Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

Üres téli esték Miért nincs kulturális élet a Nagyatádi Konzervgyárban? AZ ' MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJ A DC&nij,abizőm.dn y&iők (Tudósítónktól.) — Elhoztam az ígért köny­vet — mondja egy bácsikénak V aradi Ernő gépkocsivezető —, és hoztam még mást is, tu­dom, hogy ez is érdekli. A bácsika átveszi a könyve­ket, belelapoz mindegyikbe, aztán a zsebébe nyúl. — Köszönöm, hogy gondolt rám! — Kezet fognak, és Vá- radi Ernő tovább megy. Más­hol is várják. Egy órával ezelőtt még úton volt a kaposvári FJK em­bereivel. Sokan azt gondolhat­nák, hogy célhoz érve a gép­kocsivezető hátradől az ülé­sen, és pihen, vagy beül a cukrászdába, míg továbbmehet. Lehet, hogy sok gépkocsive­zető így tesz, de Váradi Ernő nem. Két éve gondolt először arra, hogy másokhoz is eljut­tatja, amj neki annyi örömet szerez, a könyvet. Bizományos lett Azt az időt, melyet a fá­rasztó út után pihenéssel tölt­hetne, fölcserólte munkával. Kocsijának csomagtartójában mindig találni könyveket. Az emberek megismerték, sok he­lyen tartják számon, hogy mikor jön újra. 1961-ben 16 800 forint, 1962-ben 37 000 forint értékű könyvet adott el. Előfizetőket gyűjtött különbö­ző sorozatokra. Segíti a közsé­gi könyvbizamányosokat is. Nemegyszer hozza be rendelé­seiket, sőt ha alkalma nyílik rá, legközelebb elviszi a könyv- csomagot magával Feleségével együtt — aki a kaposvári fmsz könyvbizomá­nyosa — naponta érdeklődnek a megjelenő könyvek felöl, hogy elsőként adhassák tovább őket az olvasni-, tanütaivá- gvókinak. Munkájukért jutalé­kot kapnak, s azt nem pénz­ben, hanem könyvben ' óik. Szép könyvtáruk van otthon. * • * Csurgón és a környező fal­vakban naponta lehet találkoz­ni Vincze Pali bácsival. Nyug­díjas, és a megérdemelt pihe­nés mellett vállalkozott a könyvterjesztérre Jól ismerik a községekben. Amerre iár, megszeret,ik a kömr-ret 1981- ben 42 300 forint, 1962-ben pe­dig 81 700 forint értékű kö'yv- vel gyarapította olvadóinak könyvtárát. A gépéüorr ámk, a tsz-ek dolgozóit szakkönyvek­kel keresi föl, s szívesen vásá­rolnak tőle. Sorolhatnánk még a példá­kat, hiszen sokan fáradoznak azon, hogy terjesszék a tudást, a könyvek BESZÉLŐ 15 2 13 5 88 2 96 8 66 1 27 4 71 9 12 SZ/ÍMOK 8 66127471912 O'csóbb volt tegnap a tojás a piacon, mint a múlt héten (Tudósítónktól.) Sokan hoztak árut pénteken a kaposvári piacra, s akadt vevő is jócskán. Különösen alma volt nagy mennyiségben, egyik kosár alma a másikat érte. Minőségét 11 tüggöen 3—7 forintért adták kiló­ját. Baromfit csak magánosok árultak, a szokott állami árnál jóval drágábban. Emiatt még a déli órákban is volt baromfi az árusoknál. Az enyhébb időben job­ban tojnak a tyúkok, s ez a tojás árán is meglátszott. A múlt héten 2—2,2# volt egy darab tojás, teg­nap 1,70—1,90 között mozgott az ára. A termelőszövetkezeti elárusitó- helyek közül a somogygeszti Oj Barázda Tsz-é volt nyitva. 50 liter tejföl, 10 kg túró és 1000 tojás fo­gyott el náluk rövid idő alatt. Nagy volt a kereslet savanyú ká- noszfájuk iránt. 300 kg fogyott el belőle. Mindenütt látni dughagymát, 20 forintért adták kilóját. Egy-két ár: sárgarépa 2,SO, zeller 5, cékla 2, téli körte 4—7, méz 24 forint. Igen keresett volt a magánáru­soknál a rafiára fűzött otelló szó­ló, 5,50—«,50 volt kilója. — Szezonban, amikor hét­köznap, vasárnap egyaránt fo­lyik a munka, nem csoda, ha nincs az üzemnek kulturális élete. Művelődésre csak télen van lehetőség. — A Nagyatádi Konzervgyár tömegszervezeti vezetői ezt válaszolják nyáron az érdeklődőnek. Most tél van. Nézzük, mennyivel élémkebb ilyent az üzem kulturális "Hete. Munkásakadémia indult az ősszel hetven hallgatóval. Ma az előadásokon csak néhányan jelennek meg... Az üzemi könyvtárnak hatvannégy olva­sója van, tavaly mindössze százharminekét könyvet köl­csönzött ki a könyvtári!). A központi fűtáses, jól be­rendezett klubhelyiség sivár, látszik, hogy nincs gazdája. Búsan álldoigál a sarokban a televízió. Akadna nézője, de nincs, aki bekapcsolja a ké­szüléket. Klübfeäelös kellene ide. Tavaly óta porosodnak a szekrényben a társasjátékok. 1962 tavaszán ráfizetés miatt megszüntette előadásait az üze­mi mozi. Tavaly a’ztrlite^'m- bajnokságon vett részt a gyár pinepongcsapata, az idén még csak elő sem került a fölsze­relés. Nincs se színjátszó, se tánccsoport FALU A SARKKÖRÖN TÚL... Az egy kot. hald szántónt jutó műtrágya-felhasználás (hatóanyagban számítva) 1935- ben 0,8, 1958-ban pedig HA kilogramm volt. 1965-ben több mint háromszor annyi műtrá­gyát használunki kot. holdan­ként, mint 1958-ban, • • • 1959-ben a vasutak több mint háromszor annyi, a ha­jók kb. kétszer annyi árut szállítottak, mint 1937-ben. A távolsági autóbuszok hálózata az 19491 évi 12 000 kilométer­ről 1959-re 18 000 kilométerre nőtt Jelenleg a községek 75 százalékában van autóbuszál- lomás. • • • 1949 és 1958 között mintegy 800 000 fővel nőtt országunkban a keresők száma. Ennek eredménye­képpen a családokon belül nőtt a keresők, csökkent az eltartottak száma. 1949 elején 100 munkásra és alkalmazottra 135, 1959 elején 117 eltartott jutott. A munkás- és alkalmazott népesség aránya az össznépességen belül az 1949. évi 43,3 százalékról 1958-ban 50,8 szá­zalékra emelkedett, a paraszti és egyéb népesség aránya pedig csök­kent. • • • A felszabadulás előtti évek­ben egy-egy lakos átlagos na­pi fogyasztása 2800 kalóriát tett H. Az elfogyasztott kaló­riamennyiségen belül arány­talanul sok volt a kenyér, a liszt és a burgonya, és túlsá­gosan kevés az értékesebb élelmiszerek fogyasztása. Az utóbbi években a fogyasztás összetétele egészségesebbé vált. Mérséklődött a túlzott liszt- és kenyérfogyasztás, nőtt az érté­kes fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek fo­gyasztása, 1954 és 1958 között á hús- és halfogyasztás 27 szá­zalékkal, a tej- és tejterméke­ké 16 százaléklml, a tojásé 75 százalékkal, a zöldség- és gyü­mölcsféléké 27 százalékkal nőtt. Lovozero szovjet falu az északi sarkkörön túl fekszik, a hosszú sarki éjszaka és a nagy hidegek hazájában. Az utóbbi években Lovozero falu nagy fejlődésnek indult: sok emeletes lakóházak, két iskola, néhány áruház, kórház, öt bölcsőde, könyvtárak, kul- túrházak épültek. A képen: Megérkezett a napi posta szánon, autón és repülőgépen — (MTI Külföldi Képszolgálat) Valami azonban mégiscsalk van, és erről is szólni keli. Ja­nuárban fejeződött be a sütő­főző tanfolyam. Tizenkét hall­gatója volt. Több mint egy éve alakúit meg és működik az üzem tánczenekara. Ezzel, saj­nos, vége is az eredmények felsorolásának. Miért ilyen szegényes a kul­turális élet a Nagyatádi Kon­zervgyárban? Érdeklődésünk­re sokféle választ kaptunk, idézünk néhányat. Trovencsák Gyula üzemi párttitkár: — A KlSZ-szerve- zetnek kellene megteremteni a kulturális életet. Négy hónap­ja azonban még taggyűlésük sem volt a fiataloknak. Ebben a pártszervezet vezetősége is ludas, mert nem segíti a KISZ- szervezetet, vezetőit nem von­ja felelősségre. A másik hiba az, hogy nincs egy rátermett személy, aki gazdája lenne az üzem kulturális életének. A szerencsés adottságok így ki- hasmál-tlaoul maradnak ... Knurics János szb-títkár: — A KISZ-szel semmiféle kap­csolatunk nincs. Az üzem kul­turális ügyeit senki sem inté­zi. Csonka Endre KISZ-tHkár: — A pártszervezet e részéről Mddosfalvi Ferenc elvtárs pat­ronálja a KXSZ-t. A múlt év tavaszán beszélgettünk is ter­veinkről, de egyetlen klubest kivételével minden csak terv maradt. Cserbenhagyott a tag­ság, támogatás nélkül képte­lenség dolgozni. Ezek után az üzem dolgozóit fiataljait kérdezem: minden hiba bennük van? Ugyan, ki hinné el az igenlő választ?! Az üzem művelődési tervének megvalósításáért együttesen felelősek a gazdasági és a tö­megszervezeti vezetők. Tehát: mindannyian! Bognár M. Gyula Nagyatádi Konzervgyár Külföldi diákok a Moszkvai Állami Egyetemen K. L Ivanov, a Moszkvai Állami Egyetem rektorhelyettese a Kom* szomolszkaja Pravda pénteki szá­mában megjelent cikkében el­mondja, hogy a múlt években igen sok külföldi diák tanult ebben a felsőoktatási intézményben. Külö­nösen népszerű a Lomonoszov Egyetem a nemrég felszabadult or­szágok fiataljai között. Jelenleg — írja Ivanov — a világ 73 országából több mint kétezer fiatal tanul az egyetemen. A múlt 12 év során mintegy 1400 külföldi állampolgár­ságú diák diplomázott, és több mint 350-en védték meg disszertá­ciójukat, s lettek valamely tudo­mányág kandidátusai. (MTI) 0' I lyan teddide-teddoda ember volt Patkós Pé­ter a majorban, mint a sza­lonnafölső a háztartásban. Meg lehet vele kenni a szőrű, ló fűrészt, a nyekergő kiska­put; ha éppen kong a bődön alja, szükségből rántotta vagy tarhonya alá is megteszi, de amúgy egymagában két garast sem ér. »Mindegy« Patkós, csak így hívták, mert neki aztán igazán mindegy volt, mit csi­nál, csak a nap teljen. Se asz. szony nem várta otthon, se gyerek nem rángatta a nadrág, ját úgy állt a világban, mint az ember egyszem ujja. Megvolt különben Mindegy Péter rendesen. Ha küldték, ment, ha hívták jött, persze csak úgy komótosan, olyanfor­ma életelemmel, hogy holnap is nap lesz. Mert a dolognak nincsen lába, nem iramodik el . az ember elöl. S jobb azzal kelni, hogy ez meg az a mai munka, mint azzal, hogy no, máma aztán mit is kéne ten- 1 ni? Még a községházán, a se­gédjegyző keze alatt tanulta ki ezt az életfilozófiát. Tudta, hogy ha egy hivatalszolgának nincsen dolga, akkor adnak ne­ki, mert az nem lehet, hogy lábrázásért vegye föl a fixet. S minthogy életében mást sem igen tanult, maradt Mindegy Péter ennyiben és ilyen tudó. monnyal. Atem te háborgatta őt senki a szövetkezetben sem. Félig. meddig úgy tekintették, mint akiből egy kerék hiányzik, de nem sokat vergődtek vele. Ke. ze nyomán ropogott a tűz a kályhában, elment a levél meg az üzenet s vele a nap is. JLT anem egyszer hívatták Pétert a vezetőségbe. — Beszédünk lenne veled, Péter... — kezdte az elnök. — Itt volnék ... —- Egy írást kaptunk a já­rástól ... — Hm,.. —Az van ebben az írásban, hogy küldjünk egy ügyes em­bert a nyolchetes csirketanfo­lyamra. Rád gondoltunk vei. na... — Énrám? ■— Rád, Péter, merthogy te vagy a legkönnyebbik helyzet­ben. Se asszony, se gyerek, se kutya, se macska. Nálad nél­kül elleszünk. Meg aztán rád is férne egy kis okítás a csir. ketudományból. — Hát... — A munkaegység jár, kosz. tot-kvártélyt ott adnak, éppen csak arra kell vigyázni, nehogy nagyon okosodj! — nevetett az elnök biztatóan. És Péter elment. Vitte a ka­tonaládát, s két hónapot egy. húztában letöltött a városban. Kapott egy pecsétes Írást, hogy ő most már képzett csibeneve­lő, leadta az elnöknek, s más­nap újra ment a tanácshoz, rakta a kis kályhát, söpröget- te az iroda elejét, mintha mi sem történt volna. De egy hó. nap múltán újra hívatták a vezetőségbe. — Hallod-e, Péter, megint jött egy papír... Megint rád gondoltunk... Valami kender, termesztő tanfolyam... Nyolc hét ... s— Hm... ■— Menj már el erre is! Te már benne vagy... Mindegy Péter pakolt, és újra ment. Kapott egy másik bizonyítványt is, de ettől sem lett fürgébb a levélhordásban, a »-szaladj, Péter, siess, Péter« munkában. Hazajött, újra ment, hazajött, újra ment, ez lett azután a dolga. Utóbb már csak a karácsony vagy más esztendős ünnep találta otthon a faluban. Kisimult, megváro. siasodott, s egyre szaporodtak a papírjai. Spárgatermesztés, vegyszeres gyomirtás, munkás­védelem, gyümölcstelepítés, tejkezelés... s ki tudja, mi minden tudomány átfolyt már a fején. Amikor úgy fordult, hogy egy hónapig nem hívták a vezetőségbe, már kezdett tü­relmetlen lenni. Negyvenkét esztendős korban könnyű hoz­zászokni a kényelemhez. A fehér kötényes felszolgáló ke­zéből jobb ízű a falat, mint az otthoni kiskotlából. Minden harmadnap mozi... Minden este kimenőn... S még csak azt sem mondják, hogy ejnye, Péter, megalszik a tej a szád­ban. n/T inden lakodalomnak vé- ge szakad három nap alatt, s így Péter hosszú majá­lisának is beborult. Piroska könyvelő éppúgy zavarászta, mint azelőtt, jóllehet már visz­ketett tőle a talpa. Mégsem szólt, mert úgy gondolta, még mindig jobb az iroda körül le. cengeni, mint a tyúkólban bujkálni vagy a kenderföldön izzadni, esetleg szívni a mér­get a permetezésnél. Tanfo­lyam ide, tanfolyam oda, nem nekivaló a mezei munka. So­ha életében még egy sirhely- nyi földje sem volt, s előbb eltörne a karja, mint a kapa­nyél. S egyszer talán majd új­ra jön valami papír... Kitavaszodott, s Mindegy Péter hiába várt az új alka­lomra. Ahelyett, hogy ö ment volna, bizottság jött. Vizsgál­ták az állattartást, a könyve­lést, a szerződéseket, s hogy, hogynem, valamelyik bizottsá­gi tag még azt sem átallotta megkérdezni a vezetőségtől, hogy miként váltak be a tan­folyamot végzett tsz.gazdák, hogyan hasznosították tudásu. kát a közösben. — Miféle gazdákról beszél? — kérdezett vissza az elnök. — Hát küldtünk mi beutalót a baromfitehyésztési, a ken­der termesztési, a gyomirtási, a tejkezelési meg mindenféle tanfolyamokra. S úgy tudjuk, küldtek is embert mindegyik­re, — Persze, persze, hogyne küldtünk volna! — Mi van hát velük, hogy dolgoznak? — Dolgozgat, kérem, dolgoz, gat... A Patkós, a Mindegy Péter... — És a többi? 1— Milyen többi, mikor ez az egy van? —* Nem értem... — Szóval, hogy a Patkós volt mindegyiken... — Hallatlan! — Már hogy volna hallat­lan! — lármázott vissza az el­nök. — A2rt Hiszik az elvtár. sak, olyan sok emberünk van nekünk? — De csak nem ez az egy tagja van a téesznek? — No persze, hogy nem egy, de ilyen csak egy. — Úgy érti, hogy más nem lett volna rá alkalmas? — Ügy, úgy... — zengte kórusban a vezetőség. — Ki mást küldtünk volna? Patkóst másra nemigen lehetett hasz­nálni, gondoltuk, ő lesz a kö­zös deákja... S jól is válasz­tottunk, mert ezt az egyet igen nagy kedvvel s igen jól csinál­ta. Se. Simon latvan Walter Herford, angol új­ságíró szerint a földkerek­ség leglustább emberei Dél- Olaszországban étnek. Állí­tását az alábbi párbeszéddel igazolja: — Miből él ennek a vi­déknek a népe? — Főleg gesztenyéből. — Érdekes, valóban sok gesztenyefaerdőt láttam a környéken, de egyetlen em­bert sem, aki leszedné a termést. — Várjuk a kedvező sze­let, hogy leverje a geszte­nyét — És ha nem fúj a szél? — Hát... Akkor szűkös az esztendő. * * * laidvig Gelder német gyá­ros beszédet tartott a keres­kedelmi utazók egyesületé­ben. A jó ügynököt ily mó­don jellemezte: — A keresitedelmi utazó méltóságteljes, mint egy ér­sek, udvarias, mint egy nagykövet, derülátó, mint egy propagandafőnök, és vastag bőrű, mint egy orr­szarvú. • » • Rosano Brazzi olasz film­színész Amerikából vissza­térve így panaszkodott az egyesült államokbeli váro­sok költőietlenségéről, pnó- zaiságáról: — New Yorkban például elképzelhetetlen egy Ro­meo és Júlia, mert ugyan hogyan lehet éjjelizenét ad­ni egy leányzónál-), aki a negyvenharmadik emeleten lakik? • * * Alberto Moravia, a világ­hírű olasz író egy könyvvá­sáron így nyilatkozott az ol­vasókról: — Sok olyan ember van, akt csak azért olvas, mert születésnapjára olvasólámpát kapott ajándékba. • . « Trude Hesterberg, német színésznő harmadszor váltéi. Ez alkalomból az újságírók több kérdést intéztek hozzá. Trude Hesterberg az alábbi mondatban összegezte a fér­fiakról szerzett tapasztala­tait: — Azelőtt azért mentek férjhez az asszonyok, hogy ne legyenek egyedül. Most azért válnak el, mert egye­dül vannak. * * * Hagymával szagasitolt gázszolgáltatás A Majna-Frankfurt-i házi­asszonyok ezentúl nem fogják véletlenül nyitva hagyni a gáz­csapot, mert a városi gázmű­vek erősen hagymaszagú gázt szolgáltat, amely olyan bűzt terjeszt, hogy nem lehet nem észrevenni. Ä gázművek szerint ezzel az eljárással a cső repe­dések is sokkal könnyebben felfedezhetők, mert az erős hagymaszag azonnal nyomra vezet. • • * Japán hetedik milliós nagyvárosa A napokban ünnepélyesen egyesült öt japán város, és megalakult belőlük az ország hetedik milliós nagyvárosa, Kitakiusu. A »városalapítás« napján az új nagyvárosinak 1 038 026 lakosa volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP. LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitüknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár« Latinka S. n. 4. #

Next

/
Thumbnails
Contents