Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
Üres téli esték Miért nincs kulturális élet a Nagyatádi Konzervgyárban? AZ ' MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJ A DC&nij,abizőm.dn y&iők (Tudósítónktól.) — Elhoztam az ígért könyvet — mondja egy bácsikénak V aradi Ernő gépkocsivezető —, és hoztam még mást is, tudom, hogy ez is érdekli. A bácsika átveszi a könyveket, belelapoz mindegyikbe, aztán a zsebébe nyúl. — Köszönöm, hogy gondolt rám! — Kezet fognak, és Vá- radi Ernő tovább megy. Máshol is várják. Egy órával ezelőtt még úton volt a kaposvári FJK embereivel. Sokan azt gondolhatnák, hogy célhoz érve a gépkocsivezető hátradől az ülésen, és pihen, vagy beül a cukrászdába, míg továbbmehet. Lehet, hogy sok gépkocsivezető így tesz, de Váradi Ernő nem. Két éve gondolt először arra, hogy másokhoz is eljuttatja, amj neki annyi örömet szerez, a könyvet. Bizományos lett Azt az időt, melyet a fárasztó út után pihenéssel tölthetne, fölcserólte munkával. Kocsijának csomagtartójában mindig találni könyveket. Az emberek megismerték, sok helyen tartják számon, hogy mikor jön újra. 1961-ben 16 800 forint, 1962-ben 37 000 forint értékű könyvet adott el. Előfizetőket gyűjtött különböző sorozatokra. Segíti a községi könyvbizamányosokat is. Nemegyszer hozza be rendeléseiket, sőt ha alkalma nyílik rá, legközelebb elviszi a könyv- csomagot magával Feleségével együtt — aki a kaposvári fmsz könyvbizományosa — naponta érdeklődnek a megjelenő könyvek felöl, hogy elsőként adhassák tovább őket az olvasni-, tanütaivá- gvókinak. Munkájukért jutalékot kapnak, s azt nem pénzben, hanem könyvben ' óik. Szép könyvtáruk van otthon. * • * Csurgón és a környező falvakban naponta lehet találkozni Vincze Pali bácsival. Nyugdíjas, és a megérdemelt pihenés mellett vállalkozott a könyvterjesztérre Jól ismerik a községekben. Amerre iár, megszeret,ik a kömr-ret 1981- ben 42 300 forint, 1962-ben pedig 81 700 forint értékű kö'yv- vel gyarapította olvadóinak könyvtárát. A gépéüorr ámk, a tsz-ek dolgozóit szakkönyvekkel keresi föl, s szívesen vásárolnak tőle. Sorolhatnánk még a példákat, hiszen sokan fáradoznak azon, hogy terjesszék a tudást, a könyvek BESZÉLŐ 15 2 13 5 88 2 96 8 66 1 27 4 71 9 12 SZ/ÍMOK 8 66127471912 O'csóbb volt tegnap a tojás a piacon, mint a múlt héten (Tudósítónktól.) Sokan hoztak árut pénteken a kaposvári piacra, s akadt vevő is jócskán. Különösen alma volt nagy mennyiségben, egyik kosár alma a másikat érte. Minőségét 11 tüggöen 3—7 forintért adták kilóját. Baromfit csak magánosok árultak, a szokott állami árnál jóval drágábban. Emiatt még a déli órákban is volt baromfi az árusoknál. Az enyhébb időben jobban tojnak a tyúkok, s ez a tojás árán is meglátszott. A múlt héten 2—2,2# volt egy darab tojás, tegnap 1,70—1,90 között mozgott az ára. A termelőszövetkezeti elárusitó- helyek közül a somogygeszti Oj Barázda Tsz-é volt nyitva. 50 liter tejföl, 10 kg túró és 1000 tojás fogyott el náluk rövid idő alatt. Nagy volt a kereslet savanyú ká- noszfájuk iránt. 300 kg fogyott el belőle. Mindenütt látni dughagymát, 20 forintért adták kilóját. Egy-két ár: sárgarépa 2,SO, zeller 5, cékla 2, téli körte 4—7, méz 24 forint. Igen keresett volt a magánárusoknál a rafiára fűzött otelló szóló, 5,50—«,50 volt kilója. — Szezonban, amikor hétköznap, vasárnap egyaránt folyik a munka, nem csoda, ha nincs az üzemnek kulturális élete. Művelődésre csak télen van lehetőség. — A Nagyatádi Konzervgyár tömegszervezeti vezetői ezt válaszolják nyáron az érdeklődőnek. Most tél van. Nézzük, mennyivel élémkebb ilyent az üzem kulturális "Hete. Munkásakadémia indult az ősszel hetven hallgatóval. Ma az előadásokon csak néhányan jelennek meg... Az üzemi könyvtárnak hatvannégy olvasója van, tavaly mindössze százharminekét könyvet kölcsönzött ki a könyvtári!). A központi fűtáses, jól berendezett klubhelyiség sivár, látszik, hogy nincs gazdája. Búsan álldoigál a sarokban a televízió. Akadna nézője, de nincs, aki bekapcsolja a készüléket. Klübfeäelös kellene ide. Tavaly óta porosodnak a szekrényben a társasjátékok. 1962 tavaszán ráfizetés miatt megszüntette előadásait az üzemi mozi. Tavaly a’ztrlite^'m- bajnokságon vett részt a gyár pinepongcsapata, az idén még csak elő sem került a fölszerelés. Nincs se színjátszó, se tánccsoport FALU A SARKKÖRÖN TÚL... Az egy kot. hald szántónt jutó műtrágya-felhasználás (hatóanyagban számítva) 1935- ben 0,8, 1958-ban pedig HA kilogramm volt. 1965-ben több mint háromszor annyi műtrágyát használunki kot. holdanként, mint 1958-ban, • • • 1959-ben a vasutak több mint háromszor annyi, a hajók kb. kétszer annyi árut szállítottak, mint 1937-ben. A távolsági autóbuszok hálózata az 19491 évi 12 000 kilométerről 1959-re 18 000 kilométerre nőtt Jelenleg a községek 75 százalékában van autóbuszál- lomás. • • • 1949 és 1958 között mintegy 800 000 fővel nőtt országunkban a keresők száma. Ennek eredményeképpen a családokon belül nőtt a keresők, csökkent az eltartottak száma. 1949 elején 100 munkásra és alkalmazottra 135, 1959 elején 117 eltartott jutott. A munkás- és alkalmazott népesség aránya az össznépességen belül az 1949. évi 43,3 százalékról 1958-ban 50,8 százalékra emelkedett, a paraszti és egyéb népesség aránya pedig csökkent. • • • A felszabadulás előtti években egy-egy lakos átlagos napi fogyasztása 2800 kalóriát tett H. Az elfogyasztott kalóriamennyiségen belül aránytalanul sok volt a kenyér, a liszt és a burgonya, és túlságosan kevés az értékesebb élelmiszerek fogyasztása. Az utóbbi években a fogyasztás összetétele egészségesebbé vált. Mérséklődött a túlzott liszt- és kenyérfogyasztás, nőtt az értékes fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, 1954 és 1958 között á hús- és halfogyasztás 27 százalékkal, a tej- és tejtermékeké 16 százaléklml, a tojásé 75 százalékkal, a zöldség- és gyümölcsféléké 27 százalékkal nőtt. Lovozero szovjet falu az északi sarkkörön túl fekszik, a hosszú sarki éjszaka és a nagy hidegek hazájában. Az utóbbi években Lovozero falu nagy fejlődésnek indult: sok emeletes lakóházak, két iskola, néhány áruház, kórház, öt bölcsőde, könyvtárak, kul- túrházak épültek. A képen: Megérkezett a napi posta szánon, autón és repülőgépen — (MTI Külföldi Képszolgálat) Valami azonban mégiscsalk van, és erről is szólni keli. Januárban fejeződött be a sütőfőző tanfolyam. Tizenkét hallgatója volt. Több mint egy éve alakúit meg és működik az üzem tánczenekara. Ezzel, sajnos, vége is az eredmények felsorolásának. Miért ilyen szegényes a kulturális élet a Nagyatádi Konzervgyárban? Érdeklődésünkre sokféle választ kaptunk, idézünk néhányat. Trovencsák Gyula üzemi párttitkár: — A KlSZ-szerve- zetnek kellene megteremteni a kulturális életet. Négy hónapja azonban még taggyűlésük sem volt a fiataloknak. Ebben a pártszervezet vezetősége is ludas, mert nem segíti a KISZ- szervezetet, vezetőit nem vonja felelősségre. A másik hiba az, hogy nincs egy rátermett személy, aki gazdája lenne az üzem kulturális életének. A szerencsés adottságok így ki- hasmál-tlaoul maradnak ... Knurics János szb-títkár: — A KISZ-szel semmiféle kapcsolatunk nincs. Az üzem kulturális ügyeit senki sem intézi. Csonka Endre KISZ-tHkár: — A pártszervezet e részéről Mddosfalvi Ferenc elvtárs patronálja a KXSZ-t. A múlt év tavaszán beszélgettünk is terveinkről, de egyetlen klubest kivételével minden csak terv maradt. Cserbenhagyott a tagság, támogatás nélkül képtelenség dolgozni. Ezek után az üzem dolgozóit fiataljait kérdezem: minden hiba bennük van? Ugyan, ki hinné el az igenlő választ?! Az üzem művelődési tervének megvalósításáért együttesen felelősek a gazdasági és a tömegszervezeti vezetők. Tehát: mindannyian! Bognár M. Gyula Nagyatádi Konzervgyár Külföldi diákok a Moszkvai Állami Egyetemen K. L Ivanov, a Moszkvai Állami Egyetem rektorhelyettese a Kom* szomolszkaja Pravda pénteki számában megjelent cikkében elmondja, hogy a múlt években igen sok külföldi diák tanult ebben a felsőoktatási intézményben. Különösen népszerű a Lomonoszov Egyetem a nemrég felszabadult országok fiataljai között. Jelenleg — írja Ivanov — a világ 73 országából több mint kétezer fiatal tanul az egyetemen. A múlt 12 év során mintegy 1400 külföldi állampolgárságú diák diplomázott, és több mint 350-en védték meg disszertációjukat, s lettek valamely tudományág kandidátusai. (MTI) 0' I lyan teddide-teddoda ember volt Patkós Péter a majorban, mint a szalonnafölső a háztartásban. Meg lehet vele kenni a szőrű, ló fűrészt, a nyekergő kiskaput; ha éppen kong a bődön alja, szükségből rántotta vagy tarhonya alá is megteszi, de amúgy egymagában két garast sem ér. »Mindegy« Patkós, csak így hívták, mert neki aztán igazán mindegy volt, mit csinál, csak a nap teljen. Se asz. szony nem várta otthon, se gyerek nem rángatta a nadrág, ját úgy állt a világban, mint az ember egyszem ujja. Megvolt különben Mindegy Péter rendesen. Ha küldték, ment, ha hívták jött, persze csak úgy komótosan, olyanforma életelemmel, hogy holnap is nap lesz. Mert a dolognak nincsen lába, nem iramodik el . az ember elöl. S jobb azzal kelni, hogy ez meg az a mai munka, mint azzal, hogy no, máma aztán mit is kéne ten- 1 ni? Még a községházán, a segédjegyző keze alatt tanulta ki ezt az életfilozófiát. Tudta, hogy ha egy hivatalszolgának nincsen dolga, akkor adnak neki, mert az nem lehet, hogy lábrázásért vegye föl a fixet. S minthogy életében mást sem igen tanult, maradt Mindegy Péter ennyiben és ilyen tudó. monnyal. Atem te háborgatta őt senki a szövetkezetben sem. Félig. meddig úgy tekintették, mint akiből egy kerék hiányzik, de nem sokat vergődtek vele. Ke. ze nyomán ropogott a tűz a kályhában, elment a levél meg az üzenet s vele a nap is. JLT anem egyszer hívatták Pétert a vezetőségbe. — Beszédünk lenne veled, Péter... — kezdte az elnök. — Itt volnék ... —- Egy írást kaptunk a járástól ... — Hm,.. —Az van ebben az írásban, hogy küldjünk egy ügyes embert a nyolchetes csirketanfolyamra. Rád gondoltunk vei. na... — Énrám? ■— Rád, Péter, merthogy te vagy a legkönnyebbik helyzetben. Se asszony, se gyerek, se kutya, se macska. Nálad nélkül elleszünk. Meg aztán rád is férne egy kis okítás a csir. ketudományból. — Hát... — A munkaegység jár, kosz. tot-kvártélyt ott adnak, éppen csak arra kell vigyázni, nehogy nagyon okosodj! — nevetett az elnök biztatóan. És Péter elment. Vitte a katonaládát, s két hónapot egy. húztában letöltött a városban. Kapott egy pecsétes Írást, hogy ő most már képzett csibenevelő, leadta az elnöknek, s másnap újra ment a tanácshoz, rakta a kis kályhát, söpröget- te az iroda elejét, mintha mi sem történt volna. De egy hó. nap múltán újra hívatták a vezetőségbe. — Hallod-e, Péter, megint jött egy papír... Megint rád gondoltunk... Valami kender, termesztő tanfolyam... Nyolc hét ... s— Hm... ■— Menj már el erre is! Te már benne vagy... Mindegy Péter pakolt, és újra ment. Kapott egy másik bizonyítványt is, de ettől sem lett fürgébb a levélhordásban, a »-szaladj, Péter, siess, Péter« munkában. Hazajött, újra ment, hazajött, újra ment, ez lett azután a dolga. Utóbb már csak a karácsony vagy más esztendős ünnep találta otthon a faluban. Kisimult, megváro. siasodott, s egyre szaporodtak a papírjai. Spárgatermesztés, vegyszeres gyomirtás, munkásvédelem, gyümölcstelepítés, tejkezelés... s ki tudja, mi minden tudomány átfolyt már a fején. Amikor úgy fordult, hogy egy hónapig nem hívták a vezetőségbe, már kezdett türelmetlen lenni. Negyvenkét esztendős korban könnyű hozzászokni a kényelemhez. A fehér kötényes felszolgáló kezéből jobb ízű a falat, mint az otthoni kiskotlából. Minden harmadnap mozi... Minden este kimenőn... S még csak azt sem mondják, hogy ejnye, Péter, megalszik a tej a szádban. n/T inden lakodalomnak vé- ge szakad három nap alatt, s így Péter hosszú majálisának is beborult. Piroska könyvelő éppúgy zavarászta, mint azelőtt, jóllehet már viszketett tőle a talpa. Mégsem szólt, mert úgy gondolta, még mindig jobb az iroda körül le. cengeni, mint a tyúkólban bujkálni vagy a kenderföldön izzadni, esetleg szívni a mérget a permetezésnél. Tanfolyam ide, tanfolyam oda, nem nekivaló a mezei munka. Soha életében még egy sirhely- nyi földje sem volt, s előbb eltörne a karja, mint a kapanyél. S egyszer talán majd újra jön valami papír... Kitavaszodott, s Mindegy Péter hiába várt az új alkalomra. Ahelyett, hogy ö ment volna, bizottság jött. Vizsgálták az állattartást, a könyvelést, a szerződéseket, s hogy, hogynem, valamelyik bizottsági tag még azt sem átallotta megkérdezni a vezetőségtől, hogy miként váltak be a tanfolyamot végzett tsz.gazdák, hogyan hasznosították tudásu. kát a közösben. — Miféle gazdákról beszél? — kérdezett vissza az elnök. — Hát küldtünk mi beutalót a baromfitehyésztési, a kender termesztési, a gyomirtási, a tejkezelési meg mindenféle tanfolyamokra. S úgy tudjuk, küldtek is embert mindegyikre, — Persze, persze, hogyne küldtünk volna! — Mi van hát velük, hogy dolgoznak? — Dolgozgat, kérem, dolgoz, gat... A Patkós, a Mindegy Péter... — És a többi? 1— Milyen többi, mikor ez az egy van? —* Nem értem... — Szóval, hogy a Patkós volt mindegyiken... — Hallatlan! — Már hogy volna hallatlan! — lármázott vissza az elnök. — A2rt Hiszik az elvtár. sak, olyan sok emberünk van nekünk? — De csak nem ez az egy tagja van a téesznek? — No persze, hogy nem egy, de ilyen csak egy. — Úgy érti, hogy más nem lett volna rá alkalmas? — Ügy, úgy... — zengte kórusban a vezetőség. — Ki mást küldtünk volna? Patkóst másra nemigen lehetett használni, gondoltuk, ő lesz a közös deákja... S jól is választottunk, mert ezt az egyet igen nagy kedvvel s igen jól csinálta. Se. Simon latvan Walter Herford, angol újságíró szerint a földkerekség leglustább emberei Dél- Olaszországban étnek. Állítását az alábbi párbeszéddel igazolja: — Miből él ennek a vidéknek a népe? — Főleg gesztenyéből. — Érdekes, valóban sok gesztenyefaerdőt láttam a környéken, de egyetlen embert sem, aki leszedné a termést. — Várjuk a kedvező szelet, hogy leverje a gesztenyét — És ha nem fúj a szél? — Hát... Akkor szűkös az esztendő. * * * laidvig Gelder német gyáros beszédet tartott a kereskedelmi utazók egyesületében. A jó ügynököt ily módon jellemezte: — A keresitedelmi utazó méltóságteljes, mint egy érsek, udvarias, mint egy nagykövet, derülátó, mint egy propagandafőnök, és vastag bőrű, mint egy orrszarvú. • » • Rosano Brazzi olasz filmszínész Amerikából visszatérve így panaszkodott az egyesült államokbeli városok költőietlenségéről, pnó- zaiságáról: — New Yorkban például elképzelhetetlen egy Romeo és Júlia, mert ugyan hogyan lehet éjjelizenét adni egy leányzónál-), aki a negyvenharmadik emeleten lakik? • * * Alberto Moravia, a világhírű olasz író egy könyvvásáron így nyilatkozott az olvasókról: — Sok olyan ember van, akt csak azért olvas, mert születésnapjára olvasólámpát kapott ajándékba. • . « Trude Hesterberg, német színésznő harmadszor váltéi. Ez alkalomból az újságírók több kérdést intéztek hozzá. Trude Hesterberg az alábbi mondatban összegezte a férfiakról szerzett tapasztalatait: — Azelőtt azért mentek férjhez az asszonyok, hogy ne legyenek egyedül. Most azért válnak el, mert egyedül vannak. * * * Hagymával szagasitolt gázszolgáltatás A Majna-Frankfurt-i háziasszonyok ezentúl nem fogják véletlenül nyitva hagyni a gázcsapot, mert a városi gázművek erősen hagymaszagú gázt szolgáltat, amely olyan bűzt terjeszt, hogy nem lehet nem észrevenni. Ä gázművek szerint ezzel az eljárással a cső repedések is sokkal könnyebben felfedezhetők, mert az erős hagymaszag azonnal nyomra vezet. • • * Japán hetedik milliós nagyvárosa A napokban ünnepélyesen egyesült öt japán város, és megalakult belőlük az ország hetedik milliós nagyvárosa, Kitakiusu. A »városalapítás« napján az új nagyvárosinak 1 038 026 lakosa volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP. LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitüknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár« Latinka S. n. 4. #
