Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

VILÁG PPOTFTÍJUA7 EGYESÜLJETEK! An a , 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: XX. ÉVFOLYAM 71. SZÁM. * KEDD, 1963. MÁRCIUS 26 Doktor Pista bácsi (S. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Tipizálás — tömeges építés (5. o.) Ki mit tud? a Mecsek alján (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A honvédelmi tömegmunka leiadatairól tanácskoztak a megyei pártbizottságon A honvédelmi tömegmunka tapasztalatairól és feladatairól tanácskoztak tegnap a me­gyei pártbizottságon a párt ve­zetői és a megyénkben állo­másozó fegyveres testületek magasabb egységednek pa­rancsnokai és politikai mun- fcásai. A részvevőik Németh Ferenc elvtársmak, a megyei pártbi­zottság első titkárnak referá­tuma alapján megvitatták a honvédelmi propaganda, illet­ve a fegyveres testületek és a lakosság közti kapcsolat erő­sítésének feladatait Lakatos András baíatonboglári főkertész előadása a Technika Házában Lakatos András, a Balaton- bogSári Állami Gazdaság fő- kertésze a múlt év őszén Fran­ciaországban járt hivatalos ki­küldetésben. Több hónapos ta­nulmányútja során ismerke­dett a szőlészet és a borászat ott alkalmazott legkorszerűbb módszereivel. Felvételeket is készített a szőlőfeldolgozásról, a borkezelésről és az oltvány- készítésről. Az országos hírű szakember hazatérte után tanulmányban rögzítette franciaországi ta­pasztalatait Tanulmányútjáról nemrégiben Budapesten, a Technika Házában tájékoztat­ta a szakma legkiválóbb mű­velőit Az Agrártudományi Egyesület fölkérésére tartott előadását filmvetítéssel szem­léltette. Vetik a borsót Nagybajomban A nagybajomi Győzelem Tsz a múlt héten megkezdte a ta­vaszi talajmunkákat. A mag­ágykészítés után lógató» gé­pekkel hozzáfogtak a borsó vetéséhez. A hét végére 25 holdat elvetettek. Hat újító nő van A Lat inka Sándor Művelő­dési Hájban nemrég megren­dezett újítási kiállításon a Kaposvári Textilműveik egyike volt azoknak az üzemeknek, amelyek számottevő gazdasági eredményt hozó újításokat mu­tattak be. Hogy a túlnyomó- részt nőket foglalkoztató gyár­ban sikeres az újítómozgalom, az a férfiak, főként a műsza­kiak és a szakmunkások érde­me. A textilművekben ugyan­is csupán hat újító van a nők között Az újítási napló tanú­sága szerint javaslataik in­kább csak ésszerűsítésnek ne­vezhetők. Értük többnyire esz­mei díjat kapnak. A hatból hárman — Gáirdos J enőné, Schenk Lajosné és Vésel Júlia —« adminisztrációs munkát vé­a textilművekben géznek. Ésszerűsítéseikkel az adminisztráció költségét csök­kentették. Horváth Istvánná munkamódszerátadó és Ko­vács Józsefné meós közvetle­nül. a termelésben dolgozik. Azzal írták be nevüket az újí­tási naplóba, hogy néhány munkafolyamatot könnyebbé tettek, meggyorsítottak. A legtöbb újítást az üzem konyháján dolgozó Apáti Já- nosné adta be. A múlt évben három újítással könnyítette meg társai munkáját Leg­utóbb azt javasolta, hogy a fő­zőüstöket motorral ^hajtott drótkefével tisztítsák, ezzel je­lentősen megkönnyíthetik és meggyorsíthatják ezt a mun­kát. Nyolc községben épül törpe vízmű ebben az évben Megyénk sok községében az egészségügyi felvilágosítás hatására évek óta tervszerűen gyűjtenék fúrt kutak és vízve­zeték-hálózatok építésére. Több faluban már a munkát is meg­kezdték. Kapospulán még a múlt évben átadták rendelte­tésének a törpevízmű-hálóza- tot. Somogybükkösdön is ta­valy helyezték üzembe a köz­ponti vízszolgáltató berende­zést. Ebben a kis faluban szorgalomból kitűnőre vizs­gáztak az emberek. Amit csak lehetett, társadalmi munkában csináltak meg Ez évben Tabon, Nagyatá­don, Zamúrdiban, Taszáron, Kaposméröben és Somogyszii- ban kezdik meg, illetve foly­tatják a megkezdett építkezést. Kaposméröben, Taszáron és Somogyszi libám úgy szervezték meg a munkát, hogy még eb­ben az évben átadják rendel­tetésének a törpevízmű-háló- zatot. Ezekben a községekben a lakosság 600 0000 forint ér­tékű társadalmi munkát aján­lott fel. A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint több köz­ségben tartalékéinak már évek óta a közsógfejlesztési alap­ból törpe vízmű építésére. Ha összejön a szükséges összeg, megkezdik a munkát. Fali könyvespolcot is készít a Somogy megyei Faipari Vállalat A Somogy megyei Faipari Vállalatnál elhatározták, hogy a nagy bútorok mellett kicsi­nyeket is készítenek. Közülük a fali könyvespolc és a virág­állvány terve megnyerte a ke­reskedelem tetszését, és kö­zölték, hogy készek értékesí­teni, ha gyártja őket az üzem. A Faipari Vállalat azonban időközben lemondott a virág- állványról, mivel vízre nem érzékeny szórólakkal kellene befedni. Ugyanis az üzemben nincs megfelelő helyiség a tűzveszélyes lakit tarolására és kezelésére. A fali könyvespolc •löálMtását azonban semmi sem akadályozza. Ezért meg­tettek minden intézkedést, hogy a második negyedév vé­gén gyárthassák. A könyvespolc egyik ol­dalon felül, a másik oldalon pedig alul lesz alkalmas köny­vek elhelyezésére. Világos és sötét színben készítik. Az új profillal nemcsak a lakosság igényeinek kielégíté­sét segítik, hanem használnak vele az üzemnek Is. Azokat a rövid deszkákat ugyanis, ame­lyeket nagy bútorokhoz már nem tudnak felhasználni, nem kell eldobniuk, mert falipolcot készíthetnek belőlük, Az 1963. évi állami költségvetés az országgyűlés előtt daságos termékeknél az eddi­Az országgyűlés hétfői ülé­sén megkezdte az 1963. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását.. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Ró­A pénzügyminiszter az el­múlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét. Megállapítot. ta, hogy 1962-ben népgazdasá­gunk jelentős eredményeket ért el. Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértekben, csaknem 9 száza­lékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgaz­dasági termelésünk összességé­ben azonos volt az előző évivel, a súlyt» aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes ter­mékfajtáiknál magasabbak vol­taik az átlagok, mint az koráb­bi években. Főként a mezőgaz­dasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emel­kedő . irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. Erőteljesen nőttek a tár­sadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beru­házások. Ezek a tendenciák tükröződ­nék az államháztartás, a hitel és pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési helyzet ala­kulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egy­aránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállala­taink forgalmi adó és nyere­ség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb ősz. szeget fizettek be. Eredmé­nyeik alapján a közeli hetek­ben 1,3 milliárd forint nyere­ségrészesedést kapnak, a nye­reségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a 11 na­pi bérnek megfelelő összeget. Megái lapítható azonban az is, hogy a tervezetthez képesít egyes területeken elmaradás mutatkozott. Az állami ipar­ban például a termelési érték 100 forintjára eső költség 1,2 forinttal csökkent, s ez keve­sebb, mint amennyivel a terv számolt Bizonyos mértékben javult a készletgazdálkodás, mert a termelés a szükségle­tekkel jobban összhangban volt, a vállalataink egy részé­nél azonban még mindig laza­ságok tapasztalhatók. Fejlődött a termelőszövet­kezetek anyagi ellátottsá­ga és gazdálkodása, a munkafegyelem és a szer­vezettség javult, a terme­lés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőt­len időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányos szövet­kezetek száma. Az aszály ha­tása különböző volt a terme­lőszövetkezetekben aszerint, hogy hogyan éltek a nagyüze­mi gazdálkodós lehetőségeivel. A lakosság bevételei és ki­adásai — ha a tervezettnél las­súbb ütemben is — emelkedő nai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mi- jalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népiköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa alelnökénék vezetésével a ju­goszláv állami küldöttség tag­jai. tendenciát mutattak 1962-bea. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak szúrna több mint 70 000-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1,5 milliárd többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakáskultúra, ízlé­ses és jó az öltözködés, fokozó­dik az érdeklődés a tartós fo­gyasztási cikkek iránt. A la­kosság takarékbetét-állománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 milliárd forintot, ez év március első napjaiban pedig már meg­haladta a 10 milliárd forintot. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt. — Az 1963. évi népgazdasá­gi terv szerint az ipari terme­lés mintegy 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12 —14 százalékkal emelkedik — mondotta., -r- Az ipari és a mezőgazdasági termelés, vala­mint a népgazdaság más ága­zatai teljesítményének növe­kedése révén a nemzeti jöve­delem 7,8 százalékkal gyara­podik. A tervezett nemzeti jöve­delemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reál- jövedelmének növelését. 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költségve­tés tervezett összbevételeinek 82 százalékát. Tehát vállala­taink jó munkája alapvető elő­feltétele annak, hogy előirány­zott ipar- és mezőgazdaság-fej- leszitési, szociális, kulturális, la­kásépítési, védelmi feladatain­kat végrehajthassuk. Ezért nagyon fontos, hogy válla­lataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálko­dást, csökkentsék az ön­költségüket. A miniszter ezután az ex­portcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentősé­géről szólt, majd kitért az im­porttal kapcsolatos néhány kérdésire. Ezután arról beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium a közelmúltban a gépiparban megvizsgálta a műszaki fej­lesztés problémáit. Ez a revízió többek között megállapította: sok helyütt a műszaki fejlesz­téssel foglalkozó részlegeknél alacsonyabb a mérnökök és a szakmunkások keresete, mint a kevesebb felkészültséget igénylő helyeken. Előfordul az is, hogy az a vállalat, amely újat produkál, hátrányosabb helyzetbe kerül a maradival szemben a létszám, a béralap, az anyagi érdekeltség tekinte­tében. A műszaki fejlesztés előmoz­dításának ösztönzése igen fon­tos feladat — mondotta. — Ezt a célt szolgálja például az az elképzelés is, hogy a kor­szerű, ká váiő minőségű ás ga*. ginéi rugalmasabban alkal­mazzuk az árkiegészítések, fel­árak rendszerét. Költségvetésünk kiadásai kö­zött jelentős tétel a beruházá­sok előirányzata. Népgazdasági tervünk be­ruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd fo­rintot irányoz elő. amiből 40,4 milliárd a beruhá­zás. Ez az összeg 8—10 száza­lékkal nagyobb az 1962. évinél. Beruházási előirányzatunk elsősorban a második ötéves terv nagy ipari létesítményed­nek megvalósítását szolgálja, így: az óv folyamán befejezik az Ajkai Erőmű bővítését, az Almásfüzitőd Kőolajipari Vál­lalat rekonstrukcióját, a Be- rentei Vegyiművek pvc-üzemét; az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez év­ben átadásra kerülő Székesfe­hérvári Présmű és Öntöde, va­lamint az Almásfüzitői Tim­földgyár bővítése. Befejezik a Budapesti Hajtóműgyár fej­lesztését, a Debreceni Orvosi Műszergyár, a Lábatland Ce­ment- és Mészmű rekonstruk­ciójának munkálatait és elké­szül a Tatabányai Tejüzem is. Folytatják a Pécsi Erőmű bő­vítését, a Duna menti Hőerő­mű, a Dunai Vasmű hideghen­gerművének, a Tisza vidéki Vegyikombinát műtrágyagyá­rának és a Békéscsabai Kon­zervgyárnak építését, a Buda­pesti Harisriyagyár korszerűsí­tését. A napokban helyezték üzembe a Dunai Cement- és Mészmű első kemenceegységét. A miniszter ezután a beru­házási eszközök összpontosítá­sának fontosságáról beszélt, majd így folytatta: — A költségvetés számos té­tele szorosan kapcsolódik ter­melőszövetkezeteink gazdálko­dásához. A mezőgazdaságnak nyúj­tott állami támogatás fő formája 1963. évben is a hosszú- és középlejáratú hitel. Erre a költségvetés­ben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 mil- liárj forinttal többet az 1962. évinél. E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha-férőhe­lyek száma 38 000-rel, a borjú- férőhelyek száma 14 300-zal, a sertésférőhelyek száma csak­nem százezerre! növekedjék. A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a sző­lő- és gyümölcstelepítési elő­irányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második öt­éves tervben előirányzott prog­ram egyharmadát kell végre­hajtani. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni. A második ötéves terv 650 000 hold öntözését írja elő, és ebből ez év végére 500 000 hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon talajjavítást végzünk. A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fej­lesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd fo­rintot fordít. Az év során 3600 új traktort kapnajc a szövetkezetek. Emel­lett tovább folyik a használt erő- és munkagépek átadása is. Ez a folyamat magával hoz­za a gépjavító-hálózat kiépíté­sét. A gépállomások fontos fel­adata a még hiányosan vagy egyáltalán nem gépesített gaz­daságok munkájának segítése. A fejlesztés egyik legfonto­sabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket - a jól dolgozók színvonalára. Erre a célra a beruházáson, a gépesí­tésen, az ár. és díjkedvezmé­nyeken túl a költségvetés — az elmúlt évhez. hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezetek­nek, hogy a szükséges termeié, si intézkedések megvalósításá­val együtt a közös munkában részt vevő tagság részéire meg­felelő. legföljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jövede. lemszintet tudjanak biztosíta­ni. és ösztönzésié pénzelőleget adjanak. A pénzügyi támoga­tás folyósításának előfeltétele a jó szakmai vezetés és a he­lyi adottságoknak megfelelő termelési-szervezési intézkedő sek kidolgozása és végrehajtá­suk biztosítása. A tervezési és a szervezési munka irányításában járási és megyei tanácsaink és me. tógazdasági osztályaik tévé- kenysége korántsem áll a meg­felelő szinten. Sok esetben a »•mindenhova valamit« élv ve­zeti őket, pedig ez nem vezet eredményre. A szakemberek kihelyezésénél jellemző pél­dául, hogy a jól működő sző. vétkezetekben nemegy szer két- három embert is fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge ter­melőszövetkezetekben egy álta­lán nincs szakember. így nem sokra megyünk az erre a cél­ra rendelkezésre bocsátott mintegy 150 millióval. 1963-ban felső- és középfokú mezőgazdasági szakképzésre 262 millió forintot fordítunk. Több mint 1000 hallgatót vesz­nek fel egyetemeink, és a nap­pali tagozatokon 750 mezőgaz­dasági mérnök és állatorvos kap diplomát. Tizenkilenc fel­sőfokú technikumiban képez­nék agronómusokat. Örvende­tes a szövetkezeti tagok foko. zott tanulni vágyása; jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetke­zeti tag vesz részt — levelező formában — a közép- és felső­fokú kópziésbem. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztése szempontjá­ból fontos feladat, hogy tovább javítsuk az anyagi érdekeltség hatásfokát. E tekintetben jelentős a szarvasmarha-tenyésztés to­vábbfejlesztésére a közelmúlt­ban hozott határozat. A tej felvásárlási árának emelése, valamint a leellett üszők után nyújtható 4000 forintos állami támogatás javítja a szarvas­marha-tenyésztés jövedelmező­ségét a közösben és a háztáji gazdaságokban. Tennelöszö vetkezeti gazdál­kodásunk további megszilárdí­tásában is fontos szerepe van a számvitel, a nyilvántartás nagyobb megbecsülésének. Sok helyütt e téren még bőven akad kívánnivaló. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetés közületi ki­adásairól beszélt. Az előző év. hez képest az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal, az igazgatási, a rend- és jogbiztonság! kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvé­delmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint. Tímár Mátyás az egészség­ügyi költségvetésről szólva el. mondotta, hogy' az év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret. Ez igen jelentős élői haladás, ha figyelembe vesszük, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Ti már Mátyás pénzügyminiszter beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents