Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 19*í, december H. FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag Fagyosszentek A műkedvelő színjátszó mozgalom jelenéről és jövőjéről tanácskoztak Pécsen Az új szélesvásznú magyar film Püspöki Mihály elbeszélésé­nek felhasználásával készült. A főszere­pekben Agárdi Gá­bort, Tolnay Klárit, Komlós Jucit, Blaha Mártát és Sallay Ti­bort láthatjuk. A film a mai falusi élet ezernyi problémáit mutatja be. Visszatér régi falu­jába Czimer András, mert megválasztot­ták az Üj Élet Ter­melőszövetkezet el­nökének. Ezelőtt húsz évvel azért hagyta el a falut, mert reménytelen, halálos szerelemmel szerette az egyik módos parasztlányt, Mar&iiot. S Margit még mindig ott van a faluban ... Ho­gyan találja meg Czimer András a he­lyét a faluban, a kapcsolatot a közös­séggel, erről szól Révész György ren­dező új filmje. (Tudósítónktól.) A Népművelési Intézet Pé­pesem. rendezte meg a színját- rendezők országos konfe- Jrenciáját. Az ország minden ^megyéjéből mintegy kétszáz < rendező vett részt ezen az <időszerű tanácskozáson. A konferenciát Kamarás 5 Rezső, a Népművelési Intézet ^igazgatója nyitotta meg, majd yChuTóczy György mondotta ed vitaindító referátumát a szánj tászó mozgalom létjogo­sultságáról és korszerűségéről. 5Schermann Géza (Szamba t- Shely) a kis kezdő csoportokban Sfolytatandó munkáról, Ybl %Emő (Pécs) pedig a jó képes­régi városi csoportok ömegkulturális feladatairól ^beszélt. Az előadásokat vita követte. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO >0000000Minden hozzászóló egységesen állást foglalt a színjátszó Az emberi szít a próbapadon MILYEN TELJESÍTMÉ­NYEKRE KÉPES az emberi szervezet? Ezt kutatják orvo­sok és edzők éppen úgy, mint a munkaegészségügy szakem­berei. Minden embernél más és más a terhelhetőségi határ, melynek túllépése káros kö­vetkezményekkel jár. A kor­szerű technikai berendezések ma már megfelelő segédeszkö­zöket szolgáltatnak az orvos- tudomány számára az emberi igénybevétel megfelelő labora­tóriumi méréséhez. Igen jól jellemzi a vizsgált személyek szervezetének telje­sítőképességét a gázanyagcse- re-vizsgálat. A szervezet gáz­anyagcseréjének mértéke (eb­be beletartozik az elfogyasz­tott levegő és a kibocsátott gáz alakú égéstermékek mennyi­sége az időegységre, pl. perc­re vonatkoztatva) feltétlenül arányos a megterheléssel. A gázanyagcsere-vizsgálatnál Úgynevezett ergométereket használnak, ezek amolyan »•próbapadok-« az emberi szív számára. A vizsgált személy kerékpárülésre ül, lábaival pe­dált hajt, esetleg kézi forga­tókart. Ezzel »utánozza« az er- gométer azt a fizikai megter­helést, amelyet valamilyen fi­zikai munka okoz az ember számára. A vizsgálati berende­zés további részei: légzésíró készülék a megterhelés alatt elfogyasztott oxigén, továbbá a légzés folyamatos ellenőrzésé­re, a kilégzefct levegő oxigém- és széndioxid-tartalmát regiszt­ráló műszer. Ezeket a mérőké­szülékeket sok esetben kiegé­szíti a vénás és artériás vér széndioxid-tartalmának ellen­őrzésére szolgáló készülék. S hogy teljes legyen a lista: vizs­gálják a kísérleti személy vé­rének úgynevezett PH értékét, vagyis savassági-lúgossági fo­kát. S mivel az emberi szerve­zet kifáradása tejsav kiválasz­tódásával jár együtt, ezt is mérni kell! AZ ILYEN — BONYO­LULTNAK LÁTSZÓ — »SZÍV-PRÓBAPADOK« egész sor érdekes adatot szolgáltattak, részben olyanokat, melyek ko­rábbi általános megfigyelése­ket támasztanak alá. Például fokozatosan növelték a szerve­zet megterhelését (több mun­kát kellett végeznie), ezzel egy­idejűleg arányosan növekedett a szervezet oxigénfogyasztása, majd egy bizonyos, egyénen­ként különböző csúcsértéknél ez a növekedés megállt. 18—19 éves korban ez a csúcsérték: percenként 3 liter oxigén fo­gyasztása! Kísérletsorozatot végeztek, ennek során a kísérleti sze­mélyt percenként újabb és újabb 30 watt teljesítmény szolgáltatására szólították fel. A szervezet nyugalmi állapot­ban 5 liter friss levegőt vett föl egy perc alatt, 10 perc után, mikor a terhelés elérte a 300 wattos teljesítményértéket, a leve<?őfogyasztás 30 literre szö­kött! Hasznos tapasztalatokat szol­gáltatnak az ilyen mérések az edzések hatásosságának vizsgá­latára. Egy kísérletsorozatban vizsgálat alá vont, rendszere­sen nem sportoló egyetemi hallgatók legföljebb 150 watt teljesítményt nyújtottak, csúcsértékben 2,9 liter/perc oxigénfogyasztásig jutottak el. A testnevelési főiskola azo­nos korú, edzett fiataljai vi­szont csúcsértékként 210 watt teljesítményt fejtettek ki, ek­kor oxigén [fogyasztásuk meg­haladta a 3 és fél litert! A TECHNIKA TERMÉSZE­TESEN ARRA TÖREKSZIK, hogy a vizsgált személyeket lehetőleg a legtermészetesebb állapotban figyeljék meg: a kerékpárpedálok mozgatása például nem utánozza azt az igénybevételt, amelynek egy rövidtávfutó ki van téve. Ezért egy kis méretű, úgyne­vezett télemetrikus rádióadó- készüléket fejlesztettek ki, amely kedvező körülmények között néhány százméteres ha­tókörben elég erős jeleket szolgáltat ahhoz, hogy a pá­lya szélén levő vevőállomásról megfigyelhető legyein a ver­senyző szívműködése. A ver­senyzőre szerelt adókészülék méretei kicsinyek, súlya cse­kély, úgyhogy viselőjének nem okoz nehézséget A ké­szülék segítségével a legter­mészetesebb állapotban lehet ellenőrizni a szív működését, a szívhangokat, s ezáltal meg­figyelhető a versenyző szerve­zetének reakciója az igényibe- véteflrei* (Ligeti) Betiltották Görögországban Sartre könyvét A görög bíróság Jean Paul Sartre »A íal« című könyvének görög nyelvű kiadását »obszcén- nak- bélyegezte, és terjesztését betiltotta. A könyv kiadóját és fordítóját négyhavi szabadság­vesztéssel és harmincezer drachma (ezer dollár) pénzbün­tetéssel sújtották. csoportok létjogosultsága mel­lett elvetve minden olyan irányzatot, mely arra törek­szik, és azt bizonygatja, hogy ma, a színház, a mozi és a televízió korszakában nincsen szükség az öntevékeny szín­játszásra. Azonban az előadók és a hozzászólók egyetértettek azzal, hogy szakítani kell a falusi népszínmüjátszás régi gyakorlatával; modernségre stílusával és / korszerűségre, kell törelcedni. A színjátszó mozgalom cél-? ját a következőkben határoz-^ ták meg: a műkedvelő szín- í játszás az emberek egyénisé-} gét sokoldalúan fejleszti, a \ művészetet mindjobban értő, ? tűk. Két bíboros arról — 7 í 5 Crt.ril ™ I- — Nem mi találtuk ki.., A New Statesman című londoni hetilapban olvas- be­szerető embereket nevel. íz-j lésüket formálja, gazdagtíjaí érzelmi életűket. J A konferencia részvevői az ? első nap délutánján a Turke- vei Városi Művelődési Ház színjátszó csoportjának tolmá­csolásában megtekintették Brecht Canrar asszony puskái című egyfelvon ásosát és a Debreceni Kis Színpad »Hal­ló, ki az« című előadását. Es­te a Miskolci József Attila Művelődési Otthon színjtászói mutatták be L. Velle Szen­teltvíz és kokain című négy- felvonásos komédiáját. A tanácskozás második nap­ján Mezei Éva, a Népművelési Intézet osztályvezetője tartott előadást a színjátszás és a műsorpolitika feladatairól, majd a bemutatókat elemez­te. Ezután több hozzászóló mondta még el véleményét a, látottakkal kapcsolatosan. A? tanácskozás Kamarás zárszavával ért véget. FELLINI MŰVÉSZETÉRŐL A z Édes élet magyaror- szági bemutatója alka­lom arra, hogy beszéljünk a fűm világhírű rendezőjéről, Federico FeUiniről. Fellini nemrég múlt negy­ven éves. Gyermekkorát egy középkori szellemiségű inter­nátusbán töltötte. Tizennyolc éves volt, amikor kitört a há­ború. A háború alatt különfé­le foglalkozásokat űzött, pél­dául egy évig Aldo Fabrizi, a híres olasz színész vándorszín­házával járta az országot. Itt jeleneteket írt, díszletet fes­tett, sőt, ha valamelyik szí­nészt elvitte a rendőrség — ahogy egy helyütt írja —/be­ugrott a szerepbe. 1944-ben Rómában újságíró. Ekkor kö­tött barátságot Roberto Ros­sellini filmrendezővel, s ez az ismeretség végképp eljegyezte Fellinit a film számára. Mint rendezőasszisztens és forgató- könyvire végigjárta az olasz neonealista film iskoláját El­ső önálló alkotást, a Varieté fényeit 1951-ben rendezte, s pályáját időszaki sorrendben azóta a következő művek fém­jelzik: 1952: Fehér sejk, 1953: a Bikaborjak, 1954: Országút, 1955: A kanna, 1957: Cabiria éjszakái, 1959: Édes élet. Ez­után a Boccaccio 70 című film egy epizódját a Doktor Anto­nio megkísétését készítette el. Alkotásainak a magyar mo­zilátogatók csak egy részét látták: az Országutat, a Ca- baria éjszakáit és az Édes éle­tet, de életrajzót olvasva e hárem film ismeretében is feltűnhet mindenkinek, hogy Fellini gyermekkorának, ifjú­ságának környezeteit — pél­dául a kolostor, a cirkusz, a sajtó világát — később beépí­tette műveibe. Tán ez magya­rázza, hogy a környezetek, melyekben filmjei játszódnak, lehelik magukból a hitelessé­get, p ellini »kedvenc« jelene­teit és motívumait szin­tén több munkájába is bevit­te. gondoljunk csak a Cabi- riábart és az Édes életben egyaránt mutatott gyertyafe- nyes, Mária-zászlós, hordágy­ban fekvő betegek könyörgé­sétől^ kísért, hisztérikusan csodát váró vallásos tömegje­MIHÁLYI MARGIT: KISMAMA Első utam Kismamához ve­zetett, meghalt nagyanyám legkisebb húgához, özvegyen, egyedül éldegél Segesváron kö­zépkori házacskák között még középkoribb házacskában. Mindnyájukra pedig lenéz a A birsalmasajt várhegy tornyaival, bástyáival. minden, mint a város, és Műemlék az egész város Kis- változatlan, mint a birsalma­mamával együtt. sajt. A falakon rámákban so­Kismama hetvennyolc éves. rakozik az egész család. Any- Ebből nyolcat szemrebbenés nyian vagyunk már, hogy ta­rtóikul letagad. Mindent tud, Pétázrú lehet velünk. Legye­iét, hall, és fanatikusan hor- zők> csigaházas dobozkák, el- gol. Tudom, hogy szerelmes száradt csokrok, fakult szala- Jean Marrais-ba, és a képét az öofc, üvegre festett képek. Min- imakönyvében rejtegeti. Méh- den öreg