Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
Yasámap, IMS. március I 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkában a szocialista brigád címért Az Ésiak-somo Syi Erdőgazdaság zamárdí fűrész- üzemének dolgoséi a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdenek. IMI szeptemberében emléklapot kaptak. A kis fűrészüzemek közötti versenyben elsők lettek a múlt gazdasági évben. Havonta í*» köbméter fát dolgoznak fel. Bányafát, rövid fűrészelt árut, a taz-ek szerfás építményeihez alapanyagot, a hulladék fából pedig Tűker-alá- gyújtóst részlteAs inkeiek n leckéje Szili József a szalagfűrész fogalt élesitt. Szegedi Sándor és Suszter Géza bányafát fűrészel. örvendetes dolog, hogy az inked Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlése őszintéin feltárta a közösség minden súlyosabb gondját, baját Jók, alaposak voltak a beszámolók. Némelyik felszólaló túlfűtött szenvedéllyel olvasta a vezetés fejére a hibáikat Ám kifejeződött az is, hogy mennyi fogyatékosság, mennyi hiba terheli a tagokat. Nem egyes embereken, nemcsak néhány személyen múlott ugyanis, hogy a tervezett 24 forintos részesedésből csak 21 forint lett Először a vezetés fogyatékosságairól szólunk. Lomniczi István tsz-elnök beszámolója hűen tükrözte a múlt esztendő munkáját Inke három közös gazdasága a tavaly tavasszal egyesült. Mindhárom gyengébben gazdálkodott 1961-ben, mint tavaly az egész falut átfogó szövetkezet Az egyesülés után a munkaszervezetek kialakításához, az időszerű tennivalókhoz későn kezdhettek hozzá. Ennek hátránya először az összetorlódott növényápolási munkáknál mutatkozott meg, amikor ráadásul tíz napra három brigádvezető is lemondott. A türelmetlenség, a keserűség mindinkább hatalmába kerítette a tagok jó részét és néhány vezetőt is. Kialakult egy 10—15 tagú ellenzőid csoport, s ha a vezetőség megállapodott is valamiben, mikor a végrehajtásra került sor, elálltak a kihelyezett elnök mellől. Voltaképpen f. magárahagyaitottság, a gondok tömege a legfőbb oka annak, hogy Lamnáczi elvtárs meglehetősen sok magatartásbeli, emberi hibát követett eL Nemegyszer vezetőhöz nem méltó, durva hangot ütött meg, s látva az elmaradást, nagyobb szigorral igyekezel* irányítani, s bizony előfordult, hogy emberi mivoltukban sértette meg a tagakat. Emiatt év közben hol többen, hol kevesebben latolgatták, hogy le kellene váltani. Most azonban, miután a közgyűlésen őszintén elismerte hibáit és ígérte, hogy megváltozik, a tagság túlnyomó többsége ismét bizalmat szavazott neki. gádjáróL Mint szomszédokat hasonlítottuk össze őket, és próbáltunk magyarázatot keresni arra, hogy például az egyik helyen miért veszik el a gazban a kukorica, mikor a határ másik részén dicséretre méltóan szépek, megmunkáltak a földek. Akkor úgy látszott, mind többen törekednek arra, hogy megszűnjön az ellentét, az egykor módosabb In- ke és a szegényebb, de szorgalmasabb Fazekasdencs között. Azt írtuk az inkeiékről: »Nem az egész Berkes-brigáddal, csak egyik-másik tagjával van baj. A legfőbb hiba, hogy maga a brigádvezető is megingott.« Tüske Jánosné — aki nem nézhette akkor a fejetlenséget, s brigádvezető hiányában öntevékenyen maga mérte 3d a kapásokat —, most a zárszámadó közgyűlésen nyíltan és bátran sorolta föl ezeket a fogyatékosságokat. Jót tett ez az asszony? Feltétlenül, hiszen akár tudatosan, akár nem, a szövetkezet egészéért, az eredményesebb gazdálkodáséit állt ki minden szidás és sértegetés ellenére, Elgondolkodtató, hogy felszólalását mégis ilyen közbekiáltások szakították félbe: »Jól van, üljön le! Semmi köze magának ehhez!« A közösség zöme elítélte ezeket a meggondolatlan és bizonyos mértékig felháborító közteszólásokat. Kedvező jelenség, hogy a közgyűlés azzal azonosította véleményét, aki helytállt a munkában. Ebből azonban nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy teljes az egyetértés. Ennek megteremtéséért még sokat kell tenni, hiszen néhányan még mindig így kezdték felszólalásukat: »a volt Rákóczi Tsz...« — ahelyett, hogy így mondták volna: »a mi szövetkezetünk, a mi brigádunk hibája«. *. Mint említettük, a közgyűlés ráirányította a figyelmet az el’entétekre, a munkát gá’ló hibákra. De nem lett volna teljes értékű a zárszámadás, ha megállnak ennél. Sokkal szorgalmasabban, sokkal szervezettebben kell munkához f:gni! A többség meg is egyezett ebben. Többségről szólunk, mert még mindig nem mindenki vélekedik így! Akadt nyolc-tíz ember. aki a kivezető utat az ed- nökcserében látta. Ez az ellenzék nem kapott támogatást, a 'zavazáskor elenyésző kisebbségben maradt. Mégis úgy tartjuk, hogy nem megnyugtató ez a jelenség. Tavaly is így volt, és kapála lan, ászántott kukoricatáblák jelezték: az egyetértés hiánya súlyos károkat okoz! Ertrtt határozott úgy a mostani közgyűlés, hogy a vezetők beszéljenek ezekkel az emberekkel, s tisztázzanak minden nézeto’térést, Mert az 1963-as év gazdái ódáiénak sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hog}'’ valamennyien őszinte szándékkal, 'ó egyetértésben munkálkodjanak. Vörös Márta Tavaly augusztusban írtunk az inkei Rákóczi Tsz két briAdják vissza Tar József családi házát Ötvenezer gyermek a zeneoktatásban A gyermekek és a serdülő korú fiatalok közül egyre többen vesznek részt a zeneoktatásban. Az országban mintegy 50 000 általános, illetve közép- iskolás tanul az állami zeneiskolákban vagy zeneoktatási munkaközösségekben. (MTI) feljebb öt lakószobából álló házingatlana, amelyben lakik ... « Tar Józsefek benne laktak az épületben. Kilakoltatni sem lehetett volna őket, mert ugyancsak az idézett törvényerejű rendelet 12. paragrafusának 2. bekezdésében ez van: »Amennyiben a volt tu. lajdonos az állami tulajdonba vett ingatlanban lakik, illetve ott más helyiségeket használ, lakása (egyéb helyiségei) a je. len törvényerejű rendelet ha. tálybalóptével bérletté alakul, amely után 1953. évi január X. napjától kezdődően lakbért kell fizetnie.« Tar József házát tehát jogtalanul államosították, a községi tanács törvénytelenséget követett eL A törvénytelenséget tetézték azzal, hogy a tu- lajdonost kilakoltatták az épületből. . Azóta 11 év telt el, és Tar József ■— noha egész kálváriát megjárt már — mind ez ideig nem kapta vissza jogos tulajdonát. „Elutasítjuk...** Kideríthetetlen okok miatt egyetlen fórum sem foglalkozott érdemben a házvisszaadási kérelemmel. 1957. október 26-án 19 tanácstag aláírásával hivatalos levelet küldtek a járási tanácshoz, hogy az illeté- ’Ikes felsőbb hatóság szüntesse • meg a törvénytelenséget. A Lukjan Andre jevics figyel- az ajtó felé Indult, de Bukj an nyitotta az ajtót, és udvaria- * KapravanJárasi Tanács Vég- ' • • kézmozdulattal san arra kérte, máskor is. rehajto Bizottsága 152/1957 hozzá jöjjön borotválkozni. | számú, Ea: Bosnyak J jelzésű ei kell in- Aztán bezárta a borbélymű-«határozatában kereken kíjc-.enutasítani a feladatot. A fele- térned: fogd ezt a pénzt — helyt, és elmaradhatatlan kér jtette, hogy a kérelmet elutasitőséged és a gyermekeid egyál- kezébe adott egy szorosan át- zátáskájával, ma még a szo-|Ía> mert »Tar József személyétálán nem akadályoznak. El- kötött papírcsomagot —, és kásosnál is jobban sántákéivá, *re kizáró ok áll fenn«... * - *— " " _ ..m------------ {„ír —4•intanács vezetői orv;III. A z 1952. évi 4. törvényerejű rendeletre való hivatkozással 1952 márciusában államosították Tar József attalai lakos Béke tér 16. sízámú családi házát. Kötelezték a családot arra is, hogy a lakást hagyja el, mert a ház két szobájában akkor már — jogcím nélkül — a termelőszövetkezet irodája működött, és »nem engedhető meg, hogy egy kulák közös épületben legyen a tsz-irodá- val«. Tar József kulák volt, 24 hold földön gazdálkodott, cselédet is tartott. Házát mégis törvényt lenül államosították A ház négy szobából és a szükséges mellékhelyiségekből állt. Az 1952. évi 4. sz. tvr. 7. paragrafusának 1. bekezdése világosan, félreérthetetlenül kimondja: »Nem kerül állami tulajdonba a kuláknak az a legHétfőn az T. békekölcsönt, kedden az V. és VI. békekölcsönt sorsolják Az Országos Takarékpénztár március 4-én és 5-én rendezd az idei első államkölcsön húzásokat. A sorsolások hétfőn délután két órakor kezdődnek az OTP Nádor utcai művelődési termében. Az első napon az I. békekölcsönt húzzák. 110 000 kötvényre 20,5 millió' forintot sorsolnak. Kedden ugyancsak délután kétórai kezdettel bonyolítják le az V. és VI. békekölcsön sorsolásait. Az V. békekölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 millió forintot, a VI. békekölcsönből pedig 227 000 kötvényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI) Andre je vies esküd- megállította, vissza- — S még valamit el kellinazt jelenti, hogy ő az! Érted-e már? — Érteni értem! — felelte elég bizonytalanul Mimuhin. Lukjan hogy még mond valamit, de a másik magába zárkózottan hallgatott. Ekkor ismét ő szólalt meg. — Minuhin! Nehogy valami ostobaságra gondolj! Ha nem teljesíted a parancsot, utad — a temető!,.. Ne felejtsd az esküdet. a villamosmegálló útját. felé Tizenkilencedik fejezet Az emlékezetes szilvesztereste óta Szemjon Jakovlevics Varsa vszkij nem találkozott MajávaL Akkor kínozta a féltékenység, nem tudta rászánni nála, valamiféle ördögfejjel. Mefisztofelésznek mond- mesen nézett rá. ják. A pipa szárán, láncocs- — Emlékezned kell kán kis tőr függ. A fiú mellé re! Eszedbe ne jusson ülsz, és megkérdezed tőle: »Régen láttad a nagybátyádat?« Ha azt feleli, heg}’: »A bácsi elment horgászni!« — lenkezőleg! Kevésbé hívod fel vásárolj egy jó állapotban lemagadra a figyelmet. Ha pe- vő személyautót. Magad is dig ostobáskodnál, jól vigyázz tudod, hogy milyet! Értesz később valahogy meg ne hozzá. Megvásárolod és ga~ bánd ... Szilantyevnek is vol- rázst bérelsz Sziliednél, a mo* .... , . tak gyermekei. S most hol torgyár őrénél. Alighanem jól ^Andjejevics varto, ismered. Magányos házban laCsak nem a »Vörös« in- kik, ami ez esetben nagyon tézte el őket? — kérdezte jól jön. Nos, hát ezt kell elijedte» Minuhin. Arca rémü- intézned. letet tükrözött. — Hát ki más? — De mit csináljak az au- magát, hogy érzéseiről nyilat— felelte Lukjan Andrejevics, tóval? Ha megkérdezik, hon- kozzék, és lelkében átkozta haés közben bal arca többször man volt pénzem, mit mond- tározatlanságát. megrándult. Minuhin előtt jak az embereknek, a feleséin őst nem parancsolója állt, gemmek? hanem ugyanolyan rettegő — Ne mondj semmit. Vedd — Nem felejtettem el az ember, mint ő, aki még a ha- meg, vidd el Szilicshez, aztán esküt... Csak a »Vörös« Iáinál is jobban fél a »Vörös« a többit majd meglátjuk, rosszkor jött. Családom van.... bosszújától. — Nem remegett — De minek az autó? — Dolgozom ... Sofőr vagyok az a keze, amikor végzett a négy kérdezte Minuhin mogorván, erdészetnél. A feleségem álla- kisgyermekkel, Szilantyewel — Nagy dologra készülnek, valószínűleg már régen elve potos. És még három kicsim és a feleségével. És mi lett a Minuhin! S ha megérjük avé- szett. Amikor elbúcsúzott i dologból — semmi, konzerv- gét, egész életünkben nem lánytól, közölte vele, hogy má mérgezés történt. lesz többé gondunk! — felel- sík városba akar költözni. Ma Mindketten hosszan hall- te Lukjan Andrejevics, és elé- ja szórakozottan mondott va gattak. gedetten dörzsölte a kezét, lamit, nem is a kérdésre vála Most már világos előtted Egy pillanatig elfeledkezett szolt. Varsavszikij ekkor vég minden? — kérdezte egészen róla, hogy ót is milyen rette- leg rádöbbent, hogy a tudatéi zavaró--' a teendőket... Jobb más hangon Zapihalo. netes gondolatok gyötrik éjsza- sem jutott el, amit mondott lenne, ha valaki mást válasz- — Világos. . — suttogta kénként * ez még jobban elszomorító tanál. Nem? — mondta bi- Minuhin. Adott még néhány útbaiga- ta. ssnytalanuL Lassan teliált & saétefii, & rftást Mfeiuhkmak; májé itt-- (fotfftatjuäj) A Sztyepamkovszkijjal táncoló Maját figyelve, látta, hogyan emeli rá a lány könnyes szemét, majd erőtlenül az egyik székre roskad. Ekkor értette meg: Maja mást szeret, és az igazság az, hogy az ő számárr vette*Járási tanács vezetői egyáltalán “nem törődtek azzal, hogy a házat jogtalanul államosították, és már regen elégtételt kellett volna szolgáltatni tu- lajdonosának; ők csak a paragrafusok holt betűjét nézték és nem az igazságot. Elutasította a házvisszaadási kérelmet a megyei tanács vb is 13.653/1958 III. számú határozatában, ugyancsak mit sam törődve azzal, hogy az alaphelyzet, a kiindulási pont volt helytelen. Pedig a tények beszéltek, csak lelkiismeretesebben kellett volna utánanézni az ügynek. Szolgáltassanak igazságot! A község vezetői jól tudjak és látják, hogy a ház államosítása annak idején minden jogalapot nélkülözött. Éppen ezért ők szeretnék a legjobban, ha igazságosan elintéződnék az ügy, és a két öreg ember, Tar József és fe.esége visszaköltözhetne saját házé. ba. Gondos József, a termelő- szövetkezet elnöke a következőket mondotta: »Tekintettel arra, hogy annak idején törvénysértő volt az államosítás, vissza kell adni a házat, és nyugvópontra kell tenni az ügyet. Az ilyen huzavona nem egyeztethető össze a mi társadalmunk politikájával.« A köz. ség párttitkára: »Magára az épületre a tsz nem tart igényt, kerüljenek vissza otthonukba a jogos tulajdonosok.« Rácz Szabó István vb-titkár: »A megyei tanács vb-nek igazságosan rendezni kell ezt az ügyet. Adják vissza a házat Tar Józsefnek. Egyébként a községi tanács végrehajtó bizottsága is javasolta a ház visszaadását.« Néhány szót Tar Józsefről. 74 éves. 1959-ben belépett a tsz-be, s noha öregségi járadékos, 1960-ban 110, 1961-ben 120 munkaegységet teljesített. 1962-ben munka közben jobb keze megbénult, azóta nem bír dolgozni. Társadalmi rendünknek nem. ellensége, megbecsüli is értékeli eredményeinket. A tények világosak. Tar Józsefet 1952-ben jogtalanság érte. Ha kesve is, de 1963-ban igazságot kell szolgáltatni neki. A megyei tanács végrehaj. tó bizottsága hozzon megfelelő határozatot ebben az ügyben. Polesz György Friiemesi na^osbaromfif vásárolni van otthon. Miattuk aggódom. Amióta a németek meglógtak, nem is foglalkoztam ilyesmivel. Tudatlanságból, meg mert elszoktam az efféle dolgoktól, majd még összei földművesszövetkezetnéi! A gépi keltetésfí naposbaromfi gyorsan fejlődik, nagy termő- képességfí fajta. Tartása előnyős. Jó minőség«, egészséges naposcsibe — lőjegyzés szerint — finden lißzliffbrn bárányén mennyiségijén rtárol featöo (3353)