Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

Csütörtök, 1962. december 6. 3 somogyi rrenAP % Hogyan látják a fiatal pedagógusok? Ankét Balatonbogláron Vasárnap délelőtt a balaton- boglári művelődési házban mintegy húsz fiatal pedagógus ülte körül az asztalt. Közöttük foglalt helyet Ruttlcay Ferenc, a megyei pártbizottság agit.- prog. osztályának munkatársa, Varga István, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatár­sa, valamint Horváth I ászló, a megyei tanács műve’ődésügyi osztályának vezstő'e is. A fia­tal tanítókat, tanárokat azért hívta össze Németh Ernő, a já­rási művelődésügyi osztály ve­zetője, hogy választ adjanak arra, hogy hogyan találták meg helyüket az iskolában, a köz­ségben, milyen egyéni és kö­zös problémáik vannak. Egységes nevelőtestületet Majd valamennyien beszá­moltak arról, hogy hogyan fo­gadták őket a nevelőtestület­ben. Azok, akiket szívesen fo­gadtak. munkájukban segítet­tek, még ha nem volt is meg a képesítésük, szinte szárnyat kaptak, és könnyebben legyűr­ték a nehézségeket Azok vi­szont akik ezt neon kapták meg, kedvüket vesztették. Saj­nos, mint mondották, akad olyan nevelőtestület is, ahol nem segítik a kezdőket. A leg­gyakoribb összeütközési pont idősebb és fiatalabb pedagógu­sok között a nevelési módszer miatt van. A fiatalok ugyanis igyékeznek a pedagógia leg­újabb eredményeit felhasznál­ni, ezt azonban nem minden ré­gi nevelő nézi jó szemmel. Kü­lönösen a fegyelmezés ad sok vitára okot. Egyik-másik tan­testület régebbi tagjai — pél­dául Szöllősgyörökön, Balaton- lellén — a nyolcadik osztály­ban csak azért, hogy a gyere­keket fölvegyék középiskolába, a fiatal tanár akarata ellenére jobb magatartása jegyet ad­nak. Főként szülői munkakö­zösségi tagok és pedagógusok gyermekeivel tesznek ilyen ki­vételeket némelyek. Bálát onlellén az egyik fiatal pedagógus — nyilván tapaszta­latlanságból — a szigort tar­totta fő nevelési eszköznek megfeledkezve arról, hogy szép szóval, baráti közeledéssel ta­lán többet is elérhetett volna. Egyik-másik kollégája azon­ban ahelyett, hogy megmond­ta volna neki, hogy a jövőben másként járjon el, lejáratta a szülők, a nyilvánosság előtt. Balatonbogláron pedig előíté­lettel fogadták a fiatal peda­gógust, mert előző helyén hi­bát követett el. Szerencsére azonban — mon­dották — jóval több az olyan tantestület, ahol tudják, hogy az iskolareform céljait csakis egységes, jó közösségi szellemű tanítód, tanári kar képes meg­valósítani, és az első perctől kezdve segítik a fiatal kollé­gáikat. S azoktól, akik valamit jobban tudnak náluk, tanulni se szégyellnek. Erről beszélt a balatonszentgyörgyi, a balaton- fenyvesi, a táskád pedagógus. Iskolán kívül Szóba került az iskolán kí­vüli munka is. A pedagógusok hangsúlyozták: tisztában van­A Bánhidai Erőműben helyezik üzembe az első magyar gyártmányú száz megawattos gépegységet A jövő évben megkezdik a műszaki újdonságszámba menő erőműbővítést Még 'be sem fejeződött az Oroszlányi Hőerőmű beruhá­zása, a második ötéves terv másik nagy erőművének, a százhalombattainak építése pe­dig jövőre érkezik majd el az első gépegység üzembe helye­zéséhez. máris újabb kiemel­kedő jelentőségű erőműberu- ' az üzempróbát. (MTI) házasba kezd a Nehézipari munkához. A jövő év első ne­gyedében áthelyeznek néhány kisebb épületet arról a terü­letről, ahova az új erőmű ke­rül, majd a második évne­gyedben hozzáfognak a föld­munkához. Az új Báni idai Erőmű 1960 végén kezdi meg a Minisztérium energiaágazata. Az új villamosenergia-termelő üzemet a nemrég hozott kor­mányhatározat érteimében a Bánhidai Erőmű bővítésével nyeri a né azdaság olyan módon, hogy a meglevő 76 megawattos erőmű mel’é új erőművet telepítenek 100 me­gawatt teljesítményű gép­egységgel. A száz megawattos kapaci­tásnövelés jelentékenyen hoz­zájárul az ország rohamosan növekvő villamosenergia-szük- ségletének fedezéséhez, s al­kalmat ad arra, hogy kipró­bálhassák az első magyar gyártmányú 100 megawattos turbógépegység prototípusát, így a taDasztalatok alapján feileszthetik a natív teljesít­ményű áramtermelő egysége­ket. később ráférhetnek a 200, maid az ennél naevabb teiie- sítménvű gének előállítására. Az Erőműbeniházási Válla­lat és a kivitelező vállalatok már hozzáfogtak a nagy fon­tosságú munka előkészítésé­hez. A 22. számú Állami Éoítő- ipari Vállalat decemberben megkezdi a felvonulást a MirzH^n helyreállít ák a Szabadság obeiiszket Az Izvesztyija keddi száma hírt ad arról, hogy hamaro­san helyreállítják Moszkvában a Szabadság obeiiszket, ezt a történelmi emlékművet, ame­lyet a személyi kultusz idején távolítottak el és zúztak szét. A szovjet alkotmányt jelké­pező obe’iszket Vlagyimir li­ftes Lenin kezdeményezésére állították fel, és 1918. novem­ber 7-én. az októberi forrada­lom1 első évfordulóján avatták fel ünnepélyesen. (MTIJj nak vele, hogy ők nemcsak ta­nítók, tanárok, hanem a párt katonái is — ahogy a járási pártbizottság munkatársa mondotta. Tőlük azit is várják, hogy segítsék a falu kulturális színvonalának emelését. So­kan beszámoltak arról, hogy — noha még kevés a tapasztala­tuk — vállalták ismeretterjesz­tő előadások tartását, szerve­zését, tánc- és színjátszó cso­portok fölkészítését, és szép eredményeket értek el. Persze nem mindenütt van így. Leginkább ott gyenge a kulturális élet, ahol a párt, a tanács- és a gazdasági vezetők, a tömegszervezetek kizárólag a pedagógus feladatának te­kintik a népművelési munkát, ígérnek ugyan segítséget, de nem adnak. Emiatt emelt szót a buzsáki, a balatonboglári, a balatoniényvesi pedagógus. A balatonboglári tanár házaspár viszont arról számolt be, hogy náluk támogatják a kulturális munkát a község vezetői. Van miért lelkesedni Részletesen szóltak egyéni gondjaikról is az ankét rész­vevői. Sokan tanulnak közülük, ezek amiatt panaszkodtak, hogy nem kielégítő a jegyzetellátás, s hogy rémelvík főiskolai tanár közömbös velük szemben. Má­sok azt tették szóvá, hogy sok helyütt még albérletben lak­nak a pedagógus házasoárok, s hogy a Balaton környékén té­len kevés a szórakozási lehe­tőség. Több támogatást kértek e problémák megoldásához. A Pedagógusok Szakszerve­zetének képviselője bejelentet­te, úgy igyekeznek javítani a jegyzetellátáson, hogy a peda- góguskönyvtért ellátják jegy­zetekkel, s azokat igénybe ve­hetik a főiskolások. A lakás­gondok enyhítését célozzák a pedagógusoknak nyújtott köl­csönök. Természetesen a helyi szerveknek is kell segíteniük. Fontos, hogy az építkező peda­gógusok olcsó telket kapjanak — hangoztatták. Azoknak pe­dig, akik semmiképpen sem tudnak építkezni, igyekezzenek lakást adni a tanácsok. Ezek nem alapvető problé­mák — mondották az ankét részvevői —, és az illetékesek bizonyára meg is oldják őket. A fiatalok szóltak arról, hogy a pedagógusokat megbecsüli, segíti a szocialista társadalom. Ennek jele többek között az is, hogy tovább tanulhatnak. Jól­eső érzéssel fogadták azt az elismerést, amelyben a VIII. pártkongresszus részesítette őket Ha néha — a sikertelen­ségek láttán — elkedvetlened­nek Is — mondották —, ez az állapot nem tart náluk sokáig. Látják, milyen nagy a különb­ség a mai és a múltbeli peda­gógus sorsa között. Sokkal jobb helyzetben vannak, mint a régiek. A ma pedagógusának van miért lelkesednie. Biztat­ják az elért eredmények, ösz­tönzik a további célok. A baráti beszélgetés a dél­utáni órákban ért véget. Hasz­nosnak találták az ankétet minél a művelődéssel foglalko­zó fölöttes szervek képviselői, mind pedig a fiatal pedagógu­sok, akiknek jólesett, hogy ki­kérték véleményüket, és kicse­rélhették gondolataikat. Sz. N. Puskás Andor: Szalonnasütés. (Kaposvári Fotoklub képeiből) Összevonja Itapsvári beloniraizemeit a Tanácsi Bánya- és Éjiiianpg-igeri Epsiis Javul a minőség, bővül a választék A téglagyártás mellett egy­re nagyobb szerepet kap a műkő és a mozaiklap készíté­se a Tanácsi Bánya- és Építő­anyag-ipari Egyesülésnél. Ka­posváron három helyen, a Bu­dai Nagy Antal utcában, a Berzsenyi utcában és a Vö­röshadsereg útján készítenek vegyes betonárut és burkoló­anyagot A fejlődés következ­tében mielőbb központi te­lephelyre lesz szükség. Már épül egy új, 30x10 mé­teres csarnok a Vöröshadsereg útján, elkészültével- ide köl­töztetik a Budai Nagy Antal utcából a vegyes betonáruüze- met. A jövő évben a Berzse­nyi utcai üzem is a Vörös­hadsereg úti központi teledre költözik. Január 1-től a Te­metkezési és Kertészeti Vál­lalat sírkőüzeme a Tanácsi Bánya- és Építőanyag-ipari ES-hez kerül, az új üzemet szintén a központi telepen he­lyezik el. Á , központosítás több új csarnok építését és új gépek üzemibe állítását kí­vánja meg. Az idén 3500 tonna vegyes betonárut, ugyanennyi beton­csövet meg kútgyűrűt készíte­nek. Jövőre betonelemekből 5500, betoncsőből, kútgyűrűből pedig 5000 tonnára emelik a termelést. Mozaiklapfcól ugyan annyit terveznek készíteni, mint amennyit az idén gyár­tottak — 64 030 négyzetmétert —, viszont javí+ják minőségét, és bővítik választékát. Jelen­leg szürke, kevésbé keresett mezaiklapot gyártanak, hama­rosan megkezdik azonban a színes és a spriccelt lapok ké­szítését. De előbb föl kell frissíteni a gépparkot. Hazánkban a kö­zelmúltban kezdték meg a mozaiklapprések gyártását. Az első sorozatból jut Kaposvár­ra is: egyet már 1963 június végéig megkapnak, egyet pe­dig december végére ígértek, A Tanácsi Bánya- és Építő­anyag-ipari Egyesülés dolgo­zói jelentős újítást dolgoztak ki az idén. A durvacsiszolás- mál használt korong hamar kikopott, s egyenetlenné tette a mozaiklap felületét. A ko­rong utánszabályzását más vállalat végezte, ez pedig sok állásidővel és nagy költségek­kel járt együtt. A TMK-mű- hely dolgozói szabályozót ké­szítettek, s ezzel a helyszínen rendszeresen utánacsiszolhat­ják a korongot. A gépet még abbén a hónapban üzembe helyezik. r kő muj.e.2c.p fi tőttmete. A lacsony termetű, vézna kis öregem- ■‘rx bér. Áll botjára támaszkodva. Ne­hezen lélegzik. — A fiam ... egyetlen gyermekem... Panaszt szeretnék tenni... Segítsenek... Mondaná még, de nem tud szólni. Vézna testét ráz a a hangt lan zokogás. Amikor fölnéz, szívbe markol a tekintete. Szeméből leszalad egy könnye; epp, és végiggördül a ráncos arcon. Leveszi por ette, agyonhasznált kalapját. Fején hatalmas kék folt és sebek. Még szi­várog a vér. — Tegnap este... bejött hozzám a fiam, mondram, hegy rak a meg a tüzet. Durván válaszolt. Azt mendta, én már megettem mindenemet... Én is mérges lettem... És akkor ütött... A szomszédok vették le ró­lam, ha nem jönnek, tálán már nem is élek... Ez a panasz. Súlyos és keserű. — A tulajdon vérem, ugye, ezt nem sza­bad? Nehéz most kérdezni. — Pedig sokat dolgoztam értük. Két gyer­mekem megh'lt, csak ö él... A feleségem is kint van a temetőben ... Elh llgat, és csak néz maca elé. — Mindenre gondoltam volna, csak erre nem. Álmodni sem mertem volna, hogy ide jutok öregségemre. — És most mit szeretne, miben segíthe­tünk? Sokára válaszol. — A városházán jártam. Koldulási enge­délyt a-e-etnék kapni. Én még élni akarok... C llyosak a vádak. És a könny... Sze- ^ retnóm letörölni... A családi háznál kopogok. Szőke fiatal­ember nyit ajtót, ő a legf'atztabb unoka. Éppen tanút, az as~tal~n kön-’vek vannak. A kérdésre gyorsan és határozottan vá­laszol. — A nagyapám? KibírhataMan és raolis. Lehetetlen ember. Csak szégyenít bennün­ket. — Szereti? Különös a válasz: — Mint nagyap t igen, mint embert nem.. Hazajön a fiú édesanyja. Szép, fekete hajú asszony. Meglepődik. — Az apósom csak keserűséget okoz ne­künk. . És fájdalmat... Házsáríos, kibírha- t-tlan, parancsolni szeretne, ő akar most is a család ura lenni. Folytatná még, de benyit a férje, az öreg­ember fia. — Nem tudom, hogyan történt. A bárány­ból is lehet farkas... A feleség közbeszól: — Szegény férjem azóta örökké ideges. A fiú: — Az öreg azt hiszi, hogy meg akarjuk mérgezni. Nevetnek. Az asztalon nyitva a fiú köny­ve. »Arany János: Családi kör.« A füzetben gyöna-betűkkel a cím: »Mi a vers monda­nivaló a?« A dolgozat elmét nézem és megkérdezem: — Él még a maguk szívében szeretet a naq'taoa iránt? Egi/s-erre mondják: — ns'k be-sül"t van... A z öregembert hideg szobában ta- látom. — örülök, hogy segítenek ... Ez a reménykedés összeszorítja a torko­mat. — Az unokám most hozott szenet. Be kellene gyújtani, csakhogy nehezen megy, nem hajlik a lábam. Tegnap sem bírtam és azelőtt sem... Nehéz lenne elmondani a hallottakat. Azt, hogy itt a paranrafus is alig segít. Az öregember me-érezte ezt. Kinéz a sötét estébe és mrso'yog. — Pedig szerettek. Itt lovagoltak a tér­demen, és látszottak a bajuszommal... Régen volt. Az emlék mégis mosolyt csalt a borostás arcra. Németh Sándor A nép fron tbi«ott*ágok segítik töbj mint 12 000 mezőgazdasági szak i unkás képzését népfron tbizottságok A népfrontbizottságok u] feladat megoldására készül­nek. Az idén 24 mezőgazdasá­gi szakmában indul meg a felnőttek mezőgazdasági szak­képzése. Az előző évek ezüst- kalászos tanfolyamai »átala­kulnak« szakmunkásképző tan­folyamokká. Az 1962/63. okta­tási időszakban a tervek sze­rint 1200 elsőéves, 700 másod­éves és 500 harmadéves tan­folyamot szerveznek. Ezenkí­vül szeretnék elérni, hogy több , mint 12 000 felnőtt tsz-tag te- . gyen mezőgazdasági szakmám- j kás-képesítő vizsgát. A mozgalom vezetői és ák-i tivistái a falvakban úgyszól­ván mindenütt segítik a tan­folyamok szervezését, támoga-, tást adnak a folyamatos mun-; kához, ugyanakkor azonban már a következő évekre is gondolnak. Szorgalmazzák pél­dául a falusi emberek általá­nos iskolai tanfolyamainak bő­vítését, gyarapítását. Azok számára pedig, akik nem jár­nak sem a kihelyezett techni­kumi osztályokba, sem a szak­munkásképző tanfolyamokra vagy a dolgozók általános is­koláiba. mezőgazdasági isme­retterjesztő előadássorozatokat rendeznek. Ezek az előadásso­rozatok ugvp.nis alkalmasak ar­ra, hogy fölkeltsék az érdek- lődés( a továbbtanulás iránt. A nénfrontbizottságok figye­lemmel kísérik az eddig vég­zett mezőgazdasági szakmun­kások helyzetét is. Ahol hibá­kat látnak, ott javasolják a helyi vezetőknek, hogy ezeket az embereket megfelelő mun­kakörben foglalkoztassák. (MTI) ____________ A JELZŐTÁBLA FIGYE! MF7TET! Akármelyik telefonáltomásról felhívhatja az Állami Biztosítót, és ÉRDEKLŐDHET a gépjórmű-biztosítás feltételeiről Állami Biztosító < (3185)

Next

/
Thumbnails
Contents