Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. márctns S. Adenauer fél a szovjet kormány javaslatától Az NSZEP Politikai Bizottsága egyik tagjának rádióbeszéde Berlin (TASZSZ). Alfred Neumann, a Német Szocialista Egysógpárt Politi­kai Bizottságának tagja beszé­det mondott a 904-es Szabad­ság-rádióban. Rámutatott arra, milyen nagy jelentőségű a szovjet kormánynak az a ja­vaslata, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. E javaslat elfo­gadása — állapította meg — megakadályozhatja, hogy Nyu- gat-Németország termanuk­leáris háború tűzfészkévé vál­jon. Neumann hangsúlyozta, hogy az Adenauer-kormány szabotálja a genfi leszerelési bizottság munkáját. Bonn at­tól fél — mondotta —, hogy a megnemtámadási szerződés a Német Demokratikus Köz­társaságnak a nyugati hatal­mak által való elismerését je­lenti. A két német állam léte azonban tény — hangoztatta Neumann, s a Német Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság la­kosságának érdekei megköve­telik a békés egymás melett élést Neumann végül elítélte a Íirancíi/a—nyugatnémet katonai szerződést, s e megállapodást a német nép nemzeti érdekei elárulásnak minősítette. (MTI) Londont nyugtalanítja Washington jemeni aktivitása London (MTI). Fokozódó idegességgel álla­pítják meg Londonban, hogy az Egyesült Államok, amely Anglia háta mögött sietve el­ismerte a jemeni köztársasági kormányt, most újabb »ponto­kat szerez« Nagy-Britannia rovására az arab viláigban. At­tól tartanak, hogy dr. Bunche helyettes ENSZ-főtdtkár, akit az angol fővárosiban az ame­rikai külügyminisztérium em­berének tekintenek — a ka- tamgai akcióhoz hasonlóan —, »kiüti« Angliát a jemeni kér­désben. Baljóslatú előjel — mondják —. hogy Bunohe el­ső szanaai nyilatkozatában ki­jelentette: a köztársasági kor­mány Jemen egyetlen törvé­nyes kormánya. Uszítok Nyugat-Bér linben Berlin (MTI). Höherl bonni belügyminisz­ter, aki éppen a napokban a bukott hadügyminiszter, Strauss iránti hűségnyilatko­zatával keltett feltűnést, most Nyuigat-Berlinben újabb uszító kijelentésekkel hívta fel ma­gára a figyelmet. Kijelen­tette, hogy a nyugatnémet kormány hatóságai tovább­ra is »a német fővárosban« maradnak, mint »a Szövetségi Köztársaság és Berlin össze­tartozásának intő jeled«. Alberts szociáldemokrata belügyi szenátor szintén kije­lentette: »A Szövetségi Köz­társaság nagyobbik és kiseb­bik része szorosan összetarto­zik«. A NAGY DERBIN Sch'RŰea, Adenauer Mind a kettőt megtesszük befutóra! ! (Endrődi István rajza) Az Egyesüli Államok újabb provokációkat készít elő Kuba ellen Washington (TASZSZ). Vlagyimir Vasedcsenko, a TASZSZ tudósítója írja: Az Egyesült Államokban fo­kozódik a Kuba-ellenes kam­pány. A. Seiden, az amerikai képviselőház latin-amerikai al­bizottságának elnöke bejelen­tette, hogy a vezetése alatt ál­ló albizottság hamarosan be­fejezi Kuba úgynevezett »fel­forgató tevékenységének« vizs­gálatát. , Mint a Washington Post rá­mutat, az Egyesült Államok nem akarja »a békés együtt­élés politikáját folytatni Cast- róval. Véget akar vetni a kommunista rendszernek Ku­bában és segít azoknak, akik együttműködnek vele ebben az irányban«. A Minority of One így ír: »Washington to­vábbra is azt tűzi ki célul, hogy jnegdöntse Castro rend­szerét«. És bármit tegyenek is a Kubába küldött amerikai ügynökök — írja a lap — mindent úgy fognak beállíta­ni, mint »a kubaiak ösztönös megmozdulását«. (MTI) Leállt a francia széntermelés Párizs (Reuter). Csaiknem teljes volt a sztrájk szombaton a francia szénbányászok munkabeszün­tetésének második napján. Az észak-franciaországi szónme- dencében 98, a Lorraine szén­medencében 96, Közép- é§ Dél-Franciaországban 94 szá­zalékos volt a sztrájkban való részvétel. A bányákban csak a fenntartási munkálatokat végzik el. A Reuter jelentése szerint a francia kormány kilátásba he­lyezte, hogy rendeleti úton tö­ri le a sztrájkot: ha a mun­kások nem jelennek meg, pénz- vagy börtönbüntetés vár rájuk. Azt várják, hogy az er­ről szóló rendéletet hétfőn te­szik közzé. „He nem ismerik el jogunkat, kikiáltjuk iiiggeiienségünket“ Párizs (MTI). A Figaro bagdadi tudósító­jának interjúját közli Barzani tábornokkal, a kurd felkelők vezetőjével. Barzani kijelentette: »Ha záros határidőn belül nem is­merik el jogainkat, újra kezd­jük a háborút és lehet, hogy kikiáltjuk függetlenségünket«. földmű vessz« vetkezetek szaküzleteiben! Öltöxxön ízlésesen, divatosan Felöltőkben, szóló zakókban, pantallókban, gyermek sportöltönyökben stb. (3374) nagy választék. Ez történt a külpolitikában A világ egy hete... Ha ezzel a címmel filmet készíte­nének a nemzetközi élet legutóbbi hét napjának történeté­ből, a szcenáriumhoz kétségtelenül hálás anyag lenne Hrus­csov elvtárs szerdai beszéde, amelynek fonalán végigper- gett az elmúlt napok minden fontos eseménye. Mint jellemző epizód a hét eseményeihez tartozik a NATO állandó tanácsának ülésén folytatódott huzavona is a sokoldalú atomütőerő felállításának kérdéséről. A brüsszeli tárgyalásokon pedig Hollandia és Olaszország »egyenlített« De Gaulle-lal szemben. A franciáknak, akik akadályt gör­dítettek Angliának a Közös Piac országai közé vezető útjá­ba, azzal vágtak , vissza, hogy elodázták a Közös Piac és a francia befolyás alatt álló IS afrikai ország kapcsolatát rendező szerződés aláírását. Végül a marakodó szövetsége­sek intermezzóját betetőzték azok az ellentétek, amelyek a nassaui paktum végrehajtásának megvitatása körül angol— amerikai körök között felparázslottak. • A Szovjetunió nem adhat több engedményt Genfben a leszerelési érte­kezletére eltolódott a vita ab­ban azi irányban, hogy a szeiz­mikus fekete dobozokat a nyu­gati hatalmak független éllen. őrzési formának tekintik-e, és azt kívánják-e, hogy nagyszá­mú ilyen automatikus álla- mást rendezzenek be külföldi személyzettel. Szerdán elhang­zott beszédében Hruscsov hangsúlyozta: A szovjet kor­mány beleegyezett az évi 2—3 ellenőrzésbe minden egyes nukleáris hatalom területén. Ez komoly engedmény volt szovjet részről, és többet ennél nem várhatnak. Ismételten nyomatékosan kifejtette az okát is ennek: »Akadhat vala­ki, aki azt szeretné, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó egyezmény lehetővé tenné a NATO-nak, hogy földerítést végezzen országunkban. A szovjet kormány ebbe termé­szetesen nem megy bele.« A szovjet államfő rámuta­tott: az Egyesült Államok mó­dot keres arra, hogy elhúzza a nukleáris fegyverkísérletek el­tiltásának megoldását, vagy hogy általában kitérjen a meg­oldás elől. Ezt mutatja az is, hogy éppen a tárgyalások újabb menete előtt újította fel a föld alatti nukleáris fegyver- kísérleteket. Sajnos, az imperialista ha­talmak vezetődnek gondolatait a józan ész parancsai ellenére nem a leszereléshez vezető utak egyengetése, hanem kato­nai erejük növelése foglalkoz­tatja. Ilyen körülmények kö­zött nem meglepő, hogy a ti­zennyolc hatalmi leszerelési bizottság csaknem egyéves mű­ködése után sem tud olyan eredményt felmutatni, aminek a népek örülhetnének. Ahogy legutóbb Carapkin nyilatkoza­tában is elhangzott: »Nem ju­tottunk közelebb a fegyver­mentes világhoz.« A Szovjetunió ennek ellené- — mint Hruscsov hangsú­Rendkívül jelentős monda­tokat szentelt Hruscsov a né­met kérdésnek. Nyomatékosan rámutatott, hogy a feszültség Európa közepén, amit a német békeszerződés hiánya okoz, év­ről évre aláássa az emberiség­nek a tartós békéhez fűzött re­ményeit. Amíg nem írják alá a békeszerződést, és ezzel nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyugalom Európában, következésképpen nem lesz nyugalom a világon. A hét folyamán egyébként az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének bejelentése szerint folytatódtak a puhato­lózó tárgyalások Nyugat-Ber- lín kérdéséről a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A nyugati szövetségesek közül Franciaország ellenezte a tár­gyalások újrafelvét elét. Ade­nauer is »alig leplezett meg­döbbenéssel reagált«, s állító­lag Morris amerikai követnek értésére adta: nem helyezke­dik ugyan szembe a megbeszé­lésekkel, ha az Egyesült Álla­A mesev árosban tovább fo­lyik a vérontás. A nemzeti gárda fegyveres pribékjei raz­ziákat tartanak a bagdadi munkásnegyedben, és letartóz­tatják a demokratikus érzelmű lakosokat. Az iraki fejlemé­nyek joggal váltják ki azt az aggodalmat, melynek a Prav­da adott hangot, amikor szóvá tette, hogy az iraki 1958-as forradalom eszményedhez ígért visszatérés semmi esetre sem jelenítheti a támadást azok el­len, akik harcoltak az impe­rialista erők ellen e forrada­lyozta — a nehézségektől vis», sza nem riadva törekszik arra« hogy a nemzetközi kapcsola­tokban megszilárduljon a vitás kérdések tárgyalások útján tör. ténő megoldásának irányzata. Nem hagyott kétséget ugyan­akkor aziránt sem, hogy ha mégis kirobbantanák a hábtr rút, az atomháború tüzében az imperialisták égnének el. Beszédének konklúzióját a szovjet államfő — miután is­mételten leszögezte, hogy a szovjet állam külpolitikájának fő Iránya megvédeni és meg­szilárdítani a békét, megerősí­teni a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsola­taiban a békés együttélés el­vét — ebben a mondatban fog­lalta össze: »A rakétanukleáris fegyverek korszakában a békés együttélés politikája az egye­düli ésszerű politika.« o Az emberiség érdeke diktálja a német kérdés megoldását O Bagdadban változatlanul feszült a helyzet mok kívánja, de tart tőle, hogy a megbeszélések során »enged­ményeket tesznek« a szovjet álláspont javára. A teljes kép­be beletartozik még Merchant, Kennedy »Polaris-embere«, aki elnöke multilaterális atom­egyesülésének tervét ajánlgat. ja az egyre nyugtalanabb Eu­rópában, s éppen De Gaulle küszöbén ácsorog. A kuncsc ó küldött missziója nem sok sikert ígér. • • • A szovjet államfő néhány mondattal szétrombolta a nyu­gati köröknek azokat a hamis illúzióit, hogy megbomlik a szocialista országok barátsága, s ezzel gyengül a kommunista rendszer. »Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok elég erő­sek. lesznek, hogy leküzdjék a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket, s még szilár­dabb összeforrottság jön létre minden ország munkásosztálya között« — jelentette ttí Hrus­lom sikeréért. Sokkal inkább előidézi azt a veszélyt ez a tá­madás, a feszültség állandó fo­kozódása Irakiban, hogy az imperialista erők a megveszte­getés, a zsarolás és az össze­esküvés kipróbált módszereit alkalmazva lehetőséget nyer­nek arra, hogy az országot lé­pésről lépésre leszorítsák a semlegesség útjáról, s az im­perializmus, az olajmonopóliu­mok prédájává tegyék. Kiss István Európa-szerte kemény fagyokkal köszöntött be a március Az évnek ebben a szakában eny­he időjárásáról ismert Olaszország nagy területein havazott, és a. visz- sza térő tél mintegy száz községet tett megközelíthetetlenné. A holland meteorológia jelentet­te, hogy I83ü óta ez volt a leghi­degebb tél, és egyelőre még min­dig nincs kilátás enyhülésre. Csehszlovákiában is tart az erős hideg. Prágában pénteken reggel mínusz 13 fokot mértek. Az NDK potsdami meteorológiai intézete közölte, hogy a február 28-ával véget ért meteorológiai tél mínusz 5,7 fok napi átlaghőmérsék­letével az évszázad második leg­hidegebb tele volt Németország­ban. Ennél alacsonyabb napi át­laghőmérsékletet — mínusz 6,3 fokot — csak 1939—40 telén mértek ebben az évszázadban. Bulgáriában március elseje a tavasz ünnepe, és ezen a napon rokonok és ismerősök martenicát, fehér és vörös selyomszálakból font, bolyhos végű kis csokrokat ajándékoznak egymásnak. Ebben az évben azonban »Március anyó*< — ahogy a bolgárok ezt a hónapot nevezik — egyáltalában nem a ta­vasz hírnökeként kopogtatott be, hanem éppen ellenkezőleg: hava­zást. és erős hideget hozott. Már­cius elsején Szófiában és az or­szág nagy részén már második napja havazott. A hőmérő higany- szála csaknem mindenütt mínusz 15 fokra süllyedt, és még a déli órákban sem emelkedett mínusz 5 fok fölé. Ilyen hosszú és kemény télre Bulgáriában még a legöre­gebb emberek sem emlékeznek. (MTI* FREILICHMANN: a Polip csapja (59) I — Nem fontos! Ülj le! Jobb Sa dolgokat nyugodtan meg- { beszélni. S most hallgass ide! ♦ A mai naptól kezdve minden- jinap elmégy a Storm vendég­lőbe, amíg nem találkozol ott légy fiatalemberrel. Szükség leseién segíts neki szállást ke- jríteni. Minden pénteken tá­plálkozzál vele a Stormban. {Masszoháról egyetlen hangot ♦ sem! Engem ne említs, se a | címemet. Ami hírt hoz, ne- jkem továbbítod, én pedig ♦ Masszohának. Arról, hogy hol | laksz, hallgass. A nevedet se 1 fecsegd ki. Nevezd magad |»Vasgyúró«-nak. Az ő fedőné­vvé »Sofőr«. Mi Masszohával ♦ így nevezünk titeket. Az én {fedőnevem Veréb«. Minden ♦ csütörtökön ugyanebben az órában eljössz hozzám, mint ma, borotválkozni. — S ki az, akivel találkoz­nom kell? — kérdezte' Miiiu- hin. — Nem mai gyerek a fia­talember. Egyszer már lebu­kott. Három esztendőt ült Közben kitanulta a sofőrséget Ilyen fiúkra van szükségünk. — Hogyan ismerem meg? — kérdezte értetlenül Minu- hon. Sápadt arcán zavar tük­röződött. Lukjam Andrejevics úgy vélte, Minuhin nem tudja, hogyan lásson neki feladatá­nak. Pedig a táborfelügyelőt egészen más gondot .‘nk kínoz­ták. — Mi se lati >ha! De megismered, mert pipa

Next

/
Thumbnails
Contents