Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
ytlág PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARÁ: 50 FILLÉR SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 5. SZÓM XEBD, 1963. JANUÁR 8 Mai számunk tartalmáboh A csökölyiek ezermester« (3. o.) Az aranyóra! (5. o.) Nem tűr halasztást! (6. o.) a felvásárlást végző dolgozók muokakörölményeiröl tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága (Átudósítónktól.) A KPVDSZ megyei bizottságéi Koletár János jelentése alapján megtárgyalta a földművesszövetkezeti felvásárlás helyzetét, a dolgozók munka- körüirnényeit. A jelentés megállapította, hogy megyénk földművesszö- vetkezetei túlteljesítették a felvásárlási előirányzatot. A földművesszövetkezeti mozgalom 886 dolgozója végzi megyénkben a felvásárlási munkát. Közülük 62(5 a MÉK, Ú60 pedig a földművesszövetkeze- tek alkalmazottja. A dolgozók a MÉK-nél átlagosan 1292 forintot keresnek havonta, a földművesszövetke- zeteknél azonban csak 888 forint az átlagbér. A földművesszövetkezeti felvásárlók közül sokan a termelőszövetkezetekben is dolgoznak. A jelentés azt is megállapítja, hogy 260 földmüvesszövetkezeti dolgozó szakmai képzettségiének emelésében még van kívánnivaló. Mindössze 55 felvásárlónak van szakmu nkás-mzonyítvá- nya, negyvenketten most járnak ilyen tanfolyamra. A munkakörül menyek vizsgálatával foglalkozva a jelentés szóvá tette, hogy sok községben a felvásárlóhelyek egészségtelenek, s a raktározási lehetőségek sem felelnek meg a követelményeknek. Somogyvá- ron például egy régi, rossz pajtában van a felvásárlótelep, de éhhez hasonló a helyzet még nagyon sok szövetkezetné*. A MÉK felvásárlotelepei már sokkal korszerűbbek. A jelentés azonnali intézkedéseket kér az fmsz-etotől és a MESZÖV- tőü a helyzet megváhoztatárára. A KPVDSZ megyei bizottsága a jelentést megtárgyalta, s több határozatot fogadott el a feltárt hibák megszüntetésére. Kilépett eredeti medréből a Kapos (Tudósítónkból.) A tél jó néhány szeszélyes fordulattal lepett meg bennünket. A rendkívül nagy méretű novemberi havazás, majd a kemény decemberi hidegek után január első napjai bő esőket, viszonylag melegebb napokat hoztak. A fölmelegedés hatására megindult az olvadás. A hóié elvezetése nagy terhet rak folyóimkra. A Kapos eredeti medre sem tudta már befogadni a nagy vízmennyiséget, és a szombati egész napos eső után a vasár- napra virradó reggel a folyó kilépett régi medréből. Kaposváron a cseri, a donneri és a Róma-hegyi hídnál sokan megállnak, s figyelik a hömpölygő, piszkos színű vizet, amely most az ártérben folyik. A cseri híd és az Iszók utca fölötti szakaszon a régi medernél jóval magasabban folyik a víz. Áradástól azonban nem kell tartani, mivel a gátak tetejétől mintegy 150 cm-re alacsonyabban folyik a víz. Az arra lakók közül nem egy ember szá jaiból ha l iám: »•Most árvíz volna, ha nem csinálnak gátrendszert a Kapósán.« Tizenötezer televízió- és rádiózavar egy év alatt Kötelező a gépkocsik zavnrszűrése A rádió- és a televízió-előfizetők számának gyarapodásával növekszik a posta zavarelhárító szolgálatának munkája is. A háború előtti időben évenként négy—négy és fél ezer rádiózavart kellett kivizsgálniuk. 1958-tól már hatezren felül volt a hibabejelentések száma, a múlt évben pedig már 15 000 hibát vizsgált meg és hárított el a posta. Az országban mintegy 2,3 millió rádió- és több mint 300 000 televízió-előfizető van, s a bejelentett hibák 30 százaléka televíziózavarokra vonatkozik. Jó néhány rendelet védi a televízió- és a rádiótulajdono- sokat, s e rendelkezések végrehajtását a posta szigorúan ellenőrzi. A nagy frekvenciás berendezéseket — a televízióvétel legnagyobb ellenségét — például csak a posta engedélyével lehet üzemben tartani. Jelenleg 1600 pvc-hegesztő berendezésnek van végleges vagy ideiglenes működési engedélye, sorsuk azonban bizonytalan. Ezeket ugyanis csak műsoridőn kívül lehet üzemeltetni, s ez az idő az adások bővítésével egyre csökken. Szabályozzák az orvosi diatermiás készülékek használatát is. A posta néhány éve kezdte meg az országban található ilyen berendezések áthangolását olyan frekvenciára, amely a televíziót nem zavarja. Az idén ezt a munkát be is fejezik, az új berendezéseket pedig már úgy készítik, hogy a közvetlen környezetben sem okoznak zavart. A két éve kiadott rendelet alapján sikerült elérni, hogy az elektromos készülékeket, háztartási berendezéseket már zavarszűrő szerkezettel készítsék. ^A múlt évben a posta például 92 gyár új termékeit vizsgálta meg, s valamennyi termék már zavarszűrővel ellátva került forgalomba. Rövidesen újabb eredmény várható a zavarelhárítás munkájában. Az új KRESZ előírja, hogy a gépkocsik csak zavarszűrővel ellátva közlekedhetnek. A rendelkezés egyelőre csak az új kocsikra vonatkozik, december végéig azonban minden kocsira föl kell szerelni a zavarszűrőt. Megoldatlan probléma még a neonok és az erősáramú vezetékek okozta zavar. A városokban egyre több a neonberendezés, a televíziótulajdonosok szemszögéből nézve azonban ezek a fények rontják a vételt. A posta kiderítette, y asárnap van, de a cu- ' korgyárban most is mennek a gépek. Vagonszám nyelik a répát. A hirtelen kitörő, forró gőzoszlopok és a sokáig szálló pára megöli a gyárudvart, melyen át hétköznapi öltözékben igyekeznek munkahelyükre a délutáni műszakosok. Csak egy szobában, a KISZ-helyiségben érezni, hogy ünnep van. Itt a harap- nival&val és a hegy tevével megtérített fehér asztal mellett csupa ünneplő ruhás ember ül. Az a hét dolgozó búcsúzik a gyártól, akit 1962- ben nyugdíjaztak. Tóth Lajos igazgató már elmondta az üdvözlő szavakat, megköszönte a távozó munkások becsületes helytállását, átnyújtotta nekik a gyár ajándékát. Az emelvényről most a párttitkárral, a főmérnökkel, a főkönyvelővel, a KISZ-titkárrál együtt átül a nyugdíjasok asztalához. Vidáman beszélgetnek. Feltűnő, hogy milyen kevés szó esik az elmúlt évekről. Inkább a jelenről, a jövőről beszélnek az öregek. Arról például, hogy szép napokat akarnak eltölteni a cukorgyár balatoni üdülőjében. Pedig arra gondoltam, hogy^most, az utolsó együtt- létkor fölelevenítik az elmúlt évek emlékeit, harcait, hiszen mindegyik nyugdíjas szinte egy-egy élő lexikona az üzemnek. Mennyi élményt vésett az idő Kiss Dániel arcára, aki negyven évig dolhogy a nagy feszültséggel működő neonberendezések okozta zavarokat meg lehetne szüntetni, ha több transzformátorral működtetnék ezeket. Fölkérték a Nehézipari Minisztériumot is, hogy amennyiben lehetséges, a nagy feszültségű vezetékek telepítésekor kerüljék el a lakott területeket. (MTI) Schröder londoni látogatása egy Bonn-London-tengely előkészítését szolgálja — hangoztatják a nyugatnémet kommentátorok Bonn (MTfó. Schröder külügyminiszter hétfőn délután repülőgépen. Londonba indult Lahr külügyi és Müller-Armack gazdaságügyi áttamtMoár kíséretében, hogy kétnapos tárgyalásokat folytasson a brit kormány vezetőivel. Schröder külügyminiszter londoni látogatásával kapcsolatban Bonnban általában azt hangoztatják, hegy Schröder megbeszéléseinek középpontjában a következő két kérdés áll majd: 1. a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémája: 2. a bahamai konferencia után kialakuló új stratégiai koncepció a NATO-n belül. Feltűnő, hogy több különböző irányzatú nyugatnemet lap — így az ellenzéki Frankfurter Rundschau és a kormánypárti Bonner Rundschau — Schnöder útjávai kapcsolatban egyaránt azt emlegeti: a külügyminiszter látogatása egy Bonn—London-tengely előkészítését szolgálhatja. E kommentárok szerint a Macmillan- kormány belpolitdkailag egyre inkább szorult helyzetbe kerül, a brit miniszterelnök fuldoklóként kap minden szalmaszál után, és így szívesen fogadná Bonn támogatását a Közös Piacba való felvételért folyó alkudozásokon. »Angliának partnerre van szüksége, hogy kiegyenlíthesse hatalmi súlyának csökkenését és továbbra is hangadó maradhasson a nyugati politikáiban — írja a Bonner Rundschau. — A következő hetek majd megmutatják, vajon meg lehet-e valósítani a Benn—London- tengelyt a Bonn—Párizs-tengely szétrombolása nélkül.« „Állati“ rekordok Hármas ikerborjak a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban 13 100 borjú egy bikától — Naponta 43 liter tejet ad az ország egyik legjobb tehene A múlt évben szerte az országban sok figyelemreméltó és érdekes »állati« rekordot jegyeztek föl. A Bábolnai Állami Gazdaságban a rekorder állatok valóságos gyűjteménye található. A hatalmas baromfitenyészetben 26 00(1 olyan tjúkot nevelnek, amely az évi 80- as országos átlag helyett 10 hónap alatt 221 tojást adott. Az eredmény természetesen nem véletlen. A gazdaság saját keverőüzemében készült kitűnő tojótápot automatikus szalagetetők éjjel-nappal »táBÚCSÚ gozott a gyárban: s mint vezető műszaki vonul nyugalomba. Sok eső verte, nap égette Bödö Istvánt, az udvar rendjének őrét tíz esztendő alatt. Ki tudná hirtelen megmondani, hány vagon répa útját egyengette a nyersgyártó üzemben huszonöt kampány alatt Gurgel János. Emlékeket véstek a múló évek Kanizsai Istvánnak, a raktár, Orsolics Ist- vánnénak, Kiss Györgynek és Varga Ferencnének, a munkásszállás dolgozóinak arcára is. Miközben megöregedtek, nemcsak a gyár fejlődött olyan rohamosan, hogy az évi 900 helyett ma már 3000 vagon cukrot készít, hanem közben a társadalom is gyökeresen megváltozott, emberibb élete lett az embernek. Volna tehát miről emlékezni... TŐTogy mégsem erről, ha- nem inkább a jelenről, a jövőről esik szó, annak az az oka, hogy a nyugdíjasok néhány hét alatt el sem tudtak szakadni igazán az üzemtől. A második otthonban, ahogy emlegetik, még otthon érzik magukat. Minden friss: a szálló gőz, a répa szaga, a műszakváltáshoz érkező munkások képe, minden. Bennük lüktet még, mint amikor munkába szoktak jönni, a gyár éleiének minden rezdülése. Nehéz megszokniuk, hogy mindez most kezd emlékké válni. Bödö István mondja, hogy néha úgy érzi magát, mintha megsüketült volna. Azt veszi észre otthon, hogy egyszer csak elindul a konyhában, és nyugtalanul körbejár. mint a fészkét vesztett madár. Szeretné fölkapni a kabátját és bemenni dolgozni az üzembe. De aztán észbe kap, hiszen nyugdíjazták, nem lehet. — Nem lehet ezt mondja Varga néni is, a mikor utánaszólnak volt munkatársai, hogy jöjjön dolgozni. — Nem lehet —, pedig néha majdnem kiszalad a száján: »Megyek.« Nehezek, fájdalmasak ezek a pillanatok. De érzik az öregek, hogy nemsokára megszokják a gyár nélküli kis világukat, az otthonit. És ha akkor valaki leül velük be- i szélgetni, már a múltról me- é sélnek többet. S ekkor érzik j majd igazán, hogy megöre- á gedtek. Pedig l<ár, hogy el- 4 szaladt az idő, hiszen ' nemegyszer ejtik ki, hogy most tipTn a szép fiatalnak lenni... n e hát búcsúzni kell. KJ Helyükre lépnek azok az ipari tanulók, akik az idén érkeztek az üzembe. Így van ez rendjén. Az élet változik, mozgásban van, mint a drótkötélpályán a csillék, melyek szakadatlanul hordják a aenet a dübörgő gyár fölött. Az egyik jön, a másik megy... Sz. N. mi*f***»«+i***!*a±i**!*e!*!*^i+‘< lalják«. A rekorderek szinte a szó szoros értelmében szünet nélküli evéssel tartják kondíciójúikat. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság állattenyésztőinek egyik büszkesége a 309. számú Kicsi nevű tehén, amely alig egy évtized alatt 61 110 liter tejet adott csaknem 2500 kiló tej zsírral. Itt a gazdaság mesterséges termékenyítő állomásán ól az ország egyik legtermékenyebb bikája, a 451-es Planet, amelytől eddig 13100 kisborjú született. A kitűnő apaállat ’ utódainak tejhozama, illetve tejük zsir- százaléka lényegesen nagyobb, mint a más apától származó teheneké. A rekorder apaállatok közé tartozik a Magyar- keresztúri Mesterséges Termékenyítő Állomás Uni verzál 2199. számú bikája is, amelynek 1962-ben látott napvilágot az 5477. utóda. A hjres bika anyja 6000 liter tejet adott 4,1 százalékos zsírtartalommal. Győr-Sopron megye legjobban tejelő tehene a Magyaróvári Agrártudományi Főiskola gazdaságának 206-os Bárány nevű tehene volt. Ez a magyar-tarka és kosztromai keresztezésből származó fiatal tehén egy év alatt 10 230 kilogramm tejet adott, és tejének zsírtartalma 3,85 százalék volt. Hasonló nagy teljesítményt ért el Heves megyében Gyulai János makiári szövetkezeti gazda egyéves Rózsa nevű tehehe is. Ez az egész környéken ismert kitűnő állat 300 nap alatt 10 334 kiló. 4,18 százalékos zsírtartalmú tejet adott. Legutóbbi ellése, október közéjjé óta naponta 40 literes, tehát lényegében 120 forint értékű tejadaggal lepi meg gazdáját. Az általános gyakorlat szerint a teheneknél általában 10—12 évig lehet magas tejtermelésre számítani. Kiss Zoltán hódmezővásárhelyi gölöncsér kisiparos 16 esztendős Jámbor nevű tehene alaposan megcáfolta ezt a tapasztalatot. Egylaktációs időszakban, vagyis, az elléstől számított 300 nap alatt ^magas kora« ellenére 9089 kiló tejet adott. Érdekes, hogy ez a kiváló tehén, amelyet »otthonában« százak csodáltak már meg, még egyszer sem szerepelt kiállításon. A magyarázat az, hogy a tehén tőgye olyan nagy« hogy szinte a földig ér. Volt olyan nap, amikor négy kanna, illetve összesen 43 'liter tejet adott. Gazdája így érthető módom nagyon vigyázott rá, attól tartott, hogy mozgatása, szállítása veszélyeztetheti az egészségét. A múlt évi el-lési rekordot Szabolcs megyében a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban tartják nyílván-. A 62-es törzsszámú, nevű tehén hármas iker« borjaknak adott életet, Lényegesen több nevezetes »családi esemény«-re emlékeznek a sertéstenyésztők. Az újikígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet legjobb anyakocái például 20—21 malaccal szaporították a »múlt évben az állományt. A rábacsamaki Kossuth Termelőszövetkezet 110-es számú, Joli névre hallgató fehér hússertés anyakocája két elléssel 33 malacot hozott világra. Ebből 24-et maga nevelt föl, a többit daj- kaságba adták. A mangalicák közül a nádudvari Béke Termelőszövetkezet kocája tartja a rekordot. Tizennyolcat fialt 1962-ben, s mind a tizennyolcat föl is nevelte. Féléves korra malacainak átlagos súlya 159 kiló volt. Megfelelő tartás mellett még a halak is kép>esek rekordra. Egy évvel ezelőtt a szakemberek körében nagy feltűnést keltett az a hír, hogy a Bikali Állami Gazdaság egyik tavából holdanként 15 mázsa 20 kiló pontyot fogtak ki. Hasonló nagy hozamot Európában mindeddig egyetlen halgazdaság' sem ért el. A mecseki hegyháton gazdálkodó nagyüzemben az idei nagy lehalászás most fejeződött be, s a mérlegelés tanúsága szerint az eredmény még a múlt évi rekordot is felülmúlja: a 100 hold vízfelületű tó átlagosan 17 mázsa 26 kiló pontyot adott, ez négy-ötszöröse a hazai tavak holdankénti hozamának. A rekordhozam rekord prémiummal járt. A gazdaság halászai az óriási termés fejében csuprán prémiumként átlagosan 10 000 forintot kaptak. (MTI) 0202020202010202000100020102020002000002000100010000000202000201020102
