Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1063. március 28. Az 1963. évi állami költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) második ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát. — Kórházaink ma három- szorannyi beteget látnak el, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama. Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanulólétszám. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri a 1,5 milliót, a középiskolákban. valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény. Gyom ütemben nő a felsőoktatási intézmények hallgatódnak száma, s a nappali tagozaton meghaladja a 44 ezer főt. Gyors ütemben növekednek ma a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. Lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő. Elbből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitelezésben, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magánerőből létesül hosszú lejáratú hitellel. Az említett egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap előirányzatai nagyobb lehetőséget nyújtanak a falusi lakosság életkörülményeinek a javítására is. Elsősorban a belterületi utak jobbá tételére, közvilágításra, ingatlanok tatarozására, orvos- és pedagóguslakás építésére szánt összegek emelkednek. A megnövekedett előirányzatok növelik a felelősséget az anyagi eszközök fel- használása tekintetében az új tanácsok és végrehajtó bizottságok számára. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon kívül a költségvetés számos más tétele is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival. Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. így ez évben megreformáltuk a már több | mint 15 éve változatlan ház- adórendszert, amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A házadóreform a lakosságot köriilbelüJ 70—80 milliós teher alól mentesíti. és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. Emellett valószínű. hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredmények: éppen több lakrészt adnak majd bérbe. A költségvetés a tervvel összhangban egyéb életszínvonal- emelő intézkedések fedezetét is biztosította. A január l-ével végrehajtott árrendezés és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január-februárban jelentősen emelkedett. Például a motor- kerékpárok forgalma a múlt év azonos időszakához képest megkétszereződött. Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt, és lehetővé vált, hogy az anyák, gyermekük hároméves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe. További életszínvonal-növelő intézkedéseikre a tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor. Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk, hogy külkereskedelmünket tovább fejlesszük elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, de a tőkésországokkal is. A fejlődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1963-ban is, hasonlóan az előző évhez. A szocialista országok bővülő együttműködését szolgálja a létrehozandó közös barik és ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere. A továbbiakban a pénzügy-, miniszter rámutatott arra* hogy 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között indult. Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tél újabb nehézségeket okozott. A rendkívüli hidegek és havazások,’ majd újabban az ár- és belvíz miatt a termelésben sok a kiesés és a többletköltség. Elsősorban a nehézipari ágak és az építőipar károsodott az időjárás miatt. Ä mezőgazdaságban főleg az őszi munkák elmaradása és a tavaszi munkáik késői indulása jelent problémát. A rendkívüli intézkedések egész sorára volt szükség a közlekedésben. — Mindent összevetve OLCSÓM AKAR VÁSÁROLM? Keresne föl a leértékelt áruk boltjait, ahol előnyösen vásárolhat! Kaposvár, \dy Endre utca 1 szám alatti Női nylonharisnya 42 Ft helyett 29,40 Ft Női nylonharisnya 52 Ft helyett 36,40 Ft Férfi atlétaing 24 Ft helyett 15,— Ft Női gyapjúkardigán 220 Ft-tól. Kaposvár, tdy Fndr utca 13 szám alatti Női cipő 308 Ft helyett 210 Ft Női körömcipő 210 Ft helyett 152 Ft Női szandál 220 Ft helyett 120 Ft Női házipapucs 88 Ft helyett 45 Ft Férfi félcipő 350 Ft helyett 270 Ft Női esőkabát 570 Ft helyett 350 Ft Női ruha 360 Ft helyett 110. Ft Vidéki vásárlóink hő választékot találnak a nagyatádi és a siófoki leértékelt áruk boltjában. Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat (37029) a többletköltségek és károk 600 millió forint körüli összegre tehetők. És mindez még nem tártál, mázzá az ár- és belvizekkel kapcsolatos további károkat, az utak, töltések, épületek helyreállításának költségeit, ami óvatos becslések szerint is 300 —400 millió. A károk helyre- állítására a költségvetés tartalmaz bizonyos előirányzatokat. Bár az időjárás számos területen a feladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket mégsem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen megvan a lehetőség a termeléskiesés pótlására, a többletráfordítások ellensúlyozására. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok exportszállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Végül hangsúlyozta: — Terveink, költségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés mennyiségi célkitűzései mellett a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gaz. dálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, a kor. szerűség javítása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság az általános és pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához. A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be: — Pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti e feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten, és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk gyorsításának objektív követelményévé vált. A kát világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket. Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költség- vetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóra váltásában, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában. Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el. A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Dr. Erdei Ferenc felszólalása Felszólalásában hangsúlyozta: az 1963. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában, az országgyűlés hét bizottságában 44 képviselőtársunk vett részt. Mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter kifejtett, a bizottságok egyértelműen helyeslik. Az országgyűlési bizottságok nem kívántak számszerű módosítást az előterjesztett javaslaton, s ilyet a terv- és költségvetési bizottság sem javasolt. Ugyanakkor a véleménycserében felvetődött számos olyan fontos és időszem gazdaságpolitikai kérdés, amely összefügg a költségvetéssel, illetve befolyásolja annak végrehajtását. Több kérdés hangzott el a bizottságokban például arról, hogy egyes újabb körülmények, mint a vízkárok, a vállalati mérlegek és a termelőszövetkezeti zárszámadások pontosabb ismerete hogyan befolyásolják a költségvetést. Az illetékesek meggyőzően indokolták, hogy a körülmények miatt nem lenne helyes változtatni az eredeti előirányzatokon. Egyrészt azért nem, mert a módosulások részben kiegyenlítik egymást, részben pedig olyanok, hogy a költségvetés végrehajtásakor operatív intézkedésekkel megoldhatók. A bizottságok ülésein figyelem irányult arra, hogy a tervezett igen jelentékeny termelésnövelés a mezőgazdaságban reálisnak tekinthető-e. Ez ugyanis nagy mértékben befolyásolja a népgazdaság egyéb területeinek tervteljesítését, s a költségvetés valóraváltását. A mezőgazdasági bizottság vitájában — a földművelésügyi Nyers Rezső — Kemény tél van mögöttünk, a hideg és a hó okozta nehézségek miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy az elmúlt hónapokban csupán a természeti körülmények alakultak kedvezőtlenül — társadalmi, politikai viszonyaink ez idő alatí is számottevően fejminiszter és a bizottsági tagok egységes véleményeképpen — az az álláspont alakult ki, hogy ezt döntően két tényező befolyásolja. Az egyik ilyen tényező a jelenleg még gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítése, amelyre a költségvetés és az illetékes szervek is jelentékeny összegeket irányoznak elő. A másik pedig az, hogy már közepesen kedvező időjárás is elegendő a terv teljesítéséhez. Erdei Ferenc ezután részletesen foglalkozott a költség- vetés mezőgazdasági előirányzataival. A költségvetés számai szembetűnően mutatják, hogy a mezőgazdaság részesedése áz előirányzatokban és a beruházási keretekben az elmúlt évelihez képest jelentősen növekedett. Nem is olyan régen még elsősorben az volt az igény, hogy jusson több anyagi eszköz a mezőgazdasági termelés részére. Most pedig az a kérdés került előtérbe: hogyan lehet a leggazdaságosabban, a leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló anyagi és műszaki forrásokat. így például jól meg kell néznünk, hol kamatoztathatjuk a legjobban az öntözési beruházásokat, hol használhatjuk fel a leghatásosabban a rendelkezésre álló műtrágyát. A vitában minden bizottság megerősítette a kitűzött célok szükségességét és helyességét, A terv- és költségvetési bizottság mindezek alapján javasolja, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1963. évi költségvetésre benyújtott törvényjavaslatot. Dr. Erdei Ferenc javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatják le. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt feL felszólalása lődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is. Bizakodásunk gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult. Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jelentének első ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. A gazdasági fejlődésnek szocialista típusú országokban természetes velejárója, hogy a rendszeresen emelkedő nemzeti jövedelemből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vá- lalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az állami befektetések és a állami szolgáltatások. Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 11—12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6,9 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési tartalék képzése elegendő biztonságot nyújt arra az esetre is, ha esetleg a nemzeti jövedelem és ennek nyomán az állami bevételek elmaradnának a tervezettől. Az a helyes tervezés, amely ezzel is számol — hiszen mint köztudott, a nemzeti jövedelem nem tervezhető abszolút biztonsággal, kedvezőtlen esetben — főleg az időjárás hatásaként — évente 2—3 százalékos kiesés lehetséges. Eredményes, jó munkával. átlagos időjárás esetén elérhetjük, hogy még az év második felében a költségvetési tartalékot is felhasználhassuk dolgozó népünk javára. Egyet kell érteni a honvédelmi kiadások növelésével annak ellenére, hogy a béke hívei vagyunk, a békés egymás mellett élés és a leszerelés gondolatát támogatjuk. A korszerű honvédelem megszervezése nem csekély anyagi terhet ró népgazdaságunkra, de ezt vállalnunk kell, mert népköztársaságunk nem maradhat védtelen a szocialista országokat nyíltan fenyegető, háborúra spekuláló körökkel szemben. Ezért békés törekvéseinknek honvédségünk korszerűsítésével kell nyomatékot adnunk — összefogva a többi szocialista országgal. Növekednek nemzetközi pénzügyi kötelezettségeink is. Költségvetésünk — s ezt csak helyeselni lehet — kötelezettségeink maradéktalan kielégítését irányozza elő, hogy ezzel is öregbítsük nemzetközi jóhírünket, presztízsünket. Nyers Rezső részletesen foglalkozott a tudományos kutatások támogatásával. A kutatások támogatására szánt összegek jelentősen növekednek, hiszen az előző évhez viszonyítva az emelkedés 17 százalékos, a költségvetés 1,1 milliárd forintot irányoz elő ilyen célra, ehhez azonban hozzá kell venni a beruházási és a műszaki fejlesztési alapokból a tudományos munkálkodás segítésére rendelkezésre álló összegeket így a támogatás összege együttesen kétmilliárd három- száötvenmillió forint A tudományos kutatás térén mind állami szinten, mind az egyes kutatási szerveknél fokozottan összpontosítani kell az erőket a kiemelt, alapvető kutatási célok megvalósítására, természetesen úgy, hogy közben ne sorvadjanak el az alkalmazott kutatások sem. Hasonlóan fontos feladat a beruházások koncentrálása. Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. A termelés és a szükségletek összehangolása gondos együttműködést követel a termelő és a felhasználó szervek között. A beruházóknak és a kereskedelemnek például időben kell rendeléseit eljuttatnia az iparhoz, hogy biztosított legyen a gyártás folyamatossága. Ugyanakkor az ipari termelést minden vállalatnál az eddiginél szigorúbban a rendeléshez kell igazítani. A tapasztalatok szerint különö. sen a beruházási javak termelését nehezíti az összehangolatlanság. A beruházók késnek a rendelésekkel, ezért kevesebb idő marad a gyártás előkészítésére. amiből késedelem, minőségi hibák származnak. A külkereskedelemnek nagyobb gondot kell fordítani az exportáruk megrendelésére. A leül- és belkereskedelem helyes és egymással is jobban összehangolt rendelési politikájával nagyban segítheti az iparban most kibontakozó gyártmány-szakosítást, a nagy- sorozatú termelés térhódítását. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy mind a fogyasztási cikkekben. mind az exportárukban a nagy széria minden észtben párosuljon az eladhatósággal, s a választék ne csökkenjen. Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: , javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és 'segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás figyelembevételére. Ez létkérdés számunkra már most is. de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szocialista vagy a kapitalista piacon keresettek, s amelyeknek eladási árában megtérül a befektetett összmunka. Nagy fontosságú számunkra a szocialista országokkal való műszaki-technikai kooperáció, sőt esetenként az együttműködő országok közös kutató-fejlesztési bázisának létrehozása is. A mezőgazdaságban célunk változatlanul az, hogy szocialista alapokon mielőbb korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságot teremtsünk. A beterjesztett költségvetést előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. Készítői mentesek voltak a túlzásoktól is, a lazaságoktól is, nem »tervezték be« sem az optimizmust, sem a pesszimizmust, éppen ezért mdndany- nyian optimisták lehetünk a végrehajtást, a célok elérését illetően. Ezért a költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. Nyers Rezső felszólalása után szür.et következett, majd Be. resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel. Bevezetőben összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket a népfront-bizottságok a választásokat megelőző gyűléseken szereztek. Részletesen szólt arról is, milyen szerepet tölt be a magyar értelmiség a gazdagodó nemzeti egységbal. Végül a Bács-Kiskun megyei képviselők és a maga nevében a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután Gácsi Miklós Borsod megyei, dr. Noszkay Aurél. Gosztonyi János Vas megyei képviselő szólt hozzá a költségvetési vitához, majd ebédszünet következett. Az ebédszünet után az országgyűlés Pólyák Jánosnak az országgyűlés alelnökinek elnökletével folytatta a költségvetési törvényjavaslat vitáját. Az első felszólaló dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt, aki a költségvetés oktatásügyi vonatkozásaihoz szólt hozzá. Majd Galló Ernő, dr. Várady Imre, Vaskó Mihály, Z. Nagy Ferenc, dr. Be- resztóczy Miklós, dr. Petri Gábor, Kollár József, Varga Jó- zsefné, Inokai János képviselők szólaltak fel. Ezután az elnök javaslatára a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt folytatják a törvény, javaslat vitáját. (MTI)
