Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1993. december „Macmillant a& éhes farkasok prédájának lökik oda66 Angol lapok a nassaui értekezletről London (MTI). Az angol sajtóban drámai hangú nassaui jelentések ecse­telik Macmillan »-kemény, szí­vós, elkeseredett harcát« Ken- nedyvel a független brit atom­fegyverért. A legújabb értesü­lések szerint a miniszterelnök változatlanul követeli a »Sky- bolt«-ot, vagy azzal egyenlő értékű más rakétát. A Daily Express tudósítója jelenti: Macmillan feszültségtől túl­fűtött hét órán át állt Kenne- dyvel szemben. Pörölycsapás­ként hangsúlyozta Anglia eltö­kélt szándékát, hogy megtart­ja független elrettentő fegyve­rét. A mind hűvösebb vita után a megbeszélések, úgy látszik, holtpontra jutottak. Világos, hogy közvetlen, személyes ösz- szecsapás dúlt Kennedy és Macmillan között. Valószínű­leg örökre búcsút mondhatunk az Anglia és Amerika közt ál­lítólag fennállt különleges vi­szonynak. Az amerikaiak ke­netteljesen mondogatták, hogy »segítünk politikai szempont­ból Macmillannek, hogy ne menjen haza egészen üres kézzel«. Ügy látszik azonban, hogy Macmillant mégis az éhes farkasok prédájának fogják odalökni. A megbeszélések másik tár­gya az volt, hogy »hány ujj le­gyen az európai atomfegyver ravaszán?« Macmillan hangsú­lyozta, hogy Anglia feltétlenül ragaszkodik saját atomfegyve­rének fenntartásához, teljesíte­ni fogja kötelezettségeit szövet­ségeseivel szemben a NATO- szerződés szerint, de nem fo­gad el közös európai atomfegy­vert, amelynek ellenőrzésében németek is részesednének. A Times tudósítója írja: Többé nem különféle érde­kekről, hangsúlyokról és el­sőbbségekről van szó. Az an­goloknak független atomhad­erejük és nemzeti önérzetük fenntartására van gondjuk, ami még inkább növeli az egyen­lőtlen szövetség természetét. A Kuba körüli művelet vezetése — amelynek során nagyon ke­veset törődtek a szövetségesek­kel — szolgáltatta a mintát. Meglehet, hogy valamiféle al­kut fognak kötni, hogy Anglia atomsegélyt kap »pozitívabb« kongói politika ellenében, azonban a két kormány állás­pontja még nagyon távol áll egymástól. A Daily Mirror nassaui je­lentése szerint Macmillan ha­tározottan figyelmeztette Ken­nedyt, hogy nagyon erősen ér­zi, hogy az Egyesült Államok erkölcsi kötelessége Angliának az atomfegyver-ügyben segí­teni. Kennedy úgy véli, hogy ha Angliának és Franciaor­szágnak saját atomfegyvered les znék, akkor a NATO kere­tén belül kell azokat használ­ni. Macmillan kereken kijelen­tette, hogy Anglia semmi kö­rülmények között nem haj­landó bárminő atomtitkot a németekkel megosztani, mert ennyire nem bízik Bonnban. Közlemény a szovjet—kubai kereskedelmi tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). Moszkvában nyilvánosságra hozták a kubai kereskedelmi kormányküldöttség és a szov­jet kormányküldöttség között az 1963. évi árupsereforgalom tárgyában folytatott megbe­szélések első szakaszáról ki­adott közleményt. A tárgyaló felek megálla­podtak abban, hogy 1963-ban bővíteni fogják a két ország közötti kereskedelmi kapcsola­tokat. Ez lehetővé teszi Kubá­nak, hogy áthidalja az észak­amerikai imperializmus által meghirdetett gazdasági bloká­dot. A közlemény megállapítja, hogy a tárgyalások folyamán a felek teljes egyetértésre ju­tottak az 1963. évi kubai— szovjet külkereskedelem alap­vető kérdéseit, a kereskede­lem színvonalát, hitelkérdése­ket, áruszállításokat és egyéb fontos kérdéseidet illetően. A kubai—szovjet gazdasági kapcsolatok megerősödése újabb lendületet ad a szocia­lista fonradaliom fejlődésének Kubában, megerősíti a kubai nép helyzetét szabadságának és függetlenségének megőrzéséért folytatott harcában — állapít­ja meg a közlemény. (MTI) Hruscsov és a jugoszláv vendégek Kijevben Kijev (TASZSZ). A jugoszláv vendégek, akik Joszip Broz Titóval és Nyikita Hruscsowal szerdán Kijevbe érkeztek, csütörtökön látoga­tást tettek a műselyem és műrost kombinátban. A ven­dégek megismerkedtek a mű- rostgyártás technológiai fo­lyamatával, majd részt vettek a vállalat egyik műhelyében rendezett szovjet—jugoszfév barátsági gyűlésen. A gyűlést Antonyin Paskevics, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke nyitotta meg. A jelenlevők meleg tapssal fogadták Ranho- vicsnak, a Jugoszláv Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács elnöké­nek beszédét. (MTI) <&ALA$ZTÍKfi Férfi száras cipő bt. 334,— Ft Férfi félcipő bt. 340,— Ft Férfi félcipő bt. dupla talp Férfi félcipő bt. (ktsz gyárim.) 405,— Ft 350,— Ft Férfi papucscipő bt. 376,— Ft Gyermek száras cipő bt. 187,50 Ft Gyermekcipő vikszos bt. 210, Gyermek túracipő Ft 240,— Ft Általános választások Dominikában Santo Domingo (TASZSZ). Csütörtökön általános vá­lasztások kezdődtek a Domini­kai Köztársaságban. Ennek so­rán megválasztják az elnö­köt, az alelnoköt, a kongresz- szus szenátorait és képvise­lőit, valamint a városi taná­csosokat. ' A kongresszusnak felül kell vizsgálnia az ország alkotmányát. Dominikát harminc éven át Trujillo, az amerikai monopó­liumok védence irányította, aki gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett. 1961 májusában a diktátort meg­gyilkolták, s családját kiűzték az országból. Jelenleg a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat az ál­lamtanács gyakorolja. A választásokon való rész­vételre huszonöt párt iratko­zott fel. De igazi harc a két burzsoá párt között folyik: a Dominikai Nemzeti Polgári Unió, amely az elnöki posztra vezetőjét, Viriato Fiallót je­lölte, és a Dominikai Forra­dalmi Párt között, amelynek jelöltje Juan Bosch. A napokban Bosch lemon­dott jelöltségéről, mivél kato­likus körök kampányt indítot­tak ellene. (MTI) Amerikai provokáció Peking (Üj Kína). Szerdán egy amerikai hadi­hajó behatolt Kuamtung tarto­mány parti vizeire. A kínai külügyminisztérium szóvivőjét felhatalmazták, hegy komoly formában felhívja a figyelmet az újabb amerikai katonai provokáció súlyos következmé­nyeire. (MTI) Felrobbant egy amerikai repülőgép Tokió (TASZSZ). Az okinawai Kadena ameri­kai támaszpont fölött felrob­bant az amerikai légierők egyik repülőgépe. A gép öttagú személyzete és öt okinawai la­kos — akiknek házára zuhant a repülőgép — meghalt. Né­gyen súlyosan megsebesültek. (MTI) Amerikai kémeket lepleztek le a Szovjetunióban A felső képen: Oleg Pamy- kovszkij doboza, amelybe a kémanyagot rejtette a moszk­vai Fuskin utca 5/6. számú ház kapujában levő rejtekhe­lyen. Az alsó képen: Richard Jacob, az amerikai nagykövet­ség levéltári titkára azon a helyen, ahol a rejtekhelyről kiveszi a kémanyagot tartal­mazó skatulyát, és ahol az ál­lamvédelmi szervek tetten ér­ték. (MTI Külföldi Képszolg.) Bonnban aggodalmat keltett Kennedy egyik legutóbbi kijelentése Bonn (MTI). Bonni kormánykörökben riadt felszisszenéssel fogadták Kennedy elnök egyik legutób­bi kijelentését. Az elnök ugyanis legutóbbi televíziós beszédében, amelyben a vi­lágpolitika problémáival fog­lalkozott, többek között kije­lentette: el kell ismerni, hogy a Szovjetuniónak »nagyon is létfontosságú érdeke« fűződik a német kérdéshez. a szövetkezetben A bonni kormány szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentet;, te: Adenauer kancellár elren­delte, hogy »pontos elemzést« készítsenek számára erről a Kemnedy-beszédről. »Bonni politikai körökben azt az ag­godalmat hangoztatják, hogy az amerikai elnök talán arra cél­zott: változás készül az Egye­sült Államok németországi po­litikájában«. Női száras cipő bt. 300,— Ft Női száras cipő gt. 155,—? Ft Női pumseipő 260,— Ft Női bundacipő gt. 171,50 Ft Női posztócipő gt. 110,— Ft Női házicipő száras SO,— Ft Női házicipő gt. 50,--? Ft Női Wellington csizma 239,50 Ft (3212) p ifi Párizs ellenzi a katangai nyersanyagok bojkottját, és értbeiet'ennek tarija Kennedy döntését Párizs (MTI). Francia kormánykörökben kedvezőtlenül fogadták Kenne­dy elhatározását, hogy kato­nai bizottságot és fegyveres erőket küld Kongóba, Csőmbe »megrendszabályozására«. Az amerikai elnök döntéséről a francia kormány csak a hír- ügynökségek jelentéséből érte­sült. Párizs U Thant kívánsága elől is elzárkózik: nem hajlan­dó beszüntetni a kongói nyers­anyagok vásárlását. Franciaor­szág a katangai réz egyik leg­nagyobb átvevője, Kongó évi 300 000 tonnás réztermel ésének közel egyharmad része Fran­ciaországba kerül. Franciaország nem kívánja Katanga elszakadását — han­goztatják párizsi hivatalos kö­rökben —, Kennedy döntése érthetetlen, a kongói kérdés nem oldható meg katonai be­avatkozással. Az imperialisták — írja ez­zel kapcsolatban a L’Humani- té — előbb egyesültek, hogy felszámolják Lurnumbát és Kongó törékeny függetlensé­gét, most viszont, amikor a két éve tartó anarchiában el­vérzett és elpusztult ország természeti gazdaságának fel­osztásáról van szó, napvilágra kerülnek az érdekellentétek.

Next

/
Thumbnails
Contents