Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

Szombat, 1962. november 11. 3 SOMOGYI NBPLAI* fiz Ifjúság a szeciaüznsusért-mozgaSem helyzetért, feladataira és faváliii'@!leszlésér@E tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt a Kilián György Ifjúsági és Úttörőház­ban tanácskozott a KISZ me­gyei bizottsága. Tanai Imre megyei szervező titkai!' beszá­molt az Ifjúság a szocializmu- sért-mozgalom helyzetéről, is­mertette a feladatokat, és tá­jékoztatta a megjelenteket a mozgalom továbbfejlesztésé­ről. — Az elmúlt évek eredmé­nyei bebizonyították, hogy az Ifjúság a szodalizmusért-moz- galmat helyes volt kiterjeszte­ni a második ötéves terv idő­szakára. Megyénkben a mint­egy 65 0G0 14—26 éves fiatalból 21 000 vesz részt a mozgalom­ban. Az is jelentős dolog, hogy miközben az ISZM-be való je­lentkezéseket1 szerveztük, meg­nőtt. a KISZ tagjainak száma is. Persze ez nem jelentheti, hogy elégedettek vagyunk az eredményekkel. Nagyon komo­lyan kell foglalkoznunk a jö­vőben újabb jelentkezők szer­vezésével — mondotta Tanai elvtárs, majd ismertette a mozgalom részvevőinek száza­lékos összetételét és a négy követelmény teljesítésének adatait. — Sajnos, meg kell állapí­tani, hogy bizonyos elfásultság mutatkozik a munkában. A munkaversen yben részt vevők száma több mint 700 fővel csökkent, s ugyanez mondható el a brigádok és a brigádtagiak számáról is. Arca következte­tünk ezekből az adatokból, hogy alapszeivezeíeinfc és KlSZ-bizottságaink nem fog­lalkoztak kellő komolysággal a szervezéssel. Hasonló tapaszta­lataink vannak a kulturális te­vékenységről is. Az ISZM azért nem vált száz százalékig vonzóvá a fiatalok között, mert szervezeteink jelentős része a második évben már nem tudta színessé, érdekessé tenni. Nem bontakoztak ki új kezdeménye­zések a követelmények teljesí­tésében, A mozgalom vezetésé­ben a sablonosság, a nUinmim- ka első jelei mutatkoznak. Sok ifjúsági vezető nem látja az ISZM és a második ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése közötti szoros kapcsolatot. A mozgalmat szervezési végcél­nak tekintik, nem pedig alkal­mas eszköznek az ifjúság moz­gósítására a politikai és a gaz­dasági feladatok végrehajtásá­ban. — Az Ifjúság a szocializmu- sért-mozgatam szélesebb körű kibontakoztatása, továbbfej­lesztése szükségessé teszi, hogy egyre inkább a társadalmi ér­deklődés homlokterébe kerül­jön a munka. Még több állami és gazdasági vezetőt szeretnénk megnyerni a mozgalom erőtel­jesebb támogatására. Új for­máik és módszerek kidolgozása válik szükségessé. Ez csak a tagság teljes bevonásával, öt-, leteák, javaslataik hasznosítá­sával valósulhat meg. Tanai elvtárs ezután arról beszélt, hogy a KISZ Központi Intéző Bizottsága a közeljövő­ben megvitatja az Ifjúság a szocializmusért-mozgalom ösz­tönzési és jutalmazási rendsze­rét. Ennek célja az, hogy elő­segítse mind nagyobb tömegek bevonását a mozgalomba. Az előzetes tervek szerint a leg­jobb munkát végző KlSZ-alap- szervezetek és ifjúsági vezetők kitüntetést és tárgyi jutalmat is kapnának a követelmények teljesítésétől függően. A beszámoló után vita kez­dődött. Deli István, a csurgói járási K ISZ-bizottsá g titkára az ISZM-admi'nisztrácio pon­tatlanságáról beszélt; Kelemen Ilona, a megyei nőtamács he­lyettes titkára pedig arról szólt, hogy a társadalmi és tömeg­szervezetek nem ismerik elég­gé a mozgalmat. Hiffner Fe­renc, a KISZ Központi Bizott­ságának póttagja a KTSZ-ve- zetőséeek hanyagságáról be­szélt, és kijelentette, hogy gyakran még a titkárok sem ismerik eléggé feladataikat. Kovács Istvánná siófoki járási úttörőtitkár elmondotta, hogy jóleső érzés látni az ISZM jel­vényét hordó fiatalokat, és tudni azt, hogy nem egy közü­lük részvevője volt a nyári önkéntes építőtáboroknak és egyéb nagy munkáknak. Ku- bacska András, a megyei KISZ vb-tagja bírálta a textil­művök gazdasági vezetőit, mert nem engedik a fiatalokat ta­nulni, és több esetben azt ál­lítják, hogy az illetők jelen­legi beosztása nem teszi szük­ségessé a tanulást. A vitát Tanai Imre foglalta Új autóbuszjáratok indulnak Kaposváron November 18-án új autóbusz­menetrend lép életbe Kapos­váron. Befejeződött ugyanis az Április 4. utca, az Ady Endre utca és a Május 1. utca korsze­rűsítése, s nincs már szükség a kitérőkre. A 13. se. Autóköz­lekedési Vállalat gyarapította a járatok számát. Például a Bokkanttelep és Kaposszent- jafcab között reggel 4 órától éj­iéiig közlekednek majd az au­tóbuszok. A Füredi úti OTP sorházaktól rendszeresen köz­lekedik majd autóbusz a Pe­tőfi utcán, az Április 4. utcán át a vasútállomásra. A legnagyobb segítséget a leggyengébbeknek Hleszle^nfő előretörése Hallgattam Vadas Mihályt, a meszfcegnyői Ladi János Termelőszövetkezet főkönyve­lőjét, és közben arra gondol­tam, hogy talán rosszul értet­tem az imént mondott szá­mokat. Vadas elvtárs ugyan­is a következő adatokkal szemléltette a múlt év gaz­dálkodását: a burgonya 13, a cukorrépa 48, a kukorica pe­dig csövesen alig több, mint 4 mázsát adott holdanként. A kapások közül a takarmány­répa termése volt a legjobb, ebből 82 mázsás átlagot értek el. Ilyen hozamok láttán — ha ugyan a kukoricánál és a burgonyánál egyáltalán be­szélhetünk hozamról — meg lehet érteni a csaknem fél­millió forintos mérleghiányt, amivel tavaly zárták az évet. A kétkedő gondolatot nem is az ébresztette bennem, hogy mi okozta a mérleghiányt, ha­nem az, amit a főkönyvelő ezután mondott — Ebben az évben burgo­nyából 130, 'cukorrépából 160, takarmányrépából 185 mázsát takarítottunk be holdanként, s a kukorica 38 mázsás cső- termést adott átlagosan. Ha az idei és a tavalyi ter­méseredményeket összehason­lítjuk, szembetűnő a különb­ség. Hogyan érték el ezt? Egyrészt a tagok lelkiisme­retes munkája, a tavalyinál jóval nagyobb szorgalma tet­te lehetővé, hogy az egy év­vel ezelőtti 16 forint 38 fil­lér helyett most a tervezett 27-tel szemben 33 forintos, ré­szesedésre ‘számítanak. Erről beszélt Hazai Lajos fez-elnök. — Családi munkavállalást kötöttünk az emberekkel, és egész évben rendszeresen fi­zettünk előleget. Az idésnkap­Müller fenő: FONODA! FÉNYEK. (A Kaposvári Fotoklub képeiből) £ tak először prémiumot a ta­gok, s akik a tavasszal nem vállaltak kapálást, bizony megbánták. Most már jó elő­re bejelentik igiényüket a jö­vő évi munkákra. Nekem is szóltak mór néhányan, hogy számíthatunk rájuk. A vállalásokat minden csa­lád teljesítette, s nem maradt gazban a kukorica; burgonyá­ból meg olyan termést értek el, amilyenre a tsz megalaku­lása óta Mesztegnyőn még nem volt példa. Nyakas Pál és felesége például nem tagja a termelőszövetkezetnek, mé­gis részt vettek szüleikkel együtt a közös munkában. De nemcsak ők, hanem jó páran siettek még a határba olya­nok is, akik tavaly semmit vagy csak nagyon keveset dol­goztak a közösben. Gelencsér Horváth József meg Csernolo- vics Ferenc is az idén ruk­kolt ki először a tsz földjére. Kokas Lászlónénaik és Senoha Jánosnénak pedig nem tud­nak olyan feladatot adni a brigádvezetők, amit el ne vé­geznének, még a férfiak he­lyére is odaállnak, ha na­gyon szoros a munka... Hittek az emberek a veze­tőknek, s nem csalódtak. Az előleget minden hónapban fölvehettek, s most. .megkap­ták a prémiumot is. Májusig kifizette a tsz a tavalyi 495 ezer forint mérleghiányt. Hí- aóéUatokat, épület- és tűzi­fát értékesítettek, ebből egyen­lítették ki a tartozást. Aztán mán* mindig volt miből fedez­ni a kiadásokat. A mintegy félmilliós állami támogatásból alig többet, mint százezer fo­rintot használtak fel. De a mesztegnyőiek nem­csak ehhez a segítséghez nyúl­hattak, hanem más formában is gondoskodtak róluk a fel­sőbb szervek. Hattá István, a marcali járás főállattenyész­tője gyakori látogatója a Ha­di János Tsz-nek. A sertés- farm,on és a marhaistóllókinál semmi sem kerüli el figyel­mét. Az észlelt hiányosságok­ról azonnal szól a tsz veze­tőinek és állattenyésztőinek. Az ő javaslatára növelték a szarvasmarha-állományt, s 20 darab temyészüsző megvásár­lását is ő szorgalmazta, Pál­jaim Gyula járási főmezőgaz­dászt a tsz-nek szinte vala­mennyi tagja ismeri és szere­ti. Az ő szakmai tancsai ré­vén is nőttek a növényter­mesztés hozamai. — Megértették a járási bankfióknál is, hogy segítség­re szorulunk, hiszen az elnök­nek és nekem is ez az első évünk ebben a pozícióban — mondta a főkönyvelő. •—Pénz­ügyi problémáinkban készsé­gesen adnak mindig felvilá­gosítást, s a vállalatokkal tá­madt vitáinkban is mindig szá­míthatunk Hederics Ferenc fiókvezetőre és Kustos János hitelügyi előadóra. Az eredményes gazdálko­dáshoz szüksége volt a fez­nek a meglevő három traktor mellett még egyre és külön­böző munkagépekre, de ezek­nek a vásárlását az év elején nem tervezték meg. A me­gyei tanácson méltányolták a mesztegnyőiek kérését, s mi­vel gyenge tez-ről volt szó, kiadták a negyedik traktort is teljes állami hitelre. Ugyan­csak hitelből kapnak még eb­ben az évben munkagépeket is mintegy 71 000 forint ér­tékben. A mesztegnyőiek nagyot léptek előre az idén. Ez a ta­gok szorgalmának is meg an­nak a segítségnek is köszön­hető, amelyet a különböző szervektől kaptak. Nem volt hiábavaló az erőfeszítés, a tá­mogatós: sokat javult a szö­vetkezet gazdálkodása. Hemesz Ferenc Az év végére elkészül a kaposvári kenyérgyár Már a belső szerelési végzik VADASZ FERENC Olyanok is, amelyekkel bol­doggá lehetett volna tenni oda­haza a falusi műkedvelők kel- léktórosát. Eszembe jutott a müncheni kilincselés és azok a napok Detroitban, amikor nem találtam munkát... A koreai helyeket, amelye­ket a katonai szakértő emlege­tett, kivétel nélkül ismertem. A másfél évet nem egy helyen töltöttem el. Szerencsére ez már békés időszak volt. Raj­tunk nem próbálták ki, hogy bennünk mennyire észlelhető a »hősiesség válsága-«. Egyféle válság rajtunk is erőt vett. Legalábbis énrajtam. De azt hiszem, a többieken is. Ezt se parancsnokság, se fő­nök, se Donlan, de még Frank Pollack sem fedezheti fel raj­tunk, Ez nem látható. A mási- jobbára csak az veszi ésa­re, akä maga is benne van. Egy elmélázó tekintet, egy só­haj, egy könnycsepp árulko­dik. Rosszabb a maláriánál, mert ez ellen nem véd az ol­tás. Halálos, sorvasztó, gyil­kos kór: honvágy. Talán Katona Sanyi az egye­düli, akin még nem fedeztem fel. Benne nagyon csalódtam. Azelőtt kedveltem — mond­hatnám legközelebb állt hoz­zám az egész társaságból —, bajtársiasnak látszott. Már kételkedem benne. Olyan érzésem van, hogy ha­marosan bajba kerülök. Vesze­delmet szimatolok. Ha utolér, elsősorban neki köszönhetem, Katona Sándornak. Ez nem vi­tás. Legutóbb is mindenfélé­ről kérdezősködött, én pedig aaéxt válaszolhattam neki elő­írásosan, mert már meg volt bennem a gyanú. Nem ő találta ki ezt a kér­dezgetést. De mire kíváncsiak még? Már mindent kiszedtek belő­lem. Dávid Mihály határőr- tizedes, úgy látszik, te halha­tatlan vagy! A Camp Kilmer-befi fogadó- táborból a velünk egykorú fiatalok — a szerencsések, aki­ket nem bújtattak mundérba — elmentek a »kezesükhöz«. Az felelősséget vállalt értük. Vagy amerikai rokon várt rá­juk, aki hajlékot adott nekik. Sokukat az International Res­cue Committee, a National Academy of Sciences, a Ford és a Rockefeller alapítvány vette pártfogásába. Egyesek a New York állambeli Bord Col­legébe, mások a St. Michaelis Collegébe mentek. Ezek már önálló emberek, ahová akar­nak, oda mennek. Az egyik fiú — ugyancsak Veszprém megyei — Indianába került, nem messzire Chicagó­tól, a bloomingtoni egyetem­re. Azóta talán már be is fe­jezte tanulmányait. Ha nem tévedek, a szláv nyelvek taná­ra lett. Tenesen, lenesen — igy csat­tog a szó, amikor a group kő- vémerevedik a sorakozom — Attention! Sergeant Donlan vezényel. Mereven, kitartóan néz. Ve­lem néz farkasszemet. Vagy képzelődöm csupán? Mostanában mindketten megorroltak rám. Különösen Frank. Talán megtudta, hogy mit mondtam róla Váradinak. A Patyolat mellett már áll az új üzem, a kaposvári ke­nyérgyár. A lapos tetejű, mo­dem épületből toronyként magasodik fel a lisztezitáló. A Somogy megyei Magasépítő Vállalat szép munkát végzett. A Malom- és Gépgyártó Vál­lalat szakemberei mór a bel­ső szerelést végzik. A to­ronyban, ahova leszívással viszik föl a lisztet, hatalmas kétrészes szitát állítanak ösz- sae. Ez két alkalommal szitál­ja meg a lisztet. Először ak­kor, amikor a földszintről a magasba ér, másodszor pedig, ^amikor szortírozva elindul le­felé útjára, hogy kenyér le­gyen belőle. A szitelótorornybó! silókon át a dagasztóba kerül a liszt. Dagasztás utón az előkészítő­be jut, onnan pedig a kernen­Kénytelen voltam. Már napok\ cóbe kerül. A dagasztóhelyi­rvfa Viz-icít? Tol Iz-evf cAcgaff* imnct ilr TTÜlrv^­séget most csempézik. Elké­szült a víz hőmérsékletét sza­bályozó berendezés. Az elő­készítőben ott állnak mér a óta próbákozom, hogy lelket öntsek; ebbe a fiúba. Látom, hogy borzasztóan szenved. És csak én tudom — vagy leg­alábbis én tudom legjobban —■ # hogy mi nehezedik a szívére. J Pityu elmondta nekem, hogy^ kicsoda ez a Frank. Én pedig, 0 hogy a minden mindegy han-j) gulatból felrázzam, biztattam :i A Dél-Balaton Tsz vörsi jelentkezzen kihallgatásra^ üzemegységében egy 36 tagú Merrick kapitánynál, s mond-í kertós2eti brigád küzd a ja el neki, kicsoda ez az alak,^ , , , , kire adták az US Army uni-í szocialista címert Munkajuk- foirnisát... írói mindenki elismeréssel nyi­Lehet, hogy Valentin is, Megállják helyüket tana is meghallott; valamit of nemcsak a kertészetben, ha- beszélgetésükből. Valentin?Jnem mindenütt, ahol szükség Nem. Ö nem. Katona?.., ivan segítségükre. Futó Tibor Valaki megint benyálazott: f kertészbrigádjára mindig le- Dehát Donlan igazi amerikai/ hét számítani. így történt ak- Neki semmi köze nincs Frank-^ kor is, amikor sürgőssé vált a hoz... Átkozott rossz a ter-j>magcukorborsó betakarítása, mészetem. Nem kellett volna? a brigád elvállalta ezt a kimutatnom az érzelmeimet.? munkát is, majd a kendervá- Pollack bízott bennem, nemrég J gásbam, a burgonyaszedéstben még tüntetőén barátkozott ve- j is reszt vett. Jó munkájuk lem. Néhány pohár skót whis-f eredményeképpen a miunka- ky megtette volna ezúttal is alegység-előlegen kívül mintegy magáét. ^ .300—300 forint prémiumot i kaptak a brigád tagjai. Akik {Folytatjuk^ ja legtöbb munkaegységetsze­tolókocsdk, amelyek a ke­mencéhez viszik majd a gép­sor kiformálta kenyeret. A két olajfűtésű, FNA—24 típu­sú magyar kemencét ’mór összeállították a munkások: Mindkettő automatikusan mű­ködik. Be lehet állítani raj­tuk a sütés időtartamét. Tűz- terükbe lapát nélkül rakják be a kenyeret. A sütési idő lejártával a kemencék oldalu­kon kidobják a kész kenyeret egy futószalagra, s az a rak­tárba szállítja. Műszakonként 60 mázsa kenyeret lehet meg­sütni bennük. A Kaposvári Sütőipari Vál­lalat mór elkészítette a gyár termelési tervét. Két mű­szakban üzemelteti, s 12 em­ber 120 mázsa kenyeret fog sütni naponta. A szerelés jó ütemben ha­lad. A csaknem 10 millió fo­rintba kerülő új üzem ha­táridőre, december 31-re elké­szül: Helytáll a vörsi nőbrigád rezték — mint pl. Futó Anna, Vigh Károlyné munkacsapat­vezetők, Nyers Józsefné és Garai Györgyné brigádtagok —, külön dicséretben és okle­vélben is részesültek. Emlí­tést érdemel jó munkájáért Besenszki Józsefné és Sala­mon Józsefné is. A brigád minden tagja ta­nul. Heten a Keszthelyi Me­zőgazdasági Technikum szak­munkásképző tanfolyamára járnak, a többiek pedig ezüst- kalászos tanfolyamon gyara­pítják szakmai ismereteiket. Erre nagy szükség lesz, mivel a brigádot jövőre 80 tagúira fejlesztik, s csak azok lehet­nek tagjai, akik három év alatt megszerzik a szakmun- kós-bizönyítványtt IFolytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents