Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

Vasárnap, 1962. december 16. 3 SOMOGYI NfiPLAP Hétezer gázfogyasztó van a megyében Óvatosabban bánjunk a gázzal 1 TANULÓ TSZ-VEZETŐK Látogatás a balatonboglári szakiskolán A tanteremben. (Tudósítónktól.) A tény maga örvendetes: hétezer somogyi háztartás ren­delkezik már propán-bután gázpalackkal, gáztűzhellyel. Ám a Gázértékesítő Vállalat kaposvári telepének ellenőrei gyakran azt tapasztalják, hogy sokan felelőtlenül bánnak a gázpalackkal. Nyitva hagyják főcsapját, ez pedig könnyen okozhat robbanást. Akadnak, akik a konyhában tartják a rezsót vagy a gáztűzhelyet, a palackot meg a konyha mellet­ti éléskamrába teszik. Átfúrják a falat, a nyíláson engedik át a csövet. Így nem szabad mű­ködtetni a készüléket, ugyanis nehéz észrevenni a gázszivár­gást. A palacknak ugyanabban a helyiségben kell lennie, ahol a készülék van! Sokan szak­szerűtlenül szerelik föl a nyo­Megielent Marx-Engels müveinek 8. kötete a kosjuth lön/vkiadónál A kötet Marx és Engels 1851 augusztusa és 1853 már­ciusa között írott tanulmányait foglalja magában. A terjedel­mesebb munkák közül ebbe a kötetbe kerültek a következő írások: Engels: Forradalom és ellenforradalom Németország­ban, Marx: Louis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikája. Marx: Leleplezések a kölni kommunista perről, Marx— Engels: A számkivetés nagyjai. Tartalmaz a kötet több ma­gyar vonatkozású írást is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban százezer lakosra SOI, a Német Szö­vetségi Köztársaságban alig 378, Olaszországban 465, Svédországban 437, Ausztriában 366, Norvégiában 269, Svájcban 248 egyetemi hallga­tó jut. Csehszlovákiát csupán a Szovjetunió előzi meg, ott ugyan­is százezer lakosra 1108 főiskolai hallgató jut. Ttiáscsökkentőt a palackra, nem húzzák meg jól a csavart, s emiatt a gáz szivárogni kezd. Ilyen okból történt robbanás tavaly a Bartók Béla utca egyik házában. A gáz kiszökött, az éjjel munkából gyanútlanul hazatérő férj gyufát gyújtott, s a gázzal telített konyhában hatalmas robbanás keletkezett. Nem mindenki okul mások árából Az egyik lakásban az erősen fűtött kályha mellett állt a gázpalack, s már kez­dett átforrósodni. Éppen akkor érkezett az ellenőr. A palackot azonnal elvitte a kályha köze­léből. Mikor a palack lehűlt, kipróbálta, hogy jól van-e a szerelvény összeállítva. A fő­csapot szerencsére elzárták, de a nyomáscsökkentő csavar rosszul volt fölszerelve, és mellette szivárgott a gáz. Vég­ződhetett volna sokkal rosz- szabbul is... A palackba szelidített gáz segítség a háztartásban. De ha nem bánunk vele kellő körül­tekintéssel, bajt okozhat. Ne kockáztassuk könnyelműen egészségünket, otthonunkat! Vigyázzunk a gázzal! (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság a közelmúltban a járás hat termelőszövetkeze­tében vizsgálta meg a segéd- és feldolgozóüzemek tevékeny­ségét, illetve ezzel kapcsolat­ban az okmány- és bizonylati fegyelmet. Általános megálla­pítás, hogy a segédüzemek bi­zonylati rendje alacsony szín­vonalú. A tsz-ek kovács-, bog­nár-, illetve szerelőműhelyei­ben az anyagfelhasználást pl. még vagy egyáltalán nem, vagy csak hiányosan vezetik be a műhelynaplókba. A mű­helyekben elvégzendő munkák utalványozása, illetve az elké­szült és átvett munkáknak az igazoltatása az esetek többsé­gében nem történik meg. Az erő- és munkagépekhez ki­adott üzemanyagot a munka­— Hol késik a kulturális szemle kiírása ? December 31-én lejár a nevezési határidő az 1963. évi kulturális szemlére, de KlSZ-alapszervezeteink, mű­vészeti csoportjaink minded­dig nem kapták meg a szem­le kiírását. A legtöbb helyen tanácstalanul állnak, nem tudják, hogy mihez kezdje­nek. A járási KlSZ-bizott- ságok a kulturális szemle tárgyalásakor konkrétum nélküli határozatokat kény­telenek hozni. A kulturális szemle kiírá­sát legkésőbb október végén, november elején meg kellett volna csinálni. Érthetetlen, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság miért halogatta ilyen hosszú ideig az anyag nyom­dába adását. Most már nagyon sürget az idő, és még semmi hír. Kevesen tudnak arról, hogy megváltozott a József Atti­la olvasómozgalom egész rendszere; a színjátszók leg­többje témaválasztási ne­hézségekkel küzd; sok helyen még azt sem sejtik, hogy me­gyei döntő csupán szalon­táncból és szellemi öttusából lesz. Vajon mikor kapják meg KISZ-eseink a szemle kiírá­sát? ^ _______J e lszámolási lapokba a bony- nyai, a bábonymegyeri és a kapolyi tsz-eknél nem vezetik be, nem ellenőrzik kellően az üzemanyagfelhasználást. Eedegkér, Bonnya, Kapoiy és Nágocs tsz-eiben a fejők tej­átadási könyvét, a bábonyme­gyeri és a kapolyi tsz-ekben pedig a tejkönyvet sem vezetik. A bábonymegyeri Rudnay Tsz- ben pl. az átadott tejet csak a Tejipari Vállalat helyi meg­bízottjának visszaigazolása alapján, utólag vezetik be a raktárkönyvbe. A fejők teját­adási könyve és a tejkönyv vezetésének elhanyagolása helytelen, hiszen így nem kí­sérhetik figyelemmel sem a tehenek egyedi tejhozamát, sem pedig az istállóátlagot, ráadásul az ilyen mulasztás visszaélé­sekre is módot ad. —... Következik a növény szára. Vajon mi lehet a szár szerepe? — Fölveszi a talajból a táp­lálékot, és elszállítja a leve­lekbe ... — szól közbe az egyik hallgató. Tóth Béla, a mezőgazdasági technikum ta­nára magyarázat közben csak úgy magának tette föl a kér­dést, s most a váratlanul jött, értelmes válaszra mosolyogva bólint Talán arra gondol, hogy milyen jó itt tanítani, jó érzés azt tudni, hogy ezek a »diá­kok« — némelyiknek már meg­csípte a dér a halántékát — szinte áhítattal csüggnek min­den szaván, hogy megmarad­jon bennük az is, amit jegyze­teléshez nem szokott kezük a füzetben nem rögzít le ... Még csak néhány napja, hogy itt vannak Balatonboglá- ron, a tsz-vezető képző iskolá­ban. Azért, hogy tanuljanak, hogy munkájuk értékes tapasz­talatait kiegészítsék elméleti ismeretekkel S milyen gyorsan peregnek a napok: hétfő, kedd, szerda... Nyitóünnepség, ismerkedés a rendszabályokkal, egymással, a környezettel, látogatás az ál­lami gazdaság gépműhelyében. Szinte észre se vették, hogy füzetükben miiven hamar megtelt három-négy oldal jegyzetsorokkal, szemléltető rajzokkal... Mint más iskolákban, itt is fél kettőig tartanak az órák. Holnap már talán felelni fog­nak szabályszerűen, osztályzat­ra... A csurgói Puskás József, mi­kor a tanítás végén p""—ás pád —; én ugyan bérszámfejtő vagyok, és legfőbb kenyerem a könyvvitel de éppúgy érdekel a többi tantárgy is. Még a vé­gén talán jobban megkedve­lem azokat — neveti el magát —, sose tudja az ember, hogy hova fog kerülni. — Én két évig brigádvezető voltam — veszi át a szót a so- mogyvári Gvurákovics Imre —, s amikor egyesítették a bri­gádokat, én mint a legfiatalabb, leköszöntem tisztségemről. Na­gyon örülök, hogy eljöhettem erre az iskolára. Ha hazame­gyek, akárhova kerülök is, biztosan jobban megy majd a munka... — Bizony a régi tudással ma már nem lehet boldogulni — elgondolkodva, csöndesen ejti ki a szavakat Kristóf Fe­renc. — Én a balatonszent­györgyi nagy tsz-ben dolgo­zom, és érzem, látom, hogy a szövetkezet, ez az igazán nagy gazdaság a szó szoros értelmé­ben megköveteli a nagyobb tu­dást. Ugyanez a gondolat csendül ki az ötvöskónyi Matus Ferenc, a kaposfüredi Bíró György és Szabad idejükben is a tanultakról beszélnek. Az okmányok, nyilvántartások azért vannak, hogy vezessék őket A törökök rabolt kincseit •okán keresték a múlt száza­dokban. Nem találta meg sen­ki. A nemes vármegye egykori válaszáról is kevesen tudnak. Ügy tetszik, sokan mégis kincs­re leltek. Gyarapodik, gazda­godik a falu. Ha a nagy egé­szet nézzük, akkor a titkoknak látszó rejtélyek is érthetők. Itt sokszor becsapták az embere­ket És ez a nép igen érzé­keny. És szorgalmas is. Csak beszélni kell még, nyitogatni az értelem kapuit, Megkeres­ni az egységhez vezető utat. Ma Berzenoén mindenki ezt akarja. A művelődési otthon könyv­tárosa büsz­kén teszi elém a kimu­tatást. Nyolcvan új olvasó van. Olyan emberek, akik még ta­valy sem értek rá könyvet venni a kezükbe. Most ráérnek, és egyre többen lesznek ilye­nek. Mesekönyvön kezdik, és »csak egyet visznek«. Aztán néhány nap múlva újra kopog­nak. *• Esténként énekszótól hangos a próbaterem. Tarafás István a méhecske szorgalmával segí­ti és vezeti a kultúrcsoporto- kat. Sötétedés után sokáig vi­lágít az iskola emelete. Kérges kezű embereket tanítanak ott is. Reggelente pedig csaknem egy autóbusz megtelik a gim­náziumba bejáró berzencei fia­talokkal De van még javítanivaló is jócskán. A művelődési otthon száz darab széket kért hóna­pokkal ezelőtt. Még mindig nem kapták meg. Három éve építik a falu moziját, és egy- re-másra kitolják a határidőt. Mikorra rendezi ezt az ügyet a Moziüzemi Vá'lalat? Elszomorító a pedagógus- vándorlás. Az utóbbi években A JÖVŐRŐL 18 tanár és tanító távozott in­nét. Sok a képesítés nélküli nevelő. Jó lenne, ha a megyei tanács művelődésügyi osztálya nagyobb gondot fordítana erre a falura. A 23 pedagógus közül mindössze háromnak van laká­sa. A tanács most segíteni akar, de elkelne az állami támoga­tás is. A községi pártszervezet is többet tehetne. A pártoktatást még egy évben sem tartották meg rendesen. És szükség len­ne a kommunista példamuta­tásra. Ezt igényli, kéri a falu. ötven mosoly­Ötven gyerek f08 nyolcadi­3, kos kisfiú es vallomása kislány vála­szolt röpdol- gozatban néhány kérdésre. Ér­dekesek és tanulságosak ezek a válaszok. Nyugodtan nevez­hetők vallomásnak is. A gye­rekek őszintén és bátran vetet­ték papírra véleményüket. Három híján mindegyik csa­ládnál van rádió. Csak né­gyen nem járatnak újságot. Harminc gyerek szülei a fel- szabadulás után építették a családi házat. Egyikük sem jött még mezítláb iskolába. Nem is tudnak arról, hogy apáik közül nagyon sokan még felnőtt korukban is cipő nél­kül jártak. A moziról: »Hogy hányszor voltam moziban? Vic­ces a kérdés. Én minden fil­met megnézek. Édesamiám is évek óta jár moziba. Édesapám korábban ritkán, eny év óta azonban 6 is mindig jön ve­lünk.« Csaknem harminc gye­rek válaszolt így. A szövetkezetről: »A Búza­kalász a legjobb. Ott minden­ki derekasan dolgozik. A má­siknál még sok hiba van. Még az idén is lopták egyesek a krumplit.« Arra a kérdésre, ho­gyan lenne jó, kivétel nélkül ezt a választ adták: »Ügy lenne jó, ha ott is becsületesen dol­gozna mindenki. Ha megfogad­nák az emberek a vezetők sza­vát.« Ezek a gyerekek még csak 14 évet éltek. Mégis tudnak jó tanácsot adni. Harmincán szorongunk a Jobb Élet iro­dájában. Van­nak itt ősz hajú öregek és heves vérű fia­talok. Marorücs István, Putics Péter és még néhányan egyéni érdekeiket helyezik előtérbe. Most, a kukoricaszedéskor kü­lönösen kitűnik ez. Putics Pé­ter azt javasolja, hogy részé­ből adják ki szedésre a kuko­ricát. Eddig egyedül jött dol­gozni, de ha a részest engedé­lyezik, akkor jön az egész csa­lád. A javaslat viharos ellenzést vált ki. Még azok is föszisz- szennek, akik máskor Putics pártján álltak. A szavazáskor kiderül, hogy csak a vezetősé­gi tagok tartanak ki a részes mellett. A többiek — huszon­ötén — helytelenítik a mun­kaegység értékének csökkenté­sét. Végső soron ez a huszonöt ember győzött. (A következő napok őket igazolták, ugyanis szén számmal jelentkeztek az emberek pótolni a mulasztást. Egy-két hét alatt végeznek ez­zel a munkával.) Sok szó esett a megbeszélé­sen a munkafegyelemről. A ve­zetőségi tagokon kívül min­denki helyeselte azt a javas­latot, hogy meg kell büntetni a közös vagyon herdálóit. Hatá­rozottan állást kell foglalni az úgynevezett kényes kérdések­ben is. — Az embernek fáj, hogy sok érték megy tönkre, s a kárnak soha sincs gazdája. A Eredmények­ről és hibákról Esti beszélgetés mi jövőnkről van szó, nem mindegy, hogyan csináljuk — mondta az egyik fiatalember. — Tenni kell, méghozzá nem holnap, hanem már ma. Alkonyodott, amikor össze­gyűltünk. Most tizenegyre jár az óra. Jó és hasznos volt ez a beszélgetés. Aki részt vett raj­ta, az tudja, hogy sokan tart­ják szívügyüknek a közös hol­Az egyik mo­nográfiában ezt olvastam: »Csak dolgoz­ni és imád­kozni tudnak ezek az emberek.« Ezt a mondatot már sok száz berzencei megcáfolta. Fogéko­nyak minden szépre, jóra, ér­dekli őket a világpolitika is. És az sem véletlen, hogy 122 színházbérlet-tulajdonos van a faluban. Nem akar már elzárkózni Berzence. Bontják a régi szal­matetős, földből vert házakat. Sokan vannak, és mindig töb­ben lesznek, akik tenni akar­nak a holnapért. Melléjük kel, állni, segíteni kell őket. Fölkerestem Markos Lászlót, a falu öreg tanítóját. Csaknem négy évtizede tanítja a betű­vetés tudományát. Mondják, hogy fiatal korában is tele volt akarással segíteni szere­tett volna. Följeeveztem sza­vait: »A nyomorban egyek vopak az emberek. Aztán a lehetősének szárnyakat adtak. Most mindenki tudja, hogy van értelme a munkának. Nagy utat tett meg.ez a falu, nehezebbet, mint bármelyik. Ismerem az embereket, és nyu­godtan mondhatom, egyek lesz­nek ismét nemsokára. És ak­kor lesz igazán érdemes el­jönni, papírra vetni azt, hogy megtalálták egymást az itte­niek. Mert csodás dolog lesz az, együtt, szorgalmasan, közös' erővel építik majd a jövőt.« Hiszem, hogy így lesz. Németh Sándor (VÉGE.) napjai, _______ E gyütt, kö­zös erővel mellé sodródunk^tígy szólt hoz­zám: — Hát én megmondom, nem is olyan nagy kedvvel jöttem ide. Most meg? Noha csak né­hány napja vagyunk együtt, mégis nagyon bántana, ha ha­za kellene mennem, ha elkül­denének. a többiek szavaiból. Nem úgy hallották, nem úgy olvasták, a maguk tapasztalatából beszél­nek. Mindent egyszerre szeretné­nek megtudni. Nem véletlen, hogy azt hallottam róluk, hogy igen szorgalmas, lelkes kis Az olvasnivalót a ual.gatök a becsüleiboltoói szcizik be. A hálószobákban pattog a tűz, három óráig ide húzódnak be, akkor kezdődik a tanulás. Akad, aki félrevonul most, fogja a tollat, levelet ir haza, meg kell nyugtatni az otthonia­kat. — Akkor lesz majd igazán jó — mondja a balatonőszödi Lá­nyi Sándor —, ha a jövő héten megérkeznek a tankönyvek. Meglátjátok, mindjárt köny- nyebben tanulunk... — Hajaj, csak győzzük ... — Mikor megkérdezték ott­hon, hogy ki akar ide jönni, jelentkeztem — folytatja. — A helyzet úgy kívánja, hogy ta­nult emberek legyenek a szö­vetkezetben, s ez mindikább így lesz. Meg kell ám fognunk a tanulás végét! — Meg bizony — szól közbe a homokszentgyörgyi Takó Ár­társaság gyűlt össze ezen az iskolán. Még csak az első lépéseket tették meg, de ha így haladnak, így vélekednek és törekednek holnap is, az első, a második öt hónap alatt is, akkor bizo­nyos, hogy sokat tanulnak majd, s hazatértük után lesz mit gyümölcsöztetniük ... Vörös Márta * . ------ --------­V asipari technológiában jártas gépészmérnököt vagy technikust azonnali belépésre fölvesz a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat. Füzetét» meg^gN «periní. ______________________(78728)

Next

/
Thumbnails
Contents