Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. január A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1S62. évi népgazdaság-fejlesztési terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról:) hozásának keretében 1962-ben üzembe helyezett »Barátság« olajvezeték és a »Béke« villa- mosenergia-táwezeték újabb szakasza. Elkészült az új Oroszlányi Erőmű első 50 mw teljesítményű gépegysége. Az Ózdon épített két új martin­kemence az ország acélterme­lő kapacitását évi 160 000 ton­nával növelte. Megkezdte ter­melését a Salgótarjáni Acéláru­gyár korszerűsített hideghen­germűve. A magyar alumí- niumféldolgozó ipar bővítésére 1962-ben üzembe helyezték a Székesfehérvári Könnyűfém­mű présművét és a Kőbányai Könnyűfémmű aluminiumfólia üzemét. Az év folyamán több új létesítménnyel fejlesztették a könnyű- és az élelmiszer­ipart is: befejeződött pl. a könnyűipar egyik legnagyobb beruházása, a Dunaújvárosi Szalmacéllulózgyár. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálózat is. Oj tbc- gondozóintézet épült Budapes­ten, új rendelőintézet Edelé- nyen. Számos új bölcsőde, óvo­da és napközi otthon épült. Ál­talános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Győrben, Szombathelyen, Ceg­léden, Kisterenyén stb. Közép­iskola épült Nyíregyházán, Aj­kán, Zalaszentgróton stb. Élel­miszeripari tanulóotthon épült Budapesten a tizennegyedik ke­rületben, szlovák diákotthon Békéscsabán. Kollégiumot épí­tettek Debrecenben az egyete­mi hallgatók, Esztergomban a szénbányászati technikum ta­nulói számára. 1962-ben az állami építőipa­ri termelés körülbelül 11 szá­zalékkal emelkedett 1961-hez képest. Az év folyamán az ál­lami építőiparban dolgozók száma körülbelül 3 százalék­kal haladta meg az 1961. évi szintet; a termelés növekedé­sének túlnyomó része a ter­melékenység növekedéséből adódott. Az év folyamán az állami építőipar túlteljesítette 1962. évi lakásépítési tervét, és 5 százalékkal több lakást épített, mint 1961-ben. A beruházások műszaki, gaz­dasági előkészítése, a tervező­intézetek munkájának tervszer rűsége 1962-ben sem volt ki­elégítő. A beruházások-építke- zések megvalósítási ideje va­lamivel csökkent ugyan, de még mindig jóval hosszabb a műszakilag indokoltnál. Több esetben hátráltatta a beruhá­zások üzembe helyezését a gé­pi és technológiai berendezé­sek szállításának elmaradása. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbe- vótele'ía munkabérek, a pénz­ben kifizetett munkaegység­részesedés, a nyugdíj, a táp­pénz, a családi pótlék, a nye­reségrészesedés, az államköl- csömvisszafizetés és valameny- nyi egyéb pénzbevétel) 4,2 szá­zalékkal haladta meg az 1961. évit. A pénzbevételek növeke­désében szerepet játszott a munkabérből élők számának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedelmei­nek nagyobb része volt pénz­beli jövedelem, a természetbe­li jövedelmek csökkentek, A pénzjövedelmek növeke­dése mellett — a kedvezőtlen mezőgazdasági terméssel és az idény eltolódásával össze­függésben — a zöldség- és a gyümölcsárak mind az üzletek­ben, mint a piacokon az év nagy részében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés 1962-ben az ösz- szes élelmiszerek árszínvonalát mintegy 2 százalékkal megnö­velte. Á déligyümölcsök, a ká­vé és a csokoládé árának 1961. december 10-én elrendelt csök­kentése, valamint a sör és a cigaretta árának növelése 1962- ben összességében kiegyenlí­tette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott kere­sők reálbére 1962-ben átlago­san 1 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalék­kal haladta meg az 1961. évi szintet, ami valamivel keve­sebb, mint amennyivel a terv számolt. A parasztság fogyasz­tásának reáiértéke — előzetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt. A kiskereskedelmi forgalom 1962-ben — folyóárakon szá­mítva — 4,8 százalékkal volt nagyobb az 1961. évinél. A for­galom növekedése egészében véve megfelelt a tervben elő­irányzottnak: a tervezettnél na­gyobb volt az élelmiszerforga­lom és kisebb a ruházati for­galom. Az éleim iszer forga i< >m —^ összehasonlítható árakon szá­mítva— kb. 4 százalékkal ha­ladta meg az 1961. évit. 1962- ben pl. húsból kb. 8 százalék­kal, baromfiból több mint 30 százalékkal, tejből 7 százalék­kal többet adott el a kereske­delem, mint 1961-ben. 1962­ben a kávé és a déligyümöl­csök forgalma másfélszerese, a csokoládéforgalom több mint háromszorosa volt az 1961. évi­nek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cikket (bú­tort, járművet, háztartási gé­pet, televíziót, stb.) adott el, mint 1961-ben. Ruházati cik­kekből ugyanakkor a lakosság vásárlása nem érte el az 1961. évit. Az év folyamán a lakosság takarékbetét-állománya kb. 2,1 milliárd forinttal növeke­dett, és 1962. végén elérte a 8,8 milliárdot. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962-ben mán a társadalombiztosításba bevontak száma 200 000-rel tovább bővült. Az év folya- emelkedett, és ennek nyomán a társadalombiztosítás a lakos­ság több mint 95 százalékára terjed ki. A nyugdíjasok és járadékosok száma egy év alatt 100 000-rél emelkedett : az év végén több mint 950 000-en részesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A kórházi ágyak száma 1500- zal, az orvosok száma több mint 600-zal nőtt. A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellá­tása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek kiala­kítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt. Az egészségügyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolta az év eleji influenzajárvány, melynek során a lakosságnak kb. egynegyede megbetegedett. A bejelentett szövődményes imfluenza megbetegedések szá­ma 1962. évben az 1961. évi­nek több mint ötszöröse volt. A járványnak hatása volt a hiányzásokra és a halandóság­ra is. 1962-ben tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kulturá­lis ellátottsága is. Az 1961— 62-es tanévben az általános is­kola 8. osztályát több mint 140 000-en végezték el. A kö­zépiskolákban közel 47 000-en tettek érettségi vizsgát. Az 1962—63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mint­egy 2 millió fő részesül rend szeres oktatásban. A közép­iskolák nappali, esti és leve­lező tagozatain tanulók száma az idei tanévben, meghaladja a 330 000-et, csaknem egyötö­dével magasabb, mint az elő­ző tanévben volt. Számos új- típusú — az 1962—63. tanév­ben induló — felsőoktatási in­tézménnyel (főiskolával) bővült az oktatási hálózat. A felső- oktatási intézmények hallga­tóinak száma 67 300 fő. 14 000- rel. 26 százalékkal több, tratet az elmúlt tanévben Volt, éteri belül a nappali tagozatokra 5700-zal többen járnak. Szak­munkás-tanulóképzésben 1962— 63_iban 144 000-en vesznek részt. 1962-ben a kiadott művek száma meghaladta a 22 000-et, példányszámuk a 63 milliót. Az év folyamán 3500 új könyv jelent meg. A televízióelőfize­tők száma az elmúlt évben 118 000-rel (58 százalékkal) emelkedett, és elérte a 324 000- et. Emellett növekedett a rá­dióelőfizetők száma is. 1962-ben 467 000 külföldi ér­kezett hazánkba, 39 százalék­kal több, mint az előző év­ben. Külföldre 455 000 magyar állampolgár utazott, 22 száza­lékkal több, mint 1961-ben. A szakszervezeti üdültetés­ben részt vevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) az előző évhez képest 12 száza­lékkal nőtt. Budapest, 1963. január 20. NEMZETKÖZI SZEMLE Központi Statisztikai Hivatal A HÉT KIEMELKEDŐ JE­LENTŐSÉGŰ nemzetközi ese­ménye a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa és Nyikita Hruscsov ott elhang­zott beszéde volt. Napok óta ez áll nemcsak a szocialista országok, hanem a tökésvilág sajtója figyelmének központjá­ban is. Hruscsov beszéde a jelenlegi nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom mélyreható mar­xista—leninista elemzését tar­talmazza. Joggal mondhatjuk róla, hogy a józan észre appel- lálva újabb ösztönzést ad a vi­tás kérdések tárgyalások útján történő megoldásához, köztük a németországi békés rende­zéshez. Több mint 80 hírügynökségi, újság-, rádió- és teüevízáótudó- sltó emelte ki a kongresszus­ról küldött jelentésében a szov­jet államfő e szavait: »A né­met békeszerződés megkötése nem jelent nyereséget egyesek­nek és veszteséget másoknak. Sem most, sem azelőtt, soha­sem kértük, hogy javunkra mzsgálják felül az Európában meglevő határokat, sohasem kí­vántunk semmi más előnyhöz jutni.« A német békeszerződés aláírása elősegítené a többi égető probléma megoldását, így a leszerelésben való megegye­zést is. Nyilvánvalóan nehéz ugyanis arra számítani, hogy békeszerződés nélkül komoly haladás mutatkozzék a leszere­lési egyezmény megkötésében. Ami Nyugat-Berlint illett Hruscsov rámutatott, hogy a »frontvárcxs«-ra nincs szüksé­gük a szocialista országoknak, de nem kell a nyugati hatal­maknak sem. »Éppen ezért — mondotta — Nyugat-Berlinnék a szabad város státusát kell biztosítani.« A KÉT VILÁGRENDSZER IIARCA az erőviszonyok meg­változása eredményeként újabb szakaszába lépett. Az Egyesült Államok elvesztette földrajzi helyzetéből adódó előnyét, s a visszacsapás szempontjából se­bezhetővé vált. A tőkésorszá- gok iegjózanabb képviselői mind gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdé­seket a szocialista oiszágokkal nem háború, hanem tárgyalá­sok útján kell rendezni. Ez vitathatatlanul új vonás. Az erőviszonyok a világon a szo­cializmus javára változtak meg. Ezt bizonyította egyebek között a Kuba ellen előkészí­tett amerikai invázió meghiú­sulása, Az imperialisták érez­ték, hogy ha támadásra szán­nék el magukat, akkor szá-j molniuk kell a termonukleáris I visszacsapás lehetőségével, j Mindez a helyzet józanabb} megítélésére és area kónysze-1 rítette őket, hogy lemondjanak | a fegyveres intervencióról. I A nemzetközi kommunista és | munkásmozgalom számára | mozgalomnak egyetlen problé­mája sem vizsgálható a bóké­ért, az atom-világháború elhá­rításáért vívott harccal való összefüggésén kívül. Nem há­borúkkal törekszünk a kapita­lizmus legyőzésére. A kapita­lizmus fejlődésé' során maga teremti meg sírásóját a mun­kásosztályban, amely a kizsák­mányolok elleni osztályharc­ban töreKSzik a kapitalizmus fölötti győzelemre. A szocia­lizmus győzelméhez tehát nem az államok közötti háborún, romboláson, embermilliók vé­rén és halálán keresztül vezet az út! A békéért és a szocializmu­sért folytatott: harc sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erő­sítése. Természetesen előadód­hat, hogy a különböző országok kommunistái eltérően értel­meznek egyes, esetleg igen fontos kérdéseket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kommunisták nézeteltérései csupán ideiglenesek, hiszen feladatuk, célkitűzésük közös. Ezért ha nézeteltérések kelet­keznek, nem szabad szabadjá. ra engedni a szenvedélyeket, Az SZKP Központi Bizottsága — hangoztatta Hruscsov hasznosnak tartané, ha meg­szűnne a kommunista pártok között jelenleg folyó vita, egy­más bírálata, és bizonyos időt adnának a szenvedélyek lecsil­lapodására. Közben gondos, alapos munkával elő'lehet ké­szíteni az összes kommunista testvérpárt tanácskozásának összehívását. Nyikita Hruscsov beszéde mellett érthetően háttérbe szo­rulták a nemzetközi ólet más eseményei, jóllehet közülük nem egy az egész világfejlődés alakulására is hatással lehet. Így New Yorkban szovjet— amerikai leszerelési tárgyalá­sok kezdődtek, Brüsszelben pe­dig folytatódtak a tanácskozá­sok Angliának a Közös Piac­hoz való csatlakozásáról. KISEBB-NAGYOBB MEG­SZAKÍTÁSSAL négy év óta folynak a tárgyalások az atom- robbantási kísérletei; betiltá­sáról. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőd szovjet kezdeményezésre most új, az eddiginél kevésbé hiva­talos formában ismét elkezd­ték a megbeszéléseket, ezúttal New Yorkban. Míg Genfben három, New Yorkban két ha­talom tárgyal. A kétoldalú esz­mecsere tervéről azonban ér­tesítettek Angliát, s -iiandóan tájékoztatják az értekezlet ese­ményeiről is. Újak a tárgyai ás vezetőd, újak a szempontok. Amióta Hruscsov miniszterel­nök a kubai válság sorsdöntő hetében azt mondta, hogy a két fél álláspontja nagyon közel áll egymáshoz, és valamit mégiscsak kellene tenni az ag­gódó emberiség megnyugtatá­sára, a beültási egyezmény megkötésének reménye meg­növekedett. Helyes, hogy a megegyezés módozatainak előkészítéséről a két atomnagyhatalom tárgyal előzetesen egymással, hiszen a leszerelési értekezlet legköze­lebbi ülésszakán az ő képvise­lőik lesznek a társelnökök, s mostani találkozójuk meg­könnyítheti annak munkáját. BRÜSSZELBEN a Közös Piac tagországainak illetékes mi­niszterei immár tizenhatodszor ültek össze, hogy Anglia csat­lakozásáról tanácskozzanak. Az angol közös piaci tagság hí­vei pesszimista hangulatban vannak. Ügy érák, hogy a me. zőgazda,sággal kapcsolatos ne­hézségeket, amelyek miatt a tárgyalások eddig mindig zsák­utcába jutattak, aligha lehet egyhamar leküzdeni. ÍT’ " Tői mély megrökönyödést váltott ki körükben De Gaulle francia elnök legutóbbi nyilatkozata, amelyből kitűnt, hogy Párizs ellenzi Anglia csatlakozását. Köziben a többi partner Nagy- Britannia felvétele mellett fog­lal állást. Az angol sajtótudósítók több­sége a mostani tárgyalásokat döntőiek minősíti. Ha e héten nem születik döntés, a tárgya­lások elhúzódhatnak, s ez eset­ben Macmillan kormánya kénytelen lenne bejelenteni a csatlakozás meghiúsulását, ez pedig szinte biztosan politikai válságot robbantana ki. Mac­millan mindent a csatlakozás kártyájára tett föl. ezzel sze­retné biztosítani a közelgő ál­talános választásokon a kon. zervatív pórt győzelmét. Egyelőre nem látni világo­san, mikor lesz vége a másfél éve tartó tanácskozássorozat­nak. Az angol kormány állás­pontja mindenesetre változat, lanul az, hogy folytatni kell az értekezletet, g ha az nem ve­zetne eredményre, a tárgyalá­sok meghiúsulásáért kizárólag De Gaulle-t terheli a felelős­ség. Márkus Gyula FREILICHMANN: napjaink legfőbb tanulsága az, hogy a békeharc a szocializ­musért vívott harc legfonto­sabb feltétele lett. A munkás, osztály forradalmi mozgalmá­nak, a nemzeti felszabadító a Polip csapjai Bonnban meglepetést keltett Kennedy látogatásának híre Bonn (MTI). Bonnban pénteken este meg­lepetést keltett az~a váratlan bejelentés, hogy Kennedy el­nök tervezett európai körútja során a tavasz végén, vagy nyár elején a nyugatnémet fő­városba is ellátogat. Bonnban úgy tudják, hogy Kennedy látogatását Adenauer kezdeményezte, aki meghívta Bonnba az Egyesült Államok elnökét, midőn megtudta, hogy Kennedy el akar látogatni az olasz fővárosba. Kennedy látogatáséval kap­csolatban a Rheinische Post azt írja, hogy az amerikai el­nök előreláthatóan nem fogja útba ejteni Párizst, és nyugat­európai útja »demonstráció lesz De Gaulle európai NATO politikája ellen«. Hruscsov részvéttávirata Gaitskell elhunyta* alkalmából Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő őszinte részvétét nyilvánította Gaitskellnek, az Angol Mun­káspárt vezetőjének elhunyta alkalmából a párt végrehajtó Í * Vajon nem tette-e tönkre leányát azzal, hogy az állam- | biztonsági szervekhez fordult! } Ki tudja, azon a bizonyos éjje- , . ... ,, | len Ligyija nem azért távo­bazottsagahoz küldött távirata- $ otthonról, hogy végleg bon. | felszámolja a múltját? Hruscsov reszvöttávi-raitot z Vera Andrejovna alig tudta küldött Gaitskell feleségének ♦ megállni, hogy magához ne is. (MTI) A Magyar Népköztársaság laoszi nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Luang Prabang (MTI). Gogolyák Gusztáv, a Magyar Népköztársaság Laoszba akkre­ditált nagykövete, január 17- én átadta megbízólevelét Luang Prabangban Savang Vatthana királynak, Egy hete tart a francia szénbányászok , „termelési sztrájk'a’‘ Párizs (MTI). A francia szénbányákban hétfő óta »termelési sztrájk« zajlik. A bányászok rendesen megjelennek munkahelyükön, de lassított- ütemben dolgoz­nak, miközben kínos pontos­sággal betartják a biztonsági és munkaszervezési előíráso. kát ▲ sztrájk eredményeként az első héten 20—25 százalékkal, egyes bányákban 30 százalék­kal esett vissza a termelés. Ott, ahol az igazgatóság meg­torló intézkedésekkel próbálta letörni a sztrájkmozgalmat, a bányászok 24 órára teljesen beszüntették a munkát. A szénbányák dolgozói 40 órás munkahetet és 11 száza­lékos béremelést követelnek. • hívja Lágyiját, és fel ne tárjon telőtte őszintén mindent. Nem! Bármi áron meg kell győződnie arról, hogy ki most az ő leánya. Meg kell erősíte­nie szívét; tudnia kell türelme­sen várakozni. Már nem sok idő van hátra. Az állambiz­tonsági szervek munkatársai minden percben itt lehetnek. Az idő lassan estébe fordult, és senki sem jelentkezett! Mire várnak? Miért késlekednek? Talán még nem ellenőriztek mindent? Talán arra várnak, hogy Ligyija még valamit el­kövessen? Mívűi asm vak már ereje (24) hozzá, hogy egyedül maradjon nehéz gondolataival, telefonált Majának. Gyorsabban telik az idő, ha együtt lesznek. Tizenkét óra felé járt, ami­kor Vera Andrejevna rábeszél­te a lányt, feküdjön le, ma­ma pedig álmatlanságára hi­vatkozva, meggyújtotta az asz­tali lámpát, és olvasni kezdte Ehrenburg Viharját. A szobában csend volt és otthonos kényelem, műt min­dig, de most hiába igyekezett az olvasásra összpontosítani fi­gyelmét. A fájdalom egyetlen pillanatra sem hagyta el szí­vét. Mintha megállt volna az idő. De most az ajtó mögött szösz- mötölés hallatszott, óvatos lép­tek csosszantak. majd ismét elcsöndesedett minden. Vera Andrejevna az alvó Majára te­kintett, gyorsan eloltotta az asztali lámpát, és mozdulatla­nul megállt az ajtónál. A csen­det azonban csak saját szívé.

Next

/
Thumbnails
Contents