a várossal együtt, és pempős kenőcsöt használ és fe­kete parókát. Eszem az örök mandulás birsalmasajtot, közben Kispa­pát mustrálonn a falon, akit bajuszáig megettek a molyok. ü tó szörnyűség, hogy már a zöld ! mázas csupra látásától is vi­li lággá akartam (futni gyermek- . _. _ . , koromban. De úgy érzem, most f ™an m?st . ™ar se cselekednék másképp. Sze­azért, hogy legyen valami hús- rencsére Klsmama béfc££ hagy. nak mondható is rajta, örök ja „ mégis örökfiatal, mint Kisma­ma. Hihetetlen leleményességgel raktározom zsebeimbe az el- fogyhatatlan birsalmasajtot, nehogy megsértsem háziasszo- Mellette Kismama fürdaruká- nyi hiúságát. Elégedetten szem­ban. Csudálatos kép, évről év­re csudálatosabb. A fekete für- dőalkalmatosság nyakig, csuk- Tóig és bokáig ér, dús fodrok­kal. Hozzá tollas kalap és ci- ~>ő. így fürdött Kismama, és akkor ezt rettentő erkölcste­ja a további sajtokat és a köz­érzetemet. A világ érthetetlen dolgain mereng el, ezen a gyalázatos pucér erkölcstelenségen. És sötéten szemléli a ruhám. Hát igen, ez nem ér csuklóig, nya­kig, bokáig, és fodrai sincse­nek. De azért összébb húzom magam. Rengeteg a rossz nő, méltatlankodik, annyira, hogy tisztességes asszony már nem is kap tőlük szeretőt. Alkonyodik. Lilára válnak körben a hegyek. A kis vici­nális hangos sípolással és bo­dor füsttel döcög át alattunk, a város közepén. Szamaras kordé áll keresztben a síne­ken. A kis vonat kedélyesen léli az üres tányért. Még hozni akar! De azért meg jegyzi, nem_____ h itte volna, hogy ennyit tudok megáll, és áll, míg a szamár enni, és megrovóan néz rám. nem egyezik a csökönyös- Nyelek egyet. Kismamánál iga- igével zán sohasem tudja az ember, Emlékck ringatnak_ Hintázik mikor cselekszik szgmara meg­1 ennek találták. A fodrok miatt felelően. Ha bajom lesz, ma- a telkem rajtuk. Jo itthon, húaommal sokáig meg voltunk gamra vessek, mondja korho- Mindenki gyerekké lesz, aki 'n’őződve, hogy Kismama bo- lón. Amit úgysem váltanék hazatér. Zsebemben lassan bóc volt egy cirkuszban valn- meg neki, mert képes volna ereszti levét a birsalmasajt. hol. esnk titkolja. Ruhái is vál- még most is anyalevelet főzni tnzatlanok, és még mindig fű- nekem, pedig az gigán gyógyír (Folytatjuk^ lenetekre vagy a tenger fény­képezésére az Országút és az Édes élet záróképsoraiban. Ezek a filmjeiben vissza-visz- szatérő motívumok, jelenetek. Fellini egyéni stílusjegyeivé váltak, de nem külsöleges for­mai sajátosságokká, hanem tartalmat hordozó jelképekké, s már majdnem a szimbólum határán járva egy sajátos vi­lágot szugegrátoak: a Fellini által értelmezett világot. Filmjeinek főhősei: rokonok. E hősök nagyon magányosak és nagyon kiszolgáltatottak. Gelsomina, az Országút félnó- tás komédiáslánya, a prosti­tuált Caibaria, de még Marcel­lo, ez a másodrangú újságíró is mintha valami roppant gé­pezetnek lenne apró alkatré­sze. Alakjainak sorsa kiútta- lan. Fellini maga mondta egy­szer valahol, hogy nem tudná életüket megoldani. De a fő­hősöknek, mivel valamiképpen emberi létre törekszenek, mindig sikerül valami értéket megmenteniük, melyet a ren-í dező felmutat a film végén:) Gelsomina lénye megfoganj társában; Cabaria film végi ’ mosolya tudatja velünk, hogy már megint hisz. Kivétel csak Marcello, az Édes élet bot­ránykrónikása. Nála úgy érez­zük — miközben a döglött tengeri szörny tekintete egy bukásra ítélt világ halódó pil­lantását küldi felénk —, hogy távolodó alakja fölött végleg összecsapnak a reménytelen­ség hullámai. . p1 ellininek támadói egy időben szemére vetet­ték, hogy filmjeinek cselekmé­nye túl különleges; a környe­zet, melyben történeted ját- j szódnak, szélsőséges, s alakjai; is periférikusak, például leg-; több alkotásában előfordul’; gyilkosság vagy annak kísér-1 lete. Az utcalányok, cirkuszo-' sok, szélhámosok vagy éppen a felső tízezer élete sem jel­lemzi az olasz népet. A hó­bortos komédiáslány és Caba­ria nem tipikus figura. Fellini filmjei legtöbbször a népréte­geken. kívül és a társadalmon kívül játszódnak. De Fellini nem beszél másról, s nem va­gyunk túlbuzgóik, ha kitalál­juk: a sivár' országút, a ko­médiástársulat, a lánypiac vagy a riporterhorda világa jelképesen és áttételesen a kapitalizmus világa. Az itt megtörtént cselekményeket farkastörvények irányítják. Ha a hősök egyediek is, a tör­vényszerűségek, melyek moz­gatják őket, nem azok: egy világrend gyilkos szabályai küzdenek bennük az emberei­vel. Padamyi Anna, szélget, hogy különböző egy­házi reformok vannak elő­készületben. — Arról is szó esik, hogy a jövőben a katolikus pa­pok is megházasodhatnak. Gondolod, hogy csakugyan megérjük ezt az időt is? — kérdezi az egyik bíboros a másiktól. Kollégája így válaszol: — Ó, nem, mi még nem. De talán majd a gyér me. keink életében ez a re­form is megvalósul. * * * Az a jó nagyapa... ötéves kis legényke sétál a nagyapjával a Május 1. utcában. Nézegetik a szebb­nél szebb karácsonyi kiraka­tokat. A kisfiú már válogat­ja is a neki tetsző játékokat és csokoládésdobozokat. Min­den egyes darabnál megkér­dezi nagyapját: — Megveszed ezt nekem, nagyapa? A nagyapa türelmesen vá­laszolhatja: — Megveszem, kisfiam, meg. Már vagy a tizenötödik kirakatot nézegetik, de a nagyapa türelme nem fogy. Minden kirakatnál megígér mindent Egyszer csak meg­szólal a fiúcska: — Nagyapa, te nagyon jó ember vagy, nem olyan, mint a nagymama. Mert te legalább megígérsz mindent. — «"i — * * * Kézből eszik a Lurkó, a napkárász Mohácson, a Petőfi Halá­szati Szövetkezet irodájában furcsa kis halat őriz az ak­várium. A halászok Lurkó­nak nevezték el a halacs­kát, és az az érdekessége, hogy kézből lehet etetni. Az ősz elején, amikor ki­fogták a Dunából a szép külsejű napkárászt, megma­kacsolta magát, és »éhség- sztrájkba« kezdett A halá­szok azonban megszelídítet­ték, és ma már szinte házi­állat módjára viselkedik. Ha megmozgatják valahol az akvárium vizét, a Lurkó azonnal odasiklik, száját a víz fölé emeli, és cuppogva kéri a táplálékot. S hanem adják oda neki mindjárt a legyet vagy a gilisztát, ki­rántja az ember ujjad kö­zül. Kedvenc csemegéje a légy, naponta tízet is elfo­gyaszt De volt már eset, hogy egymás után tizenha­tot felfalt, máskor pedig ti­zenkét legyet és egy nagy gilisztát evett meg. A halá­szok már attól tartottak, hogy a mohó kis hal tömk- refalja magát. Hiszen a Lurkó még nagyon kicsi hal: egyéves és négy centi­méter hosszú. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NE1* LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 FL Készült a Somogy megye Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents