Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

W63. április ti. 3 SOMOGYI NÉPLAP FRISSEN MÁZOLVA IMF 'S» Dj ruhába öltöztetik a padokat a siófoki kikötőben. „Itt maradni és dolgozni. {Tudósítónktól.) — Ki-ki a maga területén . . — hallottuk Szabó Istvántól, a «Böroendi KISZ-aXa pszervezet tiükárátől. Szabó elvtárs a tat legfiatalabb sertésgondozója. — Nagyon szeretem az álla­tokat — mondja. — Több mint egy éve dolgozom ebben a be­osztásban. Semmi pénzért nem hagynám itt munkahelyemet. Sokait tanultaim Szandi elvtárs­iéi, Pintér Gyára bácsitól, mindketten szakértői a sertés­tenyésztésnek. — Kétszázötven sertésünk van, má hárman látunk el min­den feladatot Elhullás vagy betegség a mi sertéseinknél nemigen fordul elő — szél köz­be Pintér Gyuri bácsi. Amikor a munkaegységre te­relődik a szó, a KISZ-titkár ezt mondja: — Megtaláltam számításo­mat a téesábesi. Ügy vélem, hogy a községtől távol sem ke­resnék többet. A múlt évben négyszáztíz munkaegységem volt. Egy munkaegységre har­minchat forintot osztottak. Eh­hez még hozzájött az a hat mázsa gabona, melyet a csép- lésoél kerestem. A többé fiatal sem panasz­kodhat. Még jó néhánvan di­csekedhetnek ilyen szép ered­ménnyel, így a lányok közül Varga Ilonka is. Csőménél a marcali járás együk kicsiny községe. Lakói­nak száma alig haladja meg a négyszázötvenet. De mert ösz- szefograak, eredményes a mun­kájuk. Dicséret illeti a fiatalo­kat, hiszen az “«4 a községből-« jelszó helyett az »itt maradni és dolgozni-« jelszót választot­ták« Tnngsram-gyárak külföldül A Tungsram márka néhány éve még csak izzólámpát, rá- dióesövet, fénycsövet jelentett Ma már az Egyesült Izzó egész gyárakat is exportál, s a kor­szerű berendezésekkel hozzá­járul egyes országok vákuum­technikai iparának kialakításá­hoz. Az Idén például Indiában épül egy évi hárommillió fény­csövet előállító gyár magyar berendezésekkel. Ghánában szinte egy minia­tűr Egyesült Izzót teremtenek a magyar szakemberek. A tá­voli országnak ugyanis normál izzólámpa, fénycső és miniatűr lámpák előállítására alkalmas gyártó berendezéseket exportál az üzem. Indonéziában egy lámpagyár bővítéséhez járulnak hozzá a magyar berendezések. (MTI) A szocializmus felépítésének fontos követelménye az új típusú ember kialakítása A VHI. pártkongresszus ha­tározatai világosan kifejezik mindazokat a követelménye­ket, amelyeket a szocializmus teljes fölépítése támaszt ve­lünk szem,ben- Meg kell terem­teni a fejlett szocialista nép­gazdaságot, a munka magasabb termelékenységét, a dolgozó nép életszínvonalának haté­kony növelését. A szocialista társadalom az emberekért vám. Minden szép törekvés, erőfeszítés, alkotás az emberekért történik. De erőnk, szocialista rendszerünk szi­lárdsága is rajtuk nyugszik, azokon a százezreken, millió­kon, akik már másképp élnek, gondolkodnak, éreznek és cse­lekednek, mint a régi társada­lom emberei. Termelési viszo­nyaink átalakítása elválasztha­tatlanul együtt jár azzal, hogy gyökeret ver az emberek eszmei világában új társadalmunk erkölcse. Azok az emberek, aikik a gaz­dasági küzdelmekben, a poli­tikai harcokban, a termelőszö­vetkezetek szervezésében, megerősítésében részt vettek, amikor népünk és hazánk tör- téneténék legnagyobb átalakí­tásán fáradoztak, önmaguk is átalakultak. Ez a folyamat bonyolult, el­lentmondásos, éppen ezért nem megy gyorsan. Ki ne emlékezne azokra a jóslatokra, amelyek azt állí­tották, hogy a kommunista párt világnézete és erkölcse idegen a magyar nép gondol­kodáséitól, lelkivilágéitól? Az élet azonban alaposan megcá­folta ezeket a nézeteket A szocialista forradalom még azokat is átalakította és át­alakítja, akik a forradalom kezdetén nem öntudatosan és nem fejlett erkölcsi érzékkel indultak harcba. A tőkések és a földbirtokosok uralmának megdöntése, a fasizmus elleni küzdelem, a felszabadulás utá­ni években a földosztás, az új­jáépítés és később a szocializ­mus építése volt ennek az új erkölcsnek a szülője. Mindez elevenen bizonyítja, hogy a szocialista eszmék szer­vesen összekapcsolódnak a szo­cialista, kommunista tettekkel. Az új eszmék hatására formálódnak azok a tulajdonságok, amelyek megszabják az emberek maga­tartását, egymáshoz és a társa­dalomhoz való viszonyát mind­attól, ami a régi világ szülöt­te. Súlyos helyzetet teremtett az új erkölcs kialakítása szem­pontjából is a hatalommal va­ló visszaélés, a személyi kul­tusz időszaka. De éppen a kom­munista erkölcs magasabhren- dűségét, életrevalóságát igazol­ja a mai valóság, az, hogy e hibák megszüntetése, a helyes marxista—leninista politika ki­alakítása, a marxizmus elméle­tének alkotó alkalmazása nem­csak az elméletet, a politikát frissítette föl, hanem megújho- dott, igazi tartalmat kapott a kommunistákat jellemző erköl­csi magatartás is. Akadnak ugyan még rend­szerünkkel szemben állók, el­lenséges elemiek és nézetek, de nincsenek ellenséges osztályok és rétegek, s mint ahogy a kongresszus is megállapította, az egész társadalom közelebb került szocialista alapokon egymáshoz. Mind nagyobb az a terület, ahol rendszerünk be­folyása növekszik, és ennek nyomán az emberek új maga­tartása alakiul ki. A mi erkölcsünk magába foglalja a főbb általános em­beri, erkölcsi szabályokat, amelyeket a népek évezredek alatt, a társadalmi elnyomás­sal és az erkölcsi fogyatékossá­gokkal vívott harcban kialakí­tottak. A megváltozott valóság az alapja és legfőbb feltétele az új embert jellemző vonások megszületésének, továbbfejlő­désének. A társadalom javára végzett lelkiismeretes mimika milliók vérévé és ügyévé válik. A kö­zösem végzett tevékenység az embereknek saját egyéni érde­kükön kívül az összesség javát is szolgálja. Amikor a szocia­lista brigádokban a jó tapasz­talatokat átadják egymásnak,, amikor törődnek azzal, hogy régebben féltett szakmai fo­gások, a technikai és a techno­lógiai ismeretek ne maradja­nak titokban, akkor már elő­térbe lépett a közösség érde­kének tudatos szolgálata. Ami­kor a szocialista brigádokban az egymás iránti bizalom, em­berség, a tanulásra és a műve­lődésre való tevékenység lép az első helyre, ezek már az új erkölcsi arcú ember meg­nyilatkozásai Sokan azt mondják erre, hogy akadnak még életünkben visszataszító vonósok, van még fúrás, karrierizmus, törtetés. Ez igaz is. Valahogy ezzel is úgy vagyunk, hogy a jó, a ha­ladó mellett helyet talál még a régi a rossz, a visszahúzó. A gához sem térhet meglepetésé­ből, máris... — Vegye számításba, hogy a készüléknek olyan helyen kell működésbe lépnie, ahol sok a gyúlékony anyag. Az is magától értetődik, hogy oltó­készülékek legyenek a közel­ben, és elsősorban olyanok, amelyek vízzel oltanak. Múl­hatatlanul fontos, hogy az ol­tásnál vizet használjanak. A víz a legfőbb szövetségesünk. Minél jobban locsolják a lán­goló róbbanókészüléket, annál több mérgező anyagot bocsát 3d magából. S mivel a gázok nem egyszerre kerülnek a le­vegőbe, a megbetegedések sem egy időben történnek, attól függően, milyen gáz jut első­nek az áldozat szervezetébe. Amint a biztosító csap műkö­désbe lép, megtörténik az első robbanás. A légnyomás messzi­re dobja az első lövedéket, ugyanakkor a készüléket ma­gas hőfokú tűz veszi körül. Egyméteres körzetben' minden lángra lobban, és semmiféle eszközzel nem lehet eloltani a tüzet. A készülékben levő reak­tív termdt-anyag több órára elegendő. A belőle kirobbanó izzó lövedékek nagy erővel csapódnak az útjukba eső anyagokba, ötpercenként a ké­szülék újabb lövedékeket bo­csát ki, amelyek nem meleg­szenek fel, noha a lángokkal borított készülékben vannak elhelyezve, mivel több réteg szigetelőanyag veszi körül őket. Alighogy a biztosító csap mű­ködésibe lép, a lövedék megfe­lelően áttüzesedik, és a készü­lék messzire kiveti magából. A legtermészetesebb, hogy tűz esetén mindenütt vizet hasz­nálnak oltásra. Kezdetben itt is úgy látszik majd, mintha a vízzel való oltás sikeres lenne. A láng lényegesen csökken, sót a tűz kialszik. Tűz helyett a készülék ekkor láthatatlan és teljesen szagtalan, könnyű gázt bocsát ki. A műveletnek ez a legborzalmasabb, egyben a mi számunkra a legfontosabb ré­sze. A gyárat ismét gyorsan fel lehet építeni; a termelés bármilyen tűz után újból meg­indulhat. De szakemberek, munkások és mérnökök százai válnak munkaképtelenné egész életükre, s ezt a hiányt évtize­dek múltán lehet csak pótol­ni. Gowlen elhallgatott; Ligyija érezte, hogy a Li­mousine élesen fordul, és úgy rémlett neki, mintha visszafe­lé tartana. Kitekintett az ab­lakon, de a másik autót már nem látta maga előtt Hová tűnhetett? Ki ül benne? Mit alkar tőle Go wlen? Belgorodo- va tapasztalatból nagyon jól tudta, hogy Gowlen senkit sem szokott beavatni terveibe, leg­kevésbé itt a Szovjetunióban. Az autó a benne ülő emberek­kel együtt bizonyára csak ál­cázásul szolgál, hogy másvala- mitől elvonja a szovjet elhárí­tás figyelmét. Igen, el kell is­merni, Gowlen mindenre gon­dol: ha gyanú merülne fel el­lene, két autót sokkal nehe­zeit köveUú, niot «gyet. An­nál is inkább, mert akik a má­sik autóban ülnek bizonyosan nincsenek beavatva Gowlen terveibe. Mérget vehet rá az ember, hogy előttük más néven szerepel, s még csak nem is sej tűi kilótót. Gowlen némi szünet után to­vább magyarázott: — A gázt nem érzik meg, de behatol a légzőszervekbe, a tüdőbe és a véredényekbe, s különböző időpontokban, de legkésőbb egy hónap múlva el­kezdd romboló munkáját a megmérgezett szervezetben. Közben az emberek teljesen egészségesnek érzik magukat; négy hét múltán azonban szer­vezetük leromlik, és az orvos- tudomány tehetetlenül áll a betegséggel szemben. Aki túl­éli, az is rokkant marad. Hosszú csend következett Ligyija félrehúzta a selyem­függönyt: látta az ismert útel­ágazást és a vas jelzőoszlopot, amelyre figyelmeztető táblát helyeztek: »Az út elzárva.-« Ezen a szakaszon még folytak az útjavító munkálatok. Gow­len balra fordult. — Mint már említettem — hallatszott újból Gowlen hang­ja —, a készülék négy órán át működik. A tűz oltására köz­ben egyre újabb erőket von­nak be. Valamennyien a gáz hatósugarába kerülnek. A tü­zet azonban nem sikerül elol­taniuk. Sőt, a víz hatására lát­szólag kialvó tűz bizonyos idő múltán újból fellángol, és amíg csak vízzel táplálják, nem al­szik el, Így a gyár, és körülötte minden, a tűz martalékává lesz... Most már bizonyára megérti, milyen fegyver van a birtokunkban. Az ön tevékeny­ségétől függ műveletlink igen fontos részének sikere. Leg­főbb feladata, hogy a készülé­ket bejuttassa a gyár területé­re, és működésbe hozza. Csak miután meggyőződött róla, hogy mindent utasításainknak megfelelően hajtanak végre — kezdhet feladata második ré­szének végrehajtásához. — Li­gyija hallotta, hogy Gowlen felkat tint ja öngyújtóját: ciga­rettára gyújtott. — Éspedig fel­tétlenül fel kell robbantani az erdei rejtekhelyeit. A bázis semmiképpen sem kerülhet a szovjet felderítés kezére! Meg­értette?! Ligyijánafc feltűnt, hogy mi­lyen élesen hangsúlyozza ezt az utasítását. — Megértettem! — felelte az útitárs. — Harmadik feladata Sztye- pankovszkij megsemmisíté­se... A mérnököt, bármibe ke­rüljön is, el kell tenni láb alól. Válassza ki erre a leghűsége­sebb és legbátrabb emberét. Ön viszont csakis a fő kérdé­sekkel foglalkozzék. Többször most már nem is találkozunk. Amint végrehajtotta feladatát, el kell rejtőznie. A megadott időben és az ön által már is­mert hullámhosszon csakis há­rom hónap múlva várhatja a további utasításokat. ffolj/tatjukj régi rendszer már eltűnt. De szokásaiban, felfogásaiban még sok itt maradt, és ezek a szoká­sok makacsok. Nem kevés még azoknak a száma, akik a tár­sadalommal szemben antiszo­ciális magatartást tanúsítanak: saját egyéni érdekeiket a tár­sadalom rovására akarják ki­elégíteni. E szélsőségek mellett azok között is, akiket már a mi eszméink s társadalmi va­lóságunk alakított és neveit, akik magatartásukban sok te­kintetben szocialisták, még azok gondolkodásában, csele­kedeteiben is kísért a múlt. Hi­szen a szocialista erkölcsi vo­nások nem egyszerre, nem automatikusan alakulnak ki, hanem mindenekelőtt a rossz tulajdonságok elleni harcban. A pártszervezeteknek és a tár­sadalmi szervezeteknek ebben a küzdelemben elsőrendű sze­repük van. A kommunistákban kell elsősorban kifejleszteni, érvényre juttatni azokat a jel­lembeli, magatartásbeli voná­sokat, amelyek kifejlesztésén az egész társadalomban fára­dozunk. Az új erkölcs uralko­dóvá tételéért folytatott harc­ban is a kommun istáknak kell a legtöbbet tenniük. A szocialista erkölcsi vonó­sok egyik legfontosabbika a munkához való új viszony. Mind többen érzik magukat a gyárak, az anyagi javak, az or­szág gazdájának. A sok száz­millió megtakarított forint, az újítók, az ésszerűsítők által megoldott sok ezer új műszaki feladat fontos mutatója ennek. Az embert sokszor eltakarják a számok, de mögöttük ott van­nak azok, akiknek munkája, eszmeisége, öntudata hozza lét­re mindazt, ami a társadalom­ban érték. És aki erre azt mondja, »igen, hát nekik is érdekük volt, mert így többet kerestek«, annak igaza van. Mi is azt akarjuk, hogy többet keresse­nek, éljenek jobban az embe­rek. De az ilyen takarékosság, az ilyen munka nemcsak a kis, hanem a nagy közösségnek is hasznos. A munka termelékenységé­nek emelkedése, az evégből ki­fejtett erőfeszítés nem öncél. A közgazdász adatokat számit, eredményeket összegez, közgaz­dasági fogalmakkal — időegy­ség, termelékenység stb. — dolgozik. A nép számára azon­ban a termelés növekedésének száraz számai új lakásokká, rö­vid ebb munkanappá, élelmisze­rek bőségévé, üdülőikké, egy­szóval emberi boldogsággá vál­nak. A társadalmi tulajdon védel­méről és gyarapításáról való gondoskodás a szocialista em­ber erkölcsi arculatának egy másik fontos vonása. Óvni és gyarapítani a társadalmi tulaj­dont — ez alapvetően szocia­lista jellemvonás. Hisz az anyagi javak tulajdona és fel­használása csak a mi társa­dalmunkban van a termelő® kezében. Az előző társadalmaik, amelyek az idegen munka és tulajdon kisajátítására épül­tek, nem tanították meg és nem is tették érdekeltté az embere­ket a köztulajdon kímélésében. - Övmi, gyarapítani a társadal­mi tulajdont — ez azt is je­lenti, hogy a köz érdekét fölé­be kell helyezni az egyéni, sze­mélyes érdekeknek. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való ilyen viszony elképzelhetetlen a kollektív szellem és az elvtársi kölcsö­nös segítség nélkül. A párt- kongresszuson sokan adtak számot arról; hogy a termelés­ben, a mindennapi életben ki­alakult a közösségi érzés, s az emberi szokások és magatar­tás elválaszthatatlan részévé vált. Ennek gyökere a szocia­lista termelési viszonyokban rejlik, s a tudatos nevelőmun­ka eredménye. Minden mun­kásnak látnia kell, hogy egyéni tevékenysége része a közös munkának. A burzsoá politikusok és ide­ológusok nemegyszer rágal­mazzák a szocialista rendszert, a kommunistákat, hogy el­nyomják az egyéniséget, hogy nem engedik fejleszteni az egyént. Szocialista társadal­munk eleven tagadása ennek a felfogásnak. Milliók és mil­liók képességei bontakoznak M mind erőteljesebben az embe­ri alkotás nagy mezején. Az új erkölcs meghonosodá­sának és továbbfejlődésének el­választhatatlan része a más népek harca iránti figyelem, a közös ügy iránti odaadás, az internacionalista gondolkodás és magatartás. Jellemző példája ennek, ami­kor az imperialisták Kuba füg­getlenségét veszélyeztették, és a világháború ki robbantásá­nak szélére sodorták az embe- riségiet. A mi népünk is — s ezt minden túlzás nélkül el­mondhatjuk — igazának tuda­tában foglalt állást a kubai nép szabadságharca mellett. A munkásosztály és a dolgozó nép többsége együtt érez azok­kal a népekkel, amelyek fel­szabadulásukért küzdenek? Mindez együttesen jelzője, mu­tatója annak, hogy saját prob­lémáin kívül magáénak tartja a moszkvai esztergályos harcát, a bukaresti építők munkasike­reit éppúgy, mint az illegálisan dolgozó és harcoló spanyol kommunisták küzdelmét. A pártunk VIII. kongresszu­sán elfogadott helyes politika, a szocializmus felépítésének távlata további nagy lehetősé­geket teremtett az emberek kö­zötti új, szocialista viszony erő­sítéséhez, szélesítéséhez, hogy az egész nép javát szolgáló for­radalmi munka emberformáló kohójából új típusú munkások, tsz-tagok, orvosok és tanítók kerüljenek ki. Lajtai Vera Nyirkos ruhadarabra permetezzünk egy kevés ablaktisztí­tót, és az ablak, tükör vagy a festett bútor felületét ezzel dörzsöljük be, majd száraz ruhával jól töröljük át. Az így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz. (2206)

Next

/
Thumbnails
Contents