Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1. A mai számunk tartalmából: ÁHAt 60 PILLÉK Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HL ÉVFOLYAM 40. SZÓM. VASARIAP, 1963. FEBRUÁR 17. Népi ellenőrzés tizenhét üzemi konyhán (3. o.) Korrupció miatt felelősségre vonta a bíróság a megyei tanács több volt vezetőjét (i. O.) Elnök is meg nem is (8. o.) Szabadságunk záloga »A magyar nép csak akkor lesz boldog, ha sorsa a haladás nem­zetközi Golf-áramlatához kap­csolódik. Abban az időben hir­dette meg ezt a nagy költő, Ady Endre, amikor a hivatalos' po­litikusok egyrészt a középkori szellemű Habsburg-ház előtt hódoltak, másrészt meg (ugyanakkor és ugyanazok) egy más népeket térdre kényszerí­tő, »a magyar egyedüivalósá- got kifejező« magyar imperial­izmus hazug álmával hódítot­ták a hiszékenyeket. A népet és a hazát igazán, tehát nem üres frázisokkal, hanem a fáj­dalmas problémák őszinte fel­tárásával szerető Ady Endre gyönyörű, bátor, keserűségük­ben is harcos versekben tá­madta az »Apró khánok«-at, a »Betyár ura-k«-at, akik arra nevelték a magyarokat, hogy ne lássanak túl az orrukon, hogy »minden igának barmai« legyenek. És József Attilának is vád és tiltakozás »csöröm­pölt« az ajkán az ezúttal nem a Habsburgokat, hanem a hit­leri világhódítási terveket a magyar »Egyedül vagyunk« hazug jelszavával szolgáló ki- sebb-nagyöbb *khánok« ellen. Tiltakozott, amíg élt, hogy »tni ne legyünk német gyarmat«... Ady jóslása, József Attila önmagát fölemésztő küzdelmé­nek célja, a sokat szenvedett magyar nép legjobbjainak régi álma valósult meg tizenöt esz­tendővel ezelőtt, amikor 1948. február 18-án megkötötték a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Nem pusztulásra ítélt világhódítók­hoz s önbecsapó álmokhoz kö­tődött az ország saroglyája, ha­nem valóban a nemzetközi ha­ladás legyőzhetetlen Golf­áramlatához kapcsolódtunk, amikor — egyenlő jogok és kö­telességek alapján — szerző­dést kötöttünk a világ első szo­cialista államával, a szabadsá­gunkat elhozó szovjet néppel. »Modem« Napóleonok helyett egy világhódító eszmével, Le­nin szellemi és erkölcsi örök­ségével, az emberiség jövőjét jelentő tudományos szocializ­mussal léptünk barátságra. Ez a szerződés a felszabadult nép első jelentős diplomáciai tette volt. Mi kellett ahhoz, hogy a magyar—szovjet barátsági és együttműködési szerződés ti­zenöt esztendővel ezelőtt meg­szülessék? Meg kellett szaba­dulni a Horthyk és Chorin Fe- rencek, a náci ügynök Jmrédy, a szipolyozó Weiss Manfrédok uralmától, attól a hatalmi rendszertől, amelynek nem volt érdeke, hogy a nép tisz­tán lássa helyzetét és felada­tait. Sőt éppen az volt az érde­ke, hogy ne lássunk tisztán, hanem félelem és elmaradott­ság, sovinizmus és kispolgári önzés homályosítsa el látásun­kat. Meg kellett szabadulni mindattól, ami romokba dön­tött házakat, elpusztított em­beri életeket. Üjjá kellett épí­teni a házaikat, a hidakat és a lelkek reményét is, hogy sor kerülhessen a magyar—szov­jet szerződés történelmi esemé­nyeire. Tudjuk, hogy a népünket felszabadító s a barátság ok­mányával történelmünk új fe­jezetét megalapozó Szovjetunió életét hosszú évekig beárnyé­kolta a személyi kultusz. Tud­juk azt is, hogy 1918 után ná­lunk is voltak olyan évek, ami­kor a leninizmustól idegen ten­denciák is érvényesülhették. De sem a dogmatizmus hibái és vétkei, sem a revizionista árulás nem téphették széjjel azt a szövetséget, amelyet ma­ga a történelem alkotott. Most, amikor az igazi leninizmus uralkodik a vezetés minden szintjén, most látjuk csak tel­jes fényében, hogy a magyar— szovjet barátsági szerződés egy nagy és egy kis nép jövőt előrevetítő egymásra találása volt. Tizenöt év alatt megválto­zott a világ térképe, s a barát­ság, a remény, az öntudat új fényei gyűltök ki olyan orszá­gok népeiben is, ahol még az imperializmus nemzetközi rendszerét szolgáló kisebbség uralkodik. Fantasztikus tizenöt év volt ez: mozgásokban, prob­lémákban és távlatokban ösz- szehasonlíthata tlamul gazda­gabb, mint azelőtt ötven esz­tendő vagy akár egy egész évszázad. A régi frázis — »tör­ténelmi korban élünk« — va­lósággá lett, megtoldva azon­ban azzal, hogy mindinkább magunk csináljuk az oly so­káig csak »csinálódó« történel­met. S ennek a minden nép számára a béke és boldogság világát előkészítő kcyrszaknak a szovjet nép volt és marad az előharcosa, a politikailag, gaz­daságiiag, erkölcsileg megúj- hodott, immár a kommuniz­must építő szovjet társadalom. Büszkék lehetünk rá, hogy szövetségesei vagyunk a hala­dás társadalmi szputnyikjának, a szovjet népnek, s hogy tizen­öt év alatt egy egész nép nőtt fel annak az okmánynak a politikai és erkölcsi magasla­tára, amelyet 1948. február 18-án népünk legjobbjainak igénye fogalmazott szavakká, mondatokká. A szovjet—ma­gyar barátsági szerződés a dip­lomácia — ezúttal maradandó értékű — eszközeivel fejezi ki népünk örök, a legkeservesebb viszonyok között is megőrzött vágyát a jó és szép életre, a szabadságra és az igazságra. A. G. Készülnek a tavaszra a lengyeltóti Táncsics Tsz-ben (Tudósítónktól.) A lengyeltóti Táncsics Tsz- ben a napokban tartották meg a zárszámadó közgyűlést. A szövetkezet tagjainak csak­nem két és fél millió forint értékű osztalék jutott, egy munkaegység 37,83 forintot ér. Nyúl Imre főagronómus pe­dig már a tavaszi előkészüle­tekről tájékoztat. -Elmondotta, hogy a szövetkezet a gépállo­mással végezteti el a talaj- munkákat, mert csak egy erő- gésáik van. Munkagépeiket azonban már javítják, s már­cius 5-re elkészülnek vele. A tavaszi vetőmagokat meg­rendelték, egy részük már raktáron is van. Százharminc- két vagon istállótrágyát hord­tak ki szánokkal a földekre a cukorrépa és dinnye alá, va­lamint a kertészetbe. A tsz 25 vagon műtrágyát rendelt. Az agronómus számít arra, hogy a gépállomás nem győzi majd a sok munkát, ezért a vetést fo­gatokkal is kell, majd végez­niük. Fejlődésének magsabb fokára lépett a szocialista világrendszer A Pravda vezércikke a szocialista országok egységéről és gazdasági együttműködéséről Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számá­nak vezércikkében a szocialista országok együttműködésének kérdéseivel foglalkozik. Meg­állapítja, hogy kommunista és munkáspártjaink vezetésével a szocialista közösség országai­nak dolgozói biztosan haladnak a szocializmus és a kommu­nizmus útján, építik új életü­ket. Mint a közelmúltban meg­tartott pártkongresszusok meg­mutatták, Bulgária Magyaror­szág, Csehszlovákia és a Né­met Demokratikus Köztársaság több más szocialista ország­hoz hasonlóan — fejlődésének újabb fontos szakaszába lé­pett. Győzedelmeskedtek ná­luk a szocialista termelési vi­szonyok az iparban és a mező- gazdaságban. E pártok és né­pek ereie most a szocializmus teljes fölépítésére és a kom­munizmushoz való fokozatos átmenet feltételeinek megte­remtésére irányul. A szocialista országok gaz­dasági élete erősödik és fejlő­dik, s fejlődésének ütemét te­kintve messze megelőzi a ka­pitalista világot. A szocialista országok ipari össztermelése 1962-ben mintegy hetven szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben. A kapitalista orszá­gok ipara ebben az időszakban 25 százalékkal növekedett. A szocialista országok ipari ter­A Morava torkolatánál . melése ma a világ ipari terme­lésének 37 százalékát teszi ki. Elmélyül a szocialista álla­mok gazdasági együttműködé­se, s ez lehetővé teszi, hogy ésszerűbben használják fel készleteiket és lehetőségeiket. A szocialista világrendszer most fejlődésének olyan sza­kaszába lépett, amely a gaz­dasági, politikai és kulturális együttműködés újabb, maga­sabb fokát jelenti. A szocia­lista közösség népeinek életé­ben nagy jelentőségű esemény volt a KGST-országok kom­munista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfődnek tavaly júniusban megtartott moszkvai tanácskozása. Az SZKP Központi Bizottságának tavaly novemberi plénumán Nyikita Hruscsov rámutatott — írja a továbbiakban a ve­zércikk —, hogy a KGST-or­szágok képviselőinek a közel­jövőben újra a legmagasabb szinten kell találkozniuk, hogy lépést tegyenek együttműkö­désük fejlődésének útján. Ne­künk — mondotta akkor Hruscsov — bátrabban kell tö­rekednünk valamennyi KGST- országot átfogó közös tervké­szítő szerv megalakítására. A vezércikk végül arra mu­tat rá, hogy aki hittel néz a jövőbe, az nem akarja a há­borút A szocialista világrend- szer kiáll a békés együttélés megszilárdításáért, a vitás kér­dések tárgyalásos rendezéséért A szocialista államok békés együttélési politikájának vég­ső célja, hegy a legkedvezőbb feltételeket biztosítsa a szo­cializmusnak a kapitalizmus békés gazdasági versenyben történő legyőzéséhez. Az egység és összefonrottság megtízszerezi a szocializmus erőit (MTI) Hírek Genfből Joseph Godber külügyi ät- lamminiszter, a genfi leszere­lési értekezleten részt vevő angol küldöttség vezetője hét végére hazautazott GenfbőL Londonba érkezve a repülőté­ren újságíróknak kijelentette^ hogy a nagyhatalmak vezető» közötti közvetlen hírközlési ■kapcsolatok megjavítása a leg­jobb eszköz a háború véletlen kirobbanásának megakadályo­zására. »A kubai válság nyo­mán általánossá vált az a vé­lemény, hogy a nagyhatalmak vezetői közti hírközlési össze­köttetés gyorsabbá tétele élet­bevágó fontosságú a béke szempontjából« — mondta-- Godber közölte, hogy a genfi értekezlet hétfői ülésén e kér­dést fel kívánja vetni. A szovjet és az amerikai küldöttség találkozója Géniben A képen (balról): W. C. Foster amerikai fódelegátus, Vaszflif KuzRírecov, szovjet fődelegátus, Sz. € ara p kin; a szovjet delegá­ció helyettes vezetője és C. C. S telis, az amerikai '.delegáció he­lyettes vezetője a szovjet leszerelési küldöttség genfi szálláshe­lyén. (MTI Külföldi Képszolgálat.) . Ha nagyobb hóesés nem lesz, Kaposvár túljutott az árvízveszélyen Felére csökkent a hómagasság — Normális a Kapos vízszintemelkedése megindult a Duna jege Belgrád (MTI). A Szerb Köztársaság Vízgazdasá­gi Igazgatóságának jelentései sze­rint a Vaskapunál pénteken foly­tatták a Dunán felhalmozódott jég­torlaszok robbantását. A torlaszok robbantása mindaddig tart, amíg ezen a szakaszon meg nem indul a jég. A jégrobbantási munkála­tokba pénteken bekapcsolódott a román vízügyi szolgálat is. A jugo­szláv és a román szaké’-tők kö^ös erővel látnak hozzá Galambórnál is a .jégtorlaszok felrobbantásához. A Morava torkolatától kezdve minteey 10 kilométer hosszú szaka­szon már megindult a Duna Jege. Egy héttel ezelőtt még az a veszély fenyegetett, hogy hir­telen olvadás esetén a Kapc* képtelen lesz elvezetni a dom­bokról lefutó nagy tömegű csapadékot, s bekövetkezik az áradás. A városi tanács mű­szaki osztálya a veszéllyel számolva intézkedési tervét készített a károk megelőzésé­re. Most ismét megkértük Farkas Géza osztályvezetőt, nagy hatású szivattyúja. Igaz-e ez? — Sajnos, igaz. Kevés asa*» vattyúnfc, s ami van, az iB kis teljesítményű. Megpróbál­tunk a vállalatoktól összevon­ni szivattyúkat, de nem talál* tünk valami nagy megértésre, Baj mégsem lesz, mert a tűz» oltóság rendelkezik nagy tei* Koncz István, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója vezeti a balatonkeresztúri termelőszövetkezetet A Balatonnagybereki Álla­mi Gazdaság tőszomszédságá­ban van az évek óta gyengén működő balatonkeresztúri Űj- reménység Termelőszövetke­zet. Most a gazdaság vezetői azt a pértmegbízatést kap­ták, hogy segítsenek rendet teremteni Balatankeresztúxxm. A szövetkezeti gazdák a me­gyei és a járási pártbizottság kezdeményezését örömmel fo­gadták. Azért, hogy a gazda­ság segítsége hatékonyabban érvényesülhessen. Koncz Ist­ván igazgatót megválasztották elnöküknek. hogy mondja el: tni a helyzet, csökkent-e vagy fokozódott a veszély. — Ügy látjuk, Kaposvár túljutott az árvízveszélyen. Az olvadás — legalábbis a múlt hét tapasztalataiból ítélve — szépen, lassanként megy vég­be. A hómagasság körülbelül jesítményű szivattyúkkal. — Hol tartanak a höeltaäto, rítással? — kérdeztük. — Na gy emberi és gépi «6 bevetésével a város föközlekew dési útjairól elszá Hitettük a havat. Bár naponta mintegy százan társadalmi munkában is segítettek, s igen elismerő®* Három év óta most fizetnek először földjáradékot Nagyberényben Idei céljuk: elérni a közepes színvonalat (Tudósítónktól.) A nagyberényi Üj Barázda ermelőszövetkezet a tabi já- is egyik leggyengébb közös azdasága volt 1961-ben. A tűit év jobb munkája sem olt elegendő megerősödésé- ez. A tagság Paska Ferenc j elnök irányításával azt a élt tűzte maga elé 1963-ra, ogy megteremtse a közepes azdálkodási színvonal eléré­snek alapját. Mit végezitek tavaly? A zár- íárnadó közgyűlésen a veze- 5ség arról adhatott számot, ogy a munkaegység értéke 19 ariiret. Az előző években 13 fa­ultnál több jövedelem nem jutott egy-egy munkaegység­re. Eredmény, hogy három év óta most fizethetnek először föld járadékot. A tagság tavaly minden ed­diginél szorgalmasabban dol­gozott, s ez ígéret arra, hogy az idén még nagyobb erőfeszí­téseket tesz. Megjavult az ál­lattenyésztés helyzete, így több hízott jószágot értékesít­hetnek majd. Vettek három traktort, s most már hat erő­gépük van, tehát kevesebbet kell fizetniük a gépállomás­nak. Bevételük növelésére 20 holdon konyhakerti növénye­ket termelnek. a felére roskadt össze. Bár sok hó elolvadt, a Kapos vízszint­emelkedése megfelel a normá­lis viszonyoknak. Mindezek alapján arra gondolunk, hogy ha nagyobb havazás mérnem lesz, s az olvadás mértéke ilyen marad, alk^or nem kell félnünk árvíztőL Az osztályvezető ismételten figyelmeztet arra, , hogy to­vábbra is számolni kell a pin­cék és egyes mélyebben fekvő területek viz alá kerülésével. A parkettagyárnál máris elő­fordult, hogy a csatornában visszafelé folyt a víz. Ezen szivattyúk bevetésével segítet­tek. — Arról hallottunk, hogy a ▼árosnak nincs elegendő re méltó munkát végzett a honvédség, mégis több máik százezer forintot emésztett ISI ez a munka. Költségvetésün­ket bizony sokszorosan túllép­tük. Tekintélyes mennyiségű havat szállítottunk ki a Meaö utca végére, ám később a ko­csik csak folyosókon tudtak közlekedni, s nemegyszer tor­lódás keletkezett. Lánctalpas járművel kellett kivonszolm az elakadt teherkocsikat. Utá­na a 61-es út mellé hordattu* a havat, ezt meg a KPM te­állítatta. A nem főközlekedési utakról és a. mellékutcákból nem is szállítjuk el a havas, csupán az úttestet tesszük szabaddá — mondotta befete zésül Farkas elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents