Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 13. SZÓM. ♦ CSiirŰRTŰX, 1963. JANUÁR 17. Mai szárnunk tartalmából: Jogászunk válaszol (5. o.) Együtt a vígságban is (6. o.) Hogyan lehetne csökkenteni az üzemi balesetek számát? (6. o.) A szocializmus és a béke erői felülmúlják az imperializmus erőit Hruscsov beszéde a NSZEP VI. kongresszusán Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet pártküldöttség vezetője a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresz- szusának szerdai ülésén beszédet mondott. — Kedves ölvtársaim, barátaim! — Engedjék meg, hogy mindenekelőtt tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja —, az egész szovjet nép forró üdvözletét önöknek, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa küldötteinek, a párt valamennyi tagjának, a Német Demokratikus Köztársaság minden dolgozójának! — kezdte beszédét az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Ezután hangsúlyozta meggyőződését, hogy az NSZEP kongresszusa dicsőséges fejezetet ir be a német munkásosztály részéről a szocializmusért folytatott harc történetébe, fontos tényezővel járul hozzá az egész szocialista rendszer további erősödéséhez, a kommunista val ágmozgalom fejlődéséhez. Mint mondotta, a kongresszus jelentőségét fokozza, hogy az elfogadja majd a pórt új programját. A szocialista országok testvérpártjainak kongresszusai nagy jelentőségűek az új társadalom építésére vonatkozó tapasztalatok összesítő értékelése szempontjából. Különösen megnőtt a kongresszusok szerepe az utóbbi időszakban, amikor felszámoltuk a sztálini személyi kultusz következményeit, és ismét érvényesülnek a lenini szabályok mind az egyes pártokban, mind a nemzetközi kommunista mozga- lomban. Korunkban nem lehet sikeresen harcolni a szocializmusért kizárólag a saját nemzeti tapasztalatok alapján. A kommunisták internacionalizmusa abban is megnyilvánul, hogy fontosnak tartják a szocialista építésre vonatkozó kollektív tapasztalatok tanulmányozását és felhasználását. Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia testvérpártjainak nemrég lezajlott kongresz- szussi összegezték a szocialista építés egy egész szakaszának eredményeit. Megvizsgálták a szocializmus építésének saját országaikban felmerült konkrét kérdéseit, de nem elszigetelten, hanem szoros kapcsolatban az egész kommunista világmozgalom közös feladataival. Az internacionalizmus szelleme hatotta át az Olasz Kommunista Párt nemrég lezajlott kongresszusának munkáját is. E kongresszusok meggyőzően bizonyították a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcos erőinek szakadatlan növekedését. Megmutatták a kommunisták megingathatatlan hűségét a marxizmus—Ieninizmus elveihez, a kommunisták szilárd akaratát, hogy erősítik a nagy szocialista tábort, a kommunisták sorainak egységét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harcban. A Szovjetunió kommunistái, miként más országok kommunistád is, a legfontosabb feladatot. abban látják, hogy munkájukkal, harcukkal minden vonalon erősítsék a szocialista közösséget, e közösség helyzetét a világpolitikai küzdőtéren, erősítsék és még összeforrot- tabbá tegyék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. N. Sz Hruscsov ezzel összefüggésben beszélt azokról a sikerekről, amelyeket a Szovjetunió népei eddig a kommunizmus építésében elértek. Amikor a XXI. kongresszuson elfogadtuk a népgazdaság fejlesztésének hétéves tervét, Nyugaton sokan nem hittek e terv realitásában. A kételkedők most már elhallgattak. A hétéves terv négy esztendeje alatt az ipari termelés 45 százalékkal emelkedett a tervben előirányzott 39 százalékkal szemben. Ha továbbra is ilyen eredményesen végezzük munkánkat — s ebben mi n^jn kételkedünk —, akkor a hétéves terv végére iparunk nem 80 százalékkal növeli termelését, hanem mintegy megkétszerezi azt. Gyorsítja fejlődésének ütemét a mezőgazdaság is, amely- nfek dolgozói több kenyeret, húst, tejet és egyéb terméket akarnak adni az országnak. Nvugáton gyakran emlegetik, hogy a Szovjetunióban nagy eredményeket, értek el az ipari termelésben, de — mondják — a mezőgazdaság munkája akadozik. Az imperialista urak azonban hiába akarják magukat ilyenféle ábrándokban ringatni. A tények, eloszlatják illúzióikat. Az elmúlt tíz év alatt a gabonatermelés és az állati termékek előállítása a Szovjetunióban másfélszer—kétszer lett nagyobb. A pártszervezeteknek és vezető szerveiknek a termelési elv szerint történő átállításával a népgazdaság pártirányí- tását még szakszerűbbé, konkrétabbá és céltudatosabbá akarjuk tenni, közelebb akarjuk vinni a vállalatokhoz, az építkezésekhez, a kolhozokhoz és a szovhozokhoz. A plenum határozatainak végrehajtása még kedvezőbb feltételeket teremt a termelőerők további hatalmas fejlesztéséhez, közelebb hozza a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Örömmel látjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban is jót mennek a dolgok Az önök köztársaságában, amely valamivel kisebb a háború előtti Németország területének egynegyedénél, 1961 végén a termelés elérte annak körülbelül 90 százalékát, amit egész Németország termelt 1936-ban. Az NDK dolgozóinak nagyok a szociális vívmányaik. Az önök köztársaságának nemcsak a munkásai és parasztjai, hanem értelmiségének kiemelkedő képviselői is hévvel és szenvedéllyel támogatják az önök országában végbemenő szociális átalakulásokat. A szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársaságban az új rend diadala egy olyan ország egy részében, amely nemrégiben a legvadabb reakció és miliíarizmus központja volt. A hitleri Németország az im- ' perializmus legrosszabb, legJELÖLŐGYŰLÉSEK A MEGYÉBEN Országgyűlési képviselőnek jelölték a kórház dolgozói dr. Sívó József főorvost Soknak csak a folyosón jutott hely: tegnap délután igen kicsinek bizonyult a kórház könyvtárhelyisége, ahol jelölőgyűlést tartottak. Fehér köpenyes orvosok, nővérek, adminisztratív dolgozók hallgatták Nagy Béla párttitkár megnyitó szavait, aki a tanácsválasztások jelentőségéről szólott a választóknak. — Nagy megtiszteltetés a kórház dolgozói számára — mondotta —, hogy országgyűlési képviselőt jelölhetnek maguk közül. Tisztában vagyunk azzal is. hogy mellékóra feladat, milyen sok tennivaló vár a jelöltre, ha megválasztják. Ezután Szigeti István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszédes számokat, adatokat ismertetett arról a fejlődésről, amely megyénkben végbement a legutóbbi választások óta. Mikor elhangzott a név, hogy országgyűlési képviselőjelöltnek javasolja dr. Sívó Józsefet, a szülészet és a nőgyógyászat osz- i tályvézető főorvosát, felcsat- I tant a taps. I — Mint orvost nem kell bemutatni őt — mondotta —, hiszen kollégái jól ismerik, éppúgy, mint még nagyon sokan a megyében. Mint emberről azonban szükséges néhány szót szólni róla. Nem először vesz részt az állami élet irányításában; 1950-től 54-ig városi tanácstag volt, 1954-től kezdve mostanáig pedig megyei tanácstag, illetve országgyűlési pótképviselő. Sok területen tapasztaltuk odaadó, hasznos munkáját... Orvoskollégák, munkatársak erősítették meg hozzászólásaikban Szigeti István szavait. Dr. Sívó József méghatottan állt fel köszönetét mondani a bizalomért. Ígéretet tett, hogy az egészségügyért és elsősorban Somogyért tőle telhétőleg mindent megtesz. V. M. Bognár József lerme^öszövetkezefi sínö^o! jeliek képviselőnek Baiatonszesnesen Azért jöttek össze tegnap este Balatanszemesen a helybeliek és a balatonöszodiek, hogy országgyűlési képviselőt jelöljenek. Bognár József, a két falu közös termelőszövetkezetének, a Vörös Csillag Tsz elnöke képviselte őket az (utóbbi időben a parlamentben. Most is őt javasolta jelöltnek dr. Tóth Sándor, a Siófoki Járási Tanács V. B.-titkára. Indítványát egyhangúlag helyesléssel fogadta a népes gyűlés. S ami a javaslat elhangzása után következett, arra méltán ráillik az a megállapítás: ez a telj® bizalom megnyilvánulása a ba-- latonöszödiek és a szemesiek részéről. Idősebbek és fiatalabbak álltak fel egymás után és mondták el véleményüket jelöltjükről. — Józan, tisztességes, egyenes ember, ezért javaslom — hangsúlyozta Pálos József pedagógus. Garamvölgyi Béla, a postahivatal vezetője így jellemezte: — Nem játszotta a »képviselő urat«, megmaradt olyan ' egyszerű embernek, amilyen az 1958-as választás előtt volt. — Húsz esztendeje ismerem őt — kezdte felszólalását Nagy Lajos iskolaigazgató —, szavahihető, becsületes ember. Skerlecz János és Nagy Géza szövetkezeti gazdák egyaránt ajánlották: — Jelöljük, és február 24-én majd meg is választjuk képviselőnknek. A legtalálóbban László Sándor brigádvezető fejtette ki a gyűlés részvevőinek állásfoglalását: — Nekünk nem lehet más jelöltünk, mint Bognár József —' mondotta. A jelöléssel egy emberként bizalmat szavazott neki a gyűlés. Bíznak Bognár Józsefben, mert nem csalódtak benne, s bíznak abban, hogy legjobb tudásával segíti képviselővé választása után megvalósítani a pártnak a nép jólét emelésére irányuló programját. Erre ígéretet is tett, amikor keresetlen szavakkal megköszönte a feléje áradó bizalmat. K. J. sötétebb vonásait testesítette meg. A hitleristák minden erővel meg akarták fertőzni a német nép tudatát a kandcsör- tető nacionalizmus mérgével. Az önök marxista-leninista pártja jelentős sikereket ért el a német nép szocialista nevelésében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az önök köztársaságában ma munkások, parasztok és népi értelmiségiek a szocialista népek testvéri családjával közösen együttműködve építik az új életet — mondotta az előadó. ’ Nyugat-Németországban akadnak forró fejűek, akik még ma is azt tervezgetik, hogy háborúval »csatolják« az NDK-t az NSZK-hoz. Csakhogy az új Németország, a szocialista államok nagy közösségének tagja erősödik és virágzik. Az önök pártja az ország kettéosztottságából folyó nehézségek leküzdésére mozgósította a népet, minden eszközzel előmozdította a kapcsolatok bővítését és az együttműködést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Igen figyelemre méltó az önök pártjának a parasztgazdaságok szövetkezetesítése érde’ében végzett nagy munkája. Ez- á szocialista építés egyik légiié? hezebb feladata. A német elvtársak mégis eredményesen megbirkóztak ezzel a feladattak A békeszerződés aláírása elősegítené más kérdések megoldását N. Sz. Hruscsov ezután korunk egyik legfontosabb és legélesebb nemzetközi kérdésére a német problémára tért át. Mint mondotta, az első pillanatra úgy tűnhet, hogy attól az időtől kezdve, amikor javasoltuk a két német állammal kötendő békeszerződés aláírását és a nyugat-berlini helyzetnek az ilyen alapon való rendezését, semmi sem változott. Négy év telt el, és még most sem valósult meg a békeszerződés. Nyugat-Berlinben még mindig fennáll a régen elévült megszállási rendszer. Nyugat- Németországban a nyugati hatalmak agresszív köreinek védelme alatt virágzik a revan sizmus és a mili tárizmus. Egyesek azt mondhatják, hogy az idő úgyszólván kárba veszett, hogy a szocialista országok a német békeszerződés kérdésének éles fölvetésével semmit sem értek el. De akik így gondolkodnak, azok nem látják vagy egyáltalán nem értik a végbement változásokat. Ha elgondolkodnak, és elemzik az ezekben az években bekövetkezett események alakulását, akkor el kell ismerniük, hogy a kérdés fölvetése óta sok víz folyt le, & komoly változások történtek, A Német Demokratikus Köztársaság helyzete megszilárdult. Az önök köztársaságának hosszú ideig nera volt meg minden lehetősége ahhoz, hogy hatásosan védelmezze szuverenitását A nyugat-berlini határ nyílt kapu volt, amelyet az aknamunkát végző erők akadálytalanul és büntetlenül használhattak fel nemcsak arra, hogy a szó szoros értelmében kiszívják önökből az életerőt, és a köztársaság dolgozóit évenként, több milliárd márkától fősz. szák meg, hanem arra is, hogy aláássák magának a szocializmusnak a pilléréit % 1961. augusztus 13-án véget árt ez a lehetetlen helyset 1961. augusztus 13-a történelmi jelentőségű nap a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésében. Önök ellenőrzésük alá helyezték a nyugat-berlini határt Ez fontos lépést jelentett a Nemei Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megszilárdításában- Az NDK határainak igazi , gazdája és őre lett. és lehetővé vált, hogy megbízhatóan védelmezze állampolgárainak szocialista vív. mányait és békés munkáját a kívülről irányuló merényletekkel szemben. Hruscsov elvtárs ezután arról szólt, hogy a német béke- szerződés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. Sem most, sem azelőtt sohasem kértük, hogy a javunkra vizsgálják felül az Európában meglevő határaltat, sohasem kívántunk semmi más előnyhöz jutni. A Szovjetunió olyan szerződés aláírását javasolja, mely pontot tesz a második világ- háború után, rögzíti a hitleri»- ta Németország szétzúzása, után végbement változásokat Rendkívül nagy jelentőségű az olyan rendezés, amely véget vetne a revamsisták igényeinek, és jogi alapul szolgál Európa háború utáni békéjéhez, Ez a rendezés egyformán érdeke mind a Szovjetuniónak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a (Folytatás a 2. oldalonJi J 0202020223484802235323535353232323000048000153480001000202230001020102
