Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. december fc Folytatódtak a szovjet - amerikai megbeszélések Kubáról NEW YORK A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kuba és az ENSZ képviselői a kubai válság vég­leges megoldásáról kedden folytatták a tárgyalásokat. Kuznyecov, a Szovjetunió el­ső külügyminiszter-helyettese a szovjet delegáció székhelyén villásreggelit adott U Thant ENSZ-főtitkár tiszteletére, s ez alkalommal — nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint — áttekintették a kubai kér­désre vonatkozó legfontosabb problémákat. Magyar idő sze­rint este 22.00 órakor ugyan­csak a szovjet ENSZ-küldött- scg székházéban Kuznyecov és Zorin külügyminiszter-helyet­tes fogadta Stevensont, az Egyesült Államok ENSZ-fő- képviselőjét. Stevenson a megbeszélés után közölte újságírókkal, hogy a szovjet képviselők tájékoztat­ták az Egyesült Államok meg­bízottait arról, hogy a korábbi megállapodás értelmében ho­gyan történik a szovjet bombá­zó repülőgépek elszállítása Ku­bából. Mint nyugati hírügynökségek közük, Charlos Lechuga, Kuba Tanácskozik a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusa Prága (MTI). Szerdán reggel folytatta ta­nácskozását a CSKP XII. kongresszusa. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszön­tötték Bolívia, Irak, Libanon és Norvégia kommunista párt­jának küldötteit, akik szerdán először vettek részt a kong­resszuson. Az újabb külföldi delegációk üdvözlése után a KB beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját a kong­resszus. Az ország legnagyobb léte­sítményének, a kelet-szlovákiai vasműnek igazgatója, Jaroslav Knizka felszólalása után An­tonin Krcek, a prágai pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta az adminisztratív appa­rátus megnövekedésének káros hatását. — Prágában — mon­dotta — némileg enyhítette a helyzetet bizonyos adminisz­tratív szervek összevonása. De még rendkívül sok vállalati igazgatóság és egyéb szerv összpontosul a fővárosban. E problémát különböző intézke­désekkel próbálják most eny­híteni. Jozef Plojhar miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke köszöntötte ezután a kong­resszust A kongresszus munkáját folytatja fonna Ptionma és Szuíaamg a szovjet—laoszi gazdasági együttműködésről . Vientiane (TASZSZk Souvanna Phouma lao­szi miniszterelnök kijelen­tette, hogy elégedett a laoszi küldöttség moszkvai látogatá­sának eredményei vet A közel- , múltban nyilvánosságra ho­zott közös közlemény — álla­pította meg Souvanna Phou­ma — arról tanúskodik, hogy a szovjet kormány élő akarja segíteni Laoszinak az 1962-es genfi egyezményeik értelmé­ben a semlegesség és a füg­getlenség útján megvalósuló fejlődését. A miniszterelnök kijelentette, hegy a szovjet— laoszi kereskedelmi és gazda­sági egyezmény elősegíti a két ország gazdasági kapcsola­tainak fejlődését. Laosz kész ipari termékekből mindazt a Szovjetunióba szállítani, ami e baráti ország számára érde­kes lebet (MTI) December 17-ig HAGY HANGLEMEZAKCIÓ A FÖLD MŰVES SZÖVETKEZETEKBEN! Művész-, magyarnóta-, operett- és tánclemezek, külföldi tánclemezek, német mesék (színes dobozban), nyelvleckék 30%-os engedménnyel kaphatók. (3180) állandó ENSZ-küldöttségének vezetője kedden fölkereste U Thant ENSZ-főtitkárt, és kö­zölte vele a kormány vélemé­nyét arról, milyen módon le­het véglegesen rendezni a ku­bai helyzetet. ENSZ-körökből származó értesülések szerint Lechuga sürgette a Biztonsági Tanács összehívását a kérdés végleges tisztázása érdekében, s egyben megismételte a kubai kormánynak azt a jogos kö­vetelését, hogy az Egyesült Ál­lamok ürítse ki a guantana- mói haditengerészeti támasz- . ontot. HAVANNA A havannai rádió kedden es­te bejelentette, hogy egy isme­retlen hajó újabb kalóztáma­dást intézett a kubai partvi­dék ellen: ágyú- és géppuska- tüzet nyitott a kubai partokra. KEY WEST Hivatalosan közölték, hogy letartóztattak 13 embert — tíz amerikai, egy kanadai és két kubai származású személyt —, akik »-háborús szándékkal« Kuba ellen irányuló partra­szállást készítettek elő. A cso­port tagjait az amerikai »sem­legesség! törvény« megsértésé­vel vádolják. (MTI, AP, Reu­ter) Busás nyugdíjat kapnak a nácik Berlin (MTI). Megdöbbentő adatokat közöl a Die Mahnung című nyugat- berüni haladó polgári folyóirat arról, milyen hatalmas össze­geket fizetett, illetve fizet ki ma is a bonni állam nyugdíj címén egész sor hétpróbás hit­lerista vezetőitek. A hírhedt Otto Winckelmann egykori SS- és rendőrtábornok, aki 1944-ben egyik főszereplője volt Magyarország teljes »glei chsch a ito 1 ás ának«, most is havi 1705 márka nyugdíjat él­vez; Erich Gritzbach SS-ober- führer, Göring személyi refe­rense havi 1293 márka nyug­díjat kap. Paul Körner egykori államtitkár, SS-obergruppen- führet kereken 2000 márkát vág zsebre nyugdíj címén. Még rajta is túltesz dr. Hjalmar Schacht, a nácizmus első szá­mú pénzügyi szakértője a ma­ga havi 2800 márkájával. A bonni kormány ugyanak­kor — mint ismeretes — pert indított a Nácizmus Üldözöt­téinek Szövetsége (WN) ellen, hogy feloszlassa azoknak a bá­tor harcosoknak az egyesületét, akik vállalván az újabb üldö­zést is, figyelmeztetik a nyu­gatnémet lakosságot az egyre nagyobb mérvű fasiszta-milita­rista veszedelemre. Kormányvojság Argentínában Buenos Aires (DPA, Reuter, (AP). Argentínában — mint nyu­gati hírügynökségek jelentet­ték — kiújult a kormányvál­ság. Kedden este ugyanis be­nyújtotta lemondását. Also- garay gazdaságügyi, Puente munkaügyi és Julio Cesar Crifevelli építésügyi miniszter. Lemondtak a többi gazdasági tárca miniszterei is. Alsogaray egy sajtóértekez­leten saját és minisztertársai lemondásáért a hadsereg ve­zetőit hibáztatta, akik meg­akadályozták a kormány gaz­daságpoütikájának végrehajtá­sát, az ország gazdasági éle­tének föllendítését. A Reuter iroda hírmagyará­zója azonban a lemondás okát másban látja. Mint írja, Al- sogarayt az utóbbi időben mindenfelől támadás érte: nadrágszíj-megszortó politiká- kája miatt a munkáltatók éppúgy támadták, mint a munkavállalók. Mint a Reuter-iroda jelenti, Guido elnök tágyal ásókra ma­gához kérette a hadsereg fegyvernemeinek vezetőit (MTI) „A NÉP HATALMA“ Részletek a Pravda szerdai vezércikkéből Moszkva (TASZSZ). A Pravda a szovjet alkotmány napjának szenteli szerdai vezércikkét. Az alábbiakban részleteket közlünk a vezércikk­ből: Alig több mint egy év telt el a párt történelmi neveze­tességű kongresszusa óta. De milyen óriási változások mentek végbe ez alatt az idő alatt a kommunizmust építő nép életé­ben! A szovjet emberek a múlt évben nagy belpolitikai és nemzetközi sikereket arattak. A szocialista gazdaság és kul­túra rohamos fellendülésének időszakát éli. Sikeresen telje­sítik a hétéves tervet. < A vezércikk, amely méltatja az SZKP XXII. kongresz- szusának fontos elméleti és gyakorlati megállapításait, a kö­vetkezőket írja: A szovjet állam a proletárdiktatúra államaként jött létre. A Szovjetunió csak a proletárdiktatúra útján juthatott a szo­cializmushoz. De Lenin már akkor, a szovjet hatalom első éveiben — kiemelve a szocialista állam sajátosságát — azt mondotta, hogy a szovjet rendszer a legnagyobb demokratiz­must jelenti a munkások és a parasztok számára. Ma — mutat rá a vezércikk — a szocialista formák fej­lődésének és tökéletesedésének eredményeképpen, amikor a proletárdiktatúra már teljesítette szerepét, a szovjet állam jellege megváltozott, az egész szovjet nép érdekéit és akaratát kifejező össznépi' állammá vált. Ennek folytán megváltozott a proletárdemokrácia is: a társadalmi és állami élet demok­ratikus formáinak egyre nagyobbmérvű fejlődése és tökéle­tesedése azt eredményezte, hogy össznépi szocialista demok­rácia lett. A szovjet társadalom életében, a szocialista államiság fejlődésében végbement óriási változásokat természetesen nem tükrözi a több mint negyedszázaddal ezelőtt elfogadott ma érvényben levő alkotmány. Ezek a változások törvényes megerősítést kapnak majd a Szovjetunió új alkotmányában, amelynek szükségességéről beszéltek az SZKP XXI. és XXII. kongresszusán. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ez év áprilisi ülésszakán megalakította az alkotmányelőkészítő bizottságot, amelynek N. Sz. Hruscsov az elnöke. Az új alkotmány az össznépi szo­cialista állam, az épülő kommunizmus alkotmánya lesz. A szocialista demokratizmus további fejlődéséről szólva a vezércikk méltatja az SZKP Központi Bizottsága plénumá­nak novemberi határozatait és kiemeli a pártszervezetek ter­melési elv alapján történő átszervezésének nagy politikai je­lentőségét. A termelési bizottságok megalakítása elősegíti, hogy a dolgozók mind szélesebb körét bevonják a vállalatok irányításéba. A vezércikk ugyanakkor rámutat a tanácsok egyre növekvő szerepére is. Míg az imperialista országokban — írja befejezésül a ve­zércikk — a maroknyi uralkodó réteg egyre inkább igyekszik csorbítani a dolgozók jogait, és kegyetlenül üldözi a nép ér­dekeinek igazi kifejezőit, a kommunista pártokat, a Szovjet­unió, az SZKP vezetésével bátran és határozottan, lenini ér­telemben oldja meg a népi hatalom kiterjesztésének kérdé­seit, tovább fejleszti és tökéletesíti a szocialista, az igazi népi demokráciát (MTíf A Caudillo reformjai Amikor a spanyol újságok bejelentették, hogy az állami közigazgatás beosztottjai szá­mára olyan akadémia felállí­tását tervezik, ahol a király­ság hivatalnokai a humor ha­tásos eszközeit sajátíthatják el »a lakossággal való érintkezés megjavításának céljából«, az egész világ megkönnyebbül­ten sóhajtott fel: nagy és for­radalmi? változások várhatók az ibériai félszigeten. Nem is maradt eredmény­telen a politikai lélekharang megkondítása Spanyolország középkorból visszamaradt tör­vényei, szokásai és hagyomá­nyai felett. A magas törvényhozó tes­tület elé terjesztettek többek között egy javaslatot, amely a posta munkáját hivatott megreformálni. Egy több száz éves rendelkezés miatt még ma is személyesen kell a pos­tára menni, ha bárki is ötszáz grammnál súlyosabb csoma­got kap. Kivételt azok a nyo­mós esetek képeznek, amikor a postai kihordó szíve számos pesetákkal lágyíttatik meg. Ugyancsak személyes megje­lenés szülcségeltetik, ha bár­mely küldeménynél a bér- mentesítéssel kapcsolatosan valamifajta hiba forog fenn. A postánál, »fennforgó« hibák egyébként olyan méreteket öltenek, hogy a reformbizott­ság nem ellenezné a főváros­ban — az állami posta helyett — bizonyos magánvállalkozá­solt szíves közreműködését. S ha ezek után Spanyolor­szágban bárki csak egyetlen szót is merészel ejteni az or­szág Középkori elmaradottsá­gáról. joggal sütheti rá a fel­séges Caudillo a rosszhisze­műség bélyegét, hiszen Spa­nyolország — íme — évszáza­dokat lépett előre! Bomba-érv Feltűnő a jelentés: az angol atom bomba-ellenes mozga­lom egyik tagjának, a húszéves Tony Michael Patrick Mur- phynak lakásán bombát találtak. Nem atombombát persze, de mégiscsak bombát. A becsületes megtaláló a Scotland Yard volt. A vizsgálat még tart, hogyan került a bomba Murphy albérleti szooájá- ba. De az ellene emelt vádon a vizsgálat kimenetele sem vál­toztat: »robbanóanyagot tárolt törvényes engedély nélkül«. Ha ez a húszéves fiatalember nem volna történetesen az antinukleáris mozgalom tagja, az ellene emelt vád akkor is eszünkbe juttatna valamit. Azt a nyilvánvaló kérdést, hogy ha egyetlen közönséges bomba hatóanyagát ennyire veszedelmesnek tartják, mit szól­nak akkor az atombombákhoz? Igaz, a kormányoknak meg­van rá az engedélyük, a törvényes engedélyük, hogy ezeket a mindennél veszedelmesebb »robbanóanyagokat« tárolják. Csakhogy ezt az engedélyt önmaguk adták meg maguknak. S ha egy pillanatra elfogadjuk is, hogy X. vagy Y. miniszter- elnök talán megfontoltabb, mint X. vagy Y. húszéves polgár — ami egyébként nem feltétlen sarkigazság —, nyilvánvalóan kisebb veszélyt jelent a társadalomra egyetlen pokolgép, mint akár egyetlen atombomba. Mindezt pedig nem Murphy védelmében mondtuk el. Csak azért, hogy figyelmeztessünk. Ha ugyanis következetes akarna lenni, a Scotland Yardnak a maszekbombás után vádat kel­lene emelnie a honi atombomba-tárolók ellen is. S. P. Robert Kennedy őrködik Az Egyesült Államok igaz­ságügy-minisztere, Robert Kennedy a hírügynökségi je­lentések szerint kidolgozta az úgynevezett telefon-lehallga­tási rendelet lényegét. Ez ar­ról szól, hogy a különböző ha­tóságoknak mikor áll joguk­ban a magánbeszélgetéseket lehallgatni. Kennedy egy saj­tóértekezleten azt is kifejtet­te, hogy ily módon ö szemé­lyesen óhajt őrködni a de­mokrácia, a szabadságjogok megtartása felett. Ami pedig a rendelkezés lényegét illeti, a következőkről van szó. A lehallgatást csak fontos ügyekben rendelhetik el, azt viszont az illetékesek döntik el, hogy mi fontos és mi nem. A határozatot a bíróság hoz­za, és ha bizonyos terhelő adatok alapján a vádlottat le­tartóztatják, az megpróbál­hatja ártatlanságát bebizonyí­tani, s ha ez sikerül, a terhe­lő anyagot esetleg megsemmi­sítik. Hát nem kedves ez a nagy­vonalú engedékenység? A li­beralizmus szinte egeket ost­romló térhódítása? Töredel­mesen bevalljuk, hogy fantá­ziánk sekély; most már csak azt nem tudjuk elképzelni, hogy mi történne az Egyesült Államokban, ha az igazság­ügy-miniszter nem őrködne személyesen a szabadságjogok megtartása felett. S. E. Az Egyesült Államok spanyolországi terveiről Párizs (TASZSZ). Genevieve Tábouis a Paris« Jour című lapban arról ír, hogy az Egyesült Államok ter­vei szerint a Spanyolország­ban levő amerikai katonai tá­maszpontoknak a NATO-tól függetleneknek kell lenniük. A spanyolországi amerikai ka­tonai támaszpontokra vonat­kozó egyezmények érvényessé­ge lejár 1963-ban. Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államok »nem elégedhet meg többé az amerikai—spanyol kapcsolatok mostani jellegével«. — Megfigyelhetjük — írja Tabouis asszony — Washing­ton nézeteinek megváltozását. Washingtonban hosszú ideig úgy vélekedtek, hogy azt az »erkölcsi kárt«, amelyet a Madridhoz való nagyobb köze­ledés jelent, neoa lebet ellen-. súlyozni azokkal a stratégiai előnyökkel, amelyeket ez a kö­zeledés jelentene Washington számára. Most az^ ellenkező vélemény kerekedett felül, mi­után az amerikaiak úgy vélik, hogy előnyös számukra Spa­nyolországban, vagyis Európá­ban olyan támaszpontokkal bírni, amelyek nem tartoznak a NATO rendszerébe. Ez az első oka annak, hogy az amerikai­ak határozottabban támaszkod­nak Francóra. Ennek másik oka — Ta­bouis szerint — az, hogy Wa­shingtonban »gyanakvással fi­gyelik a túlságosan szoros együttműködést Bonn és Mad­rid között, s attól tartanak, hogy a németek Spanyolor­szágnak megfelelő berendezést szállítanak atomfegyver elő­állítására amellyel azután a Bundeswehr rendelkeznék«. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents