Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

dühvei keresik a tetteseket, kik temették el Leo­pold Kühne foglyot. Tónkat a hirtelen elrendelt táborzárlat ott találja a férfiak blokkjában. Storch, aki szeretőjévé tette a lányt, próbál mentséget keresni száma ra, $e az nem engedi, hogy má­sok haljanak meg helyette, jóllehet a halott eltemetésében so­kan segítettek. Még néhány pillanat, és Storch maga vét véget az eddig vadállati önzésből véde lmezett Anti életének Krone pa­rancsára. ö képtelen a lázadásra. (Szlonka M., Korándy D. és Bálint Gyj Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: UTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Lenin u. 14. Telefon 13-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér l. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemeben, Kaposvár Latinka S. ». «. Meglepő feliratok Italbolttá hangulatkép. A pénztár fölött ott lóg a táb­la: »28 éven aluliakat sze­szes itallal nem szolgálunk ki.« Mellette egy mozipla­kát: »Egy pohár víz — kor­határ nélkül.« ... A hosszú élet titka Salisbury rhodesiai varos­ban meghalt a 103 éves Jo­seph Terpen d, aid a múlt század utolsó évedtől kezdve a legismertebb dél-afrikai útonálló volt. A lapok í'öl- elevenítették Terpendnek azt a nyilatkozatát, amelyet szá­zadik születésnapján tett. Ekkor ugyanis megkérdezték tőle, hogy mi a hosszú élet titka. A matuzsálemi kort megért útonálló így felelt: — A nyugodt életmód. Sírfelirat Különös felirat olvasható egy Horvátországiban talált régi síremléken. Ä teljes ép­ségben megmaradt szöveg szerint egy Lebumus nevű színésznek állították emlé­kül, aki életében »többször is meghalt, de úgy, mint utol­jára, sohasem«. ... Modern bűn és bűnhődés Egy római zsebtolvaj egy Vatikán felé tartó autóbu­szon egy pap zsebéből vas­kos borítékot lopott Id. A detektívek akkor fogták él, amikor egy kapualjban szo­morúan nézegette zsákmá­nyát: két tucat szentképet. Mikor van lavinaveszély ? A Dolomitokban egy hégy. oldalom figyelmeztető táblát helyeztek el az alábbi fel­írással: »Ha ez a tábla már nem látható, akkor itt a la­vinaveszély!« ... Monacóban február 14-én változtatták meg azt a légi törvényt, amely szerint min­den 30 éven aluli személy csak szülői engedéllyel köt­het házasságot. A korhatárt most 21 évre csökkentették. A törvény módosítása Jean Joseph Marque! anyakönyv­vezetőnek köszönhető: Mar quet eddig több mint 100 házasságot kötött meg, de amikor 6 maga óhajtott meg­nősülni, 26 esztendős lévén engedélyt káüett kérnie a papától. Somogy megye Levéltára rendszeré kialakulásának elemző bemutatására. A szerző címmel nemrég ízléses kGl.se- j jű könyv jelént meg a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának kiadásá- j ban. A könyv megyénk levél­tárának történetét tárja feil Eddig csak kevesek által is­mert adatokat nyújt át me­gyénk múltjáról is. A gazdag : levéltári anyag alapján e fon­tos intézményünk régi és kö- zelmúüt története elevenedik meg a könyv lapjain. Amel­lett, hogy ez a munka kulturá­lis helytörténeti műként is igen tanulságos adatokat ad közre megyénk régi művelődé­si életéről, a régi megyei köz- igazgatás életéről, szakszem- pontból is jelentős, hiszen Ka­nyar József könyve első kísér- 1 let egy levéltár történetének, részletesen megismertet ben­nünket a levéltár fontosabb iratsoii'ozatajval, de felvillant­ja a somogyi közművelődés olyan jeles alakjainak portréit is, mint Bezerédy Pál, Nagy hajós, Burányi Béla levéltáro­sok voltak. A szép stílusban megírt könyvet egy a Kaposvári Ál­lami Levéltár teljes mai anya­gát tudományos rendszerben bemutató részletes áttekintés, mellette számos érdekes, nagy­részt először itt közzétett il­lusztráció egészíti ki. A mű fontos segédeszközévé válhat egyes községeink hely- történeti kutatóinak munkájá­ban. Rejtélyes eset Tegnap délután az hír ter- | jedt el Kaposváron, hogy egy jól öltözött idősebb férfi, akinek kiléte egyelőre isme­retlen, olyan utcai telefon- j fülkére bukkant, ahol a ké­szülék megfelelő pénzdarab ; bedobása, majd tárcsázás után haladéktalanul kapcsol­ja a hívott számot. Hírlik, hogy keresés indult az idős \ férfi földerítésére, mert jól j sikerült fogásáért jutalom. I ban akarják részesíteni. — pgy — * * « ANTIGONÉ ÉS A TÖBBIEK Képek a Csiky Gergely Színház előadásáról RÓLUNK ­0* OK A nyugati sajtó és rádió nagy része kapva kap min­den híren, amely hazánkból származik. Az utóbbi idők­ben ázonbwn mind nehezebb a kákán csomót találni. A nyugati újságírók egy részét — s főleg a hírhedt Szabad, Európa Rádió munkatársait — ez vajmi kevéssé zavarja. A magyar újságok cikkeire hivatkozva kalkulálnák, szo­roznak, osztanak, s mindezt összekeverik objektiv hangú szósszal, nyakon öntik ha­zugsággal, és kész a »hír. adás«. Ez a recept, és íme az eredmény: A Népszava, egyik cikkére hivatkozva szó szerint a kő vetkezőket fuvolázta a mün­cheni mesemondó: «Ha a proletároknak 1935- ben tényleg 30 percet kellett volna dolgozniuk egy villa­mosjegyért, ez annyit jelen, tett volna, hogy egy.egy vas­munkás heti keresete 12 pen­gő 80 fillér, havi jövedelme 50 pengő körül mozgott. Ez nyilvánvaló hamisítás ...« Ez a számítás tényleg nyil­vánvaló hamisítás, és része a fenti recept szerinti »mi. xelés«-nek. Egy villamosjegy ára ugyanis — emlékezhe­tünk — 24 fillér volt az idő. ben, az esztergályosok átlag­órabére pedig — erre is emlékezhetünk — nem érte él a 60 fillért. De lia ragasz­kodunk az állításokhoz, és a heti 48 órát megszorozzuk 48 fillérrel — hiszen 30 percről van szó, és a villamosjegy 24 fillér volt —, akkor 23,04 pengő heti kereset az ered­mény, nem pedig 12 pengő 80 fillér. E számtani bűvész- mutatvány tehát még a »ré­gi szép idők« viszonylatában is hazugság. A mai igazság viszont egy­szerű: 1935-ben egy vasmun­kásnak 25 percet, ma pedig (átlagórabér 7,40) tíz percet sem kell dolgoznia egy villa. mos-átszállójegyért... Eh­hez, úgy véljük, nem kell semmi magyarázat... A Figyelő című gazdasági lapunkban ;megjelent »A gyógykezelés és gondjai« cí mű cikkre hivatkozva imi­gyen válaszolt München: »A Figyelő fölöttébb derülátó mérleget állít fel óz egészség- védelmi, orvosellátási, gyógy­kezelési helyzetről, összevet­vén a számadatokat az a kép alakult ki, hogy a múlt századhoz viszonyítva ter­mészetesen jobb, d,e a háború előtti évtizedekhez mérve már rosszabb a mai orvos­ellátás ...« A számadatokat bárki ősz. szeretheti. Az eredmény: az ország egész területén 1938- ban 880 lakosra jutott egy orvos, 1961-ben pedig 608-ra, A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont így kesereg: »A Gellért-fürdő csarnokát idős emberek lepik el. A f ür. dő népfürdő lett, már nem­csak az elegáns világ talál kozóhelye. Megfakult luxu­sát ma mindenki élvezheti, aki lefizeti a csekély belépő- * díjat... « Erre mondják a pestiek: “Meg kell a szívnek hasad­nia ...« Krone táborparancsnok és Storch járt itt. Krone a Had­nagyban fölismerte régi ellen­felét. Ml Iesa most? Talán sem­mi sem történik, de nem lehe­tetlen, hogy holnap büntető - oszlopba kerülnek a blokk la­köl. Itt aa sem új, ha valaki dupla adag botbüntetést kap. Akit Krone módszerével nem lehet »meggyőzni-«, arra biztos halál vár. És aki mégis fül­én ezt a poklot; Gondolnak erre Is, ez ad erőt elviselni a kiszolgáltatottságot, minden szenvedést, megalázást... (Fll- lár I., Szokolay O., Csillák I—, Bárányt L, és Holl Jánosa Érdemes megnézni Újítási kiállítás Kaposváron 0 A Latinika Sándor Művelő­dési Házban tegnapelőtt meg­nyílt újítási kiállítás grafikon­járól az olvasható, hogy 1960- tól 1963-ig a megye újítói több miint 16 millió forint hasznot hajtottak a népgazdaságnak, és 1 173 000 forint újítási díjat fizettek ki nékik. Ez nemcsak azt bizonyítja — amit egyéb­ként a beadott újítások évről évre növekvő száma is tanú­sít —, hogy ‘udniillik újítóink alkotókét]-'"’ egyre nagyobb, hanem azt is, hogy érdemes újítani, fáradozni azért, hogy a mozgalom kiszélesedjen, az újítások széles körben eltér­őjének, a társadalom köz- j Jncsévé ’áljainak. Az újítási kiállítás megnyi­tását követő ankéten — ame­lyen Igaz Sándor, az Országos Találmányi Hivatal vezetője tartott bevezető előadást — a meghívott műszakiak, előadóik, kiváló újítók éppen arról ta­nácskoztak, hogvam lendíthet­nék föl még jobban ért amoz- | galmat. A néhány órás meg­beszéld természetesen nem tarthatott igényt teljességre. Felhívta azonban a figyelmet azokra a fogyatékosságokra, amelyek akadó! y ózzák, és azokra a tennivalókra, ame­lyek ’ elősegíthetik, hogy a megyében mind többet újítsa­nak. A tanácskozás eredmé­nyét így összegezhetjük: a leg­fontosabb egyrészt az, hogy az újítómozgalomnak minden üzemiben legyen gazdája, az újítást tekintsék a műszaki színvonal emelése szerves ré­szének, másrészt ismerjék a rendeleteket, s mindenkor tártsák meg őket. Ott, ahol . ez így van, nem 'késik az újí­tások elbírálása, idejében ki­fizetik a díjakat, kidolgozzák az üzem sajfhosságainak meg­felelően a feladatterveket, szé- i les körben elterjesztik az 'el­fogadott újításokat, biztosítják a nyilvánosságot mind az újí­tónak, mind az újításnak. Minden hiba, bármilyen jelle­gű is, abból származik, hogy nem tartják me.g a rendeletet, nem annak szellemében dol­goznak. A kiállítás is bizonyítja, hogy vannak üzemeink, mint például a textilművek, a So­mogy megyei Sütőipari Válla­lat, a TRANSZVILL, amelyek­ben megtartják a rendelete­ket, és náluk növekszik is az újítások száma. Nem mondha­tó el azonban ugyanez a ki­sebb üzemekről, vállalatokról, amelyek, sajnos, nem is járul­tak hozzá a kiállítás anyagá­nak gazdagításához, mert nem volt miből válogatniuk. Szerencsére azonban a La­tinka Házban ízlésesen elren­dezett újítások, arcképek, le­írások így is tanulságosak. Se­gítik elérni azt a célt, amely­ről az _ankéton is szó volt: terjeszteni az újításokat, fel­lendíteni a társadalom és az egyén számára egyaránt hasz­nos mozgalmat, rhelv ha még élőbbé, tervszerűbbé válik, többet is meg lehet takarítani 16 millió forintnál. Mindenütt megvan a lehe­tőség ahhoz, hogy ésszerűbbé tegyék a munkát. Azok az újí­tók, akiknek arcképei a kiállí­táson láthatók: Kreizer József, Marosi János, Béres Károly, Horváth V. János, Kemény Bajos, Presszing Lajos, Puska Károly, Papp József, Galam­bos Attila — hogy csak azo­kat említsük közülük, akik egyenként több mint százezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak — nem tudó­sok, kutatók, hanem egyszerű emberek. többnyire fizikai munkások. Eredményeiket fő­ként annak köszönhetik, hogy megfigyelték üzemükben, hol szorít a cipő, s megkerestek a módját, hogy meggyorsítsák a termelést. Példájuk követhető és követendő. Szegedi Nándor valaki fekszik odakünn. Leopold Kühne, akit ma kivégeztek. Valamennyi fogoly közölt ű ta­lán a legmag myosabb. Krone parancsa, hogy nem szabad eltemetni. Ha eltemetnénk mégis, azt mondanák az emberek magúkban:' ' Senkit sem hagynak sorsára. Bennünket sem! És to­vább viaskodnának a halállal új erőre kapva. És ha egyszer kényértörésre kerülne a sor, ha cselekedni kellene, lenne hozzá elég erő! (Szlon­ka M. cs Szokolay O.) A blokk árnyéka a vesztőhelyig ér. A halott lába már árnyékban van. Ha teljes a sötétség, oda mehetünk hozzá! »Segítesz nekem?«'" — kérdezi Anti Iszménétől, de az hallani sem akar arról, hogy kockára tegye életét. Rimán- ltodik, hogy eltérítse a lányt is a szándékától, ájn Antigoné mai mása, Tonka már kimondta az elhatározást: »Én eltemetem!« (Szlonka M. és Virágh 14

Next

/
Thumbnails
Contents