Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Hétfő, 1962. december IL s Kállai Gyula nyilatkozata a magyar kormányküldöttség afrikai útjáról (Folytatás az 1. oldalról.) hallani, hogy Guineában, Ma­liban és Ghánában, ahol az egyezményeink alapján külön­böző foglalkozású magyar szakemberek dolgoznak, min­denütt meg vannak elégedve munkájukkal. Sekou Touré úr szükségesnek tartotta az ál­lamközi tárgyalásokon külön megemlíteni, hogy a magyar szakértők munkájával nagyon meg vannak elégedve, mert nemcsak munkájukat végzik el lávái cián, hanem nagy buz­galommal és eredményesen ok­tatják és nevelik a guineai szakembereket, jó barátságban és együttműködésben élnek a helyi lakossággal. Tapasztala­taink alapján mondom, hogy az afrikai országokkal való kapcsolataink fejlesztésében nagy jelentősége van a kinn élő magyar szakemberek jó munkájának. A hazai közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a fiatal - afrikai államok társadalmi fejlődését; milyen tapaszta­latokat szerezteti ebben a vo­natkozásban? — Hét országban jártunk. Társadalmi viszonyaikban, po­litikai, gazdasági, kulturális fejlettségük színvonalában — a sok közös vonás mellett — olyan különbségek vannak, amelyek lehetetlenné teszik, hogy általános érvénnyel egy­szerre beszéljünk valamennyi ország ilyen természetű prob­lémáiról. — Mint minden országban tapasztalt tényt említhetjük meg, hogy a nemzeti független­ség kivívása után mindenütt a belső politikai és társadalmi fejlődés, a gazdasági építő­munka, a kulturális fejlődés, a nép életszínvonala emelésének feladatai kerültek előtérbe. E kérdések megoldása igen ne­héz és bonyolult viszonyok kö­zepette megy végbe, mert a gyarmatosítók áldatlan és ke­serű örökséget hagytak hátra. Jellemző tény, hogy bár a gyarmatosítók évtizedeken ke­resztül szajkózták, hogy Ázsiá­ban és Afrikában ők viselik a »■fehér ember terhét«, ők ter­jesztik a kultúrát és a civili­zációt, a függetlenné vált af­rikai országok lakosságának túlnyomó többsége — az angol és francia gyarmatosítók »civi- lizátori« tevékenységének kö­vetkezményeként — írástudat­lan. Ezekben az Országokban égető a szakemberhiány. Nem­csak hogy orvosok, mérnökök, közgazdászok, pedagógusok, hanem ipari és mezőgazdasági szakmunkások, szakképzett szülésznők és ápolónők is hiá­nyoznak, mert a gyarmatosítók a helybeliek közül nem képez­tek elegendő számban szakem­bereket, gyarmataik felszaba­dulása után pedig saját szak­embereik többségét kivonták ezekből az országokból. — Utunk során meggyőződ­tünk arról, hogy a meglátoga­tott afrikai országokban nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megszervezzék országuk gazdasági életét, s ezt a terv- gadálkodás útján fejlesszék, bi­zonyos ipari bázist teremtse­nek, szervezetté tegyék a me­zőgazdaság termelését, munkát adjanak a munkakeresőknek, emeljék a nép életszínvonalát és kultúráját, növeljék a szak­emberek számát. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen úton oldják meg a felsorolt felada­tokat, az már országonként na­gyobb változatosságot mutat. Az bizonyos, hogy ezeknek az országoknak többsége a kapita­lizmust a gyarmati rabság lán­caiban ismerte meg, s így a kapitalizmus rendszeréről a legrosszabb történelmi tapasz­talatokkal rendelkezik. A leg­több országban a vezetők hangsúlyozzák, hogy a fejlő­dés nem kapitalista útját akar­ják járni. — Kétségtelen, hogy ezek az országok vonzódnak a szo­cializmushoz. Az is vitán felül álló, hogy a mai világhelyzet­ben; amikor létezik s a fejlő­dés döntő tényezőjévé vált a szocialista világrendszer, meg­van a reális lehetőség arra, hogy ezek az országok elkerül­jék a társadalmi fejlődés ka­pitalista szakaszát. E hosszú út végeztével mi­lyen érzésekkel tért a kül­döttség haza? — Erre a kérdésre röviden felelhetek: igazi barátok és jó­akaraté emberek között vol­tunk, jól éreztük magunkat Af­rikában is, .mégis igaz az a közmondás, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon, örültünk, hogy afrikai barátaink között voltunk, s most annak örülünk, hogy sikeresen befejezve kül­detésünket újra itthon va­gyunk Magyarországon, amely­nek szabad, dolgos, szorgalmas, szocializmust építő népét Afri­kában képviseltük. — Hadd használom fel az in­terjú lehetőségét arra, hogy hazatérve e hosszú útról ez­úton köszöntsem őszinte szív­vel népünket, és sikerekben, eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánjak hazánk minden polgárának — mondta befejezésül Kállai Gyula. (MTI) Szilveszterest Bonnban Strauss: — Maga még marad, kancellár úr?... (Toncz Tibor rajza) Sokba kerül a Bundeswehr Bonn (MTI). & A bonni hadügyminisztó riumhoz' közeálló' 'VVehrpoliti- sche Informationen című kő­nyomatos szerint a Bundes­wehr évi költségvetését, amely jelenleg 18 milliárd márka, rö­videsen legalábbis évi 25 mil­liárd márkára kell fölemelni, mert ennyibe fog kerülni a jelenleg 500 000 főre tervezett Bundeswehr fenntartása, vala­mint »modem felfegyverzése«. (A Bundeswehr pillanatnyi lét­száma 398 000 fő.) Amennyiben a Bundeswehr létszámát az eredetileg tervezett félmillió­nál tovább növelnék, ez az ösz- szeg lényegesen emelkedni fog. A Bundestag alelnoke síkrasróllt a Szovjetunióval való tárgyalások mellett Bonn (MTI). Thomas DeHler, az ismert szabad demokratapárti politi­kus, a Bundestag' alelnöke szombaton este a hesseni rá­dióiban tartott előadásában élesen ostorozta a bonni kor­mány külpolitikáját és sze­mére vetette a kormánynak, hogy csökönyösen elutasítja a Szovjetunióval való közvetlen tárgyalások lehetőségét és a nyugati integráció kedvéért gyakorlatilag lemondott a né­met újraegyesítés gondolatá­ról. ' f i Dehler rámutatott arra, hogy a Kereszténydemokrata Párt és a Szobád Demokrata Párt koalíciós szerződése ér­telmében a kormánynak kez- demónyezőem kellene fellépnie a német békeszerződés meg­kötése érdé'.ében. »A Szovjet­unió valamennyi jegyzéke és Hruscsovnak karácsonykor a kancellárhoz intézett levele is tárgyalási készségről tanúsko­dik — hangsúlyozta Dehler. — Balgaság lenne lebecsülni a nehézségeket, de felelőtlen az, aki lemond a kísérletről«. Dehler ezután megdöbbentő­nek nevezte, hogy a Bundes­wehr katonáit arra tanítják: a nyugati szövetségesek kato­nái közelebb állnak hozzájuk, mint »az a német, aki a túlsó oldalon áll«. Dehler továbbá azt hangoz­tatta, hogy »kicsinyes az a spekuláció« a nyugati hatal­mak részéről, ha arra számí­tanak, hogy hasznukra válik, ha az NSZK_t politikailag és gazdaságilag hozzákötözik egy kis Nyugat-Európához, kato­nailag pedig beleolvasztják a NATO-ba.« (MTI) Szabadlábra helyezték a Spiegel-ügyben letartóztatott Martin ezredest Barim (MTI). Szombaton szabadlábra he­lyezték a Spiegel-üggyel kap­csolatban letartóztatott Mar­tin ezredest, aki a bonni had­ügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Az ügyészség köz­lése szerint az ezredessel szemben továbbra is fenntart­ják a »hazaárulás gyanúját«, további fogvatartását azonban nem tartják szükségesnek. NEMZETKÖZI SZEMLE Szilveszteri számadás: tovább nőttek a béke erői Egy év a világpolitikában A Z ÜJÉVI JÓKtVÁNSÁ­GOK sablonszövege ta­lán 1963-ban sem hoz sok újat. De ha megnézzük, mi van a szavak mögött, ha egy kissé elemezzük az elmúlt év legfontosabb eseményeit, tár­gyilagosan, illúziók nélkül is arra következtethetünk, hogy 1962 végén a szilveszteri szám­adás a világ haladó erői szá­mára kedvező. Ebben az esz­tendőben kétségtelenül tovább nőttek a béke erői, és az új­évi békeüzenetek nem egy­szerűen kívánságokat, óhajtá­sokat fejeznek ki, hanem az étet tényeire, az óév nagy világpolitikai eseményeinek történelemfonmáló valóságára alapozódnak. Rövid cikkben egy év va­lamennyi fontos eseményét nem lehet elemezni, de ha megvizsgáljuk az eseményeket mozgató rugókat, világos ké­pet kaphatunk, melyek vol­tak az 1962-es esztendő leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sed, és megoldásukban eny­hítették-e vagy súlyosbították a világpolitikai helyzetet. A népeket elsősorban természe­tesen a békéért vívott harc fejlődésének fázisai és jelen­legi kilátásai érdeklik. Nagy politikai változások kezdetét igen sokszor nem lehet' pon­tos dátummal rögzíteni. A harmadik világháború elhárí­tásának megvan a reális lehe­tősége, s hogy idáig jutottunk, abban nagy szerepe van az elmúlt év történéseinek is. Ebben az időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy az impe­rializmus fő ereje, az Egye­sült Államok a nemzetközi po­litikában minőségileg új hely. zetbe került, területe végérvé­nyesen és megváltoztathatat­lanul sebezhetővé vált a Szov­jetunió területéről. Összefügg ezzel az a tény is, hogy a ter­monukleáris fegyverek pusztító ereje következtében minden­féle világháború az imperialis­ta agresszor számára előnyte­len, és egyenlő az öngyilkos­sággal. Á BÉKÉÉRT VÍVOTT HARC PERSPEKTÍ­VÁJA tehát sokat javult, bár mindaddig, míg az imperia­lista hatalmak termonukleáris fegyver birtokában vannak, a háború kalandjának veszélye megmarad. Példa erre a mind- annyiunk által ismert kubai eset. De az év végi számadás alkalmával nem árt még egy­szer' aláhúzni, hogy ebből a válságból a béke erői úgy ke­rültek ki győztesen, hogy Ku­bában megmentették a'szocia- lizmust. és általánosságban enyhítették a nemzetközi hely­zet feszültségét. A mai világ- helyzetben pedig a Kubai Köztársaság eredményeinek megmentése fölér egy olyan nagy politikai sikerrel, gvő- zelemmel, mint amilyent Eu­rópában jelentett volna a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg- I ______________________________________ m entése az első világháború után. » Elsősorban ebből a szem­pontból kell megítélnünk a kubai helyzet alakulását. A Szovjetunió itt rendkívül bo­nyolult, ellentmondásos hely­zetben két fő cél — Kuba megmentése és a termonuk­leáris háború veszélyének el­hárítása — eléréséért harcolt. A rakéták Kubába szállításá­val ugyanis a Szovjetunió megakadályozott egy készülő amerikai inváziót. Ebben a ne­héz helyzetben találta meg a Szovjetunió a kivezető utat. Ennek eredményeképpen Ku­bában tovább épül a szocializ­mus, az általános nemzetközi helyzet pedig határozottan jobb, mint a válság előtt. Ma­ga Kennedy elnök is kényte­len beismerni; »... Végered­ményben nincs ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió amelyeket sok mérföldnyi szárazföld és ten­ger választ el egymástól, e két gazdag ország, a két ország rendkívüli energikus népe ne élhessen békében egymás­sal ...« fTT KAPCSOLÓDIK az * év végi számadáshoz a békés egymás mellett élés kérdése. E téren is jelentős eredményeket könyvelhetünk el 1962-ben. Melyek ezek az eredmények? Nehéz pontokba szedni, de bizonyítani lehet, hegy a békés egymás mellett élés szükségességét egyre in­kább elismerik a kapitalista hatalmak is. A józanabb nyu­gati államférfiak is tudják, hogy a szocialista világrend- szer ma már a történelmi ese­ményeket meghatározó ténye­ző, és a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs más válasz­tás, mint a kü'önböző rend­szerű országok békés egymás mellett élése. Ez a politika azonban a szocialista tábor ré­széről nem kapituláns politi­ka, hanem eUenke^őlég, , a nemzetközi osztaíyharc formá­ja két alapvető tartalommal. Az egyik, hogy a szocialista tábor békés verseny keretében győzi le a kapitalista rend­szert, míg a másik alapvető tartama a békés egymás mel­lett élésnek, hogy a különböző rendszerű országok között lét­rejöttek az együttműködés változatos formái. Lehet ez az együttműködés kulturális, po­litikai vagy gazdasági vonat­kozású, de lehet esetleg ka­tonai is, mint például egy esetleges megnemtámadási egyezmény a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Nemcsak tervek vannak azon­ban, hanem már konkrét ered­mények is: a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közel­múltban egyezményt írt alá a világűr békés célokra tör­ténő felhasználásáról. A Z ÉV VÉGI SZÁM­^ ADÁSKOR meg kell még emlékeznünk az ENSZ most zárult ülésszakáról is, amelynek legfőbb eredménye, hogy a napirenden szereplő kérdések zömét a békeszerető erők érdekeinek megfelelően sikerült közös nevezőre hozni. Ez az ülésszak megteremtette az úgynevezett konstruktív kompromisszum szellemét, és mindez talán lehetőséget nyújt arra, hogy 1963-ban előreha­ladást érjünk el olyan akut nemzetközi kérdésekben is, mint például a leszerelés problémája, továbbá a berlini helyzet és a kongói fejlemé­nyek alakulása. A leszerelés terén nem sok előrehaladás történt 1962-ben, de az idevonatkozó tárgyalá­sok légköre — különösen az utóbbi időben — aura enged következtetni, hogy az új esztendőben konkrétabb lépé­sek következnek. A berlini és a kongói helyzet jelenlegi for­májában sokáig már nem ma­radhat fenn. Kongóban az ENSZ-től várnak határozott lépéseket, de nyilvánvaló, hogy ezek a lépések csak ak­kor lesznek hatásosak, ha va­lóban az igazságot, a kongói nép érdekeit szolgálják. A berlini helyzet alakulására rendkívül nagy jelentőségű Hruscsov legutóbbi levele Adenauer kancellárhoz. A szovjet kormányfő azt indít­ványozta, "hogy Berlinben ne tartózkodianak NATO-csapa- tok, az atlanti zsázlót váltsa fel az ENSZ lobogója, Az új szovjet diplomáciai. lépés iránt máris rendkívül nagy nem­zetközi érdeklődés nyilvánul meg, és ez a kezdeményezés bizonvára erjesztően hat a kérdés végleges megoldására. összegezve az elmondotta­kat: a szilveszteri számadás a béke híveinek kedvező, és a jelek arra mutatnak^, hogy az új esztendőben még inkább az ő javukra tolódnak el az erő­viszonyok. Franciaország ellentéteket szít Ghana és Togo között Accra (AP). Több francia lap a napok­ban sugalmazott híreket kö­zölt arról, hogy a Ghánái Köztársaság a szomszédos To­go megtámadására készül. A francia befolyás alatt levő Birazaville rádiója szombaton már azt közölte, hogy a sze­negáli fővárosban állomásozó francia ejtőernyős egységeiket — állítólag a fogói kormány kérésére — riadóké-zültségbe helyezték, hogy kö"' elépje­nek, ha Togót Ghrr széről »támadás« fenyegetr A Ghanaian Times vata­los körökre hivatkozva hatá­rozottan cáfolja a francia saj­tó célzatos híreit. (MTI) 1963 Új film, új élmény! Látogassa filmszínházainkat. A Somogy megyei Moziüzemi Vállalat a megye minden dolgozójának exedmínyekben gazdag, boldog új énei kínon. Az autók és motorkerékpárok 1963. évi kötelező gépjármű-szavatossági biztosításé­nak díja január 1-én esedékes. (3219) ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (3218)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents