Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

SOMOGYI NÉPLAP Tíz nappal az árleszállítás után SÉTA A KAPOSVÁRI ÜZLETEKBEN kreppnylon Szerda, 1963. január Ä — Három pár harisnyát kérek... — Milyen méretűt paran­csol? — Nyolc és feleset... Az eladó térül-fordul, és máris a vásárló táskájába ke­rül a harisnya. — Így megy ez, kérem, ja­nuár másodika óta. Akad olyan vevő, aki egyszerre három-négy párat is elvisz... > Százszázalékos növekedés Amikor napvilágot látott az árleszállításról szóló rendelet, nagyon sokan úgy értelmezték, hogy valamiféle kiárusítás kez­dődik. Megrohanták a bolto­kat, és csak nehezen sikerült meggyőzni őket, hogy ez az ár marad, nem kell sietni a vá­sárlással. Még így is igen so­kan keresik föl az üzleteket, és vásárolják a leszállított árú habselyem fehérneműt vagy nylonharisnyát. A nagyáruház fehémeműosz- tályának forgalma kétszerese a megszokottnak: százezer fo­rinttal több árut adtak el tíz nap alatt, mint egyébként. Jellemző a keresletre, hogy a kis számú áruk rövid idő alatt mirjd elfogytak, s most újabb szállításra van szükség, hogy az igényeket kielégíthessék. Ér­dekes viszont, hogy a leszállí­tott árú férfifehérneműt nem­igen keresik. Nyolcvanezer forinttal emel­kedett meg a 133-as Kötött- és Divatárubolt fehérneműosztá­lyának forgalma január máso­dika óta. A fehérnemű-forga­lom 90 százalékát a habselyem holmi teszi. Nagyon érdekes, hogy míg karácsonyig szinte aiig-alig vásárolták ezeket a cikkeket, és inkább a meleg, té­li fehérnemű fogyott, most pontosan fordított a helyzet. A íehémeműosztályon nemegy­szer nyolcan-tízen is tolongtak, a kötöttárunál csupán elvétve akadt vásárló. Naponta 220— 250 habselyem fehérnemű ta­lál gazdára. Naponta két centrifuga Noha a mosógép árát nem szállították le, mégis naponta 10—15 darabot vásárolnak be­lőle. Nagy a kereslet, alig győ­zi az ipar kielégíteni az igé­nyeket Sokan mindjárt centri­fugát is vesznek a mosógép mellé. Érthető módon megnö­vekedett az érdeklődés iránta. • A centrifugának ugyanis 400 forinttal csökkent az ára, s most 950 forintért kapható. Azelőtt kéthetenként adtak el belőle egy-két darabot, most tíz nap alatt' 25 fogyott el. Jóval kisebb az érdeklődés a padlókefélő iránt, ez érthető is, hiszen nem közszükségleti Zenei kistükör A zenei műveltség kézikönyve. Második bővített kiadás. Szerkesz­tette Csikvári Antal. .A zenebará­tok körében nagy sikert aratott könyv új, bővített kiadása a zenei lexikonok, zeneelmélet, zenetörté­netkönyvek, operakalauzok dió­héjban foglalt anyaga. cikk, és még a leszállított ára is 1050 forint. Lemezjátszóból alig visznek többet, mint az­előtt, csupán hat darab fogyott el másodika óta, sassziból pe­dig nyolc. Ez körülbelül azonos a régi forgalommal. Mennyit iakarítnrk meg? Sokat. Különösen a jiök örülnek a nylonharisnya ára mérséklésének, mert hároim pár helyett most négyet vásá­rolhatnak ugyanabból az ösz- szegből. Számításaink szerint mintegy 30 százalékos megtakarítást je­lent összességében az év eleji árrendezés. Ha hozzászámítjuk azt is, hogy előreláthatólag február végén megkezdődik a szezon végi kiárusítás — újabb jelentős árcsökkentéssel —, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az év is jól kezdődik... Polesz György A* élet neivB játék... Rendőrségi hír: -December 19-én anyósa kaposvári laká­sán öngyilkosságot kísérelt meg — arzénoldatot Ivott — Varga Józsefné fonyódi lakos. Az idejében nyújtott orvosi segítség a veszélyt elhárítot­ta.-« — Miért tette? — Elkeseredésből... _ ? — Kértem vállalatomtól fi­zetési előleget, hogy három gyermekemnek karácsonyra ru­hát vehessek. Nem kaptam. Nem engedélyezték a fizetés nélküli szabadságot sem, hogy beteg kislányomat ápolhassam, orvoshoz vihessem. — És ha elkésik az orvosi beavatkozás? Mi lett volna ak­kor a három gyermekkel? Erre nem gondolt! * * * Nehéz körülmények között élnek Vargáék. Legkisebbek gyermekük négy-, a legidősebb nyolcéves. A családfő segéd­munkás a nagybereki tőzeg­üzemnél, de gyakran beteg, ke­veset keres, 1000—1300 forin­tot havonta. Vargáné a szik- vízüzem fonyódi telepén taka, rítónő havi 950 forintért. Ál­landó pénzzavarban vannak. marói .holnapra élnek. Az asz- szony fűnek-fának tartozik ki- sebb-nagyobb összegekkel. Hoz­nánk írt egyik levelében is pénzt kért kölcsön. Ha viszont van pénze, nem a legszüksége­sebbre költi. A járási nőtanács már többször adott ruhát a gyerekeknek. Négyéves kislányuk egy-két évvel ezelőtt agyvérzés követ­keztében egyik karjára meg­bénult. A múlt év decemberé, ben a kaposvári rendelőinté­zetbe kellett behozni kezelés­re. Vargáné ezt nem közölte a fonyódi telep vezetőjével, ha. nem egy fiával küldött levél­ben, majd egy Kaposváron fel­adott táviratban kért fizetés nélküli szabadságot. December­ben a vállalat központjának írt levélben fizetési előlegei­kért ezzel: »Ha nem adnak, ön­gyilkos leszek, kiirtom gyer­mekeimet is.« Miért volt erre a fenyegetésre szükség? ... Vargáék nem eléggé megfon­toltak. A családfő önkényesen elhagyta munkahelyét, és szin­tén levélben kért szabadságot. Erre fegyelmileg felmondtak OOOOOOOOOOOOCKXXXXXOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX) •XXXXDOOOOOOOOOOC INDIÁNLÁZADÁS PERUBAN MÉG MINDIG KÍSÉRTENEK a múlt nagy indiánlázadásainak emlékei. A földesurak lelki szemei előtt fölrémlenek a hegvekből lezúduló partizánosztagok és a teherhordó lámák, amelyek a szinte járhatatlan hegygerin­ceken szállították a fölszere­lést a harcosoknak. Nem ok nélkül félnek. A közelmúltban fojtották el a legutóbbi parasztlázadást Cus­co tartományban. A parasztok kijelentették, hogy csak saját földjüket művelik meg, a nagybirtokosokét nem. A je­lentések halottakról számol­nak be. A múlt év márciusá­ban Cerro de Pasco közelé­ben a nemzetőrség parittyával fölszerelt mezőgazdasági mun­kásokkal tűzött össze: a pa­rasztok parlagon hagyott bir­tokokat foglaltak el, s a ka­tonaság elűzte őket. »Szélső­séges agitátorok lázadásra buj- togatmak« — jelentette a nem­zetőrség parancsnoka. »Parti- zán osztagok tevékenykednek Convention dombvidékén« — adták hírül a távirati irodák. FEL-FELCSAP A LÄNG Peruban, ebben a dél-ameri­kai országban, amely az el­lentmondásairól és szegénysé­géről nevezetes földrészen is különleges helyet foglal eL Míg a legtöbb dél-amerikai or­szágban régóta kipuszitították az őslakó indiánok többségét, itt minden száz lakóból 90 indián vagy félvér. S így Pe­ruban a szegény—gazdag el­lentéthez még a kreol—indián ellentét is hozzájárul. Kreo­loknak nevezik az egykori spanyol hódítók leszármazot- tait, ők a föld birtokosai (a külföldi érdekeltségekkel kar­öltve), az őslakók pedig mű­velik a földet. Hatmillió in­dián paraszt kezében a föld­nek mindössze századrésze van. A régmúlt kétfajta marad- wolframmal és vanadiummal vámjyát találhatjuk meg ebben az országban. AZ EGYIK A PARASZ­TOKKAL KAPCSOLATOS olyannyira, hogy ha a legtöbb indián maga köré néz, el sem hiszi, hogy a spanyol hó­dítás óta már négyszáz év múlt el, és a XX. század má­sodik felében járunk. Perut a paraszti élet szempontjából három részre osztják. A part­vidék viszonylag a legfejlet­tebb, itt találhatók a cukor­nád- és a gyapotültetvények, de míg a cukorföldeken már szabályos bérmunka folyik, a gyapotot féljobbágy módon művelik. A parasztok á bérle­ti díjat áruban kötelesek be­adni meghatározott alacsony áron, ám az így kapott pén­zért is csak a földesurak ál­tal fenntartott boltokban tud­nak vásárolni. A hegyvidék magas, ritka levegőjét jobbára csak az indiánok bírják elvi­selni. Itt a bérlők a termés felét beszolgáltatják, s nem egy helyen még dívik a heti 4—5 napos robot, és minden család havonta egyszer egy férfi és egy női munkaerőt szolgáltat az uraságnak — in- gvetn. S végül a harm-dik táj­féleség az Amazonas forrásvi­dékének erdős területe, ahol a félrabszolgaság rendszere őrzi a múltat. A bérlők a ter­mésnek csak töredékét kapják meg, eladósodmak, s ez az adósságuk apáról fiúra száll. A nagybirtokosok külön rendőrséget tartanak fenn, hogy megakadályozzák az adós szolgák, jobban mondva az adós rabszolgák szökését az őserdőben élő nomád életet folytató indián törzsekhez. A MÁSIK HAGYOMÁNYT a bányászatban találhatjuk. Azt az ezüstöt, amelyért Pi- zarro spanyoljai hajdanában átvergődtek a hegyeken, és leigázták az országot, ma is bányásszák. Más színesfémek­kel, rézzel, ólommal, cinkkel, együtt. Két évszázadon át al­kalmazták a bányatulajdono­sok a mita-rendszert, amely­nek alapján minden hetedik felnőtt indián köteles volt évi három hónapot a bányában dolgozni. Azóta az idők mo­dernebbek lettek, az észak­amerikai érdekeltségek elte­kintenek a jobbágyrendszer­től, de a bányászok élete ma is keserves, munkakörülmé­nyeik rosszak, életszínvonaluk rendkívül alacsony. S ezért — a bányavidékeken is fel-fel- lobban a láng. A lázadás ha­tárát súroló sztrájkok törnek ki. Az említett Cerro de Pas- cóban nemrég a munkások né­hány órára elfoglalták az üze­met bérköveteléseik alátá­masztására. PERUBAN KATONAI JUN­TA van hatalmon. A tisztek a múlt év nyarán ragadták magukhoz a kormánykereket, közvetlenül a választások után. A nyári elnökválasztá­sokon ugyanis a három esé­lyes párt közül egyik se kap­ta meg a szükséges többséget, de mire a parlament dönthe­tett volna, a hadsereg letar­tóztatta az elnököt. A junta ez év júniusára demokrati­kus választásokat ígért, s eb­ben különbözik az előző ka­tonai diktatúráktól. Peruban azonban egy választási ígé­ret már nem elégíti ki az em­bereket. Annál kevésbé, mert a lakosság nagyobbik — anal­fabéta — fele nem szavazhat, s a választásokat követő po­litikát erősen befolyásolhatja a földbirtokosok, az észak­amerikai érdekeltségek, vala­mint a jobboldal és a közép­pártok egyezkedése. A perui munkás és paraszt neki. — Megijedtem, amikor meghallottam, hogy a felesé­gem öngyilkos akar lenni, s nem érteim rá, hogy ezt közöl­jem fölötteseimmel — mondta Varga József, amikor náluk jártam. Érthető, ha ilyen hír halla­tára mielőbb feleségénél, csa­ládjánál akart lenni. Az azon­ban már nem, hogy december 21-től — ekkor dolgozott utol­jára — január 7-ig nem ment el munkahelyére megmagya­rázni hirtelen távozásának okát, rendezni munkaviszo­nyát. Jogos volt a tőzegüzem vezetőinek eljárása. Azonban a három gyerek sorsa, a család amúgy is nehéz helyzete arra kell késztesse őket, hogy vál­toztassák meg döntésüket! Var­ga Józseffel meg kell értetni: akkor szereti igazán családját, ha becsi»etesen helytáll mun­kájában. •* * * Beszélgettem Szentpály Im­rével, a szákvízüzem fonyódi telepének volt vezetőjével is. Az derült ki szavaiból, hogy Vargánét nem becsüli semmire sem. — Ijesztegetni akart — mon­dotta, amikor közöltem vele a Vargáné által fölötteseihez írt; levél tartalmát. S amikor em. j lítettem neki, hogy az öngyil- j kossági kísérlet megtörtént, ak-; kor is nagyfokú embertelen-1 ségről tett bizonyságot. Ezt' mondta: »Bár meghalt volna.« Az sem volt helyes Szent- j pály Imrétől, hogy a Kapos-1 váron tartózkodó Vargánénak ; ezeket írta: »Orvosi javaslatra ; egyheti fizetés nélküli szabad- j ságot engedélyezlek. De azt is ! igazolatlan mulasztásnak te-1 kintem, mert az orvos papírját ] nem mutatta be. Három na-; pon belül jelentkezzék munka, j helyén, különben fegyelmileg I elbocsátom.« A Munka Törvénykönyve le-; hetőséget ad arra, hogy az | anya beteg gyermekének ápo­lása céljából fizetés nélküli j szabadságot kapjon. Miért nem 1 írta meg neki, hogy menjen el ! a yvállalat kaposvári központ- \ jába, és intézze el a fizetés j nélküli szabadságot? (Ezt most I már rendezték, január 15-ig a I szabadságot megkapta.) Fonyó-; dón tartózkodott Igali György,j a vállalat igazgatója is, amikor ■ ott jártunk. Elmondotta ne.! künk, hogy Vargáné 400 forint előleget kapott. A pénzt az ; asszony még karácsony előtt kérte, de január 8-ig nem ér­tesítették a döntésről. Gyor­sabban kell ilyen ügyekben in­tézkedni! e * * Varga Józsefnek és feleségé­nek sok emberi hibája van. De gyermekeikkel együtt itt élnek velünk a szocialista társada­lomban. Nem szabad lemondó, j ni róluk. Nekik több segítség. indiántömegek elkeseredettsé- re, támogatásra van szükségük, gét és a rendkívüli feszültsé­get mutatja, hogy a katonai junta kénytelen volt ostrom- állapotot hirdetni az egész országban. Tatár Imre mint másoknak. A mi társa dalmunkban éppen az a nagy. szerű, hogy nem hagyja el- veszni, hanem felkarolja a gyengét, az elesettet! Szalai László Elektronikus orr Andrew Drawnix amerikai tu­dós olyan »elektronikus orr« elkészítésén dolgozik, amely­nek segítségével megállapítha­tók az emberi betegségek, ki­nyomozhatok a bűntettek elkö­vetői, és meghatározható a le­vegőben jelenlevő ártalmas gá­zok bármilyen csekély mennyi­sége. Már bebizonyították, hogy egyes betegségekre különleges szagok jellemzők. Ez valószí­nűleg azzal áll összefüggésben, hogy az emberi testijén meg­bomlik a vegyi egyensúly. Dr. Drawnix készülékével abszolút pontosan földeríteni, megkülön­böztetni és azonosítani lehet a szagokat. A készülék persze* egyáltalán nem ismeri az ér­zékszervek »elfáradásának« je­lenségét. A mesterséges orr lehetővé teszi az igazságügyi szervek ré­szére. hogv az ujjlenyomatok­hoz hasonlóan osztályozzák az emberi szagokat. Drawnix professzor hangsú­lyozza, hogy készüléke széles­körűen alkalmazható lesz a technikában. A feltaláló szerint két-három éven belül olyan érzék my, könnyű súlyú »elektronikus orr«-ot lehet majd készíteni, amely felhasználható az iparx. különböző ágaiban. „Mint a barlanglakok.. Az egyesült államokbeli Wyomingben egy szállodatu­lajdonos pihenésre vágyó vendégek számára »vadem­ber« nyaralást nyújt barlan­gokban. Az ős; állapotokra vágyó, elkényeztetett ame­rikaiak állatbőrökbe burko­lózva sötét barlangban pi­henhetik ki a kényelem meg­próbáltatásait. A koszt is en­nek megfelelő: nyárson sült vad, nyers főzelék, gyü­mölcs, kovásztalan lepény. Forrásvízzel mosdanák, és csillapítják szomjukat. A szállodatulajdonos bar­langjai zsúfoltak. $ * * <i „nők napja“ egy mac dón ía ucskában Kelet-Macedóniában van egy falucska, ahol minden évben január 8-án megtart­ják a »nők napját«. Ezen a napon kitör a »házi forrada­lom«: a férfiak otthon ma­radnak, főznek, és ellátják a gyerekeket, az asszonyok pedig összegyűlnek a kocs­mában, borozgatnak, és meg­vitatják a politikai esemé­nyeket. Ha ezen a napon egyetlen férfi ki meri tenni a lábát a házból, rárohannák a nők, és néhány dézsa jeges vizet öntenek a nyakába. * * * A bíró: — Mi már valahol találkoztunk... A vádlott: — Igen, uram. Énekórákat adtam a lányá­nak. A bíró: — Huszonöt évi kényszermunka! ® A RAJNAI VÁM KASTÉLY vaiFüíYm ívna v tndoményos- fantasztikus regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents