Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. november Ms Miről tárgyalt kubai szakértőivel Kennedy? New York (MTI). Kennedy amerikai elnök hétfőn délután két óra Masszát tanácskozott az Egyesült Államok kuibai szakértőivel. Az AP hírügynökség jelentése szerint Kennedy megállapodott tanácsadóival abban, az Egyesült Államok to- , vábbra is követeli, hogy vonják ki Kubából az IL—28-as típusú bombázó repülőgépeket. A három főből álló szakértőd csoport valószínűiéig kedden számol be U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának a Fehér Házban tartott tanácskozásokról. A havannai televízió kommentátora foglalkozott Kennedy és kubai szakértőinek megbeszéléseivel. A kommentátor rámutatott, az Egyesült Államok azért ragaszkodik az Iljusin 28-as bombázók kivonásához, mivel ürügyet akar keresni ahhoz, hogy feltartóztassa a tárgyalásokat. A hírmagyarázó hangoztatja, hogy Kennedy meg akarja fosztani Kutsát repülőgépeitől. Az amerikai elnök most már nemcsak a rakétáktól retteg, hanem a repülőgépektől Is. Ha ez így folytatódik, Kenne- dy hamarosan félni fog a papírsárkányoktól is — mutatott rá a televízió kommentátora. Az UFI hírügynökség washingtoni tudósítója is annak a véleményének ad kifejezést, hogy Kennedy elnök mindaddig nem hajlandó komolyan fontolóra venni Kuba biztonságának szavatolását, ameddig a szigetországban IL—28- as repülőgépek varrnak. Közben az Egyesült Államokban ismét erősödnek azok a követelések, hogy Kennedy elnök rendelje el Kuba katonai elözönlését. A szélsőjobboldallá sajtó és politikusok e követelést hangoztatva durván elferdítik Kennedy és Hruscsov október 28-1 levélváltásának értelmét. Fussell, a képviselőház külügyi bizottságának tagja Miamiban kijelentette: Kennedy elnök nem tett semmiféle ígéretet arra, hogy nem támadja meg Kubát, mivel Kennedy és Hruscsov jegyzékváltása nem tartalmaz semmiféle kötelező erejű megállapodást. Fussell hangoztatta, hogy az Egyesült Államok megőrzi «cselekvési szabadságát« a Karib-tenger térségében. LONDON Az amerikai kereskedelmi hajózási intézet felszólította a nemzetközi hajózási kamarát, hogy ne szállítson árukat Kubának. A hajózási kamara visszautasította az amerikai felszólítást. GUANTANAMO Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai haditengerészet kedden délután a guan- tanamói támaszponton újabb látványos erőfitogtatást rendez. Az AP hírügynökség nevetséges módon a következőkben jelöli meg a tervezett hadgyakorlat célját: »Megmutatni a kubaiaknak, hogy mivel kéll szembenézniük, ha megtámadják a 70 négyzetkilométernyi amerikai haditengerészeti támaszpontot.« — Ne féljen, Strauss úr, aki nem tetszik ezentúl, azt egyszerűen kinyírom! (Endrődi István rajza) Vasárnap választ Franciaország Párizs (MTI). Franciaországban vasárnap lesz a parlamenti választások első fordulója. Egy héttel később, november 25-én véglegesen eldől a mandátumok sorsa. A képviselői helyek mindegyikére négy-öt jelölt pályázik. A választási kampányban hét nagyobb párt és több kisebb politikai csoport vesz részt. A lapok napról napra latolgatják az esélyeket, a képviselőjelöltek sorra járják kerületük városait és falvai t. De Gaulle után a bukott kormány miniszterei vonultak fel a televízió képernyőjén, hétfő óta pedig a pártok vezetői is hét- hétperces beszédben szólhatnak a rádió és a televízió közönségéhez. Ennek ellenére túlzás lenne választási lázról beszélni. Nem ritka az olyan választói gyűlés, ahol 10—12 ember hallgatja a képviselőjelölt beszédét. A francia polgári pártoknak nincs kiépített szervezetük, nagyobb tömeget csak a nevesebb politikusok fellépései, vagy a Francia Kommunista Párt ösz- szejövetelei vonzanak. Abban, hogy a választási kampány négy nappal a szavazás előtt még nem érte el tetőfokát, nagy szerep« van a francia választási rendszernek. A jelenlegi választási törvény De Gaulle uralomra jutása után lépett életbe. Eszerint az első fordulóban csak azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik megkapják a szavazatok abszolút többségét. Ott, ahol egyik jelölt sem éri el az 51 százalékot, újabb választást rendeznek, amelyből a legtöbb szavazatot kap>ott jelölt kerül ki győztesen. A második forduló előtt tág tere nyílik az alkudozásnak, a pártok kölcsönös egyezségek alapján visszaléptetik esélytelen jelöltjeiket, és más jelölt támogatására szólítják fel szavazóikat, 1958-ban, a legutóbbi parlamenti választásoknál De Gaulle pártja, az UNR volt ennek a rendszernek a legfőbb haszonélvezője, az első számú vesztes pedig a Francia Kommunista Párt lett. Az UNR 3 620 000 szavazattal 206 mandátumot szerzett, a. Francia Kommunista Pártnak pedig 3 900 000 szavazat ellenében 10 képviselői mandátum jutott. A választásokat most ugyanezzel a rendszerrel tartják meg, a helyzet azonban más, mint négy évvel ezelőtt. Az egymást követő kormányválságoktól megcsomörlött választók jelentős része bizalommal tekintett De Gaulle-ra, akit a többi polgári párt is támogatott. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a tábornok-elnök egyeduralomra törekszik, nem tűrt, hogy a' politikai pártok korlátozzák hatalmát. Az október 28-i népszavazásnál az UNR kivételével valamennyi párt ellene fordult. A szocialisták és a polgári pártok válasiztási szövetségbe tömörültek, bár a szövetségnek vannak gyenge pontjai. A keresztén yszoci alista MRP, a jobboldali függetlenek és parasztok pártjának egy része — koalíciós kormány lehetőségében bízva— ingadozik. A szocialisták és a radikálisok nehezen szólíthatják fel választóikat, hogy a második menetben a függetlenek közismerten fasiszta jelöltjeire szavazzanak. Lényegében azonban az UNR ellen irányul a szövetség. A Francia Kommunista Párt álláspontja egyértelmű. Minden választási körzetben jelöltet állított. Ott, ahol nincsenek győzelmi esélyei, a második fordulóban más demokratikus jelöltet támogat, hogy megakadályozza a De Gaulle-isták és a fasiszták győzelmét. A szocialista párt s a radikális párt vezetői elzárkóztak a kommunisták javasolta demokratikus egység elől. Több jelből azonban arra lehet következtetni, hogy a választókerületek egy részében a helyi 'körülmények elősegítik a demokratikus erők együttműködését. Erre vall Guy Mollet- nak a szocialista választékhoz intézett felhívása is: az első menetben szavazzatok a szocialista jelöltre, a másodikban bárkire, csak ne az UNR-re. A nemzetgyűlési választásokban sok a bizonytalan tényező. Arra azonban senki sem számít, hogy az UNR és a hozzá csatlakozott polgári politikusok megszerzik a parlamenti többséget. Sőt az is kétséges, hogy az UNR és az MRP koalíciója »kormányozhatóvá« teszi-e a parlamentet. Egy többségében ellenzéki nemzet- gyűléssel szemben De Gaulle- nak két fegyvere marad: az egyik az alkotmány 16. paragrafusa, amely »rendkívüli helyzetben« teljhatalmat biztosít a köztársaság elnökének, a másik a népszavazás. A tábornok televíziós beszédében az utóbbira célzott, amikor kiemelte: az alkotmánymódosítás jóváhagyásával a nemzet felhatalmazta a köztársaság elnökét, hogy bármilyen problémát közvetlenül népszavazással oldjon meg. A Mars—1 önműködő bolygóközi állomás útvonala 1962. november 1-én a Szovjetanáőbasi felbocsátották az első marsrakéfcát. A Mars—1 elnevezésű, 893,5 kg súlyú önműködő bolygóközi állomást Föld körüli pályáira feljuttatott nehéz mesterséges holdról inctítatiák útjára a szovjet szakemberek. A marsrakéta feladata, hogy a naprendszer — a Naptól való távolság tekintetében — negyedik bolygóját, a Marsát lefényképezze, a fényképeket a Földre továbbítsa, a világűrt hosszabb ideig tanulmányozza, és a Földdel kozmikus rádió-összeköttetést létesítsen. A rakéta több, mint 7 hónapos útja sarán mintegy 500 millió kilométernyi utat tesz meg a kozmoszban, hogy elérje a Mar- sót. A Mars 1,88 földi év — azaz 687 nap — alatt kerüli meg a Napot, melytől átlagos távolsága 228 millió kilométer (a Föld naptávolsága 149 millió kín). A legújabb szovjet interplanetáris rakéta a szovjet tudósok és rakétaszakemfoerek nagyszerű munkájának újabb bizonyítéka. Térképünk a marsrakéta útvonalát ábrázolja. Heidelberg! diákélet Nyugat-Németország városkája, Heidelberg ősi egyeteméről híres. Több százezer diák mélyedhetett el az Idők folyamán a tudományokban, de legtöbbjüket a különleges diákélet vonzotta, a »Bruderschaf tok«, ahol elméleti előadások helyett a sörivásban, kardesörtetésben és a nyers erőszak alkalmazásában edz- hették magukat. Az vált az igazi legény közöttük, aki a legtöbb kardvágástól ékteleni- tett arculattal dicsekedhetett. Természetes, hogy az ilyen szellem neveltjei kesz+jges kiszolgálói lettek a hitleri őrjöngésnek. De Németország tragédlájá, dicstelen Összeomlása sem gyógyította ki a vérgőzös heldelbergi diákélet mai szereplőit. Amint a szociáldemokrata Neue Rhein Zeitung megírja, a heldelbergi egyetem a fasiszta diákok gyülekezőhelye lett. Itt alapították meg a »Nemzeti diákok szövetségét«, amely programjában olyan szemérmetlenül ismételte meg a hitleri eszméket, hogy. még a bonni kormány is megsokallta, és feloszlatta a díszes Bundot. Ezután alakult meg a »Schiller Jugend«, amely utánozva az olasz fasisztákat, fekete inget választott egyenruhájául. Heidelberget szemelték ki találkozóhelyül, és felvonulásuk alkalmával hangosan hirdették: »Elő a késekkel, legények/« Kiáltozásuk. ordltozásuk kísértetiesen hasonlított a Horst Wessel induló hangvételéhez. »Zsidó és kommunista vért akarunk'.« harsogták. A szocialista lap mindezt megírta. Hogy mi lett az eredménye? Az, hogy figyelmeztetést kapott a heldelbergi rendőrségtől: ne tulajdonítson jelentőséget az esetnek. A gyerekek hadd szórakozzanak ... N. J. Akik semmit sem tanultak az elmúlt háborúkból Washington (TASZSZ). Vlagyimir Vasedcsenko, a TASZSZ tudósítója jelenti: Az Egyesült Államokban hétfőn volt a háborús veteránok napja. Az amerikai nép tisztelettel adózik az élső és második világháborúban elesett honfitársai emlékének. A hagyományoknak megfelelően Washingtonban, az -arlingtoni temetőben hivatalos ünnepséget rendeztek, s azon McNamara hadügyminiszter mondott beszédet. A történelmi tapasztalatok és az amerikai népnek az elmúlt háborúikban hozott áldozatai azonban láthatólag semmire sem tanították meg a Pentagon vezetőjét. McNamara úgy beszélt, mint az agresszió és a kalandorkodás, a termonukleáris háború peremén való táncolás bűnös politikájának képviselője. Amikor megemlékezett az elesettekről, főképpen új háborúkról, új áldozatokról beszélt. Emlékeztette az amerikaiakat Kennedy elnökinek arra a kijelentésére, hogy »áldozatok nélkül, kötelezettségvállalások és kockázatok nélkül nem lehet megőrizni a szabadság határait«. A múlt tanulság i — jelen« tette ki McNamara — mindenekelőtt az erő jelentőségét emelik ki. »Két világháború arra tanított meg bennünket, hogy a gyengeség és nem az erő teremti meg a háború kirobbanásának föltételeit«. Az amerikai hadügyminiszter úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak a termonukleáris konfliktus kockázatát is vállalnia kell. Ugyancsak a mílitarizmus és az agresszió dermesztő hidege áradt Gilpatric amerikai hadügyminiszter-helyettes november ll_i televíziós nyilatkozatából, Gilp>atric e nyilatkozatában főképpen az úgynevezett »kuibai problémával« foglalkozott, s egész sor követelést támasztott Kubával szemben. Amíg nem teljesítik az Egyesült Államok követeléseit — jelentette ki — nincs szándékunkban valóra váltani azt az ígéretünket, hogy megszüntetjük a blokádot, és nem adunk biztosítékot arra, hogy az Egyesült Államok csakúgy, mint a nyugati félteke más országai, nem hatóinak be Kubába. (MTI) Adenauer elutazott Washingtonba Bonn (MTI). Adenauer kancellár kedden délután — magyar idő szerint 15.50 órakor — elindult háromnapos washingtoni látogatására. Elutazása előtt nem nyilatkozott az újságíróknak. A kancellárt elkíséri útjára Schröder külügyminiszter, valamint Von Hase és Carstens külügyi államtitkár. Úgy volt, hogy Krone tárcanélkűli miniszter is^ vele utazik, de Adenauer kifejezett kívánságára a Spdegel-ügy miatt Bonnban maradt. Adenauer magyar idő szerint 23.30 órakor érkezik Washingtoniba. A szerdai napot tanácskozásokkal tölti Kennedy elnökkel. Csütörtökön délelőtt Rusk külügyminiszterrel tárgyal, majd búcsúlátogatást tesz Kennedynél. Pénteken tér vissza Nyugat- Németországba. Mint* az MTI bon- dósi- tója rámutat, az üde r tizedik amerikai látó? savai foglalkozó kommentárok emlékeztetnek arra. hogy a kan-1 cetlár rendszerint akkor repült Washingtonba, amikor a nemzetközi politikában az enyhülés körvonalai látszottak kibontakozni, és eddig még mindig meg tudta akadályozni azt, hogy ez az enyhülés frontáttöréssé szélesedjék és fellázítsa a hidegháború frontját. A Neue Zeitung kedden hangoztatja, hogy »a kancellár kemény vonal követésére akarja szorítani a Nyugatot« és úgy véli; Adenauer feltehetően azzal szé"-,/',-.ozik érvelni az Egyesült A űrmokban, hogy Kuba példája megmutatta, az erőpolitika kifizetődik. Menedékjogot kért Kairóban a jordániai légierők főparancsnoka Kairó (MTI). A keddre virradó éjszaka Kairó repülőterén leszállt egy négymotoros jordániai .katonai repülőgép. A repülőgép pilótája, Szál Mohammed Hamza alezredes, a jordániai légierők főparancsnoka megérkezése után politikai menedékjogot kért az Egyesült Arab Köztársaság hatóságaitól. Elmondotta, hogy Jordániában titkos megbízatást kapott, s ez a feladat a fiatal Jemeni Arab Köztársaság ellen irányult. Hamza megtagadta a parancsot, és úgy döntött, hogy l elmenekiái, Kijelentette, hogy a jordániai nép elviselhetetlen tehernek érzi a királyi rendszert. A jemeni forradalom óta, amelynek mind Jordánia, mind Szaúd-Arábia esküdt ellensége, több szaúd-arábiai repülő is menedékjogot kért az Egyesült Arab Köztársaságban. A közép-keleti hírügynökség, a MEN jelentése szerint hétfőn Kairóban ünnepélyes keretek között átadták a jemeni hatóságoknak azokat a fegyvereket, amelyeket az egyik ilyen gépen Szaúd-Arábia a monarchist» lázadóknak akart küldeni. \
