Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
90M0GYI NÉPLAP 2 Szerda, 1963. március &Venezuelai hazafiak Brazíliában Adzsubej Olaszországban Róma (TASZSZ). A. Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője, a Szovjet— Olasz Társaság alelnöke feleségével több mint egy hete tartózkodik Olaszországban az Olasz—Szovjet Társaság vendégeként. Ez alatt az idő alatt Adzsubej többször találkozott az Olasz—Szovjet Társaság vezetőivel, és számos kérdést vitatott meg velük, amelyek a két baráti társaság együttműVmapa: Mint ismeretes, az Anzoategui nevű tehergőzöst birtokba vevő venezuelai hazafiak Brazíliától menedékjogot kaptak. A képen: Középen Omar Fereira, a hajó kapitánya, balról a harmadik Wismar Medina Rojas (napszemüveggel), a csoport vezetője. (MTI Külföldi Képszolgálat) ködésének bővítését, valamint a szovjet—olasz kultúrkapcso- latok további fejlesztését érintették. (MTI) Az Egyesült Államok Kongó csendőrségévé takarja tenni az ENSZ-et Moszkva (TASZSZ). »•Kongónak nincs szüksége gyámságra!-« — ezzel a címmel Jurij Zsukov, a Pravda szemleírója a lap keddi számában kifejti, hogy Kongóiban egyre gyakoribbá vált a NATO-or- szágok küldöttségeinek, szakértőinek látogatása, s ezek magatartása elárulja: a gyarmatosítók egyáltalán nem szándékoznak kiengedni a kezükből Kongót. Az U. S. News and World Report januári számálban megírta, hogy a különböző küldöttségek és szakértők által Kongóra vonatkozólag kidolgozott tervek lényege: Kongót tulajdonképpen olyan gyarmattá tenni, amelyet belga vagy amerikai segítséggel az ENSZ kormányoz. Cleveland amerikai külügyminiszteri unja államtitkár Leopoldville-! látogatása után tett javaslatai nyomán már számítani lehetett a további fejleményekre. Mint várható volt — jegyzi meg Zsukov —, az amerikai külügyminisztérium azt követeli, hogy az ENSZ állandósítsa és fokozza Kongó katonai ellenőrzését, ami biztosítaná a gyarmatosítók gazdasági pozícióinak akadálytalan helyreállítását . és megszilárdítását. Ez természetesen azt jelenti, hogy az ENSZ fedezéke mögött az amerikai monopóliumók tovább folytatják mesterkedéseiket, amelyeknek célja nyugat- európai versenytársaik kiszorítása ebból a természeti kincsekben igen gazdag országból. A gyarmatosítók marakodnak egymás közt Kongó kincseiért, de mikor azt érzik, hogy a talaj kezd kicsúszni a lábuk alól, sietve az ENSZ zászlaja mögé bújnak. Ham. marskjöld volt ENSZ-főtitkár annakidején még arra hivatkozott, hogy az ENSZ alapokmánya tiltja a világszervezet beavatkozását az álamok bel- ügyeibe, és az amerikai külügyminisztérium helyeslőén vállonveregette. Most viszont száznyolcvan fokos fordulat történik, az amerikai külügyminisztérium épp az ellenkezőjét ajánlja: az ENSZ avatkozzék be Kongó belügyeibe, az ENSZ váljék Kongó csendőrségévé. A gyarmatosítók tudják — írja a továbbiakban Zsukov—, hogy nincs semmiféle törvényes alapjuk kongói gyámkodásuk fenntartására. Ezért isimét provokációhoz folyamodnak. Ezekkel akarnak ürügyet teremteni ahhoz, hogy az ENSZ fegyveres erői Kongóban maradjanak. Elisabethvil- le-fcől egyre gyakrabban érkeznek jelentések a központi kormány odaküldött csapatai és Csőmbe csendőreinek összetűzéseiről. Emögött az a törekvés húzódik meg hogy valamiképpen igazolják, miért lenne szükséges a kongói katonai alakulatokat az ENSZ parancsnoksága alá rendelni. A szemleíró befejezésül sürgeti: itt az ideje, hogy Kongó népe tényleg élhessen kivívott függetlenségével, megszűnjék minden külső beavatkozás Kongó belügyeibe. Ennek biztosítása az ENSZ igazi kötelessége. (MTI) Jemen békében Itíván élni szomszédaival Bunche jemeni látogatásáról Aden (Reuter, AP). Dr. Ralph Bunche, az ENSZ főtitkárhelyettese, aki a naplókban Jemenben járt, hogy a főtitkár megbízásából a helyszínen vizsgálja meg a kialakult helyzetet, az adeni kormányzósági palotában sajtó- érteke2ÍIetet tartott. A többi között kijelentette, hogy Szálai jemeni köztársasági elnökkel folytatott megbeszélései meggyőzték őt arról: Jemen Az »iraki forradalom nemzeti tanácsa« hétfőn Bagdadban közleményt tett közzé, amelyben vázolja a kurd kérdés megoldásának fő vonásait. A közlemény utal a kurd törzsek vezetőinek ama kijelentéseire, hogy a kérdést csak úgy lehet véglegesen megoldani, ha elismerik a kurd területek autonómiáját, biztosítják a kurdok részesedését az ország olajkincseiben és fejlesztik a kurd föld gazdaságát és kultúráját. A közlemény bejelenti, hogy Fuad Aref államminiszter és békében kíván élni szomszédaival. Ezt egyébként Szalal határozottan ki is jelentette. Bunche nem említette ugyan a közelmúltban lezajlott angol agresszió tényét, hangsúlyozta azonban, hogy »az ENSZ adott esetben megvédi tagállamait minden külföldi agressziótól«. Bunche kedden Adenből Kairóba utazott, ahol találkozni fog Nasszer elnökkel. (MTI) Bab Ali földművelésügyi miniszter Szulejmanba, a kurd területek fővárosába utazott, hogy ott Barzanival, a felkelők vezetőjével tanácskozzék. Elutazása előtt Fuad Aref hangoztatta: »Minőikét fél jóindulatot tanúsít. Mi a kérdés békés megoldására törekszünk.« Külföldi sajtóértesülések szerint Barzani és a kurd felkelők vezetői elégedetlenségüket fejezték ki a tárgyalások elhúzódása miatt és a kurd nemzetiség érdékeinek azonnali elismerését követelték. (MTI) Dean, Nagy-Britcnnia ENSZ- képviselője a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében visszautasította azt a jemeni panaszt, hogy Anglia agressziót követett el Jemen ellen. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök meghívására Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke és felesége március 19-től április 1-ig hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazik. Mateos az első amerikai államfő, aki hivatalosan Jugoszláviába látogat. Autóbuszkatasztrófa. Egy ápolónővéreket szállító kirándulóbusz zuhant az East Ri- verbe. A vízben azonnal elmerülő autóbuszból csupán négyen tudtak kimenekülni. Hét nővér feltételezhetően életét vesztette. A Szovjetunió SO 000 000 rubel összegű hitelt bocsát Ghana rendelkezésére. Ebből az összegből fedezik ama létesítményék építési költségeit, amelyeket korábbi szovjet— ghanai egyezmények írnak elő. Munkásellenes amerikai bírósági döntés Folytatódnak a tárgyalások az iraki kormány képviselői és a kurd vezetők között Beirut (TASZSZ). New York (TASZSZ). öt amerikai vasutas szak- szervezet azzal a kéréssel fordult a közelmúltban az Egyesült Államok legfelső bíróságához, akadályozza meg, hogy a vasúttársaságok a vasutak munkájának »radikális megváltoztatása« ürügyén, amit az elkövetkező öt év leforgása alatt szándékoznak végrehajtani, élbe» 'ssanak 40 000 munkást és alkalmazottat. A legfelső bíróság most hozott döntése elutasítja a szakszervezetek kérését A bírósági döntés értelmében a vasúttársaságoknak joguk van bármilyen változtatást eszközölni a vasúti munkában, s ennek alapján tömegesen elbocsátaniuk a munkásokat és alkalmazottakat. Mint ismeretes, a szakszervezetek kijelentették, országos sztrájkot hirdetnek meg, amennyiben a társaságok bevezetik az új munkarendet és hozzákezdenek a tömeges elbocsátásokhoz. A fennálló törvények értelmében viszont Kennedy elnöknek »rendkívüli egyeztető bizottság« kinevezésével módjában áll hatvan nappal elodázni a sztrájk tényleges megindulásai. #fcTU Március 5-étn Mexikóba utazott J. Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök. A két ország között kormányfői szinten ez az első hivatalos látogatás, amelyet Mateos elnök viszonoz, amikor mexikói kormányküldöttség élén a közeljövőben Európába érkezik. Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere Havannában kijelentette, hogy Kubában nincsenek támadó jellegű fegyverek. A szigetországinak semmi szüksége sincs ilyen fegyverekre, mivel Kubának megfelelő védelmi rendszere van. IRáHY a MMMUWISIfl KiUiiSflZOIISát 1°. f Anyagi ösztönzés nemzetközi méretekben A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS új módon vetődik fel napjainkban. Ma már nem egyszerűen az a feladat, hogy a szocialista országok meglevő árulistáikat egyeztessék, s kereskedelmi szerződésekben rögzítsék, ki mit tud vásárolni, illetve eladni a másiknak. Arról van szó, hogy jól megismerve egymás lehetőségeit, megváltoztassuk az »árulistáikat«, a termelés nemzeti szerkezetét, hogy minden ország a szocialista világ- gazdaság szerves részeként korszerűbben, gazdaságosabban termeljen. A KGST-országofc gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése számos elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdés megoldását sürgeti. így például a fő statisztikai mutatók egységes rendszerének és számítási módszerének megteremtését, a tagállamok közötti sokoldalú pénzügyi elszámolások továbbfejlesztését, a szocialista országok közös bankjának létrehozását stb. A sokoldalú, bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések közül — ha csak vázlatosan is — vizsgáljunk meg közelebbről egyet, nevezetesen azt, hogy milyen áron kerüljenek forgalomba a KGST-országok nemzeti termékei a szocialista világpiacon. A jelenlegi gyakorlat szerint a nemzetközi árucsere elszámolásra a tőkés világpiacon kialakult árak szolgálnak. (Szó sincs tehát arról, amiről az 1956-os ellenforradalmi propaganda előszeretettel beszólt, hogy ezeket az árakat egyik vagy másik ország önkényesen diktálja. A tőkés világpiaci ár objektív alap a külkereskedelemben.) A kapitalista viszonyokat tükröző árakat természetesen csak bizonyos módosításokkal használhatják fel a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Közismert dolog, hogy a tőüoés világpiaci árak érzékeny barométer módjára reagálnak a nemzetközi politikai és gazdaságii élet változásaira. A szocialista terv- gazdálkodás a belkereskedelmi forgalomhoz hasonlóan a külkereskedelemben is megköveteli a stabil árakat. Ezért a szocialista világpiacon alkalmazott árak — kiküszöbölve a tőkés piac anarchista konjunkturális ingadozásait — hosszabb időszak átlagárai. Jelenleg a tőkés világpiacon az 1957. évi átlagárak vannak érvényben. A KGST végrehajtó bizottsága 1962 novemberében úgy határozott, hegy ezeket felül kell vizsgálni, és közgazdaságilag indokolt esetben a tőkés világpiacon 1957— 1961 között fennálló átlagárak alapján kéül korrigálni. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE az egységes terv szerinti kommunista világgazdaság kialakulásának irányába fejlődik. Szükséges, hogy az árak is megfeleljenek a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formáinak. Ez pedig megköveteli, hogy ne csak egyes vonatkozásaiban, hanem elvi alapon szakítsunk a tőkés világpiaci árakkal. A feladat újszerű és közgazdaságilag bonyolult része itt kezdődik. A szocialista országok külkereskedelmében olyan új, saját árrendszerre van szükség, amely megteremti az anyagi érdekeltséget a nemzetközi kapcsolatok tervszerű fejlesztésében. A termelőerőket és a fogyasztókat egyaránt arra kell serkentenie, hogy elősegítsék a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését, az anyaggal ém a munkával való takarékosságot, a termelékenység növelését — a szocialista világ- gazdaság gyors fejlődését. Vagyis ahogy az országos tervet sem elég csupán vállalatokra lebontani, hanem gondoskodni kell a sokoldalú anyagi érdekeltségről,’ úgy a nemzetközi árképzésnek tudatosan és tudományos megalapozottsággal segítenie kell minden ország messzemenő anyagi érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztásból reá háruló feladatok teljesítésében. Közismert tény például, hogy az utóbbi években a szocialista országok feldolgozó ipara általában gyorsabban fejlődött, mint a kitermelő és nyersanyaggyártó ipar. Ezért több anyagiban feszültség mutatkozik a szocialista világpiacon. Nyilvánvalóan olyan, ösztönző árakra van szükség, amelyek elősegítik minden országban — de elsősorban azokban, ahol erre a legkedvezőbbek a feltételek — e hiánycikkek termelésének növelését. (A tőkés világpiaci árak erre már csak azért sem alkalmasak, mert a vezető ipari országok és a gazdaságilag gyengén fejlettek között egyenlőtlen a csere. A nagy tőkés monopóliumok értékük alatti áron vásárolják a nyersanyagokat a gazdaságilag elmaradott országoktól.) Egyik szocialista ország sem várhatja el a másiktól, hogy például önzetlenül egy baráti állam szükségletére fejlessze a nagy beruházásokat igénylő kitermelő iparát. A megoldás módja (a közös beruházások fejlesztése mellett) olyan ösztönző árak kialakítása, amelyek a természeti kincsekben gazdag országot érdekeltté teszik e befektetésekben, a kitermelő ipar fejlesztésében. HAZÁNK KÜLÖNÖSEN KRDEKELT az ilyen ösztönző árak kialakításában, hiszen sok nyersanyagban, energiahordozóban behozatalra szorul. Látszólag, igaz, úgy tetszik, hogy akkor járunk' jól, ha ezeknek az anyagoknak az árai alacsonyak. Ez azonban szűklátókörű »kupecszemlélet«, és egyáltalán nem célravezető. Országunknak az is megéri, ha a nyersanyagokért a jelenlegi importáraknál többet fizet, meri így legalább be tudja szerezni őket külföldi-ól, s nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy igen gazdaságtalan, nagy beruházásokra kényszerüljön, s a világszintű önköltség sokszorosáért termeljen bizonyos nyersanyagokat. (Nálunk nagy mélységről .kell^ kitermelni a szenet, holott másutt enné! jobb minőségű szén és vastagabb szénréteg külfejtéssel vagy kis mélységben kibányászható.) Az ilyen ösztönző nyersanyagárak hazánkat is jobban érdekeltté teszik az értékes bauxit- készletek hasznosításában, . az alumíniurippar fejlesztésében. Hasonló ösztönző áraikra van szükség olyan speciális anyagok, alkatrészek és más termékek gyártásában is, amelyekből ma még a szocialista tábor nyugati importra szorul. Így a helyes árképzés segítheti a szocialista országok gazdasági függetlenségének megszilárdítását. Az olyan termékeknél viszont, amelyekből fölöslegek mutatkoznak a szocialista világpiacon, s ezek a tőkés piacon sem értékesíthetők gazdaságosan, az áraknak ösztönözniük kell — természetesen ellenkező előjellel — az indokolatlan párhuzamos kapacitások megszüntetésére. A szocialista világpiac saját árbézisanak kialakításához sok bonyolult elméleti és gyakorlati feladat megoldása szükséges. A tőkés világpiaci árak a konkurrenciaharc hatására spontán alakulnak ki. A szocialista világpiac értékviszonyai — ezeket ma még nem ismerjük — nem alakulhatnak így ki, csakis tudatos, tervszerű munka eredményeként. A szocialista országok sok közgazdásza együttesen összefogva dolgozik az említett problémák megoldásán. A KGST-országok szakemberei márciusban megbeszélést tartanak a szocia. lista világpiac árkérdéseiről Moszkvában. Az értekezlet vitaanyagának előkészítésében magyar közgazdátok is közreműködnek. SOK VITÁK ÉS MUNKÁRA LESZ MEG SZÜKSÉG, ami a szocialista világpiac . áttérhet saját árrendszerének alkalmazására. Addig is a legfontosabb elveket a lehetőségekhez képest a tőkés világpiaci árak korrigá-a- sánál figyelembe veszik, hogy az árrendszei a maga sajátos eszközeivel segítse a szocialista országok tervszerű szakosításának és muir kakooperációjónak fejlődését. Kovács József Nemzetközi horgászverseny Spanyolországban Franco: — Jő lenne mind a kei csalétket lenyelni! (Endrődi István rajzai Halálos ítéletek De Gaulle merénylőinek bűnpetében Párizs (AFP, Reuter, DPA). A párizsi katonai bíróság hétfőn est© hirdetett ítéle.et a De Gaulle elnök ellen mait év augusztus 22-én megkísérelt merénylet szer- I vezőlnek és végrehajtóinak bűn- I percben. ! A katonai bíróság Jean Marie Bastien-Tliiry volt rlczredest, Alain Bougrcnet de la Tocnaye volt hadnagyot és Jacques Prcvost volt ejtőernyőst halálra ítélte. Ugyancsak halálra ítélte a bíróság a szökésben levő Georges Watirit, Serge Bernier-t és a magyar szár- | mazású Marton Lajos volt idegen- légióst. Gerard Buisinest életfogytiglani kén ; szermunkára ítélték. Két vádlottat 15 évi kényszermunkára, egy vádlottat 7 évi kényszermunkára ítéltek. Varga László magyar disszidenst 10 évi kényszermunkával sújtott/^ A bíróság egy vádlottat háromévi börtönre ítélt. Két vádlottá távollétében ítélt életfogytiglani kényszermunkára a katonai bíróság. A katonai bíróság ítélete jogerős. (MTI)
