Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

virág proletárjai, egyesüueteki

^ K0% 6

_____f

j

hU: 50 FHIÍR

Somon!Néplap

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIX. ÉVFOLYAM 266. SZÁM.

SZERDA,

1962. NOVEMBER 14.

Mai számunk tartalmából: Iparfejlesztés Marcaliban

(3. o.)

Olvasóink írják

(5. o.) h

Rossz útra tévedtek

(6. o.)

Dohánycsomózási bemutatót tartottak Nagyatádon

(Tudósítónktól.)

Gyakran panaszkodtak a termelők, hogy a Dohánybeváltó Vállalat a ténylegesnél alacsonyabb minőségűként veszi átt a dohányt. Ezt a panaszt az szülte, hogy ha a beváltáskor az adott osztályú bálában 5 százaléknál több alacsonyabb minőségű dohányt találtak, akkor kénytelenek voltak lejjebb szállítani a minőség értékét A hiba tehát a csomagolásban volt. Ezért a Nagyatádi Dohánybeváltó a múlt héten an- kéton és bemutatón ismertette a tsz-ek megbízottaival a helyes dohánycsomózás és bálázás módszereit

Gavallér Andor, az üzem vezetője tartott előadást a több, mint 100 főnyi hallgatóságnak. Részletesen foglalkozott az átadás előtti munkálatok mozzanataival, s hangsúlyozta,

hogy hosszas gyakorlat szükséges e feladatok helyes elvégzéséhez. Célszerű tehát, ha a tsz-ek hozzáértő emberre bízzák az effajta teendők irányítását. Ahol nem akad gyakorlott dohánykezelő, ott a körzeti felügyelő nyújt majd segítséget a válogatáshoz és a csomózáshoz. A beváltó és a termelők közti viták elkerülése végett ezeknél a munkáknál ügyelni kell a szabványokra, s így a tsz-ek a dohányért a megfelelő árat kapják.

Gyakorlati bemutató követte az előadást. A dohánybeváltóban mintacsomökat készítették a helyes és heíytelen válogatásról, és bemutatták a különböző minőségű dohányokat.

Az ankéten több kérdés hangzott él, s ezekre részben a beváltó vezetője, résziben pe- g a dolgozók válaszoltak.

Hruscsov elvtárs írásbeli jelentése az SZKP Központi Bizottsága Elnökségéhez a mezőgazdasági év eredményeiről

Dolgozhat-e

Molnár József traktoros?

A feladatok pontos elvégzéséért érzett felelősség és egy ember iránti aggodalom késztette minden bizonnyal Boksa Sándor patalomá ta- nácselnöiköt ama, hogy tollat ragadjon, és megírja mindazt, ami Molnár József traktorossal történt. Figyelmet keltő, igen tanulságos az eset, szó nélkül nem lehet eisnklani fölötte.

Molnár élvtárs — akit korábban úgy kát el a Fonói Gépállomás a patalomi tsz-től — az idén végre otthon dolgozhatott gépállomás! alkalmazottként. Szorgalmával, munkájával meg voltak elégedve a szövetkezet vezetői. Október elején történt, hogy Krajes Sándor igazgató fölkereste a határban, és elmondta, mivel sürget az őszi tennivaló, váltótársat adnak mellé. Molnár élvtárs — igen helytelenül — tiltakozott ez- ellen, s hirtelen haragjában azt mondta, hogy kettős műszakban nem hajlandó dolgozni, inkább otthagyja a gépállomást. A harag azonban illanó, s mikor a váltótárs megjött, Molnár elvtárs rendesen végezte továbbra is munkáját. De nem sokáig dolgozhatott, mert megkapta az értesítést: az igazgató elfogadta szóbeli felmondását, jelentkezhet munkakönyvéért...

Ennyi a történet, azonban nem lehet pontot tenni a végére. Vajon helyes volt-e az eljárás, vajon méltányos-e, hogy egy gyakorlott, a szövetkezet véleménye szerint jód dolgozó traktoros most, a legnagyobb őszi munkák idején otthon üljön? Bárhogy nézzük is a dolgot, csak egyértelmű nemmel felelhetünk. Molnár elvtárs hibát követett el, amikor helytelenül támadott egy jelentőségteljes és igen fontos szervezeti intézkedést. Ballépését csak tetézte a könnyelmű felmondással. Ezért a magatartásáért megérdemli a figyelmeztetést. De . .. Mint kiderült, megbánta cselekedetét, s ezt leginkább szorgalmas munkájával igazolta. Ezzel is bizonyította, hogy nem volt több az a felmondás egy elhamarkodott kiszólásnál. Épp ezért felmerül a kérdés, helyes volt-e azt elfogadni. S vajon a gépállomáson nem tartják fontosnak, hogy hivatalos, szabályszerű módon, írásban, indoklással adja be ilyen kérelmét a dolgozó?

S egy másik tényező: ha másként nem, a brigádvezetőtől értesülhettek a gépállomáson arról, hogy Molnár elvtárs becsülettel dolgozott továbbra is. Sőt a gépállomás főmezőgazdászának, Sárái Józsefnek szóltak is a községben, hogy ne mondjanak le könnyelműen erről az emberről, fegyelmezzék meg, de ne elbocsátással. S mégsem történt semmi. Mint kiderült, Sárdi elvtárs nem beszelt erről Krajes edvtárssad, s az igazgatónak az a véleménye, hogy most már késő, mert — úgymond — sokkal több a traktorosuk, mint amennyire pillanatnyilag szükségük van. Nem érthetünk egyet ezzel a véleménnyel. Helytelennek tartjuk, hogy akkor, amikor az ipartól is traktorosokat kér a mezőgazdaság az őszi idényre, akkor saját dolgozójával így bánik egy gépállomás. Ismételjük: hibázott a traktoros, de helytelenül járt el vele szemben a gépállomás igazgatója is; jó lenne, ha még egyszer végiggondolnák a történteket, s helyrehoznák az elkövetett hibát!

V. M.

Moszkva (TASZSZ).

Nyikita Hruscsov írásbeli jelentést tett az SZKP Központi Bizottsága Elnökségéinek. A jelentést, mely összegezi a mezőgazdasági év eredményeit, s beszámol a szemes termények termesztésének és állami felvásárlásának növekedéséről, hétfőn este hozták nyilvánosságra.

Hruscsov eivtárs közli, hogy megközelítő számítások szerint az idén áz állam mintegy 3 milliárd 450 millió púd szemes terményt vásárol fel. A Szovjetunió ezzel a terméshozam és az állami felvásárlás tekintetében eléri a legmagasabb, az 1958-as év szánvonalát. November 10-ig az országban már 3 milliárd ,432 millió púd szemes terményt vásároltak fel. Ez jó eredmény — állapítja meg a szovjet kormányfő, majd így folytatja: — Ügy gondolom, a párt és az állam általános feladataként kell magunk elé tűzni, hogy

1963-ban elérjük a 4 milliárd 200 millió — 4 milliárd 500 millió púd szemes termény állami felvásárlását,

s hogy a következő két-há- rom év leforgása alatt az áru- gabona termesztése, vagyis az államnak eladásra kerülő szemes termény mennyisége elérje az 5 milliárd pudot,

—1 A Központi Bizottság márciusi plénumán a mező- gazdaság irányításának átszervezéséről hozott határozatok fontos szerepet töltöttek be —

írja Hruscsov. — A termelési igazgatóságok egyre behatóbban foglalkoznak a kolhozok és a szovhozok gazdaságával, operatívabban oldják meg a mezőgazdasági termelés - időszerű problémáit.

— Bár több nagy mezőgazdasági területen kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok, mégis

emelkedett a tavalyihoz képest a szemes termények, a hús, a tej, a gyapjú és a tojás termelésének és felvásárlásának színvonala.

Cukorrépából és a burgonyából kevesebbet vásárol fel az állam. A gyapot és napraforgó termelése és felvásárlása a tavalyi szinten lesz.

— Ügy számítjuk — írja a szovjet kormányfő —, hogy az idén a Szovjetunióban mintegy 9 milliard pud szemes terményt, 4,5 millió tonna gyapotot, 9,2 millió tonna húst (vágósúlyban), 64,5 millió tonna tejet és 950 000 tonna állati zsiradékot termelnek. A tavalyi eredmény 8,4 milliárd púd szemes termény, 4,5 millió tonna gyapot, 8,7 millió tonna hús, 62,6 millió tonna tej és 894 000 tonna zsiradék volt

Hruscsov megállapítja, hogy meghovekedett a mezőgazdasági termékek állami felvásárlása. Hangsúlyozta: ezt az árutermelési az államnak csaknem teljes egészében a kolhozok és a szovhozok ad-< tok, amelyek döntő erővé váltak az ország mezőgazdasági

Az utak gondosabb karbantartását vállalták a balatonszemesi körzet útőrei

A KPM Közúti Igazgatóság balatonszemesi szakasztechni- kusá körzetének dolgozói a minap Hosszú József kapolyi út- őr vállalása nyomán újabb felajánlásokat tetteik. Hosszú József a rábízott utak kátyúmen- tessógét, forgalombiztosságát szavatolta, s azt, hogy munkájában ügyel a gazdaságos anyagfelhasználásra. Az úttesthez tartozó műtárgyakat állandóan tisztán tartja, az előírt festést, meszelést három nappal a határidő előtt elvégzi, ha pedig fiatal munkatársat bíznak rá, azt rendszeresen oktatja a mesterségre. A kapolyi útőr vállalását a körzet 33 dolgozója írta alá, így ki-ki a maga területén hasonlóképp végzi majd teendőit.

A körzet szakasztechnikusának, Kereszt Józsefnek vállalásából kitűnik, hogy a munka jobb megszervezésével a vasúti állomásokra érkező anyagot azonnal kirakják és elszállítják, álláspénzzel és fekbérköltséggel nem terhelik a jövőben az igazgatóságot.

Válogatják és osztályozzák az almát a porrogszentkirályi Aranymezt) Xsz-ken. A tsz hat-hét vagon almát készül eladni.

termékekkel való ellátásának biztosításában.

Hruscsov megállapította, hogy

a múlt évihez képest megnövekedett a kolhozok és szovhozok állatállománya is,

s ez megteremti a legjobb föltételeit annak, hogy a hús, a tej és az egyéb állattenyésztési terméktermelés jövőre tovább növekedjék.

— Az országban a szarvasmarha-állomány ez év november elsején 60 millió volt, s ebből 20,9 millió a tehén — írja Hruscsov, — továbbá 56 millió sertést, 111,9 millió juhot tartottak számon. Egy év alatt a kolhozokban és szov- hozokiban 1,8 millióval növekedett a tehenek száma, a szarvasmarhák száma 4,4 millióval, a sertéseké 3,8 millióval, a juhoké 3 malióval. »-Ez természetesen jelentős növekedés — jelenti ki Hruscsov —, de még távolról sem felél meg azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel a kolhozok és szovhozok rendelkeznek.«

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívja a figyelmet arra, hogy az Országban még nem győzték le a legnagyobb hibát: azt, hogy egyazon feltételiek mellett a kolhozok és szovhozok termelési színvonala különböző;

Ezután Hruscsov emlékeztet arra, hogy

a Központi Bizottság márciusi plénuma és a területi mezőgazdasági értekezletek jól megmutatták a füves vetésforgó rendszerének tarthatatlanságát.

Ezzel összefüggésben Hruscsov így ír: »Most már nem kétséges, hogy a kis terméshoza- mú fűféleségek kiszántása és azok búzá/val, kukoricáival4 borsóval, cukorrépával és egyéb értékes terménnyel való helyettesítése pozitív szerepet játszott a szemes termények és egyéb mezőgazdasági termékek termesztésének nö-> vekedésében.«

Hruscsov rámutatott arra, hogy meg kell találni a tartalékokat a gabona termesztésének és állami felvásárlásénak 1963-ban és az azt követő években történő növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy küzdeni, kell a gabona állami felvásárlásának jövő évi emeléséért. Ilyen tartaléknak nevezte

Hruscsov a legelők további felszántását és a parlagföldek csökkentését.

Bejelentette, hogy ebben az éviben 37 millió hektárt tettek ki a legelők és parlagföldek. Valószínűleg — írja Hruscsov — a legelőik egy részét meg kell hagynunk. A többi földet pedig ésszerűbben kell kihasználni. Ha például 20 millió hektárnyi legelőt és parlagföldet szemes terményekkel vetjük be, és Miről hektáronként 10 mázsás termést takarítunk be, ez azt jelenti, hogy pótlólag 1 milliárd 200 millió púd gabonára teszünk szert.

— De vannak egyéb lehetőségeink is — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. — A távlatok fölmérésénél figyelembe kell vermi a földművelés színvonalának emelését — a vetésforgók bevezetését, kapásnövények meghonosítását és a műtrágyagyártás növelését;

— Az SZKP Központi Bizottságának közelgő plénumán megvizsgáljuk az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság párt- irányítása megjavításának kérdését — hangoztatja Hruscsov. — A területi pártbizottságok megkapják majd a termelésre vonatkozó irányítást. De nemcsak a területi bizottságok és a tenmelésd igazgatóságok kerülnek közelebb a kolhozok és a szovhozok Setéhez, a területek valamennyi pártszervezetét ráirányítjuk a mezőgazdaságra vonatkozó párthatározatok végrehajtására. Mindezeket a lehetőségeket, a meglevő tapasztalatokat és rendelkezésre álló kádereket — agronómusókat, áí- laltechmikusofcat, mérnököket — figyelembe véve megvan az erőnk e feladatok végrehajtására, a szemes termények, valamint egyéb mezőgazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelésére.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára végezetül hangsúlyozta, hogy a szemes termények termelésének növelése mellett a figyelem középpontjában kell tartani az állattenyésztés kérdéseit is. Széleskörűen alkalmazni keü a kamplexfarigádak tapasztalatait, a takarmányfélék termelésének és az állatok hizlalásának egy kézben kell lenni, figyelembe véve a szakosodást ugyanazoknak az embereknek kell felelniük a takarmányokért és a különböző húsféleségek előállításáért. (MTIj

Nagyobb gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére

A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székhazában sajtótájékoztatót tartott. Varga György, a SZOT titkára elemezte az újságírók előtt a fiatal mérnökök és általában a kezdő szakemberek tervszerű foglalkoztatásával kapcsolatos időszerű kérdéseket.

Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság gyors fejlődése következtében 1980-ban körülbelül két és fél-háromszor any- nyi mérnöknek és mintegy ötször annyi technikusnak kell majd dolgoznia az országban, mint jelenleg.

Észrevehetően javított a helyzeten a tavaly megjelent kormányhatározat és a SZOT- nak a KISZ-szel’ együtt kiadott közös felhívása. A fiatal szakemberekkel való foglalkozás, sőt már elhelyezésük is tervszerűbbé vált. Köouibelttl 90 százalékuk való- Írói,

ban olyan munkahelyre került, ahol módja van a vezető beosztásiban nélkülözhetetlen gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ezzel szemben ma is egészségtelen még az arány a fiatal szakembereknek a főváros és a vidék közötti megoszlása tekintetében. Az újonnan végzetteknek általában kétharmada, sőt a gépész- és vasútüzemi mérnököknek 65, az általános és az építészmérnököknek pedig 82 százaléka helyezkedett el Budapesten.

Bőven van még tehát tennivaló — mondotta befejezésül Varga György. — Mindenekelőtt valóban az egész népgazdaság /szükségletei szerint kell elosztani a fiatal szakembereket a különböző munkaterületek között, meg kell adni számukra a segítséget a gyakorlati idő eltelte után is, gondoskodni kell céltudatosabb szervezettebb továbbképzésük-