Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! <Rt cg FILLÉR 9 AZ MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tartalmából XX. ÉVFOLYAM 53. SZÁM. ★ IED0, 1963. MÁRCIUS 5 Mikor lesz a munka temetése? (3. o.) ijyorslista az első Békekölcsön sorsolásáról (5. o.) Jó kezekben van a népművelés Lengyeltótiban <6. o.) Felkészültek a gabona vegyszeres gyomirtására a lonyódi járásban (Tudósítónktól.) A fonyódi járás termelőszö­vetkezeted a gabonahozam nö­velése végett több mint 2300 holdra irányoztak elő vegysze­res gyomirtást. Ezt a munkát a legalkalmasabb időszak tíz munkanapján kellene elvégez­ni. Ám a tsz-eknek és a Len­gyeltóti Gépállomásnak csak annyi a növényvédő gépe, hogy velük — az előzetes szá­mítások szerint — jóval hosz- szabb ideig eltartana a perme­tezés. Ez a gond késztette a szak­vezetőket arra, hogy járási ér­tekezleten vitassák meg az ér­dekeltekkel a tennivalókat A tanácskozás talált megoldást. Fölkelésére a járás állami gazdaságai vállalták, hogy se­gítik gépekkel a termelőszö­vetkezeteiket. Ezt is figyelembe Véve kidolgozták a gabona vegyszeres gyomirtásának rész­letes ütemtervét. Elosztották gépekre a permetezendő terü­letet, s meghatározták, hogy — az időjárástól függően — me­lyik gép mikor és melyik ha­tárban áll munkáiba. A gép­állomás egy-egy nagy teljesít­ményű permetezőjére átlago­san 392 holdat számítottak. Az állami gazdasági gépekre ott­hon is szüiksé» van de átcso­portosításukkal megoldható, hogy rövid idő alatt megper- ünetezzék a szövetkezetben ki­jelölt gabonatáblákat is. Ünnepélyes alakuló tanácsülés Balatonlellén és Lengyeltótiban (Tudósítónktól.) A fonyódi járás községi ta- nácsai megtartatták alakuló ülésüket. Az első tanácsülést mindenütt ünnepélyes külső­ségek kísérték. Balatonlellén például — ahol dr. Bagó Gyu­la járási vb-elmök is megje­lent — úttörőküldöttség kö­szöntötte a tanács részvevőit. »Arra kérjük a tanácstagokat, akik szüléink megbízásából kerültek tisztségükbe, hogy jól sáfárkodjanak ezzel a bi­zalommal-« — mondották. Több tanácsülésein hangsú­lyozták az állandó bizottsági munka fontosságát. Horovitz Béla, az üdülőhelyi Ä. B. el­nöke elmondotta, hogy az ál­landó bizottság igen sokat te­het a község érdekében, ha tagjai aktívak, érzik a tanács­tagi tisztséggel párosuló köte­lezettségeket Az új végiehajtó bizottság elnökéül Kertész Lajost, el­nökihelyettesévé Bagi Andrást, titkárává pedig Szántó Jánost választották meg. Az újonnan választott vb nevében Kertész elvtárs mondott köszönetét. Kedves epizódja volt az ala­kuló tanácsülésnek Csillag Gyula búcsúztatása. Csillag elvtárs tíz évig volt vb-titkár, s most a 40 évi közszolgálat után meghatottan köszönt él a tanácstagoktól, a falu lakos­ságától. A jelenlevők elisme­rően szóltak a nyugdíjba vo­nuló Csillag Gyula Mikiisime- retes munkálkodásáról. Dr. Kerek József, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének já­rási titkára hangsúlyozta, hogy Gyula bácsi mindenkor pél­dát mutatott a fiataloknak. Jó pihenést kívánt neki, s arra kérte, hogy gazdag közigazga­tási tapasztalataival továbbra is segítse a fiatalokat. * * * A lengyeltóti tanácsülést Sándor Istvánná köszöntötte a nőtanács nevében. Örömét fe­jezte ki, hogy most több nőt választottak a tanácsba, mint korábban. Felszólalt az ülésen dr. Ba­gó Gyula, a járási tanács vb- elnöke is. Megállapította, hogy a korábbi tanács betöltötte hi­vatását, ezt bizonyítja a köz­ség fejlődése. Az eddigi akti­vitással kell továbbra is dol­gozni, és akkor a község fej­lődése továbbra is lendületes lesz — mondotta. Az új végrehajtó bizottság elnökéül ismét Módos Gézát, elnökhelyettesévé Horváth Já­nost, titkárává pedig Takács Jánost választották meg Fontos változás a pedagógusok rendkívüli előléptetésénél Évenként az oktatásügyi dol­gozók csaknem egyötödének bére emelkedik a rendkívüli feljebbsorolássaL Ezt a bér­emelést a tanítók és tanárok eddig a peda gógusnap alkal­mával kaphatták meg, ami bi­zonyos hátránnyal járt szá­mukra, mert több hónapi, már emelt munkabérről vol­tak kénytelenek lemondani. A Pedagógusok Szakszerve­zete, hogy ezt a hátrányé« A BALATONBOGLÁRI BORPALACKOZÓBAN Modem gépekkel fölszerelt, ídhér csempés helyiség a ba- latonboglári borpalackozó. A gépek mellett sötétkék köpe­nyes, világoskék műanyag kö­tényéé, fehér fejkendős lányok, asszonyok dolgoznak. A palackozást az idén januárban kezdték meg, s az év folya­mán 1600 hektoliter­nyi üveget, töltenek meg Ebből ezer hek­tót Budapest, százat Kaposvár, ötszázat pedig a Balaton mel­léke kap. Naponta mintegy háromezer üveg kerül kS a ke­zük alöL Ragyog mindem a tisztaságtól. A fal mellett három hatal­mas fakád áll tele zöld üvegekkel. Áz­tatják őiket, hogy az­tán a mosógéphez ke­rülhessenek. Keresz­tse Mihályné ügyes, gyakorlott mozdulat­tal helyezi a palac­kokat a gépbe. A sep­rűk pillanatok alatt kívül-belül tisztára mossák az üvegeket. De Galambos Jánosáé még át­öblíti, gépével átvilágítja őket, hogy, tökéletesen tiszták-e. Kis ládákban sorakoznak, száradnak a palackok mind­addig, amíg Kadlicskó Matild fürge uj jai »kezelésbe nem ve­szik« őket. Egyszerre hat üve­get helyez el a gépben. A ru­gós gép karjait egymás után emeli meg és sorban veszi ki a töltőből a tele üvegeket. Majd a dugaszolás és a ládá­ba rakás következik. A palackozás utol­só mozzanataként Agócs Gyöngyvér és hat társa, a Balaton- boglóri Állami Gaz­daság harmadéves kertészeti tanulói címkét ragasztanak az üvegeikre. Már csak a csomagot lás van hátra, és a finom zamatú cseme­geszőlőből készült, szénsavval dúsított édeskés Chassélas és a savamyfcás Csaba­gyöngye . elindul az üzletekbe, éttermek­be, helyzetet megszüntesse, java­solta, hogy a pedagógusok is évenként január elsejétől ré­szesüljenek rendkívüli előlép­tetésben- A Művelődésügyi Mi­nisztérium a szakszervezet ja­vaslatát elfogadta, és úgy in­tézkedett, hogy a pedagógu­sok rendkívüli feljebbsorolását ez évtől már január elsejei ha­tállyal kell végrehajtani. Az erről szóló okiratot: az érde­keltek legkésőbb március 31- ig megkapják. Ez azt jelenti, hogy a magasabb korcsoportba sorolt oktatásügyi dolgozók fölemelt munkabérüket ja­nuártól visszamenőleg meg­kapják A rendkívüli feljebbsoroiás lehetőséget biztosít a kiváló munkát végzők kiemelt bére­zésére, az átlagon felüli, ki­emelkedő oktató-nevelő tevé­kenység anyagi megbecsülésé­re. Az érvényes rendelkezések módot adnak két . korcsoport­tal történő előléptetésre is. (MTI) Vonják ki Kongóból az ENSZ-csapatokat A Szovjetunió ENSZ-képviselőjének levele az ENSZ főtitkárához Kongó ügyében New York (TASZSZ). N. T. Fedorenko, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise- lője március 2-án fölkereste U Thant ENSZ-főtitkárt. és levelet nyújtott át neki a kon­gói kérdésről. Mint ismeretes — hangzik/a levél —, az ENSZ-csapatokat a Biztonsági Tanács határoza­ta alapján küldték Kongóba, mert a Kongói Köztársaság kormánya katonai segítséget kért Belgium fegyveres ag­ressziója ellen. A kongói ENSZ-csapatok pontos és meg­határozott feladatot kaptak: megvédeni a Kongói Köztár­saságot a külső agressziótól, biztosítani politikai független­ségét, egységét és területi sérthetetlenségét. Az utóbbi időben — hang­zik a továbbiakban a levél — a főtitkár tett bizonyos intéz­kedéseket a Biztonsági Ta­nács határozatainak megvaló­sítása érdekében. Ezek az in­tézkedések a Katangában foly­tatott szeparatista tevékenység megszüntetését célozták. Ugyanakkor meg kell állapíta­ni, hogy bár Kongóban' az ENSZ hadműveletei véget ér­tek,. a katangai probléma mind politikai, mind gazdasá­gi vonatkozásban ténylegesen megoldatlan maradt. A nyugati hatalmak nem szüntetik meg beavatko­zásukat a Kongói Köztár­saság belügyeibe, és min­den eszközzel megakadá­lyozzák, hogy Kongó a szabad fejlődés útjára lép­jen. Egyes hatalmak Katanga es Kongó újraegyesítésének kér­désében olyan rendezési mó­dot erőszakolnak a Kongói Köztársaság kormányára, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Kongói Köztársaságot alá­rendelik a Katangában ural­kodó külföldi monopóliumok­nak. (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a Barátság Hídja fotókiállítás A Hippi-Rónai Múzeumban vasárnap délelőtt nyitották meg a második Barátság .Híd­ja nemzetközi fotókiállítást. A kiállításon szovjet, német, len­gyel, csehszlovák és román fotokiubok és a Kaposvári Fo- tokluto tagjainak több mint száz alkotásával ismerkedhet­nék meg a látogatók. Az egybegyűlt érdeklődők előtt Draveczky Balázs, a mú­zeum munkatársa mondott megnyitó beszédet. — A Barátság Hídja a fotó­művészet nyelvén kapcsolja össze az embereket, a baráti országokat. Ünnep, jubileumi esemény is ez a kiállítás: feb­ruárban múlt öt esztendeje, hogy megalakult a Kaposvári Fotoklub — mondotta a többi között, majd a küzdelmekben és eredményekben gazdag öt év munkáját méltatta. — A Kaposvári Fotoklub ezzel a kiállítással szeretne hozzájárulni kulturális éle­tünk gazdagításához, a mű­vészetek népszerűsítéséhez és a népek barátságának szoro­sabbra fűzéséhez — modotüi befejezésül, majd megnyitotta a nagy érdeklődéssel fogadott kiállítást. Abrakért hízót Balatonszabadi és Siójut közös vállalkozása Éppen tavaly számolta föl sertéstenyészetét a siójuti Bú­zakalász Termelőszövetkezet. Ennek ellenére * eltervezték, hogy az idén legalább annyi, vagy valamivel több hízót ad­nak közfogyasztásra, mint 1962-ben. Hogyan akarják ezt az elgondolást megvalósítani? Bata Sándor tsz-elnök úgy mondja, hogy Balatonszabadi segítségével. Siófokán hallot­tam, hogy ez az együttműkö­dés a járás első tsz-közi vál­lalkozása. Kezdeményezésről, új dologról van hát szó, s amint később a helyszínen megtudtam, alapos, gondos számítás előzte meg ennek a kölcsönösen előnyös akciónak a létrejöttét. Nézzük a társu­lást először Siójut szemszögé­ből. Abrakot termelni jól meg­tanult a siójuti Búzakalász. Kivált kukoricája fizet évek óta mind nagyobb és nagyobb hozammal. Őszi mélyszántásba vetik a magot, földjüket jó termőerőben tartják, s a nö­vényt a gazdaember gondos­ságával ápolják. A termés­mennyiség gyaranodásában nagy része van a jól megvá­lasztott premizálásnak. Tud­juk. hány meg hány helyen kint érte a novemberi hó a kukoricát. Siójutan erre az időre nem maradt egyetlen cső se*n a mezőn, október vé­géig betakarították az összes termést S a holdanként! ho­zam — májusi morzsoltban számolva — meghaladja a 20 mázsát. Abraktakarmánjafk te­hát bőven van, volna mivel hizlalni. Hanem a sertéste­nyésztés, az bizony gyatra. Ne kerülgessük a dolgot, mond­juk meg nyíltan: ráfizetéssel tartatták a sertéseket. Tavaly az állományinak úgyszólván a fele elhullott. Pusztult el ma­lac is, süldő is, hízó is, koca is. Az állategészségügyi köve­telményeknek nem felel meg a sertéstelep, kivált a fiaztató és a süldőnevelő. Igyekeztek változtatni a tartási körűimé,, nyékén, de nem járt sikerrel. Próbálkoztak azzal is, hogy vásárolnak hizlalnivalót az el­hullott süldők pótlására. Eb­ből is több káruk származott, mint hasznuk. Mit tegyenek hát? Beletörődjenek abba. hogy nem megy a hizlalás, és ezért mondjanak le arról a bevételről, amit hízókért kap­nának? Nem ezt az utat vá­lasztották. Hanem úgy hatá­roztak, hogy — mivel kocaál­lományuk már nincs — süldőt ezek után egyet sem vesznek, egyet sem hoznak erre a min­den bizonnyal fertőzött telep­re. Azt is elhatározták, hogv egészséges süldőállományuk utolsó egyedeit nagyobb elő­vigyázatossággal, lehetőleg biz­tonságosabb szálláshelyen meg- hizlat ják, és ezzel véget vet­nek a sertéstenyésztésnek és -hizlalásnak. Így a tavalyi hí­zómennyiségnek csak egy ré­szét számítják előállítani. S a többit? Azt meg Balaton­szabadi hizlalja meg és adja át nevükben közfogyasztásra. A balatonszabadi November 7. Tsz készségesen vállalkozott erre. Arról híres ez a szövet­kezet, hogy a sertéstenyésztés­ben és -hizlalásban esztendő­ről . esztendőre kimagaslóbb eredményeket ér el. Korszerű nagyüzemi sertéstelepet épí­tett, önetetővel taikarmányoz- za az állatokat, s a hízók 7—8 hónapos korukban megnyom­ják az átadási súlyt. Sertéste­nyészetüket nevezhetnénk »ma- lacgyámak« is. Több a süldő­jük, mint amennyinek hizlalá­sához takairmánj't biztosíthat­nának. Kapva kapott hát Ba­latonszabadi az ajánlaton: ab­rakért cserébe ad a November 7. Tsz saját alapanyagából elő­állított kész hízót a szomszé­dos Búzakalósznak. Meg ' is egyeztek ebben. Abrakkal, il­letve abrakkeverékkel egyenlí­ti ki Siójut a süldők ellenér­tékét, a hizlalás és a gondozás költségét. így ad Siójut közös gazdasága az idén a tavalyi­nál több sertéshúst » népgaz­daságnak. Kutas József

Next

/
Thumbnails
Contents