Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 60 FILLÉR 1 Mai számunk tartalmából: XX. ÉVFOLYAM 16. SZÁM. Egy év múltán a fonvód! járás mezőgazdasági osztályán (3. 0.) Apró kellemetlenségek VASÁKRÁP, (4. O.t 1963. JANUÁR jta Rejtvény, humor (7. o.> II Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaság-fejlesztési terv teljesítésérni 1962-ben. a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — jelentősen tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem — annak ellenére, hogy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőtlenül befolyásolta — az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés, a termelékenység, a kill- és a belkereskedelmi forgalom a tervnek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP nyolcadik kongresszusa tiszteletére indított szocialista, munkaverseny. Ipar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben, mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, s. ezzel kismértékben meghaladta az 1962. évi népgazdaság! tervben előírt színvonalat, és több mint 2 százalékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirányzatát. 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 százalékkal, a nehézipar (bányászat nélkül számítva) 10 százalékkal, a könnyűipar 5 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelését. Az ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962-ben a gépipar 11 százalékkal, a vegyipar 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparom belül — az ötéves tervben idtűzött céloknak megfelelően — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyártás, a híradás- technika és a műszeripar fejlődött. A három gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben, és arányuk a gépipar egész termelésén belül az 1961. évi 20 százalékról 1962- ben 22 százalékra emelkedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben is a gyógyszeripar és a műtrágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb. 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben. Nagymértékben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazad termelés azonban a szükségletnek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifeldolgozó-ipar (10 százalékkal) és a konzervipar (12 százalékkal) termelése nőtt. Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a következőképpen alakult: AZ 1963. ÉVI TERMELÉS ■I, • ,1), - > • az 1961., évi * termelés mennyiségben vzázalékábari S»en 28,7 millió tonna 101,7 Bauxit. 1,5 millió tonna 108,5 Kőolaj 1,6 millió torma 112,6 Villamos energu. 9,1 milliárd kwo 108,9 Acél 2,3 millió tonna 113,6 Hengerelt acél 1,6 millió tonna 111,3 Alumínium 53 ezer tonna 103,3 Csúcseszterga 2835 db 105,6 Marógép 1215 db 117,2 Autóbusz 2348 db 120,1 Televíziós vevőkészülék 210 ezer darab 118,0 Hűtőszekrény 17 ezer darab 141,5 Nitrogénműtrágya 353 ezer tonna 107,0 Szuperfoszfát 424 ezer tonna 129,5 Cement 1,7 millió tonna 108,2 Pamutszövet, 272,5 millió négyzetméter 106,4 Gyapjúszövet 33,9 millió négyzetméter 100,7 Cipő 22,8 millió pár 98,5 Hús 222 ezer tonna 113,1 Vaj 14.6 ezer tonna 94,3 Sör 3,8 millió hl 101.2 Az 1962. év végén es 1963 elején fokozódó szénfelhasználással a széntermelés és a szénbehozatal nem tartott lépést. ezért ez év eleién a szénikészletek csökkentek, és helyenként időleges szénellátási nehézségek léptek fel. 1962-ben — a tervnek 'megfelelően — 5.7 százalékkal nőtt az ál lami iparban az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és alkalmazottak száma az áttami ioarban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az. év folyamán a termelés növekedésének 63 szágoik termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13,7 q (egy hektárra számítva 23,9 q) volt. Az ország őszi búza vetésterületének 43 százalékán nagy hozamú búzafajtákat termeltek. A kukorica, burgonya, cukorrépa terméshozama 1962- ben magasabb vcdt, mint a kedvezőtlen termésű 1961-ben. Zöldségfélékből, is több termett, mint 1961-ben. A szőlő- és a gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint 1961-ben. 1962-ben egy kát hold szántóterületre 127 kg (egy hektárra számítva 221 kg) műtrágya jutott. 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-ben több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb területet öntöztek, mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 traktort, 5100 traktorékét, 1100 arató-cséplő gépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az óv végén a mező- gazdaságban mintegy 50 000 traktor volt. A fontosabb munkák gépesítési színvonala tovább emelkedett: az állami gazdaságokban a gabonaaratást teljes egészében, a mezőgazdasági tear. mekiszövetkesetakben több mint háromnegyed részben géppel végezték. Fokozódott a kapálás és kaszálás gépesítése is. Az év folyamán mintegy kétszer akkora területen telepítették szőlőt ás gyümölcsöst, mint 1961-ben. Az 1962. októberi állatszám- lólás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt A szarvasmarha-állomány ugyanezen időpontban meghaladta a 2 milliót és lényegében ugyanannyi volt, mint 1961 azonos lytvxity'tc':;'~,v • too«* ^ Zárszámadásra készülnek' a .Somogysámsoni November 7. Termelőszövetkezetben. időpontjában, a tehénállomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent. 1962-ben az összes felvásárlás — a tervben előirányzott 10 százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson' belül a vágómarha-felvásárlás 7 százalékkal, a vágósertés-felvásárlás 22 százalékkal, a ba- ívimfifelvásárl ás 25 .százalékkal, a zöldségfel vásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962. évben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 százalékkal volt kevesebb a felvásárlás, mint egy évvel korábban. 1962. évben a tejfelvásárlás ugyanannyi, a tojásfelvásárlás 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1961. évben. Közlekedés A sóztekedési vállalatok 1962-ben kb. 215 millió tonna árut szállítottak, és 18 milliárd árutonnakilométert teljesítettek, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teherszállítás teljesítménye 6 százalékkal, a távolsági utasforgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962-ben a vasúti áru- és személyszállítás — az előző évekhez hasonlóan — az átlagosnál kisebb mértékben (3 százalékkal, illetve 7 százalékkal) haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a tehergepkocsan .'«állított áruk mennyisége csaknem 11 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasszáma 12 száza» lékkai volt több, mint egy éfc- vél korábban. A városi közlekedési vállalatok 1962-ben 1,5 milliárd utas! szállítottak, 2 százalékkal töb bet, mint 1961-ben. Az óv folyamán a járműál" lomány növekedése mellett a közlekedés fejlesztését szolgál, ta többék között a hatvan— miskolci vasútvonal villamosításának befejezése. Elkészült a Ferenc távbeszélő-központ, és több ezer állomással bővítették a győri, a miskolci és a szegedi telefonhálózatot. Meg. kezdte működését a Kab-hcgyi televíziós közvfeítőáUomás. Külkereskedelem 1962-ben a külkereskedelmi forgalom 10 százalékkal meghaladta az előző évit. A behozatal és a kivitel egyenlege kedvezőbben alakult, mint amivel a terv számolt: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a kivitel 2,3 százalékkal több volt, mint a tervezett. zaléka adódott a termelékenység növekedésébe1. 1962-ben csökkent a termelési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban — az előzetes számítások szerint — kisebb volt a tervezettnél. 1962-ban az ipari anyag- és fermékkészletek tovább növekedtek, a növekedés mérffeke azonban kisebb volt, mint 1961- ben. Az iparvállalatok egy része az elmúlt évben sem fordított kellő gondot gyártmányainak korszerűsítésére, nem kellőképpen biztosította a bélés a külföldi keresletnek megfelelő minőséget és választékot. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi eredményeit a késői kitavaszodás. a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés kedvezőtlenül befolyásolta. A me- zőgs^ia=á" 1962 évi bruttó termelése ezért -em érte el a tér1 éyjnfpf HPTTVi TY\pghaladta az 1961. évit. A mező- gazdaság bruttó termelésén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben alakultak, mint az állattenyésztésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 q (egy hektárra számítva 17,9 q) volt, alacsonyabb, mint a kimagasló 1.961. évi, de magasabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az állami gazdasáAZ 5427-ES KÉSETT... A kaposvári vasútállomás hangosbemondója közli: "A Siófok felől érkező személyvonat előreláthatólag egy órát késik.« Valaki megjegyzi: »Elmehetnek a tudományukkal ezek a vasutasok...« Valóban? A siófoki vonat, vágj’ ahogy vasutasmyelven hívják, az 5427-es mozdony személyzete nem sokkal éjfél után már ott volt a 376 585-ös számú mozdonyon. Hivatalosan csak másfél órával a vomatindulás előtt kellett volna munkához látnia Árvái Lajos mozdonyvezetőnek és Hajcsár Gyula fűtőnek, most azonban korábban kezdtek. Jól tudták ugyanis, hogy megint nehéz napjuk lesz. Mínusz húsz fok körül jár a hőmérő higanyszála. Előző este gondosan »lekezelték« a masinát, mielőtt pihenni tértek, most mégis csupa dér az egész gép, lógnak róla a jégcsapok.. De azért időben »rájártak« a szerelvényre, s három óra öt perckor a siófoki forgalmista közölhette a szomszéd állomással: »Az 5427-es rendesen el!« Hainali három óra. Azt hinné az ember, hogy ilyenkor röptéién egy vicinális vonat. Induláskor valóban nem sok az utas, de Tab felé mái' megtelik a szerelvény. Béres Ferenc vonatvezető elégedetten állapítja meg, hogy Tabná.1 még rendes a vonat. — Máskor nem, de most nagy dolog ez. Manapság rendkívül »nehézé vonal a Siófok—Kaposvár közötti 100 kilométeres út. Sok a kacskaringé, s ami még nagyobb baj, a három emelkedő keservessé teszi a mozdonyvezető és a fűtő dolgát —■ mondja. ttomogymeggyes előtt már látjuk, hogy iga- 2a volt Béres Ferencnek. Hiába lapátolta ugyanis a fűtő folyamatosan a szenet a mozdony torkába, a gőz mind kevesebb. A sok szénnek sok a salakja. Nehéz volna eldönteni, melyik nehezebb: a tűztisztítás, a salak eltávolítása vagy a tűz ébren tartása. Egyforma nehéz mindegyik. Különösen most, amikor a fűtő csákány- nyál bírta csak felvágni a szerkocsiban egy tömbbé fagyott szenet. Nem is csoda, ha egykettőre nem keletkezik belőle elegendő gőz. Kávádnál már bizony egyórás késést okozott a nehéz vízvétel, a gőzfejJesztés, meg a tŰ7.tisztftás. BŐrunváinál váratlanul szétfagyott a gőzszerelék. Ha Árvái Laios nem tudia gvorsan kiiavíta- ni a hibát, lefagy a vonat, s aligha jut el Kaposvárra. A gyors és eredményes munka azonban lehetővé tette, hogy továbbguruljon az 5427-es, amelynek menetokmányában most már, ki tudja hányadszor szerepel a »gőzfejlesztés«, »tűztisztítás« megjegyzés. Ez a két szó így elmondva nem sejtet sokat. Látva azonban más a kép. Amikor a fűtő kinyitja a kazán ajtaját, kicsap a 100 fok körüli meleg. Ha a mozdonyvezető látni akarja a pályát, akkor ki kell hajolnia a mozdony ajtaján. Ott vág a mínusz 22 fok! Nehéz munka ez. De Árvad Lajos, Hajcsár Gyula, Béres Ferenc, meg a sok száz és ezer mozdonyvezető, fűtő, vonatvezető, kalauz tél- víz idején is szívesen vállalja. Ök maguk nem is tartják munkájukat valami rendkívülinek. Azt vallják, hogy amikor a vasutas pályát választották. akkor váii^’táfc a terheket is. z a teher azonban ezekben a napokban rendkívül nagy, helyenként különleges erőfeszítést helytállást követel. Elismerést érdemelnek vasutasaink még akkor is. ha tegnap a kaposvári vasútállomáson szinte - valamennyi vonat — köztük az 5427-es is — késett... j 1 E Kovács Sándor« * A szocialista országokkal az elmúlt évben 10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nem, rég lépett (ázsiai, afrikai, kök. zép. és dél-amerikai) országok, kai 21 százalékkal, a fejlett tő. késországokkal 4 százalékkal növeltük a külkereskedelmi forgalmat a megelőző évhez képest. A múlt évi összes behozatal 56 százaléka nyersanyag és fél- Ítész termék, 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivitel legjelentősebb tételeit a gépek és gépi berendezéseik (37 százalék), valamint az ipa ri fogyasztási cikkek (22 szó zalék) képezték. Beruházások — építkezések 1962-ben beruházásdkra és felújításokra együttesen. — előzetes adatok szerint — kereken 48 milliárd forintot hasz náltak fel, körülbelül 8 száza lékkai többet, mint 1961beín A beruházások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962 évi népgazdasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a második ötéves terv első kétévi előirányzatéi Az év folyamán a beruházások továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szolgálták: 1962-ben az ipari beruházások összege mintegy 16 milliárd forint volt, az összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésé, re az év folyamán kb. 6 milliárd forintot fordítottak, ami az összes beruházásoknak körülbelül 17 százaléka volt. 1962-ben a népgazdaság állóalapjainak bővítésére számos új beruházást helyeztek üzembe. Az ipar és az egész népgaz. daság növekvő energiaszükség, leiének kielégítését szolgálja a szocialista országok közötti nemzetközi együttműködés fo(Folytatás a 2. oldalon.) 4802020223484802230100010102020000000002000102230000001402230201080106
