Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Pétitek, L9GS. #» Fidel Castro: Az imperializmus elleni legjobb fegyver a szocialista tábor szolidaritása Forradalmának évfordulóját ünnepli a kubai nép A kubai forradalom 4. év­fordulója alkalmából Hayan- nában tartott nagyszabású ün­nepség ismét bebizonyította Kuba forradalmi népének megbonthatatlan egységét. Ez alkalomból Fidel Castro mi­niszterelnök nagy beszédet mondott. A többi között rá­mutatott, hogy az ország erős, modern fegyveres erővel ren­delkezik, készen arra, hogy megvédje függetlenségét min­denfajta olyan invázióval szeähfcen, amilyen 1961 áprili­sában történt. Castro hangsú­lyozta, hogy az imperializmus eUeni legjobb fegyver a szo­cialista tábor szolidaritása. Fidel Castro utalt az ellen- forradalmárok szabadon bo­csátásira. A miniszterelnök gúnyolódott Kennedy elnök Miamiban tett . kijelentésén, mély szerint az elleniorradal- márok által állítólag meg­mentett és az amerikai elnök­nek átadott zászló okvetlenül visszakerül majd a »szabad Havannába«. A zászlóhistória közönséges hazugság — mon-’ dotta. — Mindenki tudja, hogy az intervenciósok még a fehérneműjüket is a harcme- zőn hagyták, és az egész in­tervencióé brigád fogságba esett. hogy azok törvényesek, logi­kusaik, és megfelelnek a ku­bai népet megillető jogoknak. Castro kijelentette, hogy a kubai területen levő guanta- namói támaszpont veszélyez­teti az ország biztonságát. E támaszpont területe Kubáé, és Kuba teljes joggal követeli vissza ezt a területet. , Álláspontunk — folytatta Castro — nem ellenkezik a kérdésék békés megoldásának politikájával. Castro felhívta az imperialistákat, hogy szün­tessék meg agresszív politiká­jukat Kubával szemben, és ak­kor béke lesz a karibi meden­cében. Beszéde további részdbeai Castro a szocialista egység megőrzésének szükségszerűsé­gét hangsúlyozta. Külön ki­emelte Kuba szolidaritását a latin-amerikai forradalmakkal. A miniszterelnök befejezé­sül rámutatott, hogy 1963-ban, amelyet hivatalosan az át­szervezés évének neveznek, tö­kéletesítik a gazdasági intéz­ményeik és a közigazgatás for­radalmi átszervezését, úgy­hogy az méltó legyen egy szabad néphez. A Neues Deutschland cikke a két német állam kompromisszumáról Bérűm (MTI) A Neues Deutschland csü­törtöki számának csatanem tel­jes harmadak oldalát betölti dr. Günther Kertzschemek »Kompromisszum Németor­szágban« című cikke. A szerző először Acheson volt amerikai külügyminiszter­nek: a westpointi katonai aka­démián nemrég tartott besze­dőt ismerteti. Acheson. ugyanis kijelentette: *A német kérdést úgy kell megoldani, hogy az Atlanti Közösségbe bevont Né­metországot az egyesített Eu­rópa tagjává kell tenni.« Ache­son ugyanebben a beszédben az NDK állami határvonalát Hogyan egyeztethető sze Kermedynek a »sza­bad Havannáról« elhang­zott kijelentése azzal az ígéretével, hogy nem tá­madja meg Kubát? «— tett* föl a kérdést Castro. A íkulbai kormány öt pont­ból álló követeléséről szólva a rmniszteneinöfe kijelentette, U Thant elutasítja Csőmbe feltételeit Etísabethville (MTI). U Thant, az ENSZ főtitkára szerdai nyilatkozatában eluta­sította Csambénak, a katangai szakadárok vezetőjének »felté­teleit«. Hangsúlyozta: kizárt dolog, hogy Csombévai tovább folytassák a tárgyalásokat a katangai helyzet rendezéséről, mert »túlságosan késő« van az ilyenfajta tárgyalásokra. Késő v«i ahhoz is — közli U 'Riant —, hogy tűzszünet! tárgyalásokba bocsátkozzanak a katangai csendörséggel, mert az egyezmények feltételeit ka­tangai részről úgysem tartják be. — Már csak olyan tárgyalá­sokra van szükség, amelyek a Kongó újraegyesítéséről szóló tervezet egyes gyakorlati rész­leteivel kapcsolatosak. Befejezésükhöz közelednek a Kubáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások New York (MTI). Mint a Reuter-iroda az ENSZ New Yonk-i székhelyé­ről jelenti, Kuznyecov szovjet küMgyminiszter-heiyettes és McCloy, Kennedy elnök kü- lönmegbízottja szerdán a késő esti órákban újabb megbeszé­lést tartott a kubai kérdésről. Egy amerikai diplomata ké­sőbb közölte, hogy »a meg­egyezés mér nagyon közéi van«. Kuznyecov még szerdán je­lentést tett V Thant ENSZ- főtitkámak a tárgyalások ha­ladásáról. fettuiidUt, A világviszonylatban is elismert minőségű hazai bi­tumennek évek óta mind na­gyobb felhasználási területe van. A múlt nyáron azonban panaszok merültek fel, hogy a bitument a felhasz­nálóik csak késedelmesen tudták beszerezni, nem ak­kor, amikor a különböző munkák végzésénél a legna­gyobb szükség volt rá. Érdeklődésünkre az ÁFOR Vállalat központjában úgy tájékoztattak, hogy ezeknek a nehézségeknek elsősorban szállítástechnikái okai vol­tak. Ismeretes, hogy a kü­lönböző lágyuláspontú bitu­menek a melegebb időszak­ban nehezebben kezelhetők és szállíthatók. Minthogy a bitumenek gyártása egész évben egyenletesen történik, a felmerülő nagy : gényeket nem lehet néhány hétre ösz- szeszorítva zavartalanul ki­elégítem. Éppen ezért ajánlatos és előnyös, hogy a lakosság és az érdekelt városi, községi szervek, termelőszövetkeze­tek, tehát a felhasználók összessége már a téli hóna­pokban szerezze be a gön- gyöleges bitument. Ennek érdekében . az ÁFOR kiren­deltségeket kellő mennyisé­gű áruval látták el, de ugyanakkor a bitument for­galomba hozó kereskedelem (TÜZÉF. FAÉRT, földmű­vesszövetkezetek stb.) is ké­szüljön fel kellő mennyiségű áru átvételével a náluk már a téli hónapokban jelentke ző felhasználók zavartalan kielégítésére. A téli hónapokban a szál­lítás rövid időn belül biz­tosítható. Hidegebb időben a bitumen könnyebben szál­lítható a felhasználási hely­re is. A göngyölegekben tör­ténő tárolás különösebb gon­dot nem okoz, s a minőség­ben semmiféle romlás nem következik be a felhaszná­lás idejéig. A családi házak és egyéb épületek szigeteléséhez, a belső padozatokhoz, járdák, gazdasági épületeket össze­kötő utak, bekötő utak stb. készítéséhez szükséges kü­lönböző lágyuláspontú bitu­menek a továbbiakig kor­látlan mennyiségben kapha­tók az Ásványolajforgalmi Vállalat nagyobb kirendelt­ségem és a TÜZÉP-telepe- ken. Reméljük, a téli beszerzé­si lehetőség kihasználásával megszűnnek a bitumenellá­tásban előfordult átmeneti zavarok is. lm s 'á-üiié:::­U Thant hangoztatta, hogy nincs szándékában ismét ösz- szehozni tárgyalások céljából Adoula kongói miniszterelnö­köt a tartományi diktátorral. Visszautasította U Thant Csambénak azt a feltételét is, hogy az angol, a francia és a belga konzul kísérje vissza Elisabet.hville-be, viszont meg­erősítette azt a korábbi ígére­tét, hogy az ENSZ szavatolja Csőmbe személyi biztonságát, ha a tartományi székhelyre visszatér. Maga Csőmbe egyébként eli- sabethvilie-i jelentések szerint még mindig a dél-katangai Ja- dotvibe bányavárosban tar­tózkodik, s onnan üzenetet jut­tatott ki. Ebben azt hangoz­tatja, hogy »hűségesen elisme­ri« TJ Thant ENSZ-főtiíkámak a Kongó újraegyesítés jre vo­natkozó tervét. Itt említjük meg, hogy az ENSZ indiai csapatai, amelyek szerdán léptéit át a Lufira-fo- lyót, később állítólag elérték Jadotville külvárosait isi. A késedelemnek az volt az oka, hogy a fegyver- és lőszierután- pótlást csak igen nehezen tud­ták átszállítaná a folyón, mely­nek hídjait Csőmbe csendőrsé- ge felrobbantotta. A várost egyelőre a csendőrség tartja ellenőrzés alatt. Jadotville-ben az Union Miniere belga válla­lat tisztviselői is kijelentették, hogy ha »szükséges«, felrob­bantják a vállalat jadotville-i telepének valamennyi fontos létesítményét. Az ENSZ-erők időközben megpróbálják biztosítani sza­botázs cselekmények ellen a vá­rostól északkeletre fekvő erő­művet. Jadotville volt egyébként a katangai csendőrség külföldi zsoldosainak legfontosabb köz­pontja, régebben itt képezték ki a katangai csapatokat. Mint az AP hivatalos körök­re hivatkozva jelenti, az Egye­sült Államok még ezen a hé­ten megkezdi teherautók, pán­célos csapatszállító kocsik és aknaszedő fölszerelések szállí­tását a kongói ENSZ-haderők részére. Az Egyesült Államok ezenkívül még három nagymé­retű csapatszállító és egy üzem­anyagszállító gépet is küld az ENSZ-nek. egyszerűen, csak »Helmstedt- vonalnak« nevezte (Helmstedt kis városka az NDK és Nyu- gat-Németország határa men­tén — Szerit.), s elutasította ennek elfogadását. A Neues Deutschland csikké­nek szerzője megállapítja, hogy az amerikai ultrák szószólójá­nak állásfoglalása teljesen megfelel a bon™ ultrák néze­teinek. Adenauer például 1961. július 3-áa tartott beszédében csaknem szóról szóra ugyanazt jelentette ki egész Németor­szágnak az európai integráció­ban és a NATO-ban. történő részvételért, rrarrt Acheson. Az erő politikája, az ellenfor­radalom exportja azonban 1961. augusztus 13-án a berlini antifasiszta védelmi fal létesí­tésével végleg vereséget szen­vedett Németországban — ál­lapítja meg Kertzscher, majd így folytatja: »Amint a januári napokban már érezni lehet a közelgő , ta­vaszt a levegőben, ugyanúgy már érezni lehet Németország­ban is a békés együttműködés levegőjét, bár Bonnból még sarkvidéki hideg szelek fúj­nak.« Walter Ulbricht cottbusá beszéde a két német állam kompromisszumának szüksé­gességéről például Nyugat-Né- metarszágban is nagy hatást gyakor olt az emberékre. A németországi komprcmisz- szum legelfogadhatóbb formája mindkét fél szamára a két né­met állam konföderációja, amelyhez Nyugat-Béri in is csatlakozhatnék úgy, ahogyan ezt a Német Szocialista Egy“ ségpárt programtervezete ki­fejti. Ez a kompromisszum a jelenlegi erőviszonyokon ala­pulna. Most ugyanis az a helye­zet, hogy az imperializmus már soha többé nem terjeszt­heti ki uralmát egész Német­országra, viszont a nyugatné­met munkásosztály még nincs abban a helyzetben, hogy Nyu- gat-Németorszá^ban demokra­tikus és szocialista fordulatot tudjon kikényszeríteni, a. kompromisszum éppen ezért elengedhetetlen. A bonni ultrák kézzel-lábbal kapálóznak e kompromisszum ellen — folytatja a cikkíró —, jóllehet máris kénytelenek jó néhány kompromisszumot el­tűrni. A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország például kereskedik egy­mással, és ennek módjáról megállapodást is kötöttek. To­vábbá a Hal Isrtein -doktrína el­lenére az NDK állami szervei ellenőrzik az NDK-ba és az NDK-n át Nyugat-Berlinbe utazó nyugatnémet polgárok úti okmányait. Ezek is komp­romisszumok — állapítja meg Kertzscher —, nem kell tehát abszolút nullpontnól elindulni. A nyugatnémet ultráknak vi­szont ei kell tűnniük ahhoz, hogy szabad legyen az út a két német állam békés együtt­élése előtt. »Mi az NDK-ban komolyan felkészülünk a bé­kés versenyre, s e versenyben, amint azzal programunk is számol, minden erőnket a szo­cializmus építésére fordítjuk« — fejeződik be a cikk. A Hrn§c$oniiyilatkozat nemzetközi visszhangja Moszkva (TASZSZ). »Nyugat és Kelet békés együttműködésének reális le­hetősége, e program lenini böl­csessége és logikussága« — ez a titka annak a nemzetközi visszhangnak, amelyet a Daily Expressnek adott Hruscsov- nyilatkozat keltett — állapítja meg a Pravda tegnapi szer­kesztőségi cikkében. — A szocialista országokban, ahol a társadalom a boldo­gabb jövő felé halad — foly­tatódik a cikk —, a szovjet kormányfő válaszait az 1963-as év békés munkájának prog­ramjaként fogadták. A világ hírügynökségiéi, a lapok, a rá­dió és a televízió az újévi ün» népi hangulatban méltatta a szovjet kormányfő gyakorlati javaslatait, és hangsúlyozta: Hruscsov meg van győződve arról, hogy az új esztendő az emberiség békés fejlődésének éve lesz. A Daily Express sze­rint Angliában »figyelemmel és jó szándékkal« fogadták Hruscsov nyilatkozatát, »A karibi válság napjaiban — folytatja a Pravda —, a kö­zelgő vihar villámaiban meg­mutatkoztak a nemzetközi Decemberben több mint ezerháromszáz nyugatnémet állampolgár települt át az NDK-ba Berlin (MTI). December 23 és január 1 között naponta négy-hatezer nyugatnémet állampolgár ér­kezett az NDK fővárosába. December folyamán csupán a haliéi kerületben 8600, az er­furti kerületben pedig 7100 tartózkodási engedélyt állított ki nyugatnémet polgárok szá­mára a népi rendőrség Nyugatnémet adatok sze­rint 1962-ben 4 100 000 ember utazott a helmstedti ellenőr­zési ponton keresztül Nyugat- Németországból Nyugat-Ber­linibe, illetve vissza. Számos nyugatnémet polgár azonban nemcsak látogatóba jött, illetve nemcsak átutazott az NDK területén, hanem át is települt az NDK-ba. 1968 decemberében például az NDK hatóságai 1303 volt nyugatné­met állampolgár számára ad» tak letelepedési engedélyt. FREILICHMANN: Angol nők béketüntetése helyzet árnyoldalai és a Föld ama pontjai, ahol az új hábo­rú szikrája lappang.« Nem véletlen, hogy a Szov­jetunió újabb állásfoglalása az általános és teljes leszerelés mellett, a vég nélküli haloga­tás politikájának leleplezése meleg visszhangra talált kül­földön. »A leszerelés pajzsa- V val védjük meg a békét az őrü- i let erőitől« — tűzi ki Hrus- ♦ csov a legfontosabb és legha- ♦ laszfhatatianabb feladatot. ♦ Január 1-án kora reggel Nyu- í gat-Berlinben ismét lövésék | dörrentek — említi meg aj Pravda. A Bonn által bujto- - gatott provokátorok ki akar­ják ölni a népekből a hitet, hogy itt, két világ találkozó­pontján is meg lehet szálárdí-j tani a normális békés heiyze- ‘ tét. De elszámitották magukat. Ez a nyugat-berlini »hétköz­nap« ismét bebizonyította Hruscsov figyelmeztetésének ♦ _ Hagyjuk ^ A dolgot időszerűségét: nem szabad ha- | végvég]eg eldöntöttem. No, lá­togatni a német kérdés békés Jdocska m a fejjel! _ Föl­rendezését és a nyugat-berlini Jemelte Ligyija áUát> * gyen. helyzet normalizálását - feje- j géden M tekintetk A zá be szerkesztőségi cikkét a i ^ elmosolyodott. - No, így !ap. (MTI) : már más! Tárgyalások Pekingben Peking (Űj Kína). Csőit En-laj, a Kínai Nép- Köztársaság Államtanácsának elnöke és Csen Ji, az Államta­nács elnökhelyettese csütörtö­kön megbeszélést tartott Su- bandrio külügyminiszterrel, az Indonéz Köztársaság első mi- ndszterénék helyettesévé!. A tárgyalások barátságos légkör­ben folytak. (MTI) a Polip csapjai — Rendben zem! (10) van! Beleegye­London (MTI). A Londonban dühöngő hó­viharral dacolva hatvantagú nőküldöttség vonult tüntető menetben a miniszterelnöki hivatalhoz, s ott Macmillan- hez címzett, mintegy három­ezer londoni családanya által aláírt levelet adott át. A le­vél 'hangoztatja: — Mi, anyák súlyosan ag­gódunk az atomfegyver-kísér­letek következményed miatt, amelyek az emberi életet és egészséget fenyegetik. Itt a legfőbb ideje az eltiltó egyez­mény megkötésének. Már régóta meg kellett volna íen­Hát ha olyan nagyon ♦ akarja, Oleg, akkor elmegyek, ♦ de csak egy feltétellel. . . ni a leszereléshez vezető első| _ Már eleve elfogadok min­lépéseket A tüntető menetben nult küldöttség tagjai végül | olajágakból font koszorút he-| — Halljuk a feltételeit! felvo-:den feItételt! — Nem tréfálok! kö-J, lyeztek él a hősa halottak em-{ — Egyedül magával, Oleg iókművén. A koszorún a ___ . , vetkező felirat olvasható: ♦ ® »A múlt háború halottal: — Hát Mvel? — csodálko­emlékének hódolva ígérjük,* zott a fiú. hogy 1963-ban újult erővel és* — Hívjon meg még valakit elszántsággal harcolunk a bé-{ az ismerős lányok közül; kéért.« i mondjuk, az egyetemről. Bár­Az amerikai béke- és lesze-J kit! Különben nem megyek, relési nőmozgalmak távirati-: — Eléggé furcsa feltétel! lag biztosították támogatásuk-; — Olezska... — kérlelte a sói londoni társaikat .♦lány igéző moMüyak Nyolcadik fejezet A kellemes vendégkoszorú élénk és vidám hangulatot ho­zott ezen az estén Kosallovék házába. Sok vendég volt. Noha egye­sek először látogattak el hoz­zájuk, valamennyien otthcnó- san, fesztelenül érezték magu­kat. Csak Ligyija volt felszeg, keveset beszélt, álig evett va­lamit. Ok g mindenképp«! szerette volna felvidítani, de sehogy sem sikerült. — Semmit sem eszik! — pa­naszkodott Oleg Majának, egy huszonnégy éves forma lány­nak, aki Sztyepankovszkij mel­lett ült. — A mama, úgy lát­szik, nem főzött eleg ízletes«*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents