Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

Kedd, 1962. december H< 3 80M0GYI NÉPLAP Mindenki segíteni akar, mégse megy a munka Kovács Lászlóval, a fonyódi járási KISZ-bizottság titkárá­val elmentünk a minap So- mogyvámosra, mert úgy hal­lottuk, hogy nincs rendjén, aimi ebben a faluban a fiata­lokkal történik. A szálak nagyon kuszák, és ember legyen a talpán, aki ki­bogozza őket. A KlSZ-vezető- ség szidja a pedagógust, a ta­nácselnök a fiatalokat, a peda­gógus a tanácstitkárt, a ta­nácstitkár a tanítót, de vala­mennyien hozzáteszik, hogy ők jót akarnak, és egyedül a sa­ját elgondolásuk a helyes. Egy kis igaza mindenkinek van. Abban valamennyien meg­egyeznek, hogy nincs rendben az ifjúsági munka Somngyvá- moson. A módszereket illetően azonban már n^mf°ltérések tá­madnak. személyi torzsalko­dássá fajul a dolog, s hovato­vább figyelembe se veszik a másik véleményét. Azzal kezdődött, hogy a KISZ-vezetőség két tagja, Ba­logh István titkár és Stickel Ferenc szervező titkár fölve­tette: Hanzel László tanító és művelődésiotthon-igazgató nem engedi be a fiatalokat a kultúra hajlékába, s ha hosz- szas rimánkodás után beme­hetnek is, meg kell fizetniük a villanydíjat, a tüzelő árát stb. Okkal vetődött föl a kér­dés, mi a jobb: ha a fiatalok estéiket a kocsmában töltik vagy pedig a művelődési ház­ban? Miért van művelődési ház, ha hétköznap sötétek az ablakok, és csupán egyszer ve­szik igénybe a mozisok? Csi- nál-e valamit az igazgató, hogy ne legyen így, megdolgo- zik-e a havi 300 forintos tiszte­letdíjért? Mindezek felszínre kerülnek, ha a KISZ-esek munkáját pró­báljuk bogozni. Tény, hogy a művelődési otthonban ebben az évben egyetlen önálló ren­dezvény nem volt. Az 1480 fo­rintos saját bevételi tervből mindössze 480 forint van meg, de ezt a MOKÉP fizeti terem­bérletért. Mindez azt bizonyít­ja, hogy baj van a művelődési otthon irányításával, és azon­nali intézkedésre van szükség. Mind a tanácselnök, mind pedig a tanácstitkár határo­zottan kijelentette: szó sem le­het arról, hogy a pénzt kérjenek akár villanyra, akár fűtésre. Minden héten két-három napon rendelkezé­sükre áll az épület, klubestet rendezhetnek, pingpongozhat­nak, táncolhatnak. De a rendre vigyázniuk kell nagyon, és nem adódhat elő többé olyan eset, hogy a klub könyvtár­szekrényének véletlenül betört ablakát hosszú ideig nem csi­náltatja meg a tettes. Érthető, hogy az ilyen hanyagság és rendetlenség visszatetszést szüL Nem szerencsés a KlSZ-szer- vezet irányítása sem. Olyan fiatalok a vezetők, akik nem a faluban, a termelőszövetkezet­ben dolgoznak, hanem kisipari szövetkezetekben vagy másutt. Este járnak haza — ha haza­jönnek —, sokszor pedig csak hét végén. Jobb lenne, ha a he­lyi lányokra és fiúkra lehetne építeni, a tsz-be járók vennék kezükbe az ifjúsági szövetség somogyvámosi alapszervezeté­nek vezetését. Elsősorban ma­gában a KISZ-szervezetben kellene rendet teremteni, így lehetne elejét venni annak, hogy mindenki irányítani akarja a munkát. Holmi agyon- Datronálással nem lehet előre­haladni, különösen akkor nem, ha ez valamiféle tekirtélyfél- tésből fakad. A tanácselnök el­mondta, hogy bizony mind a tanácstitkár, mind pedig a ta­nító ellenőrizná szeretné a KISZ-t; »majd én megnézem a pénztárkönyvet,, hová is tűnik a bevétel« az egyik elvük. S azok, akiknek feladatuk lett volna a fiatalok ellenőrzése, tá­mogatása, nem kérték számon, hogy mi is történik a KISZ- ben. A pártszervezet vezetői a legtöbbször nem vesznek részt a KlSZ-tag,gyűlésen. nem szá­moltatják be munkájáról a titkárt. Abban hogy a KT-SZ-munka eev helyben tonog, Soov-'gyvá- moson, sze^eoe van Hanzel T ászló tanító és a tanácstitkár személyes ellentétének. Mind­ketten voltak KISZ-titkárok, és ez sok mindent megmagya­ráz. Anélkül, hogy részletez­nénk az ellentéteket, javasol­juk, hogy a község pártszerve­zete »szemtől szembe« módon tisztázza a két ember társa­dalmi életet mérgez» viszo­nyát. Nem állítjuk, hogy egyik napról a másikra megváltoz­tatható a somogyvámosi KISZ munkája. De jó lenne, ha a já­rási KISZ-bizottság a járási pártbizottság segítségével mi­nél hamarabb tiszta vizet ön­tene a pohárba.- P. Gy. EURÓPA LEGNAGYOBB SZÁLLODÁI A A Kreml közelében, a Moszkva-folyó partján meg­kezdték Európa legnagyobb szállodájának építését. Az épü­letet kívülről kerámiával és gránittal borítják. 3400 szoba lesz benne. Középső részét 18 emeletesre tervezték. A szállodában egyidejűleg hatezer embert tudnak ellátni. A vendégek minden kényel­met és szolgáltatást megkap­nak, kezdve a színházi jegy megvételétől egészen a valuták átváltásáig. Az épület földszin­ti részén üzleteket nyitnak. A szálloda garázsában 300 autónak biztosítanak férőhe­lyet. Két vendéglőiében egy­szerre 2500-fm étkezhetnek. Az épületben kéttermes, szé­lesvásznú, több mint 1000 fé- fiataloktól rőhelyes filmszínház is helyet 3000 ren­kap. Az egyik szárnyon férőhelyes színháztermet deznek be. A lapos tetőn kávé­házat nyitnak, továbbá sport­pályákat helyeznek el. Ugyan­csak a tetőn zöld sétautak ve­zetnek majd a különleges kilá­tókhoz, ahonnan a vendések elé tárul Moszkva panorámája. A szálloda építését 1965-ben fejezik be. — Hat politechnikai tante­remmel gyarapodtak a mar­cali járás általános iskolái a 1962—63-as tanévben. Niklán, Somogysámscnban és Vesén az iskolaépületben, Marciiban, Kéthelyen és Tapsonyban új, illetve átalakított tanteremben folyik a politechnikai okta­tás. JOBB MUMUIKÍPCSOLIOT t TSÍEl ES 0 GÉPÁLLOMÁS KÖZÖTT Tapasztalatok a Nagyatádi Gépállomás körzetében A Nagyatádi Gépállomás körzetébe a járás összes ter­melőszövetkezetei beletartoz­nak. Kedvező ez azért, mert a gépállomás így jól megis­merhet minden termelőszövet­kezetet, és átfogó képet kap­hat áriról, hogyan hajadnak a tennivalók, milyen nehézsé­gek, gondok akadályozzák a munkát. Vizsgálódásaink tár­gyává — a járási párt-vb út­mutatása alapján is — rész­ben ezért választottuk a Nagyatádi Gépállomást. Hogyan megy itt a munka, milyen a gépállomás kapcsola­ta a termelőszövetkezetekkel, tevékenységében mi a jó, mi a helytelen? Kevés a munkagép A gépállomás körzetét nyolc brigádterületre osztották. Egy brigádvezetőhöz 16 gép tartozik, s ezek két-három községben dolgoznak. Megle­hetősen nehéz a dolguk a hri- gádvezetőknek és a brigád­szerelőknek. Állami gazdasá­gok, erdészetek ékelődnek a szövetkezetek közé, nehéz el­érni a központot, illetve egyik giazdaságból a másikat. A bri­gádvezetők esőben, sárban, sok­szor szinte emberfölötti munkát végeznek, hogy folyamatosan dolgozhassanak a gépek. A gépeket a lehető legjobban ki kell használniuk, hogy mi­nél Hevesebb legyen a kiesett munkaidő. A gépállomáson 1958-ban még csak 99,8 trak­toregység volt, az idén ez a szám 136,7-ne emelkedett. Sajnos azonban, az erőgépek gyarapodásával egyidejűleg nem szaporodtak a munkagé­pek. Mindössze 114 munkagé­pük van a 34 pótkocsin kívül. Az egyik legnagyobb baj ta­lán az, hogy csupán 21 vető­gép áll rendelkezésükre. Ter­mészetesen kevés ez a tenni­valók elvégzéséhez, s ez a körülmény az átlagosnál sóik­kal pontosabb szervezést kí­ván. Megalapozottabb tervezést Szólni kell az előrelátó ter­vezés jelentőségéről is. A gépállomás tavaly 100 000, az idén 105 000 normá’hold mun­ka elvégzését tervezte. A ter­melőszövetkezetek viszont dósélben egy nemzetközi osz­tály harci indulójává. Beetho­ven, aki a Szent Szövetség Bé- csében is lelkes híve maradt a francia forradalom eszményei­nek, ezt a dallamvilágot szó­laltatja meg az emberi sza­badság és humanitás győze'mét ünneplő nagy művedben, mint például a III., vagy a IX. szimfónia utolsó tétele oen. — Szeretnénk e folyamat illusztrálásához magyar pél­dát is említeni. — A magyar példa közvet­lenül kapcsolódhat a nemzet­közihez. Amennyiben ugyanis a magyar szabadságmozgal­mak minden megkülönböztető sajátosságukkal együtt is ^ az egész Európát átfogó osztály­harc részei voltak, ezekkel az európai mozgalmakkal rejtett utakon, zenei tekintetben is tartották a kapcsolatot. Ne­künk ugyan nem volt olvan színvonalú műzrnenk a XVITI. században vagy még előbb, mint a maguk társadalmi fej­lődésinek útiét egészségeseb­ben, a nemzeti elnyomás nyűge nélkül járó népeknek, de éppen Kodálv állapította meg, hogy a magvar zenetörténet a nép­zenei jellegű szájhagvomáiiy- ban élt. Így a magyar népze­nének ez a hatalmas hang- es stílusvált-sa, amelv a XVIII. szárad második felétől kezdő­dően a magyar népdal úeyne- ve7frft, úi stílvsát létrehozta. pzer sz-TM ~z iíétv^ív ve7Pet owó»ai -a-dal íervadfll- Jel’-xmzŐ vonása többek kört enn«k az új stünci Tv'<vdrdnak az induló- szerű meneteltem, általában a hangokban formált táncos ♦agy lépő ritmus. Ezenkívül dallamrendjében is számos ro­konvonást mutat az előbb em­lített európai típusokkal. Nem beszélve arról, hogy némely, a francia forradalom idején nép­szerűvé vált és Beethoven ze­néjében is otthonos dallamok mindenestül átjöttek a ma­gyar népzenébe. A közvetítés­ben, mint az egyre világosab­bá válik, igen nagy szerepe volt részben a városi polgár­ságnak, részben a kollégiumi diákságnak. — Ez azonban csak egyik ága a magyar szabadságharc jellemző zenei köznyelvének. A másik ága a Rákóczi-szabad­ságharc muzsikájából táplál­kozik. A Rákóczi-szabadság- harc idején a török hódoltság alatt levő területek néhány jellemző dallamtípusa, mint a törökös—arabos dallamlépések vagy a nyugati néozene ko­rábbi rétegében is otthonos ka- násztánc ritmika, a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcban összeforrott kelet-európai job­bágyság egyik tipikus zenei hangját kapcsolta össze a for­radalommal Még a szabadság- harc jellemző hangszere, a tá­rogató is valójában arab—tö­rök eredetű hangszer, a török hódoltság idején honosodott meg hazánkban. — A Rákóczi-szabadságharc azonban mindezeket a zened stílusjegyeket annyira eggyé forrasztotta a szabadságharc politikai tartalmával, hogy a reformkori magyarság e zenei­ségben a magyar szabadság­harc gondolatát mint történel­mi örökséget fedezte és eleve­nítette föl. Megjegyzendő, hogy ez a zenei karakter sem volt ismeretlen a nyugat-európai műzenében, és a tőrök—arab hatásnak ess a zenei megnyil­vánulása egy másik ágon: a nápolyi opera közvetítésével is belekerült a forradalmi pol­gárság zenei tudatába. Amikor Beethoven műveiben harcias hangulatú verbunkosrészletek bukkannak fél, a múlt századi magyar közízlés ezekben is joggal ismer rá a kuruc kori zene jellemző vonásaira, és sajátjának érzi őket. Amikor tehát Erkel operáiban, Liszt és Mosonyi zenéjében a magyar nemzeti zenekultúra első nagy virágzását élte, joggal büsz­kélkedhetett vele, hogy nem­zeti öröksége az európai zen« forradalmi útjával találkozott — Hasonló a sorsuk az egyes zenei stílusoknak az egyetemes zenetörténetben is? — Igen. Az egyes zenei kor- sziakok jellemző műfajainak, hangvételének divatja múlása, majd egy újabb forradalmi fel­lendülés Idején új tartalom­mal való megújulása az egye­temes zenei fejlődésnek is is­merős vonósa. Kínálkozik a Marseillaise példája, amely nyilvánvalóan egész más tar­talmat hordoz, egészen mást jelent a francia burzsoá köz­társaságok történelmi útján mind a mai napig, mint ami­lyen értelemben a proletárfor­radalom fölelevenítette, és sa­ját hagyományai közt is szá­mon tartja. — Mi a helyzet a XX. szá­zad zenéjének osztálytartal­mával kapcsolatban? — Erre különösen nehéz fe­lelni, hiszen egyazon zened esz­közök. hasonló zenei megnyil­vánulások a század különböző korszakaiban, különböző mű­állésfoglalások rész*-/ ként ellentétes jelentéshez jut­hattak. Ez áll a különböző avantgarde irányzatok XX. szá zadd történetére is, például a futurizmusra, amelynek egyik ága a burzsoá társadalom har­cos ellenzékiségéből a fasiszta komíormdzmusba süllyedt. Ne­hezíti az áttekintést az a kö­rülmény is, hogy a kapitalista társadalom polarizálódása megbontja a társadalom egész­séges zenei vérkeringését, és szélsőséges ellentétek: néhány ember intellektuális játéka és a nagy tömegek sokszor igény­telen és olcsó, kommersz mu­zsikája között a különböző íz­lésrétegek végtelen sorát hoz­za létre. Nyugodtan állíthatjuk azonban: a zene korunkban is. mint bármilcor máskor, bár­mennyire függetlennek látsza­nak is egyes jelenségei a tár­sadalom narri életétől, megma­rad társadalmi jelenségnek. S v.a nanjaink zenei kéoe hallat­lanul bonyolult és összetett, ez annvit jelent, hogy osztálv- nroblémáink is igen bonyolul­tak. Nehéz volna megjósolni hogy a zenetörténet tendenciái $ napjainkban a további bonyo-j lódás vagy már a kibontakozás, I az» egyszerűsödés felé mutat-1 nak-e. Mindenesetre korunk j legkiemelkedőbb alkotói időről, időre megszólaltatják a huma | nitásnak azt a hangját, amely­ben korunk embere egynek ér­zi magát a zenetörténet forra­dalmi hagyatékával. A magam részéről ezt a szintézist érzem megvalósulni a többi között Bartók, Prökofjev és Honegger művészetében. Csizmadia György mindössze 68 000 normálhold­ra kötöttek szerződést. Pedig az utóbbi évek tapasztalatai alapján tudhatták a tsz-ek is, a gépállomás is, hogy a szer­ződéskötés a szöv-eíkezeti gép­park növekedése ellenére sem elegendő, s nem fedezi azt a munkaigényt, amelynek kie'é- gítését reá alapozták. A gép­állomás több éves gyakorlata az, hogy a szerződések megkö­tése után ülést tartanak szö­vetkezeti és járási vezetők részvételével, itt elemzik az előző év tanulságait, megvi­tatják a szerződéskötéseket, és figyelmeztetik azokat a gaz­daságokat, amelyek a kelleté­nél kevesebb munkára szer­ződtek. Kár, hogy ezt a figyel­meztetést nemigen szokták meghallgatni. Szerintünk nem egészen töké­letes ez a módszer. Hogy érte­kezleten megbeszélik a tanul­ságokat, a gépek elosztását és kihelyezését, az helyes. Az viszont nem, hogy ezt az al­kalmat ragadják meg arra is, hogy figyelmeztessék esetle­ges tévedéseire valamennyi szövetkezetek Ilyen fórumon nincs idő arra, hogy alapos elemzéssel érveljenek, vitat­kozzanak. Ezt előbb kell meg­tenni! Nem ártana ezen el­gondolkozni most, a jövő évi szerződéskötések megindulá­sakor. A gépállomás vezetői, a brigádvezetők ne sajnálják a fáradságot — hiszen min­den bizonnyal gyümölcsözik majd —, menjenek el a tsz- ekhez, s a szövetkezet irányí­tóival készítsenekí gondos szám­vetést. Érdeke ez mindkét félnek? Igen. A szövetkezetben nyugodtan, folyamatosan vé­gezhetik munkájukat * a trak­torosok; a gépállomásnak a legnagyobb idényben nem kell nagyméretű átcsoportosításo­kat végeznie; kevesebb lesz a kiesés, kisebb az utazgatással járó költség. Előzzék meg a gépkieséseket A gépállomás gépeinek csak­nem 50 száza1 éka tízéves G— 35-ös típusú traktor. Érthető, hogy gyakrabban esik bajuk. Igen jónak kell tehát lennie a műszaki felkészültségnek. A gépállomáson két év alatt öt főmérnök fordult meg. A gya­kori személycsere károsan ha­tott a műszaki munkára. Sze­rencsére most olyan fiatal szakember került ide főmér­nöknek, aki szívvel-'élekkel végzi munkáját, vannak cél­ravezető elgondolásai, tervei, s arra törekszik, hogy megte­lepedjen itt A szövetkezetek adatait vizsgálva könnyen megállapít­ható, hogy túlságosan sok a gépkiesés. Csökölyben például szeptemberben és októberben egy gép átlagosan 9,5 napot állt. A hét traktor 67 napot nem dolgozott. A Kutasra kül­dött három gépnek 27 mun­kanapja esett ki. Segesden a 19 erőgép 110 napot állt mű­szaki hiba miatt ebben az időszakban. Még akkor is túl­ságosan magas ez a százalék, ha leszámítjuk a rossz idő­járás és a kötelező karban­tartás okozta kiesést. Csököly­ben az is megtörtént, hogy amikor az »üzemképesen« oda szállított cséplőgépet megindí­tották, mindenkinek menekül­nie kellett a közeléből, mert gabona helyett alkatrészek re­pültek belőle. Gépesifési felelősöket a tsz-ek ben Mivel egy brigádvezetőhöz több község is tartozik, ezért nem tud mindenütt mindent a legapróbb részletekig elvégez.- ni. Akad olyan szövetkezet, mint a somogyszobi Béke. ahol igen jó a kapcsolat a szövet­kezet vezetői és a gépállomási brigádvezető között. A tsz-ek irányítói megértik, méltányol­ják, hogy nem könnyű a bri- gádvezető munkája, és igye­keznek úgy intézni a dolgot, hogy minden a leggördüléke­nyebben mehessen. Ennek el­lenére maguk is érzik, hogy valami nincs egészen rendjén. Ez abból adódik — amint a megyei pártértekezlet is meg­állapította —, hogy nincs a szövetkezetekben gépesítési fe­lelős, aki irányítson, gazdasá­gilag előrelátóan tervezzen és szervezzen, összehangolja a szövetkezeti és a gépállomása traktorok munkáját. Pedig egy ilyen feladattal megbízott tsz-tag igen sokat tehetne nemcsak a munka zökkenő- mentessé tételéért, hanem azért is, hogy az eddig’rél sokkal jobb összhang legyen a gépállomás és a termelőszö­vetkezetek között. összhangra, kölcsönös se­gítségre, a közös célért való szoros együttműködésre leg­alább akkora szükség van a nagyatádi járásban, mint arra, hogy megalapozottabb terve­zéssel, jobb műszaki felké­szültséggel haladjon a gépi munka a termelőszövetkeze­tekben. Vörös Márta fj/smTOS kabAjok Divatos jóminőségű télikabatot most vásároljon a földművesszövetkezetnél. AJÁNLATUNK: Női Kővirág, vagy Fregattá télikabát Női Vulkán télikabát Női Pallas télikabát Női Kriván télikabát Férfi Horgony télikabát Férfi Pallas télikabát 910,— Férfi Rozgony szőrmebéléses Mikádó <3 82) S!:m tíin 1250,— Ft 1150,— Ft 850,— Ft 800,— Ft 1700,— Ft 6! 1060,— Ft 1200,— Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents