Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

Péntek, 1962. december 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP A fiatalok és a tekintéíytisztelet Egyik középiskolán \ban töíitíut a minap. A KíSz. alap- szervezet ti .kára vitába kese­redett a KISZ segítő tanárral a munkaterv néhány pontját illetően, és azt találja mon­dani, hogy »Ne haragudjon, tanár elvtárs, de nincs igaza«. Meghallotta ezt az iskola egy idős tanárnője, és kollégái előtt kifakadt, hogy ez m.'-gis- csak hallatlan, példát kell sta­tuálni, mert nincs ezekben a fiatalokban semmi tekintély- tisztelet. S annak eile" éré. hogy később maga a KISZ se­gítő tanár próbálta meggyőzni a diák nézetének helvess égé­ről. makacsul megkötötte ma­gát, és továbbra is a tekintély megóvásával példálózott. A vélemények megeszi oitak az ügyben, és jellemző módon máris két tábor a'akult ki: a fiatal nevelőké és az idősebb tanároké. Igaz. az utóbbiak ré­széről nem hangzott el a jól ismert »bezzeg a mi időnkben«, de csak egy léoés kellett volna, és tovább gyűrűzik a mester­ségesen keltett hullám. Nem új keletű ez a fia- talok-öregek konfliktus, mert mondhatni bátran, hogy amióta fiatalok és öregek népesítik be a földgolyót, azóta fennáll a nézetek nyílt vagy burkolt har­ca. Lehetne történelmi pildák- ra hivatkozni jócskán akár ha­zánkból, akár a határokon túl­ról. Mindenki tudja, hogy »márciusi ifjakról« beszélünk, ha 1848 eseményeit elevenítjük föl, és fiatalokról hallunk ak­kor is, ha a szibériai szűzföl­dek feltöréséről esik szó. Amióta a világ világ, csatá- roznak a fiatalok a maradi né­zetekkel, néha talán tüzes fej­jel és meggondolatlanul, de mindig jó szándéktól vezérel­ve. Korántsem véletlen, hogy ami apáiknak és nagyapáiknak jó volt, az nekik már unalmas, régi. A mai apák és nagyapák ugyanígy csatároztak annak idején az ő apjuk és nagyapjuk gondolkodásmódja ellen. Hol is tartana ma az emberiség, ha ez nem így volna! Talán még mindig a kőbaltánál! Ez a csatározás az élet min­den területén megnyilvánul. Hallottunk annak idején arról, hogy a rock and rollozó lányo­kat és fiúkat elvetemültnek tartották. S ha ők megkérdez­ték volna, hogy »És mi voh a charlestonnal?«, akkor m; tör­ténik? »Hallatlan, nincs ezek­ben a fiatalokban semmi te- kinté'vtisztelet.« Lehetne per­sze folytatni a sort az öltöz­ködéssel, a lányok és a fiúk kapcsolatával. Lehetne arról is beszélni, hogy ez az élet rend­je. Az avít formák eltűnnek, újak keletkeznek helyettük, és j bMra fiatalok az alkotók. Nagy vita folyik ma­napság ez irodalom és a mű­vészet megannyi kérdéséről. Sokan megismerték Jevtusen­ko nevét, megszerették ver­seit. Az az új hang, amely a szovjet irodalomban uralkodó­vá lett. a fiatalok hangja. És »... a lágerek és cellák üre­sek, (s a termek, ahol költők szava szól:) zsúfoltak ...« Aki ezt nem ért; mett az eí—ar"'1 s észre sem veszi, hogy nem halad együtt a karavánnal. Mennyire jellemző azonban hogy aki megérti a k»r szelle­mét, mint — visszatérve a szovjet irodalomra — Tvar- dovszkij vagy Hja Ehrenburg, idős kora ellenére is ifjú szí­vű marad. Sokan látták mozijainkban a Variációk egy témára című kis- filmet. Jellemző módon fiata­lok — a Balázs Béla k'sáriét! filmstúdió ifjú rendezőbe és operatőrje — készítették, és akik fanyalognak rajta, azok úgymond »nem mai gyerekek«. szívük som mai. Ők még va­lahol mindig a Hyppolit, a la­káj vagy a Gyertyafény kerin­gő filmsttlusánál tartanak. Nem akar ez a kis eszme­| futtatás holmi dicshimnusz lenni a ma ifjúságáról. De nagyon is ide kívánkozik Ká­dár János elvtársnak a párt VIII. kongresszusán tett meg­jegyzése: »... Sokszor Jelszí­nesen, igaztclanvl szap-ulják a mi dolgos, hazaszerető fiatal­ságunkat.« Nagyon egyet lehet érteni ezzel. Ismerni kell jó! az ifjú emberek érzés- és gon- do'atvilágát ahhoz, hogy ítéle tét lehessen alkotni róluk. Va­jon véletlenül hangzik el szám­talanszor az ifjak megjegyzé­se: »Elfelejtenék, hogy ők is voltak fiatalok ...«? Aki igazán együtt akar ha­ladni a korral, annak nem szabad ezt elfelejteni. Mert ha elfelejti, és újra lóvasútiról áb­rándozik meg detektoros rá­dióró1 az űrhajók és a színes televízió kóráiban, akikor ment- hete'1"'»:]] elveszett. A fiatal 'k — ezt nyu­godtan el lehet mondani — tisztelik a tekintélyt, de nem tisztelik a maradiságot. Tisz­tük a haladó hagyományokat, de újról álmodoznak, és túl az álmod ozáson megdolgoznak terveikért. És eljön majd az időszak, amikor a ma modernnek ne­vezett elképzelések is elavult­tá válnak. És ez így helyes. Mert ez a fejlődés útja. Polesz György ESTI SZÖRAKOZ&S Gulyás T.ászlé a barcsi Vörös Csillag fsz-ben estén­ként állatok preparálásával foglalkozik. FREILICHMANN: — / a Polip csapjai a) Első fejezet A puha fotelban terpeszkedő testes Davis figyelmesen hall­gatta Gowlent Még szivarját is elfelejtette meggyújtani. Jö­vendő munkatársáról folyt a szó. Davis makacs állú, széles ar­cán, amelyen egyenes vonal­ként húzódott az összezárt száj, időnként halvány mosoly je­lent meg. Mélyen ülő szeme úgy villogott az elsötétített szo­ba félhomályában, mint két jánosbogár, ami ragadozó jel­leget adott arcának. Nehéz volna megmondani, hogy a Felderítő Hivatal főnö­ke miért adta Davisnek a »Tigris« fedőnevet: a külseje miatt-e vagy találékonyságáért és ravaszságáért, ami \radál- lati kegyetlenséggel párosult, hoey a kitűzött célt elérje. Most azonban kemény te­kintetű szeméből, fejtartásából, egész lényéből idegesség su­gárzott. A nyugtalanság akkor vett rajta erőt, amikor megtudta, hogy Gowlennek. ennek a pi- perkőcrek rendelték alá. De nemcsak ez aggasztott^. Azelőtt egyedül dolgozott, teljesen a saját ereiére támaszkodott. S&ostantól kedzve viszont te­vékenységét egyeztetnie kell egy alig ismert nő munkájával. Ki ez a nő? Davis hallott már róla egyet s mást, de eszébe sem jutott, hogy valaha együtt kell majd vele dolgoznia. Gow- len, ez a felfuvalkodott dandy azt állítja, hogy kitűnően csi­nálja a dolgát. Igaz, ez vajon? Lehet-e bízni benne? Davis végül is rágyújtott szi­varjára, és mélyen mellre szív­ta a füstöt. — Ha jól értettem önt — fordult Gowleohez —, az em­lített hölgy édesapja fehér- emig-áns volt? Kérem, ne tart­sa kérdésemet lényegtelennek! Bizonyára megérti, mindent tudnom kell arról, akivel majd együttműködöm ebben az ügy­ben. Itt nincs mellékkörül­mény! ... — Kérem! Kérdése teljesen jogos! Gowlen felállt, végigment a szobán, s megállt az ablaknál. Pompás szabású barna öltönyt viselt, amelynek színe jól il­lett oldalt elválasztott, geszte- nyeborna hajához. Fiatalabb- nak látszott koránál. Ezt a ha­tást mozgékonysága is fokozta: egy pillanatig sem maradt tét­lenül. Gowlen kevés whiskyt töl­tött a poharába, majd ismét kényelmesen elhelyezkedett a fotelban. Mikor észrevette Da­vis várakozó tekintetét, megis­mételte: — Kérdése teljesen jogos! Egy pillanatra elhallgatott, mintha emlékei közt kutatna. — Igen, az apja még ezerki- lencszázhuszonkettöben jelent­kezett nálunk, akkor szervez­tük be. Kezdetben ügyet se ve­tett rá senki. Abban az időben annyi fehéremigráns volt itt, hogy folyót lehetett rekeszteni velük. Legtöbbjük nyomorúsá­gosán tengődött, s egyéniségét elvesztve idegen akarat végre­hajtója volt csupán. Ennek a Belgorodov nevű, kozák baju­szé fiatal tisztnek a megjelené­se sem keltett senkiben érdek­lődést. De csak kezdetben. Nemsokára észrevehetően ki­tűnt társai közül... — Éspedig? — Mindenekelőtt a Szovjet- Oroszország ellen érzett en­gesztelhetetlen gyűlöletével — mondta Gowlen lassan, nyo­matékosain. — Gyűlölt min­dent, ami csak kapcsolatban volt az úi rendszerrel. — Azt hiszem, valamennyien ugyanezt a nótát fújták. — Gyűlöletében Belgorodov mindenkin túltett. Tudja, neki külön számolnivalója is volt a boisevikokkal. Gowlen szivart vett ki a do­bozból, gondosan levágta a végét, rágyújtott, és néhány pillanatig élvezettel fújta a füstöt. Majd gúnyos mosolyra húzódott szája, miközben meg­csillantak aranyfogai, és új­ból beszélni kezdett. — Belgorodov gazdag neme­si csa'ádból származott, amely nem egy tisztet adott a cári hadseregnek. A forradalom megfosztotta jólététől. Peti ju­rához csatlakozott. Azt hogy Petliura vállalkozása miként végződött, azt hiszem, nem kell GRÚZIA BOR41 Grúzia a világ egyik legré­gibb bortermelő országa. A gi úz nép embe, emlékezet óta műveli a szőlőt, s alkalmazza a bortermelés mind tökélete­sebb eljárásait. Mégis, csak az­után készlett intenzíven fejlőd­ni a népgazdaságnak ez a fon­tos ága, amikor létrejött Grú­ziában a szovjet hatalom. Grúziában a szőlészet fej- íesztésére rendkívül kedvező talaj- és klímaviszonyok ural­kodnak. Több mint ötszáz fé­le szőlő terem ebben a szov­jet köztársaságban. Ez lehető­vé teszi, hogy a legváltozato­sabb, kiváló minőségű borfaj­tákat állítsanak elő. A száraz és természetes félédes grúz bo­rok, pezsgők és konyakok mind a Szovjetunióban, mind pedig külföldön nagyon kedveitek. t Grúzia borfeldolgozó ipará- I ban mind több új módszert al­kalmaznak. Jelentős része van ebben a Kertészeti, Szőlészeti és Borászati Tudományos Ku­tató Intézetnek is. Az Élelmi­szeripari Tudományos Kutató Intézet mikrobiológiai osztálya azt tanulmányozza, hogyan al­kalmazhatók az antibiotiku­mok és a különböző kémiai el­lenkatalizátorok a bor tartó­sítására. A grúz borászat ipar; létesít­ményeit tervező vállalat kidol­gozta a régi borfeldolgozó üze­mek rekonstrukciójának prog­ramját. Csupán az utóbbi né­hány év alatt olyan széles körű rekonstrukciós munkálatok folytak például a »SzamtrSszt« vállalatainál, hogy .most egy- egy szezon alatt 40 ezer tonna szőlővel többet tudnak feldob gozni, mint korábban, s a nép­gazdaság ennek révén négy­millió rubelt takaríthat meg. A borkészítésnél igen lénye­ges szerepe van a technológiai berendezésnek. A grúz népgaz­dasági tanácsnál egy külön ter­vezőcsoportot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy újfajta borászati gépek és be­rendezések előállításán dolgoz­zék. Szép sikerekkel dolgozik ez a kollektíva: megoldódók az üvegek automata mosásá­nak, töltésének és lezárásának, csomagolásának problémáját. Sikerült olyan berendezéseket tervezniük, amelyek pillanatok alatt önműködően végzik el az ember sok nehéz munká’át. G. Dzsomardzsidze Hányadik műszak? A Marcali Járási Tanács két irodáját vizsgázók vették igénybe a közelmúltban. Több­ségben meglett férfiak és csa­ládanyák léptek a vizsgáztató bizottság elé. Vagy húszán vár­ták, hogy szólítsák őket. Halk zsongás, egy-egy izgatott sóhaj­tás hallatszott, szóval vizsga előtti hangulat uralkodott. Né- hányan már túlestek rajta, s most körülvették őket a töb­biek. — Milyen tételt húzott állat­tanból? S következett az élménybe­számoló. — A ragadozókról kellett be­szélnem. Elmondtam mindent, amit csak tudtam a tételről. tel tanulmányozásához. Az ipa­ri növények bogárkártevőiről kellett beszélnie. Gondolkodott a kérdésen, aztán elmondta, amit tudott a máktokbarkóról, a lenbolháról, és mindjárt utalt az ellenük való védekezésre is. Látszott, hogy jól ismeri eze­ket a kártevőket. — De ilyen pontosan nem is­mertem őket, csak most, hogy a könyvből is tanultam róluk — magyarázta társainak a vá­rószobában Takács bácsi. — Hogyan megy a tanulás, segít-e valaki, ha megakad? — kérdeztem. — Segítség? — emelte ma­gasra a fejét. — Bizony sok­szor elkelne. Magam döntöm Az utóbbi években jónébány grúz borfajta többször díjat nyert a szovjet és a nemzetkö­zi borversenyeken. Grúziában sokat tettek a bortermelő vállalatok termelé­kenységének fokozásáért, új, korszerű gépekkel, berendezé­sekkel való ellátásáért. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi tíz év alatt csaknem kétszeresére emelkedett a palackozott borok mennyisége. Jelenleg átlagosan 200 ezer tonna szőlőt tudnak feldolgozni egy-egy idényben a »Szamtröszt« borászataiban Ez a mennyiség négyszerese az 1900-esnek. A hétéves terv végére elérik a 330 ezer ton­nás kapacitást. Az utóbbi években több nagy befogadó képességű, a modem horkeze’ő és érlelő eljárások követelményeinek megfelelő, légkondioimiáló berendezések­kel felszerelt pince-kombinátof adtak át rendeltetésének. A tbiliszi 3. számú »bőrgyár« évi kapacitása mintegy kétmillió dekaliter! Űj, korszerű pineé­Azt hiszem, jó osztályzatot kaptám... Erre a körülállók megnyu­godtak egy kissé. Hátha nekik is sikerül. ki a fát, amibe belevágtam a fejszémet... Teli János pénzügyi előadó is betette maga mögött az aj­tót. két építettek a boráról naevhí- n" Gurdzsánihan és Cinanda- Ifban is. Kvareb.hen nagy »ala- gűt-pince« épül a több eszten­dős érlelést igénylő márkás bo­roknak. A világ egyik legnagyobb borüzeme a tbiliszi pezsgő­gyár. Évente hétmillió üveget töltenek itt meg a nagyszerű itallal. E pezsgőgyárnak hatal­mas pincéi vannak, ahol kon­dicionált levegővel teremtenek olyan mesterséges klímát amelyre szükség van a pezsgő beéréséhez. Az egész gyáron belüli szállítást gépesítették. Az üvegek mosását, és töltését automata gépek végzik. önnek elmondanom. Belgoro­dov elhatározta, hogy emigrá­cióba vonul. De mielőtt tervét végrehajthatja volna, újabb csapás érte, ami csaknem az életébe került... Felesége, aki a magával ho­zott fényképekről ítélve valódi orosz szépség lehetett, otthagy­ta őt valami forradalmár miatt, aki ráadásul, úgy tudom, munkás volt. Belgorodov ön- gyilkosságot kísérelt meg, de fegyvere csütörtököt mondott. Csodával határos módon sike­rült Franciaországba szöknie, majd onnan hozzánk került. A dolog érdekessége, hogy addig ügyeskedett, míg sikerült ma­gával hoznia kétes?,tendős kis­lányát, akit elrabolt a felesé­gétől. A főnök úgy rendelkezett, hogy gondoskodni kell a gye­rekről. A kislány házi nevelés­ben részesült. Amikor fölcse­peredett, különleges iskolánk­ban helyezték el. Megtanítot­ták nyelvekre, zenére és tár­saságbeli viselkedésre. Neve­lésénél csodálatosan szép hang­ját is figyelembe vették. Iskolánk körülményeit ön jól ismeri... Apjával csak nagyon ritkán találkozhatott. Gyermekkora óta mindenkitől elkülönítve élt, így hát egész leikével csüggött apján, egyet­len hozzátartozóján. De csak kevés apai szeretetben része­sült. Belgorodov főként arra törekedett, hogy gyűlöletet szít­son benne a boóUevik"kka) szemben, és lányából hűséges harcostársat neveljen. Mindig arról beszélt neki, hogy a bol­sevikok tönkretették az életü­ket, anyja eladta magát nekik, őt pedig a sors szeszélyére bíz­ta. Kétségtelen — folytatta Gowlen —, hogy a kislány igen Napi munkájuk után köny­vet fogtak kezükbe ezek az emberek, és sokszor fél éjsza­kán át tanultak. Munkások, tsz-tagok és irodai dolgozók vágtak neki, hogy gyarapítsák tudásukat. Most elsősök a me­zőgazdasági technikum kihe­lyezett levelező tagozatán. Most az utolsó tárgyból, ál­lattanból rizsigáznak. Madarak­ról, rágcsálókról, férgekről és sok más tudnivalóról kellett beszámolniuk. Idős, szőke hajú ember lé­pett a bizottság elé. Takács József, a gadányi tsz tagja több mint ötven évével egy kicsit nehézkesen látott hozzá a té­— Gyerekek vannak otthon, egy másodikos fiú meg egy harmadikos lány. Esténként az ő házi feladatukat is ellen­őriznem kell. És amíg velük foglalkozom, nem tanulhatok. Amikor már alszik a család, akkor bújom a tankönyveket — magyarázta a fiatalember. Gróf Imréné a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat marcali kirendeltségén dolgo­zik. Ö is sikeresen vizsgázott. Arca örömtől sugárzott. — Sikerült — mondta —, de mindjárt hozzátette: — Mi csak áldozatok árán vehetjük birto­kunkba a tudást. Feláldozzuk szabad időnk minden percét, ....................... ............... nélkülözzük a szórakozást, * ** ; mert másképpen nem boldogu­j lünk az iskolában. Ha ezt meg- tehetség.esnek bizonyult.^ Ti-| értenék a »főfoglalkozású« diá- zenkét éves korában kitűnően| biztosan nagyobb igyeke- bánt a revolverrel, s két-há-| zettel tanulnának, és még in­rom nyelven folyékonyan be-; kább megbecsülnék egyetlen szélt. Ezt követően pedig... Felállt, ismét whiskyt töltött j a poharakba, és felhajtott egyj kortyot. Majd Davisre pillán-“ tott, aki mozdulatlanul ült a! feladatukat, a tanulást. Az állattan vizsgával har­minc felnőtt fedezte be az első osztályt a mezőgazdasági tech­nikum kihelyezett levelező ta­fotelban, és hozzá sem nyúlt a| gozafán Marcaliban. Az embe- pohárhoz. Gowlen csodálkoz-; j*ek fellélegeztek, és az izeal- va vonta fel szemöldökét, s a | mat pillanatok alatt derültség következőkkel zárta mondani valóját: — Hogy rövid legyek: ami­kor a lány betöltötte a tizen­ötödik évét, az iskola legjobb céllövője és lovasa volt; ami a szépséget illeti, szavamra,. mo.l-ni kezdett: váltotta föl. örültek, hogy e-w év. az első. mögöttük van. Va­laki megkérdette társát, hoey tulaidonlkénnen hányadik mű­szakban készültek a vizsgára. A kérdezett fiatalasszony szá­abfcan sem akadt párja. Tizennyolc éves korában! már azzal dicsekedhetett, hagyj — Első. második, harmadik... a tanulás már a neevedlk. És ennek a műszaknak most, lelőtte az egyik követség dip-J egy után megérett a gyü- lomatáját. A tömeg sűrűjéből;mölcse. lőtt a suhanó gépkocsira. Tér-; jj, p mészetesen nem találták meg*_____________________________ a gyilkost. Az ügy nagy szén-; záriét keltett , u . f H.^SZáüíHá'U Ezt kővetően sikerrel hajtott* * • ■ végre néhány meglehetősen ♦ 3 PŐfíZSS fBP-i PSIEfRCSB? BIIS6(] kockázatos megbízatást. Bizo-* 3^dO‘*3!3Ít nyára ön is emlékszik arra a?t ugyancsak nagy port fölvert " A nove:™ber 23-án Párizsban tör- .. * .- j- i ^ . . tént repuloszei-enesetlenség áldoza­ti gyre, amikor egy diplomáciái * tainak holttestét hazaszállítják, futár aktatáskáiéból elrabolták. Temetésük szombaton lesz a Far- a titkos pas+át. Ez volt azí tosréti temetőben. " eerik leoracvoffóbh tette S Illetékes helyről kapott felvilá­egyi« ieera..yogODO terae. .gosítás szerint a szerencsétlenség Körülbelül egy éve készül az i körülményeinek vizsgálata még fo­oroszországi bevetésre. Kita-; lylk- <MT1)_______________ nult néhány mesterséget, t Nagyszerű színész, kitűnő éne-; Torr-Kor» kés... De legfontosabb fegy-| ! , vere — Szoviet-Oroszország| kÖfUÍzált a VÍZ ellen érzett gyűlölete. Minden; A ten-ernarton az E«ek vágya, hogy eljuthasson oda. Sj a Mártány- és a Fekete^enae?té£ mi bízunk a sikerében. Egy-őségében 25 óra óta szakadatlanul szóval, uram, kiváló munka -izuí>og az eső. Az afp jelentése társra lel benne Működésűk'' szerint Izmir körzetében 10 000 em- lanra .ei penne, ivn ,sO es . .. bert körülzárt a víz. Az ország déli reszleíes tervet o maga dolgoz- partvidékén vihar tombolt, a is ta ki, és ezi. a tervet — ezt jól méter maeas hullámok kört':'belül jegyezze meg. Davis — mi jó-2,10.? vfkendhí -at sodort-k a Föid­'v. . 1 ♦ kozi-tencerbe. A Reuter-iroda je­vanagytUK. ♦ lentése szerint csapatokat küldtek (FolytaíjukJ ♦ az elárasztott területek lakosainak ♦ megmentésére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents