Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. november H, Az álláspontok igen közel állnak egymáshoz - mi hát az akadály? A Pravda cikke a nukleáris kísérleti robbantások kérdéséről „Városi harc" — a U, S. Army „bemutatója" Nyugat-Berlinben Nyugal Ueri_nben nézők jelenlétében mutatta be az amerikai had­sereg a «-városi harcot«. Az UPI amerikai hírügynökség fotóri­portere azt a pillanatot örökíti meg, amikor a harc befejeztével bekísérik 2. «-foglyokat«. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Az Algériai Kommunista Párt az FLN egy pár ttör ekvéseirői Párt hosszú egyesülési folya­Strauss és a szójabab Moszkva (MTI). A szombati Pravda közli Alekazej Popovnak, az APN szovjet hírügynökség kom­mentátorának a nukleáris kí­sérleti robbantások megtiltá­sáról szóló cikkét. A cikk cí­me: »Az álláspontok igen kö­zel állnak egymáshoz — mi hát az akadály?-« A világ népeit élénken fog­lalkoztatja a nukleáris kísér­leti robbantások megszünteté­sének kérdése — írja Popov. — Hruscsov a Kennedyhez in­tézett egyik legutóbbi üzene­tében megemlítette, hogy a nukleáris kísérleti robbantá­sok megszüntetésének kérdé­sében a szovjet és az ameri­kai álláspont »igen közel áll egymáshoz«. 1955 októbere óta, amikor megkezdődött a három hatalom tanácskozása e kérdésben, 353 ülésre ke­rült sor. Ez év márciusa óta külön albizottság foglalkozik a kérdéssel, az albizottság már több, mint 40 ülést tartott. A robbantások megtiltásának el­lenfelei hosszú ideig akadá­lyokat gördítettek a meg­egyezés útjaiba, s főleg a nemzetközi ellenőrzés kérdé­sét használták föl erre. A nyugati hatalmak olyan mí­toszt teremtettek, hogy nehéz ellenőrizni a nukleáris kísér­leti robbantásokat, különösen a född alatti robbantások ész­lelése és azonosítása nehéz feladat. A tudományos adatok, az utóbbi évék gyakorlata azon­ban cáfolhatatlaniul tanúsítja, hogy a nemzeti eszközök elég­ségesek bármilyen nukleáris robbantás észlelésére, akár a légkörben, akár víz alatt, akár a világűrben, akár föld alatt kerül jön is sor ezekre a rob­bantásokra. Ezt az álláspontot a legismertebb nyugati tudó­sok is széles körben elisme­rik. Ma igen sok államnak — nemcsak az atomhatalmaknak birtokában vannak olyan !¥nűszerek, amelyek igen. nagy pontossággal észlelik és azo­nosítják mindazokat a jelen­ségeket, amelyeknek akár a legkisebb közük is van a nukleáris robbantáshoz. A kommentátor ígv folytat­ja: Ha az ügy csak a Szov­jetuniótól függne, bolygónk már régen megszabadult vol­na a nukleáris robbantások­tól. A szemleíró ezután foglal­kozik a nyolc semleges állam emlékiratával, amely azt ja­vasolja, hogy a kísérleti rob­bantásokat nemzeti eszközök­kel ellenőrizzék, a nyert ér­tesülések feldolgozására pe­dig egy kis létszámú nemzet­közi tudós bizottságot létesít­senek. »A Szovjetunió kije­lentette, hogy noha ez a ja­vaslat több mozzanatában nem eléggé világos és szabatos, mégis kész tárgyalási alapként megvizsgálni« — hangoztatja Popov. Az ENSZ 17. köz­gyűlésén elfogadták a nyolc semleges állam álláspontját, továbbá olyan határozatot hoztak, amely 1963. január el­sejére teszi a nukleáris kísér­leti robbantások kötelező megszüntetésének időpontját. A nyugati hatalmak módosí­tó javaslatai azonban kibú­vót hagynak arra, hogy foly­Tüntetés New Yorkban New York (TASZSZ). A New York-i tőzsdére érke­ző ügynökök nem mindennapi eseménynek lehettek tanúi. A börze hatalmas épülete előtt tüntetők meneteltek. Feliratos tábláikon a következők voltak olvashatók: »Békét akarunk!«; »Szüntessék meg a fegyverke­zési hajszát!« A tüntetők tiltakoztak az Egyesült Államok gazdasági életének militarizálása miatt, és felszólították a tőzsdére ér­kező ügynököket és üzletembe­reket, ne fektessék tőkéiket olyan vállalatokba, amelyek fegyvereket gyártanak. (MTI) lathassák saját kísérleteiket. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya legutóbbi nyilatkozataiban elismerte, hogy a légköri, a víz alatti és a világűrben sorra kerülő kísérleti robbantások megtil­tásához semmiféle különleges nemzetközi ellenőrzésre vagy felügyeletre nincs szükség. Mégis továbbra is ragaszkod­nak a nemzetközi felügyelethez a föld alatti nukleáris kísér­leti robbantásokat , illetően, j Az Egyesült Államok és sző-' vetségesei azért keresnek újabb és újabb ürügyeket a j széles körű nemzetközi ellen­őrzési rendszer megteremtésé^ re, hogy minden eszközzel törvényesíthessék szovjet te­rületen folytatandó felderítő tevékenységüket — írja Po­pov. A Szovjetunió úgy véli, hogy a legjobb lenne meg­egyezni minden nukleáris kí­sérleti robbantás örök időkre való betiltásában — írja a szemleíró. — Az ilyen meg­egyezés felel meg legjobban a népek óhajának, a béke érde­kének. A Szovjetunió azonban tekintetbe veszi a nyugati ha­talmak álláspontját, és azt ja­vasolta, hogy azonnal írjunk alá szerződési a légköri, a vi­lágűrben és a víz alatti rob­bantások megtiltásáról, a föld alatti robbantások megtiltásá­ról pedig továbbra is tárgyal­junk, de e tárgyalások befe- jeztéig és a megegyezés kiala­kulásáig hagyjunk fel a föld alatti robbantásokkal. Ez a javaslat a Szovjetunió jóaka­ratát, megegyezési hajlandó­ságát tanúsítja. A szemleíró ezután utal rá, hogy a legutóbbi pugwashi ér­tekezleten, amelyen a szovjet tudósok is tevékenyen részt vettek, olyan javaslat hang­zott el, hogy önműködő szeiz­mikus állomásokkal folytas­sák le a nukleáris robbantá­sokra emlékeztető jelenségek mechanikus ellenőrzését. Ezt a javaslatot az értekezlet minden részvevője támogatta. »Véleményünk szerint ez a javaslat megérdemli a kísérle­ti robbantások megszüntetésé­ről folyó értekezlet minden részvevőjének legkomolyabb figyelmét — írja Popov. — Az önműködő állomások meg­teremtése elősegítené a meg­egyezés létrejöttét, mivel egy ilyen intézkedés arra irá­nyulna, hogy végleg eloszlassa a nyugati hatalmak mestersé­gesen szított »kételyeit« a nemzeti észlelet! eszközök megbízhatóságát illetően« — hangoztatja a szemleíró. A világ népei remélik, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségeseinek kormányai ké­pesek lesznek a kellő józan­ságra, és tekintetbe veszik a föld lakóinak forró óhaját: a kísérleti robbantások örök időkre való általános meg­szüntetését — fejeződik be a Pravda cikk». Párizs (MTI). Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatban szögezte le álláspontját a kommunista összejövetelek betiltásával és az FLN politikai bizottsága ál­tal szorgalmazott egypárt rend­szerrel kapcsolatban. A nyilat­kozat rámutat, az FLN politi­kai bizottságának képviselői arra kérték az Algériai Kom­munista Pártot, szüntesse be tevékenységét az FLN kong-, resszusáig, és a Kommunista Párt tagjai csatlakozzanak az FLN szervezeteihez. Az As Saab, az FLN lapja kubai pél­dára hivatkozva az algériai kommunisták szemére vetik, hogy nem értik meg azt, amit a kubai kommunisták megér­tettek. — A kubai egységes párt — hangoztatja az Algériai Kom­munista Párt nyilatkozata — három forradalmi szervezet, köztük a Kubai Kommunista Sztrájkok Argentínában Buenos Aires (TASZSZ). 200 000 argentin tanító 24 órás sztrájkot tartott tiltako­zásul az állami költségvetés művelődésre előirányzott ösz- szegének csökkentése s a taní­tók fizetésének és nyugdíjának visszatartása miatt. Jellemző, hogy míg 1930-ban a költségve­tésnek 24 százalékát fordították művelődésre, ez évben csak 8 százalék jutott erre a célra. Ugyanakkor a hadi célokra ki­adott összegek a költségvetés 40 százalékát is felülmúlják. La Plata egyik hatalmas hús­ipari trösztjének három hónap­ja sztrájkoló 5000 munkása tüntetést rendezett. A tüntetők követelték a munkabérek föl­emelését, és a »Munkásokat a kormányba!« jelszót hangoz­tatták. (MTI) matának eredményeként, test­véri vita, önkéntes megegyezés után jött létre a marxizmus- leninizmus elvi alapjain. Az Algériai Kommunista Párt is híve az egységes párt létreho­zásának, ha az a munkásosz­tály ideológiáján alapul. Kész testvéri vitát folytatni olyan egységes pártról, amelyet az algériai forradalom fejlődése érlel meg, amelyet nem mes­terségesen. hoznak létre. Algé­riában azonban, mint az FLN válsága is megmutatta, nin­csenek még meg az egységes párt föltételei. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában kitart is­mert álláspontja mellett, hogy a jelenlegi helyzetben a leg­célszerűbb, ha a különböző ha­zafias forradalmi szervezetek függetlenségüket megőrizve a nemzeti frontban egyesülnek. A párt nyilatkozata végül hangoztatja, továbbra is építő módon akarja támogatni az al­gériai kormány pozitív intéz­kedéseit, de fölkéri az FLN po­litikai bizottságát, vesse el a tömegek mozgalmát gyengítő kommunistaellenességet. New York (MTI). Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes pén­teken este az amerikai ENSZ- delegáció székhelyén félórás megbeszélést folytatott Ste- vensonnal, az Egyesült Álla­mok ENSZ-küldötteégének ve­zetőjével és McCloyjal, a Kennedy elnök által létreho­zott úgynevezett kubai koor­dinációs bizottság vezetőjével. Tájékozott körök szerint a ku­bai hajózás ellenőrzésére vo­natkozó részlctkördésekról tár­gyaltak. Az ENSZ központjából szom­baton visszautaztak Genfbe a Nemzetközi Vöröskereszt kép­viselői. Az ENSZ titkárságá­nak szóvivője pénteki sajtó- értekezletén közölte, hogy a kubai hajózás ellenőrzésére vonatkozó tárgyalások a múlt héten jó mederben folytak. A tárgyalások eredményét a szov­jet, az amerikai és a kubai kormány elé terjesztik jóváha­gyás végett. A genfi Vöröske­reszt megbízottai egyébként visszautazásuk után is kapcso­latban maradnak U Thant ügy­vezető ENSZ-főtitkárral. A New York-i tárgyalások ered­ményét azután fogják közzé­tenni, hogy azokat végső for­mába öntik. Washingtoni jelentés szerint nénteken a Fehér Ház közölte, hogy Kennedy elnök nem tart­ja meg szokásos megbeszélését a nemzetbiztonsági tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai­val. Nyugati megfigyelők sze­rint az amerikai kormány a A minap érdekes vendég járt Bonnban, a hadügymi­nisztériumban. Sötét ruhába öltözött, sima modorú úr. Nem kisebb nagyság, mint Csang Kaj-sek, a Tajvan szi­getén lapuló Kuomintang- klikk főnökének a — szaká­csa. Nyugat-Németországban mindenki tudja, hogy StrauSs hadügyminiszter szereti a ha­sát, és jókorákat szeret falni, Csang Kaj-sek szakácsának látogatása mégis meglehetős feltűnést keltett a sok vihar­hoz szokott bonni körökben is. Olyannyira, hogy a had­ügyminisztérium kénytelen volt félhivatalos magyarázat­tál szolgálni. Eszerint Csang Kaj-sek szakácsa a szójabab készítésének egy különleges módját ajánlotta fel Strauss- nak. Az ajánlatot elfogadták, és kiadták az utasítást az új­jászülető tengeralattjáró flot­ta kapitányának, hogy hajói­kon rendezzenek be kis szó­jababkerteket. Minek az új nyugatnémet haditengerészet tengeralattjá­róin szójababkertészet? — kérdezheti a gyanútlan olva­só. A hadügyminisztérium erre sem késlekedett a félhi­nem tartotta szükségesnek e tárgyalás megtartását. Az amerikai haditengerészet pénteken közölte, hogy létre­hozták az úgynevezett Ameri- ka-közi vesztegzáregységet. En­nek a flottaegységnek hajóit az Egyesült Államok, Argen­tína és Dominika bocsátotta rendelkezésire, parancsnoka Tyree amerikai ellentenger­nagy. A flotilla az amerikai New York (MTI). Jól értesült ENSZ-körök szerint U Thant ügyvezető fő­titkár levelet intézett Csőm,bé­hez, abban felszólítja a katan- gai diktátort, november 15-ig adjon választ arra, hogy elfo­gadja-e a Kongó egyesítésére vonatkozó U Thant-íéle ter­vet, és hajlandó-e véget vet­ni Katanga elszakítottségának. Ha Csőmbe nem adna kelló időben választ, U Thant a kon­gói kérdés megvitatása céljá­ból összehivaíja a Biztonsági Tanácsot. McGhee politikai ügyekkel megbízott külügyminiszter­helyettes, aki nemrégen tért vissza Kongóból, pénteken kö­zölte U Thant-tal, hogy kor­mánya támogatja a Kongó, vatalos válasszal. A szójabab ültetvényekre azért, van szük­ség, hogy ha »nagyobb hábo­rús konfliktus esetén a nyu­gatnémet tengeralattjáróknak sokáig kell a víz felszíne alatt maradniuk, a legénység akkor is megfelelő mennyisé­gű friss főzelékhez és vita­minhoz jusson... Az ember szeme könnybe lábad. Milyen megható kép! A világon egy atomkonfliktus romjai füstölögnek és a pusz­tulás közepette a tenger hab­jaiból felmerül egy nyugatné­met tengeralattjáró fedélze­tén erőtől duzzadó rohamosz­tagos legényekkel, akik Stra­uss jóvoltából mindig friss vi­taminhoz jutottak. Ennél hasznosabb már csak az len­ne, hogy ha ez a tengeralatt­járó még a háború kitörése előtt Strauss hadügyminisztert is a fedélzetére venné, és egy kissé tovább maradna a víz alatt, mint ameddig a szója­bab tart. A világ — és benne a nyugatnémetek is —, jó né­hány árnyalattal nyugodtab- ban tekintenének a szójabab­mentes jövőbe... 1. tásával megbízott haditengeré“ szeti egységtől függetlenül mű­ködik. Mint nyugati hírügynöksé­gek közlik, Sylvester amerikai hadügyminiszter-helyettes pén­teken'kijelentette, hogy ezen a napom ’ amerikai hadihajók olyan kereskedelmi hajók mel­lé álltak, amelyek Kubából fegyvereket szállítottak el. Az amerikai hajókról megszemlél­ték, illetve lefényképezték eze­ket a fegyvereket. egyesítésére vonatkozó tervet. Egyes jelentések szerint Adoula kongói miniszte.,_,nök pozitív értelemben válaszolt Gardiner kongói ENSZ-meg- bízott ama kérésére, hogy a politikai foglyokat részesítsék közkegyelemben. A norvég hadügyminiszté­rium pénteken közölte, hogy a kongói ENSZ-erők megerősí­tésére 40 milliméteres légelhá­rító ágyúkkal fölszerelt tüzér­séget küldenek, mintegy 300 főt. Az intézkedés a kongói ENSZ-pcran .'snokság kérésére történt. A kérési azzal indokol­ták, -hogy az utóbbi hónapok­ban a katangai haderők, első­sorban a légierők igen megerő­södtek. Az Egyesült Államok latin-amerikai tiszteket képez ki Panamában \z Egyesült Államok a panamai Fort Gulickban latin-amerikai katonákat és tiszteket képez ki. Az antiimperialista nemzeti fel­szabadító mozgalmak eUen vagy katonai agressziókban akarják bevetni őket. A képen: Amerikai tisztek gerilla-hadviselésre ok­tatják a latin-amerikaiakat. (MTI Külföldi Képszolgálat) Realista film? Hollywood nagyszabású filmre készül. Charles Bailey és Fletcher Knebel híres regényét, »A. hét nap májusban«-t akarják vászonra vinni. Mivel a téma erősen katonai vo­natkozású, a szerzők kérték a Pentagon, az amerikai had­ügyminisztérium tanácsadóként történő közreműködését és katona-statiszták rendelkezésre bocsátását. Ilyen esetekben a Pentagon eddig minden alkalommal igent mondott. Ezúttal azonban megtagadott minden részvé­telt. A film ugyanis kényes témát feszeget. A történet sze­rint az ameri kai kormány józanabb képviselői tárgyalnak a békés egymás mellett élésről, a vezérkar azonban a »nemzet megmentésének« jelszavával államcsínyt hajt vég­re, és 1970 májusában átveszi a hatalmat. A filmiprodukció vezetője, Kirk Douglas, az ismert színész a vezérkar köz­reműködését szerette volna, McNamara hadügyminiszter azonban dühösen elutasította. »Filmen sem kalandorkor dunk« — így utasította el a társaságot, amelyen elképze­lése, úgy látszik, veszélyesen élet hű és realista lett volna. Mit tehetnek hát a film készítői? Tervük bizonyosan nehezebben valósul meg, de azért ne legyenek pesszimis­táik. Elvégre statisztákat csak találnak majd, legföljebb ci­vileket öltöztetnek egyenruhába. Ami pedig a szaktanácso­kat illeti, elolvashatják a harcias és kakaskodó stratégák nyilatkozattömegét. Vagy talán hiába kopogtatnának Eisen­hower volt elnök, Walker ex-tábomok, esetleg Burke admi­rális vagy éppen Allan Dulles ajtaján? Hiszen élnek-hal- nak a művészetért, és szent számukra a realizmus. . . Kuznyecov megbeszélése az amerikai Ei\SZ* delegáció székhelyén kubai válság enyhülése miatt vesztegzár-intézkedés végreha.j­Csombénck november 15-ig válaszolnia kell Kongói hírek

Next

/
Thumbnails
Contents