Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-20 / 297. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. decembtf ML Hruscsov és Tito Kijeviben Kijev (TASZSZ). Jos zip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvából Kijevibe érkezett. A jugoszláv, szovjet és ukrán állami lobogókkal földíszített pályaudvaron Ukrajna Kommunista Pártjának és kormányának vezetői fogadták a vendégeket. A pályaudvaron Gycmjan Korotcsenko, Ukrajna Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito elnök mondott beszédet. Bruneiben a felkelők a dzsungelekben folytatják a harcot Brunei (Reuter). Angol katonai körök közölték, hogy a Brunei területén működő angol csapjatok foglyul ejtették Mónin Bin Ah- madot, a felkelők Seria körzetében működő erőinek parancsnokát. Brunei rendőrbiztosa szerdán sajtókonferenciát tartott, s azt állította, hogy sikerült megállapítani a felkelők legfőbb parancsnokának személyét, és már a nyomán vannak. Egy angol katonai szóvivő szerint a harcot folytató felkelők száma ezer körül lehet. A felkelők most a sarawaki határ közelében levő hegyes erdőkben vonják össze erőiket. A szóvivő szerint a légi- híddal e területre szállított tengeréi' zgyálogsá g, gurka csapjatok és sarawaki egységek minden menekülési utat lezártak a felkelők előtt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Sukamo indonéz elnök felhívta az indonéz népet, segítse a brunei felkelőket. »Indonézia támogatja mindazokat, akik a szabadságért, a kolonializmus és az impjerializmus ellen harcolnak« — jelentette ki Sukarno elnök. (MTI) Az Indiai Kommunista Párt parlamenti nyilatkozata Új-Delhi (TASZSZ). B. Gupta, az Indiai Kommunista Párt közpjomti titkárságának tagja a pjarlamentben nyilatkozatot olvasott fel, amelyben sajnálkozásának és csodálkozásának ad kifejezést amiatt, hogy a parlament kommunista képviselőit továbbra is minden vizsgálat és bírói eljárás nélkül tartóztatják le, és vetik börtönbe. A képviselő rámutatott arra, hogy ezek a letartóztatások közvetlen támadást jelentenek a legnagyobb indiai ellenzéki párt ellen, és ellentétben állnak a pjarlamen- ti gyakorlattal. B. Gupta közölte még, hogy az indiai pjarlament kommunista képviselőin kívül őrizetbe vették az államok törvényhozó testületéinek 40 kommunista tagját és Tripura területi tanácsának 12 kommunista tagiát. A képviselő közölte, hogy az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága lépjéseket tett a kormánynál, és követelte a letartóztatottak szabadon bocsátását. (MTI) Az Egyesült Államok és Anglia nézeteltérése Kongó ügyében New York (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: U Thant, az ENSZ főtitkára néhány nappjal ezelőtt levélben fordult a kongói ügyben közvetlenül érintett országok kormányához. U Thant fölkérte ezeket a kormányokat, siessenek segítségére a »Kongó egyesítésére irányuló tervének megvalósításában«. Kedden este az ENSZ szóvivője bejelentette, hogy a főtitkár levelére válaszolva az Egyesült Államok kormánya kiegészítő fölszerelést szállít az ENSZ kongói haderőinek. Azt várják — mondotta a szóvivő —, hogy egy amerikai katonai misszió New Yorkból Kongóba utazik, és a helyszínen tanulmányozza, miire van szükségük az ENSZ- csapjatoknak. Figyelemreméltó, hogy Nagy-Britannia kormánya közvetett módon többször is kifejezte, nem hajlandó támogatni a főtitkár tervét. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan fog reagálni az angol kormány az amerikai lépésre. Máris jelentés érkezett New Növekedett Anglia kslkereskedelfül mérlegének deficitje London (TASZSZ). Nagy-Britannia külkereskedelmi mérlegének deficitje 1962 novemberében több mint hárommillió font sterlinggel emelkedett októberhez képest és elérte az 54 800 000 fontot. (MTI) hogy tárYorkba Bahamából, Kennedy és Macmillan gyalásain a kongói kérdés megtárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Mamadou Dia, volt szenegáli miniszterelnök kormányának több tagját letartóztatták Dakar (Reuter, AP, AFP). A Szenegál fővárosból érkező jelentések szerint Senghor elnök utasítására kedden letartóztatták Mamadou Dia volt miniszterelnök kormányának három tagját, a fejlesztésügyi, a közlekedés- és távközlésügyi minisztert, valamint a miniszterelnöki iroda vezetőjét. A három politikus az elnök és a miniszterelnök között kirobbant válság során a miniszter- elnök mellett foglalt állást. Az AFP jelentése szerint a kedden letartóztatott Mamadou Diát ismeretlen helyre szállították. Nem hivatalos források szerint a volt miniszterelnök egy szigeten várja meg a »hivatali hatalommal való visszaélés« vádjával ellene indítandó pjer kezdetét. A szenegáli rendőrség tovább kutat Dia több híve után^ akik ismeretlen helyre távoztak. Köztük van Amadou Tall volt tábornok is, akit kedden foszlottak meg hivatalosan rangjától. Senghor elnök kedden a késő éjjeli órákba nyúló kormányalakítási tárgyalásokat folytatott. Külföldi tudósítók szerint Dakarban a rend teljesen helyreállt, és minden jel arra mutat, hogy a hétfőn kitört kormányválság vérontás nélkül véget ért. (IVÍTI) Véres fegyenclázadás Buenos Airesben Buenos Aires (Reuter, AP). A Buenos Aires-i központi börtön mintegy négyszáz foglya külső segítséggel tömeges kitörést kísérelt meg. A rabok lázadására a jelet az adta meg, hogy kedden déltájban egy elrobogó tehergépkocsiról kézigránátot dobtak a börtönépület fokapujára. Erre a börtön több pontján a rabok megrohanták fegyőreiket, hogy túszként használják fel őket a kitörés során. A rabok egy csoportjának a börtön fegyvertárából sikerült géppisztolyokhoz jutnia. A megerősítéseket felvonultató fegyőrök és a közben fölfegyverkezett rabok között mintegy 12 órás géppisztolypárbaj kezdődött. Az egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő fegyencek egy csoportja társaik tiltakozása ellenére több börtönőrt agyonlőtt. A megadási felszólításra válaszul két fegyőr holttestét dobták ki az ablakon. Mikor a lázadók lőszerkészlete fogyóban volt, újból megadásra szólították fel őket. A rabok erre közölték, hogy leteszik a fegyvert, ha nem kell közvetlen megtorlástól tartaniuk. Az argentin igazságügy-miniszter ígéretet is kaptak. A rabok ekkor átadták a hatóságoknak a túszként fogva tartott 20 börtönért. öt fegyőr azonban már csak holtan került elő a börtönnek a lázadók által megszállt részéből. Tizenhárom másik fegyőr a tűzharc során vesztette életét. A társaik sorsa miatt felbőszült fegyőrök ekkor a fegyvereiket lerakó foglyokra rontottak, és válogatás nélkül gyilkolni kezdték őket. A megtorlást még a helyszínre érkező magas rangú parancsnokaik felszólítására sem voltak hajlandók abbahagyni. A helyszínre siető karhatalmi erőknek most már a minden parancsot megtagadó fegyőrökkel kellett tűzharcot vívni. A börtön környéke egész éjszaka fegyverropogástól volt han-1* gos. A nyugalom csak a szerda hajnali órákban állt helyre. A csata színterén sok halott és súlyosan sebesült maradt, Spk kórházba szállított sebesült állapjota válságos. Az argentin igazságügyi államtitkár szerda reggel tartott sajtó-f értekezletén közölte, hogy a | börtönben végbement véres ese- | menyeknek eddig legalább 351 A zsinat új koordinációs bizottsága Róma (MTI). A pjápa kinevezte annak a bizottságnak a tagjait, amelynek feladata az összes zsinati bizottságok munkájának irányítása és a szeptemberben a zsinat elé kerülő tervezetek kidolgozása. A bizottság elnöke Cicogna- ni vatikáni államtitkár, tagjai pedig főleg azok az atyák, akik harcoltak a curia konzervatív törekvései ellen, s az egyház mélyreható megújítását követelték. Kertészek »Miként a kertész, aki évente egyszer kihúzza a fiatal fát a földből, és megnézi, gyökeret eresztett-e, úgy cselekszenek ők.« Vajon kikről van szó? Úgysem találja ki az olvasó. Annak a különbizottságnak a munkáját kommentálják így, amelyet most állított össze Kennedy elnök az amerikai segélyek felülvizsgálására. Feladatuk nem holmi könyvvizsgálat vagy pénzügyi ellenőrzés: el kell dönteniük, hogy a külföldnek nyújtott segélyek összege és elosztási aránya »megfelelően hozzájárul-e az Egyesült Államok biztonságához«. Egy kissé meglepő feltétel. Eddig is tudtunk ugyan egyet- mást ezeknek az adományoknak a hátteréről. A kijelölt országok megkapják a dollárcsekket, s az illető koríné* nyok szűkös helyzetében ez kapóra is jön. De az egyik fő feltétele Washingtonnak, hogy a dollárok jó részét csak az Egyesült Államokban vásárolhatják el. Ezek a kölcsönök tehát jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy ne essen visz- sza a termelési színvonal — az Egyesült Államokban. Most viszont azt halljuk, hogy e kölcsönöknek még »az Egyesült Államok biztonságát is szolgálniuk kell«. Feltesszük tehát a kérdést: végeredményben ki segélyez kit? S ha már a Kennedy által kijelölt bizottságról van szó, legalábbis ezt a nevet adhatjuk neki: »Az Egyesült Államok köz- és önsegélyező egyesülete.« T. L Advent és dinamit... A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában az S-Bahm pályaudvaraim és a fontosabb útkereszteződéseknél, sőt itt-ott a magánházak udvarain is már december eleje óta kivilágított fenyőfák jelzik, hogy közeledik a békesség és a szeretet ünnepe. Vasárnap este óta a város másik részében, Nyugat-Bérlinben is kigyulladtak az utcai karácsonyfák fényei. A frontváros vezetői azonban — élükön Willy Brandt pjolgát-mesterrel — még a karácsonyt is az NDK elleni uszításra használják fel. Az NDK állami határai mentén ugyanis a »Fény a falnál« akció keretében több mint négyszáz karácsonyfát állítottak fel, hogy — mint Brandt mondta — a karácsonyfák fényei »vigasztalást hozzanak« az NDK állampolgárainak. Ez azonban még csak hagyján. Vasárnap este ugyanis nemcsak a karácsonyfák fényei gyulladtak ki a frontvá- rosban: Nyugat-Berlin Kreutzberg kerületében hatalmas detonáció resZkettette meg a levegőt jelezvén, hogy a berlini fal mentén — karácsony tiszteletére — újabb bomba robbant. Az adventi falrobbantás a város mindkét részében érthetően nagy felháborodást keltett. Advent és dinamit, karácsonyi fények és a bombairob- banás lángjai — mindkettőt olyan eszköznek tekintik a nyugat-berlini ultrák, hogy tovább mérgezzék a kettéosztott város levegőjét, s megnehezítsék az egyébként is bonyolult nyugat-berlini kérdés rendezését. Minden igyekezetük ellenére azonban a karácsony a berliniek számára is a béke és a jóakarat ünnepe marad: a Német Demokratikus Köztársaság józan magatartásán eddig is megbukott, és a jövőben is meghiúsul minden provokációs szándék. Az EIVSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságának állásfoglalása az úgynevezett magyar kérdésben New York (MTI). Az Egyesült Államok ENSZ- delegációja által törvényellenesen napirendre erőszakolt hidegháborús úgynevezett magyar kérdéssel kapcsolatban az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága 43 szavazattal 14 szavazat ellenében 32 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatot. A határozati javaslat első pontja a főtitkárt kéri föl arra, hogy a továbbiakban belátása szerint cselekedjék e kérdésben. Ezt a pontot a szavazás során 43:16 arányban 30 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta. A javaslat második pontját a bizottság ellenvetés nélkül 61 szavazattal 19 tartózkodás mellett fogadta el. Ennek értelmében befejeződött Leslie Munro megbízatása, aki eddig többségi szavazás eredményeként a közgyűlés megbízottjaként szerepelt. Ok a na(fif család taqjai Az emberek minden orszemélyes közbelépésére erre halálos áldozata van. (MTI) Tortát, cukrászsüteményt, bejglit félkész cukrászárukat a szövetkezetből! 0 Kaphatók a cukrászdákban, italboltokban és élelmiszerboltokban. (3205) a nemzeti szokások, í sajátos hagyományok szerint t ünnepük a karácsonyt. Az an- I góloknál ez a vidámság napja, ja franciáknál csöndes baráti !összejövetel, a nyári melegben I utcai karneválokon szórakoz* nak a dél-amerikaiak, izzó nép♦ ünnepélyeket rendeznek a máltaiak. Nálunk, Magyarországon a karácsony a családi ösz- szetertozás és együttlét, a nyugodt és békés otthon meghitt hangulatú ünnepe. Kedves hagyományunk, hogy a népes, nagy családok tagjai karácsony estéjén összegyűlnek, és a közösen feldíszített fenyőfa alá helyezik az egymásnak szánt ajándékokat. Még jobban ösz- szeforr ilyenkor a család, és tsok szerető gondolat, felsza- jkadt sóhaj száll ezekben az órákban azok felé is, akik távol élnek itthoni szeretteiktől. Hiszen Magyarországon alig van család, amelynek ne volnának Nyugaton közeli vagy távoli hozzátartozói. Egy-másfél millió magyar él országhatárainkan túl, Nyugaton. Nyolcvan évvel ezelőtt, még az Osztrák—Magyar Monarchia »aranykorának« idején kezdődött a magyar nép legújabb kori történelmének ez a »népvándorlása«. Évtizedekig tartott, és az első világháború is csak időlegesen szakította félbe, hogy a Tanácsköztársaság bukása, a fehérterror és a gazdasági válságok idején újult erővel induljon meg ismét. A föld utáni vágy, a jogfosztott- ság, a munkanélküliség, és annak tudata, hogy sorsuk jobbra fordulására a legcsekélyebb reményük sincs — ez a vak keserűség hajszolta a munkásokat, parasztokat, hogy az otthont fölcseréljék az idegennel. Bódult kétségbeeséssel tették meg e2it a lépést, ahogy József Attila írta: Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. Ez a »népvándorlás« azonban több volt a biztos megélhetés utáni vágynál. Ady »menekülő forradalom«-nak nevezte, és keserű szavakkal hívta fel az úri rend figyelmét: »Vegye észre ezt a forradalmat, mely csak a parlamenti szócsaták, a jól szervezett sajtókórus, a szolgabirák és csendőrök kommandói és az árverező dob pergése miatt nem hal- latszikp* A teiszabadulassal új fejezet kezüődött a magyar emigráció történetében. Hat évtizedig a tőkés és a földesúri rendszer gazdasági és politikai menekültjei emigráltak. A második világháború utolsó hónapjaiban a volt uralkodó osztályok tagjai és kiszolgálói, horthysta katonatisztek, politikusok, csendőrök és nyilasok menekültek Nyugatra. És lelkiismeretlenül magukkal hurcoltak nagyszámú megtévesztett embert, élsősorban fiatalokat, katonákat, leventéket, »•kimenekített« gyárak munkásait. Közülük nagyon sokan kint letelepedtek. Viszont 1945 után történt először, hogy régen kivándorolt magyarok tömegesen hazajöttek. A francia és a belga bányákban, az amerikai és a kanadai farmokon, gyárakban dolgozó munkások és parasztok biztos ösztönnel megérezték, hogy az új Magyarország végleg megszünteti azt a rendszert, mely őket emigrálásra kényszerítette. Az ellenforradalom hatására 1956-ban nem kevesen hagyták el az országot, hogy in'-»hasonlót! emberek módi?' - múltba meneküljenek. özülük több tízezren már Hazatértek. Elbeszéléseikből és a kint élők
