Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. április tt. Egyesült Arab Köztársaság lesz az arab államszövetség neve is Laosz ban nyugodt a helyzet Vientiane—Washington Kairó (MTI). Ali Szabn egyiptomi minisz­terelnök szerda este több rész­letet közölt az új arab állam- szövetség szervezetéről. A kor­mányügyek intézésén és köz- pontosításán kívül arról is be- sélt, hogy az államszövetség megtartja a hagyományos Egyesült Arab Köztársaság ne­vet. Felállítanak majd egy központi tájékoztatásügyi, va­lamint egy nevelésügyi szer­vet, hogy biztosítsák »-a nem­zeti egység irányzatának egy­séges gondolatát-«. Egy legfel­ső gazdasági tanács dolgozza ki a gazdasági és kereskedel­mi politikát, egy másik főta­nács pedig a mezőgazdasági, ipari és közlekedési tervezést fogja irányítani. Az AP meg­jegyzése szerint Ali Szabii nyi­latkozata arra mutat, hogy a tervezett államnak erős köz­ponti kormánya lesz, és az egyes vidékek csak minfnális autonómiát fognak élvezni. Szabri arról nem beszélt, hogy az új állam végrehajtó hatalmának vezetőjét hogyan fogják kinevezni, és ki lesz az. Kubai emigránsok szervezkedése az Egyesüli Államokban Washington (MTI). »A kubai forradalmi tanács«, amely az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok .12 cso­portját fogja össze, szerdán nem fogadta el elnökének, dr. Cardonának a lemondását. Cardona állítólag az Egyesült Államok jelenlegi kubai poli­tikája miatt kívánt lemondani. A tanács felhívást intézett, a mintegy 200 különféle szerve­zetben tevékenykedő kubai emigránsoikhoz, hogy »tömörít- sék soraikat a Castro-ellenes harcra«. Dr, Manuel Urruita volt ku­bai elnöik szerdán Washington­ban sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentette, hogy megalakult az »amerikai pol­gárok bizottsága a szabad Ku­ba támogatására«. A bizottság bejelentette, hogy elő kívánja mozdítani »a kubai problémá­nak az Egyesült Államok egé­szére kiterjedő megvitatását és olyan intézkedések kidolgozá­sát, amelyek véget vetnek a kubai kommunista rendszer­nek«. Nelson A. Rockefeller, akit a republikánus párt egyik je­löltjének tekintenek .az, 1964-ecí leinökválasztásokra, szerdán a kongresszus republikánus tag­jai előtt kijelentette: reméli, hogy Kennedy elnök a kubai kérdésben nem folytat meg- békülési politikát a Szovjet­unióval szemben. Rockefeller szerint »mindaddig nem 1ehet kiküszöbölni a Latin-Amerikát fenyegető kommunista ve­szélyt, amíg Fidel Castrót ki nem ütik a nyeregből«. A re­publikánus politikus végül hangoztatta, hogy véleménye szerint »jó precedensek vannak egy Castro-ellenes emigráns kormány elismerésére«. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint kubai miniszterelnök a havan­nai televízióban szerdán este mondott beszédében megálla­pította, hogy az imperialisták nem adták fel Kuba elleni ag- resszdós terveiket. Hivatkozott Kennedy elnöknek egyik közel­múltban elhangzott kijelenté­sére, amely szerint a kubai emigránsoknak. amennyiben valóban a kubai ügyet kíván­ják szolgálni, inkább az ame­rikai hadseregbe kell belép­niük, mint esetenkénti rajta­ütéseket hajtani végre Kuba ellen. Castro foglalkozott azokkal a jelentésekkel, hogy Cardona 50 millió dollárt kért az ame­rikaiaktól egy Kuba élleni in­vázió céljaira. »Az 50 millió dollár felhasználásával moz­gósított emberek és fegyverek aligha maradhatnának 50 perc­nél tovább kubai területen« — jelentette ki a kubai miniszter- elnök. A különböző kubai emigráns szervezetek tevékenységével foglalkozva Castro megállapí­totta: »Az ellenforradalom az állandó felbomlás folyamatá­ban van. Az ellenforradalmi szervezetek száma egyre nö­vekszik. Míg a forradalom rendben és fegyelmezetten me­netel, az ej lenforradalom a zűrzavar felé tart.« Ipari együttműködés a Szovjetunió és Jugoszlávia között Belgrad (Tanjug). Belgrádban aláírták Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti ipari együttműködési jegyzőkönyvi megállapodást. A megállapodás előirányozza a két ország ipari ter­melésének kooperációját és sza­kosítását, valamint a tudományos­műszaki együttműködést a gép Fidel Castro gyártás területén. (MTI) Washington semmit sem tud Adenauer nyugatberlini terveiről Washington (MTI). Az amerikai külügyminiszté­rium eddig semmit sem tudott arról, hogy Adenauer és a bon­ni kormány más képviselői el akarják kísérni Kennedyt jú­niusban Nyugat-Berlinbe — jelentette az UPI Adenauer kancellár erre vonatkozó kije­lentésével kapcsolatban, ame­lyet a német televíziónak adott interjúja tartalmaz. Salinger, a Fehér Ház sajtó­titkára elhárította Adenauer kijelentésének kommentálását. A DPA szerint washingtoni diplomáciai körökben nem tit­kolják, hogy az Egyesült Álla­mokat igen kényes döntés elé állítja az a kérdés, hogy Ade­nauer Kennedyvel együtt láto­gasson-e el Nyugat-Berlinbe. Washingtonban komoly viták folynak arról, hogy egy ilyen közös út helyénvaló lenne-e. Húsvétra legszebb ajándék A MODERN ÜVEG, PORCELÁN ÉS KERÁMIA (2225) Általában biztosra veszik, hogy Nasszer lép majd ebbe a tisztségbe, noha erről kifeje­zetten sohasem volt szó a már­cius közepe óta folyó hosszú tárgyalásokon. Valószínű, hogy az egyipto­mi miniszterelnök által ismer­tetett terv végrehajtása hosszú időt vesz igénybe. Az arab kor­mányfők megállapodása nem tartalmaz utalást ara, hogy erre a munkára vonatkozólag hogyan és m: kor teszik meg az első lépéseket. Ali Szabri csak annyit mondott, hogy a három­hatalmi albizottság folytatja az új állam alkotmányának ki­dolgozását. WASHINGTON Az amerikai külügyminiszté­rium az arab államszövetségre vonatkozó megállapodás hírét kommentálva kijelentette, hogy az Egyesült Államok »nem ellenez semmi olyan megállapodást, amelyre szabad tárgyalások útján jutnak«, s hozzátette, hogy a megbeszé­lések csak »tisztán arab jellegű problémákra« vonatkoztak. (MTI). A laoszi háromhatalmi nem­zetközi ellenőrző bizottság tag­jai szemlét tartottak a Kő­edény-síkságon, és tárgyaltak az érdekelt felek vezetőivel. A bizottság elnöke később fölkereste Souvanna Phouma miniszterelnököt, és tájékoz­tatta a tapasztalatokról. Újságírókkal is közölte, hogy a Kőedény-síkságon tel­jesen megszűntek a harcok, összecsapásról már hoszabb ideje nem érkezett jelentés. Washingtonban megszólalt az amerikai külügyminiszté­rium is. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész fonto­lóra venni a laoszi kormány­nak bármilyen olyan kérését, hogy küldjenek nekik lőszert 'és fegyvereket, A szóvivő hoz­záfűzte, hogy az Egyesült Ál­lamokhoz a laoszi kormány nem fordult ilyen segélykérés- 1 seL IRAK ÉS A KURD KÉRDÉS SZOVJETUNIÓ y/'Á. Jtezati/e'U WrmiaJ-to S m jav *Bákuba. Hab banya* Nedisef* 0/vamja Amarj, daai/rija Y////7/\ V» rűfi/S£K fű ^ *S V/Zy/A /srdrm/m ^ ("Ti "üa frt/M/msMG t miiiid r'S/A'AU ŰdSmeAbf/jr/ /TV- o/ajmazö^^^^^ o/a/'rezefef f.'jrbi/ KfKuf pM/t**/4 Sl’Sw/ejrnani/a Jr JOHUAm SI-SIMIECES TERÜLET ItrJCaszpi-tenger P-Perzsa GíraiJ öböl 1963, április 8-án Kairóban az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Irak képviselői kö­zött elvi megállapodás jött lét­re egy a három országot ma­gába tömörítő szövetségi' ál­lam, az Arab Szövetségi Köz­társaság létrehozásáról. Közis­mert, hogy az új államszövet­ség politikai összetartó ereje az arab nacionalizmus. Az Arab (Szövetségi. Köztársaság megteremtése az iraki-kurd nemzetiségi kérdés megoldását előreláthatólag újabb problé­mák elé állítja. Ismeretes, hogy az iraki kar­dok másfél évig tartó fegyve­res harcukat 1963. február ele­jén — a Kasszem-kormány megdöntésével egy időben fel­függesztették, és tárgyalások kezdődtek a jelenlegi iraki kormánnyal. A kurd nacionalista mozga­lom nem új keletű. Egy kurd nemzeti állam — Kurdisztán — megteremtéséért a kurd törzsek az elmúlt évtizedekben többször fogtak fegyvert. A kurdok Törökország, Irak, Irán és Szíria egy részére ki­terjedő, kereken 500 000 négy­zetkilométer nagyságú, legna­gyobbrészt hegyvidéki terüle­ten élnek. Az első világháború után az imperialista hatalmak a közép-keleti új államhatárok kijelölésekor — az egykori Tö­rök Birodalomhoz tartozó és a birodalom gyengesége követ­keztében viszonylag nagy önál­lósággal rendelkező kurd tör­zseket — négy, az előzőekben felsorolt állam területére »osz­tották« szét. A kurdok első nagyarányú nacionalista jelle­gű függetlenségi harcát a hú­szas évek elején Törökország­ban verték le, egy demokrati­kus kurd autonóm terület lét­rehozásáért folytját harcu­kat pedig 1946 végén Iránban fojtották vérbe. Az Észak-Irak területén élő mintegy 1,2 millió főnyi kurd nemzetiségű lakos fegyveres harcának célja az iraki állam­határokon belül nemzeti auto­nómia létrehozása volt. Emel­lett gazdasági vonalon részese­dést követetnek az iraki kor­mányhoz befolyó olajjövedel­mekből is. (Mint térképünkön látható, Irakban a Basrától délre fekvő kisebb olajmezők kivételével a nagy jelentőségű olajmezők kurd területen fek­szenek.) Az arab nacionalizmus tala­ján álló és a demokratikus ira­ki erőket üldöző jelenlegi kor­mányzat politikai helyzetének megerősítése érdekében a kurd felkelőkkel fegyverszünetet kényszerült kötni, és hónapok óta tartó tárgyalásokat folytat velük. Az Arab Szövetségi Köztársaság létrehozásával azonban az iraki arab naciona­listák erőviszonyaiban változás áll be, és ennek következtében az iraki kurd kérdés megoldása előreláthatólag tovább bonyo­lódik, Csőkalamajka Életem hajnalán, amidőn először hallottam azt a mon­dást, hogy »két szék közül a földre esett«, azt hittem, ez örök érvényű igazság. Közben eltelt néhány évecske, s be­bizonyosodott előttem is, hogy örök érvényű igazságok nin­csenek, vagy ha vannak — azok nem igazságok. Mindezt a bonni csőkalamajka juttat­ta az eszembe. Ismert tény, hogy az egyik szovjet kereskedelmi vállalat csöveket rendelt több nyugat­német csővállalattól. A nyu­gatnémet csövesek kaptak a csőrön, mert ez az üzlet al­kalmasnak látszott arra, hogy kirántsa őket a csőből. Már­mint üzleti dekonjunktúrájuk csövéből. Nem akartak éhező csőlakók lenni. Igen ám, de a bonni főnök, aki a párizsi főnökkel együttműködve ki- ebrudalta az angolokat a Kö­zös Piacból — s ezzel csőbe szorította Albiont —, csőrei csőrön nem hagyván tütakn. zott. Azt mondta, ez a csökn^ lamaj ka árt a NATO csőr ügyeinek. Szóval ráfújt a csői üzletre. Oly erősen fújt azonban, hogy ez átlibbent Albionba. De minthogy ott is akadnak csövesek, felkapták a dolgot — beléptek a csőbizniszbe. Képzeljék: hajlandók átvenni az üzletet. A bonni főnök er­re azt követelte a NATO il­letékeseitől, hogy verjék ki Albion fejéből a csövet. A londoni főnök azonban Al­mion szuverenitására hivat­kozva tiltakozott: »Csőügyeka ben még jogunk van dönte­ni!« A bonni főnök elveszítette a keleti csövet, és nem nyerte meg a nyugatit. Igaz, övé a dicsőség, de az angoloké az üzlet. Magyarán szólva — két cső közül a csőbe esett ... A. A. Oktatási „reform“ Oxfordban Az előkelő angol egyete­met is elérte a modern idők szele. Türelmetlen újítók változást sürgetnek az ódon kollégiumok és főiskolák ok­tatási rendszerében. amely­nek szelleme érintetlen volt hét évszázadon át. Kingsley Amisnek, az ox­fordi egyetemen működő ki­tűnő szatirikus írónak a szá­jából hangzott el az első ja­vaslat, amely a tanterv meg­reformálására vonatkozott (1960-ban), s általános meg­ütközést keltett a konzerva­tív professzorok körében. »Míg hű marad magához Anglia . .. « — idézgették Shakespeare szavait, némi nagyvonalúsággal vonatkoz­tatva az oxfordi egyetem ok­tatási programjára is. Hosszú ideig nem is lett semmi a do­logból; senki sem akarta ma­gára vonni az évszázados ha­gyományokat őrző öreg pro­fesszorok haragját. Most azonban váratlan do­log történt. Sir Crosbey Ar- merbeer oktatásügyi államtit­kár kijelentette, hogy a mi­nisztérium, »bár óvakodik megsérteni az egyetem auto­nómiáját««, szívesen látná Oxfordban az ésszerűbb, mo­dernebb, frissebb szellemű oktatást. Értésére adta az egyetemi tanácsnak, hogy őfelségének ugyanez a néze­te, örülne a királynő, ha Ox­ford példát mutatna a többi angol egyetemnek. V____________________ A királyi óhaj elöl r.e -z ki­térni. S az első reformintéz. kedés meghozatalával nem is késlekedett sokáig az egyete­mi tanács. A sok egyéb évszázados furcsaság között volt Oxford, ban egy különös szokás az archeológiái fakultás növen­dékei 1459 óta kötelesek vol­tak a tanulmányi idejük alatt egy.egy háziállatot gondozni. Valamikor — ki tudja ma már, mi okból — szükséges dolog lehetett ez, de közben értelmét vesztette, am mint hagyomány azóta is megma­radt. Az archeológus hallga­tók a kollégium valamelyik udvarában gondoztak (inkább szimbolikusan persze) egy- egy tyúkot, galambot, juhot. Nos, ezt a hagyományt most az »újító« reform szellemében eltörölte az egyetemi tanács. Hosszú ülésezés után hozták meg a határozatot fájdalmas vívódások közepette. A rektor ünnepélyesen je. lentette be a reformot — un. nepélyesen és megtörtén, mélységes bánattal a hangjá­ban. Felolvasta a tanács ha­tározatát, majd végezvén a hivatalos bejelentés terhes kötelességével, gyászos méla­búval suttogta maga elé: — Hova vezet ez? Hova ve. zet ez?! S. N. Amerikai „csúcsmegbeszélés“ Párizsban Párizs (MTI). Az Egyesült Államok párizsi nagykövetségén csütörtökön délelőtt kétórás megbeszélés folyt magasrangú amerikai személyiségek részvételével. Jelen volt ’iask külügyminisz­ter és McNamara hadügymi­niszter, továbbá Nitze hadügyi államtitkár, Bohlen, az Egye­sült Államok párizsi nagykö­vete, Finletter, Washington ál­landó képviselője a NATO-nál, katonai részről pedig Taylor tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek fő­parancsnoka. Hírügynökségi jelentések szerint a megbeszélés közép­pontjában a »szövetségesközi« NATO atomhaderő létrehozá­sának kérdése állott, Rusk és McNamara kiértékelte az erről a tervről Párizsban és London­ban folytatott tanácskozások eredményét. Ügy tudják, hogy fogialkocz- tak egy tervezési csoport lét­rehozásának gondolatával is. Ez a törzs a NATO európai haderőinek főparancsnoksága mellett működne és az lenne a feladata, hogy elsimítsa a Pentagon és az amerikai kül­ügyminisztérium között »ki­sebb jelentőségű kérdésekben« támadt nézeteltéréseket. Rusk külügyminiszter a »csúcsmegbeszélés« után visz- szarepült Washingtonba, ahol pénteken Dobrinyin szovjet nagykövettel folytatja puhato. lózó megbeszéléseit Nyugat- Berlinről. Balatonjaién keresünk 2 szobát bérbe a nyári hónapokra. Cím: KENDERFONÓGYÁR, HIRD. Telefon Hird 4. _____________________(3471) A K aposvári Cukorgyár fölvételre keres technikust műszaki rajzoló munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a személy­zeti vezetőnél. Vidékieknek fölvétel esetén az útiköltsé­get megtérítjük. ____________________(37118) A Mezőcsokonyai Tejszövetkezet értesíti ügyfeleit, hogy március 3l-ével felszámolt. Szövetkezetünkkel szembeni esetleges követeléseiket ÁPRILIS 18-ig ÉRVÉNYESÍTSÉK. (3485) Felszámoló Bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents