Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? ARA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 68. SZÁM. * PÉNTEK, 1963. MÁRCIUS 22. Mai számunk tartalmából: Kezdődnek a tavaszi munkák (3. o.) Otthonunk (5. o.) A koldusdiák <6. o.) Hivatalos eskütétel A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerda délután tar­tott ülésen Czottner Sándort nehézipari miniszteri, Csergő Jánost kohó- és gépipari mi­niszteri és Kisházi Ödönt munkaügyi miniszteri tisztsége alól fölmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari mi­niszterré, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszterré és Ve­res Józsefet munkaügyi mi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szé­nást Gézát a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészévé megválasztotta. Dr. ~ Jáhner Bakos Mihályt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége alól fölmentette, és dr. Szalay Jó­zsefet a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztotta. Oczel Jánost a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöki tiszt­ségétől fölmentette, és Varga Györgyöt a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta. A megválasztott tisztségvi­selők csü töltőkön délelőtt Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes esküté­telnél jelen volt Kádár János, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Avró Antal, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, a Minisz- ter|tanács elnökhelyettesed és Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára. (MTI) Nagygyűlés Kaposváron a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 44. évfordu­lóján, tegnap este ünnepséget rendeztek Kaposváron, a Ki­lián György Ifjúsági Házban. Az ünnepi megemlékezésen megjelent dr. Naov Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Róna Imre, a párt-vb tagja, Tóth János, a KISZ megyei bizottságának titkára, dr. Szi­lágyi Lajos, a városi tanács vb-élnöke is. A gyűlést Karsal Endre, a városi K ISZ-bizott.ság titkára nyitotta meg, majd Róna Im­re, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a textilművek igazgatója emel­kedett szólásra. — A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 44. évfor­dulója egybeesik azzal az idő­ponttal, amikor a magyar dolgozó nép már megvalósítot­ta a Tanácsköztársaság első nagy eszméjét, leraktuk a szo­cializmus alapjait. Büszkeség telt el bennünket, hogy Uyen történelmi magaslatról tekint­hetünk vissza a Tanácsköztár­saság dicső napjaira. Ezután méltatta a Tanácsköztársaság megszületésének körülményeit, majd a szocialista forradalom nemzetköri jelentőségét hang­súlyozta: —• A magyar proletariátus győzelme megcáfolta a jobb­oldali szociáldemokraták érve­lését ,hogy az orosz proletár- forradalom csak orosz talaj­ban, orosz viszonyok között ereszthetett gyökeret. A ma­gyarországi példa megmutat­ta, hogy a proletárforradalom nem orosz sajátosság, és ahol az erőviszonyok megfelelően alakulnak, ott békés úton is lehetséges a proletárforrada­lom győzelme. Lenin elvtárs erről azt mondotta: »Ha még mindig, a mai napig hallat­szanak olyan hangok\ hogy a bolsevik hatalom erőszak út­ján, tartja magát, ha ezt az ostobaságot lehetett addig is­mételgetni, most Magyaror­szág példája elhallgattatja az ilyen beszédeket«. Napjaink­ban a nemzetközi proletariá­tus erejének hatalmas méretű növekedése a nemzetközi po­litikában lehetővé teszi, hogy a . kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenetnek új útjai nyílnak meg. Ezek az utak az egyes országok társa­dalmi fejlettségének és nem­zeti sajátosságainak megfele­lően rendkívül változatosak le­hetnek. Róna elv-társ méltatta az el­ső proletárhatalom nagyszerű vívmányait. s hangoztatta, hogy az 1919-es Tanácsköztár­saság dicső történelmi hagyo­mány, amely megnyitotta a kizsákmányolástól mentes szo­cialista világ kapuját a ma­gyar nép előtt. Mi kommunis­ták — mondotta — nagyra tartjuk és méltóan ápoljuk valamennyi haladó nemzeti hagyományunkat, de nem fe­lejtjük, hogy nőnünk ma ato­ktat az eszményeket követi, amelyek először 1919-ben, a győzedelmes proletárdiktatú­rában testesültek meg. A harc a szocializmus ügyéért győze­lemmel végződött hazánkban. Elértük azt a célt, amelyért 44 évvel ezelőtt harcba indultak a magyar proletárok. Ez a ovő- zélem eddigi eredményeinkkel együtt új, nagy gazdasági és politikai sillerek alapján, né­pünk jóléte növekedésének'ki­apadhatatlan forrását képezi. Nagy sikereink méltán tölte­nek el bennünket bizalommal és optimizmussal. További gyors fejlődésünket azonban csak úgy alapozhatjuk meg kellőképpen, ha minden erőn­ket forradalmi eredményeink megszilárdítására fordítjuk — mondotta többek között Róna elvtárs, majd az ifjúság szere­pének méltatásával fejezte be tapssal fogadott beszédét. * * * A beszéd után az Ifjúsági Ház és a BM kuttúrcsopartja, valamint a Munkácsy Mihály Gimnázium kamarakórusa szó­rakoztatta az ünneplő közön­séget. Koszorúzások az évforduló alkalmából A Tanácsiköztársaság kikiál­tásának 44. évfordulóján ko- szorúzási ünnepséget rende­zett a Kaposvári Városi Ta­nács és a városi KlSZ-bizott- ság. A Latinka-szoibornál ren­dezett ünnepségen Biszvurm Antal, a Kossuth téri emlék­táblánál pedig Koncz Attila mondott emlékbeszédet. A vá­rosa tanács koszorúját dr. Szi­lagyi Lajos, dr. Halomvári György és Muráth József, a városi KISZ-bizottság koszo­rúját pedig Karsai Endre he­lyezte el. A mártírok Nádasdí erdő­ben levő emlékművénél Ora- vecz Ferenc és Zsák Ferenc koszorúzott a munkásőrség nevében. Megalakult az új országgyűlés Csütörtökön délelőtt összeült a február 24-én megválasztott országgyűlés. Jóval 11 óra előtt benépesültek az ülésterem körüli folyosók: a régi és az új képviselők szí­vélyesen beszélgettek, ismerkedtek egymással. 11 órára megteltek a fényárban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak helyet. 11 óra után néhány perccel lépték az ülés­terembe a pórt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, llku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Frigyes, dr. Horgos Gyu­la, Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr. Lévárdi Ferenc, Losoncéi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, dr. Trautmann Rezső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testületek számos veze­tője és tagja. Az ülést Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Dobi István megnyitó beszéde — Üdvözlöm a Magyar Nép­köztársaság 1963. február 24-én megválasztott legfőbb állam­hatalmi és törvényhozó testü­letének tagjait. Alakuló ülé­sünket az országgyűlés ügy­rendjének 3. szakaszában fog­lalt előírások alapján megnyi­tom — kezdte beszédét. — Kö­szönetét mondok hazánk vá­lasztópolgárainak, dolgozó né­pünknek azért a bizalomért, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és a Hazafias Népfront jelöltjei iránt a szavázáitok millióival az egész világ számára félre­érthetetlen erővel és egységben kifejezésre juttatott, s amely­re az országgyűlés munkáját a következő négy évben bizton­sággal építhetjük. — A választások tanúbizony­ságot adtak a népi hatalom erejéről és szilárdságáról, a munkás-paraszt szövetség irán­ti bizalomról, a nemzeti egy­ség elmélyüléséről és dolgozó népünk egyetértéséről a szo­cializmus építésében. A párt politikája az elmúlt években az élet minden, területen jónak bizonyult, eredményeivel gaz­dagodott az ország, gyarapo­dott a nép. Mi ennek a politi­kának folytatására és kiszéle­sítésére kaptunk felhatalma­zást és utasítást a néptől. — Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezését befejez­tük, figyelmünket most már mindinkább a termelési szín­vonal általános növelésére kell fordítanunk. Szaporodnak az életszínvonal növekedéséből, a tömegek kulturális, egészség- ügyi és szociális igényeinek emelkedéséből származó fel­adataink. Békepolitikánknak, belső helyzetünk szilárdsága, népünk szorgalmas munkája, korszerű szinten tartott hon­védelmünk és a szocialista tá­borhoz való hűségünk ad erőt és nemzetközi tekintélyt. Az országgyűlés a népi hatalom képviselője, de munkájában mindig tükröződni kell, hogy a hatalmat a nép nevében gya­korolja, és a nép érdekében kell gyakorolnia. Akiktől a mandátumunkat kaptuk, on­nan kapunk állandó segítséget, hogy feladatainkat jól elvégez­hessük, országgyűlési mun­kánkban méltók legyünk a nemzet bizalmára. Ehhez kívá­nók sok sikert valamennyi kép­viselőtársamnak és összességé­ben az egész országgyűlésnek. Dobi István végül bejelen­tette, hogy az ügyrend értel­mében az alakuló ülést a tiszt­ségviselők megválasztásáig a koreinök vezeti. A képviselők nagy tapsa közepette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Ferenc, az Qrszággyűlés leg­idősebb képviselője^ aki ez­úttal negyedízben töltötte be a korelnöki tisztet. Dr. Harrer Ferenc javaslatá­ra az országgyűlés kijelölte a legfiatalabb képviselők közül a két körjegyzőt: dr. H. Nagy Annát és Ollári Istvánt, akik ezután elfoglalták helyüket. Ezután dr. Dallos Ferenc, az országos választási elnökség el­nöke terjesztette elő az orszá­gos választási elnökség jelen­tését. Az országos választási elnökség nevében megállapí­totta, hogy az 1963. február 24-én lezajlott országgyűlési és tanácstagválasztások előkészí­tése és levezetése a választási törvényekben előírt módon tör­tént. Az elnökség nevében sok sikert kívánt az országgyűlés és a tanácsok négyéves mun­kájához. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ollári István körjegy­ző felolvasta a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnök­ségének javaslatát a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöké­re és tagjaira. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta, s a mandátum vizsgál ó bizottság elnökévé dr. Dabró- naki Gyulát, tagjaivá pedig Gém Ferencet, Harmati Sán­dort, Lombos Ferencet, dr. Molnár Frigyest, Szabó Piros­kát és dr. Zsigmond Lászlót választotta meg A mandátumvizsgáló bizott­ság nevében dr. Dabrónaki Gyula tett jelentést az ország- gyűlésnek. A bizottság az ügy­rend előírása szerint megvizs­gálta a képviselők megbízóle­veleit, és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvényes előírásoknak. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ezután Ollári István ismer­tette az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatát az or­Kádár Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszö­netét mondok az országgyűlés­nek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár Já­nos. — A kormány összetételé­ben bekövetkezett változások­ról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársakkal politi­kailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a mun­ka gyakorlati követelményei indokolják. Üjonnan kinevezett tagjaink munkássága elé e te­kintetben is a legjobb várako­zással tekintünk. szággyűlés tisztikarára.. A ja­vaslatot a képviselők egyhan­gúlag elfogadták. Az országgyűiés új tisztikara Az országgyűlés elnökévé Vass Istvánnét; alelnokeivé dr. Beresztóczy Miklóst és Pólyák Jánost; jegyzőivé Gallo Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pala Károlynál, dr. Pesta Lász­lót és Varga Gábornál válasz­tották. Dr. Harrer Ferencié zu tán ja- . vásottá: — Rónai Sándor elvtársnak tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredményes munkája elismeréséül mondjunk köszö­netét. és a személye iránti sze­retetünk és megbecsülésünk jeléül ezt az országgyűlés jegy­zőkönyvében örökítsük meg. A képviselők a javaslatot hosszan tartó nagy taps közben elfogadták. Ezu tán a koreinök átadta he­lyét az országgyűlés újonnan megválasztott elnökének. Vass Istvánná székfoglalójában kö­szönetét mondott a bizalomért. Az országgyűlés tagjai ez­után jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülés­szaka óta alkotott törvényere­jű rendeleteikről és határoza­tokról, majd dr. Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, he­lyettes elnökeire, titkárára & tagjaira. Az Elnöki Tanács tagjai Az országgyűlés az indít, ványt egyhangúlag elfogadta, János b Még egyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizal­mat, a Minisztertanács vala­mennyi tagja nevében biztosí­tani szeretném a tisztelt or­szággyűlést, hogy munkával igyekszünk a bizalomra rá­szolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélé­sében nagy jelentőségű az a tény — mondotta —, hogy a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások népünk szi­lárd politikai egységét mutat­ták, a Hazafias Népfront je­löltjeit a választók egyönte­tűen támogatták. A jelölőgyű­s o Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, tit­kárává Kiss Károlyt, tagjaivá pedig Barcs Sándort, dr. Bar- tha Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Ma­ros Józsefnét, dr. Mihályfi Er­nőt, Nánási Lászlót, Nagy Dá­nielt, Nógrádi Sándort, dr. Or- tutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Istvánt, Szakosíts Árpá­dot, Szobek Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyulát válasz­totta meg. Ezután került sor az ország- gyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára az or­szággyűlés tíz állandó bizott­ságot választott. Az országgyűlés délutáni ta­nácskozását Vass Istvánné nyi­totta meg. Bejelentette, hagy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a Leg­felsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségé­ben való megerősítése tárgyá­ban átiratot intézett az ország- gyűléshez. Az átiratokat dr. Pesta László jegyző ismertet­te. Az országgyűlés Kádár- Já­nost kormány elnöki tisztében. Apró Antalt. Fehér Lajosit. Fock Jenőt, Kállai Gyulát kor- mányelnök-helyettesi, dr. Mün­nich Ferencet államminiszteri tisztében: dr. Ajtai Miklóst az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tiszté­ben. Czinege Lajost honvédel­mi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi minisz­teri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri; llku Pált művelődésügyi miniszteri. Incze Jenőt külkereskedelmi miniszteri. Kossá Istvánt köz­lekedés- és postaügyd minisz­teri, Kovács Imrét élelmezés­ügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri. Losoncai Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügy- miniszteri, Pap Jánost belügy­miniszteri, Péter Jánost kül­ügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Mátyást pénzügyminisz­teri, dr. Trautmann Rezsőt épí­tésügyi miniszteri és Veres Jó­zsefet munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerő­sítette. Az országgyűlés egyhangú- lag megerősítette dr. Szalai Jó­zsefet a Legfelsőbb Bíróság el­nöki tisztében és dr. Szónási Gézát legfőbb ügyészi tiszté, ben. Ezután Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke emelkedett szólásra. léseken a választók közel fele. kereken 3 400 000 ember vett részt, a választás sikeréért a különböző bizottságokban több mint 1 millió ember fáradha­tatlanul és lelkesen dolgozott. A kereken 7 100 000 válasz­tói joggal rendelkező honfitár­sunk közül mindössze 200 000 volt olyan, aki nem élt válasz­tójogával és 75 000 olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reá­lisan nézve a választás eredmé­nyeit, ezen túlmenően számol­nunk kell azzal is, hogy a Ha­zafias Népfront jelöltjeit tá­mogató választók között voltak (Folytatom a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents