják a nagyhatal­makat. Egy ilyen övezetnek az észald áramokban való létrehozása különösen jelentős Európa szá­mára, mert megnehezíti, hogy Nyugat-Németország, a világ- békét leginkább veszélyeztető állam atomfegyverekkel sze­relje föl maigát. A második ötéves terv végén 673 000 holdat öntözünk Országos öntözési tanácskozás Hajdúszoboszlón A Földművelésügyi Minisz- ügyi miniszterhelyettes meg­töri um, az. MSZMP Hajdu-Bi. har megyei Bizottsága és a Hajdu-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága rende­zésében csütörtökön délelőtt kétnapos öntözési tanácskozás kezdődött Hajdúszoboszlón. Az ország különböző részeiből több mint 300 termelőszövetke­zeti és állami gazdasági veze­tő, öntözési szakember, tudo­mányos kutató vesz részt a ta­nácskozáson. Keserű János földművelés­II téli kiesés pótlásáréi tanácskozott az építők szakszervezetének megyei bizottsága Az építők szakszervezetének megyei bizottsága az építőipa­ri vállalatok vezetőinek bevo­násával kibővített ülést tar­tott. Arról tanácskoztak, hogy hogyan gyorsíthatnák meg a téli kiesés pótlását. Mint Var­ga György elvtáre, a szakszer­vezet megyei bizottságának titkára megállapította, élég te­temes a pótolnivaló. A So­mogy megyei Építőipari Vál­lalat például 17 millió, a Ta­tarozó Vállalat 5 millió forint értékű termeléssel maradt el a tervezettől. A Somogy—Za­lai Tégla- és Csel-ép ipari Vál­lalat 6 millió téglával készí­tett kevesebbet az előírtnál. — A szakszervezetnek azaz álláspontja — mondotta Var­ga eivtárs —, hogy minden erőt a kiesés pótlására kell összpontosítani, mégpedig úgy, hogy közben az időarányos tervet is teljesítsék a vállala­tok. — Hangsúlyozta, hogy az építőipari vállalatok vezetői­nek, műszakijainak és a szak­szervezeteknek kell igen sokat tenniük azért, hogy a dolgo­zók jól előkészítve, idejében kapják meg a feladatokat, hogy , minden szükséges felté­téi megtegyem a terv teljesíté­séhez. Meg kell szüntetni a ha­nyagságot, ki kell használni a Gyűjtik a szénát a Bárdibükki Állami Gazdaság 9 holdas táblájáról. munkaidő minden percét. Nem fordulhat elő az, ami nemrég a nagykereskedelmi vállalatok raktár-építkezésénél történt: május 27-ón a brigádból csu­pán egy ember tartózkodott a munkahelyén, a többiek a textilművek büféjében iszoga- tással töltötték a napot. Ki kell használni a gépek ka­pacitását és a munka jó meg­szervezésében rejlő tartaléko­kat. Különösen a műszakiak­nak kell ezt kézben tartani. Munkájukat segíti a szakszer­vezeti aktívák által kezdemé­nyezett munkanap-fényképe­zés, amely kideríti, hol nem használják ki kellően az időt, a gépeket, hol vannak még hibák. Helyes, hogy a válla­latok munkaversemye a kiesés pótlására ösztönzi a dolgozó­kat. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést — mint például a Somogy megyei Épí­tőipari Vállalat központi dol­gozóinak egy-egy kiemelt építkezés fölött vállalt véd­nöksége —, amely a munka meggyorsítását, a minőség ja­vítását segíti elő. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága eredmé­nyesnek mondotta a vállala­toknak a jó idő beállta után végzett munkáját. Ez azt bi­zonyítja, hogy sok olyan tar­talék van, amelynek segítsé­gével növelhetők az eredmé­nyek. Minden lehetőség meg­van arra, hogy az építőipari vállalatok teljesítsék idei ter­vüket nyitója után Kovács Gábor, a szarvasi öntözési és rizster­mesztési kutató intézet igaz­gatója tartott előadást az ön­tözőtelepek jobb kihasználásá­ról. Mint mondotta, második ötéves tervünk célkitűzése, hogy 1965-re 673 000 holdra nö­veljük hazánkban az öntözött területet. A harmadik ötéves tervben pedig további 300 000 holddal növekedik az öntözéses gazdálkodásba bevont terület, s emellett fokozott figyelmet fordítunk az öntözés gazdasá­gosságára és hatékonyságára. A kutató intézetek és a mezőgaz­dasági üzemek elmúlt eszten­dőben elért eredményei bizo­nyítják: elsősorban azok a te­rületek hálálják meg legjob­ban az öntözést, amelyeknek tápanyag- és vízgazdálkodása a legjobb. Jó minőségű talajon az öntözés nyomán elért ter­méstöbblet sokkal nagyobb, mint a rossz vízgazdálkodású földeken. Cukorrépánál 50—70 százalékot is eléri ez a kü­lönbség. Ennek a lehetőségnek a kihasználása érdekében szak­embereink messzemenően ve­gyék figyelembe gazdaságuk adottságait. Az öntözés gazdaságosságá­ról szólva az előadó gyakorlati tapasztalatok alapján adott vá­laszt arra a szakemberek kö­rében is gyakran feltett kérdés­re: esőztető vagy egyszerű ön­tözési móddal juttassák el a vizet a földekre? A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják: ha a talajviszonyoknak megfe­lelően választják ki az öntö­zési módokat, mindegyik kivá­ló eredményt hozhat. Kötött talajokon, lényegesen kevesebb költséggel, az egyszerű öntözé­si módokkal ugyanolyan ter­méseredményeket érhetnek el, mint az esőztetésseL A korábbi években az egy­szerű öntözésnél arra töre­kedtünk — mondotta —, hogy mérsékeljük az aszály kárté­telét Az előadás után a termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági vezetők felszólalásaikban gyakorlati példákkal bizonyí­tották a különböző öntözési módok hasznát és termésfoko­zó hatását. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents