Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Csütörtök, 1962. november 22, Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) »izmus—leninizmus és a prole- tárintemacionalizmus alapján.«! A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának üzenete végezetül élteti a kínai és a magyar nép megbonthatatlan barátságát, a szocialista tábor és a nemzetközi munkásmozgalom nagyszerű egységét, a marxizmus—lenini zmust. Dr. Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektora volt a következő felszólaló. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a párt bátran támaszkodik a tömegekre. A népfrontmozgalomban — mondotta — teljes mélységében és szélességében látható ennek a politikának nagyszerű sodrása. Politikánknak az útja közismert. A párt őszintén beszélt, s mindjárt az ellenforradalom után megmondta, hogy a régi vezetés nagyon komoly hibákat követett el. A párt elemezte a régebben elkövetett hibákat. őszintén beszélt az anyagi nehézségekről is. Mindenki tudja, hogy az ellenforradalom után nagyon sok volt a tétlen kéz. Ebben a helyzetben a párt azt mondta az embereknek: gyertek dolgozni! A várakozó és bizalmatlan emberekhez is bizalommal fordult. A párt bízott abban, hogy áírik megtévedtek, a valóság érintésére magukhoz térnek. Es valóban magukhoz tértek! És magukra Edward Ochab: Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára köszöntötte ezután a pártkongresszust. Ezután beszámolt azokról a nagy változásokról, amelyeket a szocialista átalakulás hozott a lengyel nép életének minden területén, és kialakították Lengyelország társadalmi rendjének új arculatát. A lengyel felszólaló utalt ezután a hagyományos magyar—lengyel barátságra, és FOCK JENŐ: Rámutatott, hogy ötéves tervünk első két évének végrehajtása során elért eredményeink bizonyítják, hogy helyesen alkalmaztuk és megfelelően hasznosítjuk a VII. kongresz- szus útmutatását. Hazánk általános fejlődését tekintve, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével, és az elért sikerek megszilárdításával befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocializmust építő népünknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentőségét és hatását tekintve, a munkásosztály hatalmának kivívása és megvédése óta elért legnagyobb sikerünk. Munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk nagyszerű összefogásának, a párt politikája következetes végrehajtásának eredménye, hogy az átszervezés Időszakában — ha szerény mértékben is— növekedett a mezőgazdasági termelés. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a népgazdaság erőforrásainak egy részét erre a célra átcsoportosítsuk. Ezután az öntözés, a műtrágya- és a növényvédőszer- termelés fejlesztéséről szólott, majd így folytatta: Gazdasági helyzetünk szilárd, fejlődésünk ütemében lépést tartunk a baráti szocialista országokkal. Gyorsabban és kedvezőbb arányok mellett bővül termelésünk, mint a kapitalista világ sok, nálunk fejletteb országáé. Az ország gazdasági fejlődéis találtak! A bizalom kölcsönös dolog, amely jóindulatú embereknél viszonzásra talál. A továbbiakban a párt vezető szemepéről szólt, hangsúlyozta, hogy a vezetés elsősorban a mozgósítást jelenti. Nem állíthatjuk még, hogy a párt vezetésének ez az értelmezése és helyes gyakorlata olyan általánossá lett, amelyet minden kommunista alkalmaz. Nem mindenki értette még meg ennek a módszernek rendkívüli jelentőségét és az el'en- kező politika rendkívüli v?szé- lyét. Arról is hallhattunk már ezen a kongresszuson, hogy ez a politika még a világ munkás- mozgalmában sem általános, egyes pártokban más elvek, régi elvek alapján cselekszenek, mint például az Albán Munkapártban. Nálunk is előfordul még helytelen gyakorlat — persze szűk körben. Azt gondolom, ülnek itt ebben a teremben olyanok — én magam is közéjük tartozom —, akik magunk is sokat tévedtünk, és annak idején azt gondoltuk, hogy helyes úton járunk. De súlyos leckét kaptunk. A múltbeli 1 tanulságok minden következtetését érvényesíteni kell napi, gyakorlati munkánkban. Ezután harmincperces szünet következett, majd Cser- venka Ferencnének, a Pest megyei Fártbizottság titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. megállapította, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődése új tartalommal tölti meg népeink hagyományos barátságát, és ez országaink testvéri együttműködésének legfőbb forrása és tartós alapja. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa történelmi jelentőségű a szocializmus jelene és jövője szempontjából — sét összefoglalóan a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem a múlt évben 5,5 százalékkal nőtt. A növekedés ebben az évben hozzávetőleg ugyanennyi lesz. A növekvő nemzeti jövedelem tette lehetővé, hogy erőteljesen fejlesszük hazánk védelmi képességét, emeljük a lakosság fogyasztását és a felhalmozást tó. A lakosság közvetlen és közvetett fogyasztásának növekedését mutatja a magasabb belkereskedelmi forgalom, a kibővült egészségügyi és szociális ellátottság, a kulturális szükségletek jobb kielégítése. Az ország kedvezően fejlődő gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy pontosan eleget tegyünk esedékes nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Fock Jenő ezután megállapította, hogy népgazdaságunk fejlődése az ötéves terv első két évében a fő irányokat tekintve, összhangban volt a terv céljaival. Az ipar termelése 1961—1962-ben a tervezettnél gyorsabban, több, mint 20 százalékkal nőtt. Az ötéves terv céljaival összhangban változik az ipar szerkezete. A nehézipar termelésének növekedési üteme meghaladta a könnyűiparét. A nehéziparon belül nagyobb ütemben (két év alatt több mint 46 százalékkal) nő a vegyipar termelése. A gépipari termelés növekedése meghaladja a 25 százalékot. A könnyűipar, a terveknek megfelelően, 1962-ben csaknem 15 százalékkal termel — Gazdagította a marxizmus—leninizmus elméletét, hozzájárult a nemzetközi munkásmozgalom fejlődéséhez. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusának eszméi hatalmas fegyverré váltak a személyi kultusz maradványainak felszámolásáért folytatott harcban, megkönnyítik a káros dogmatikus és revizionista irányzatok leküzdését. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt határozottan állást foglal a kommunista és munkáspártok egységének, valamint a szocialista államok közösségének megerősödése mellett. Sikereink fettétele és biztosítéka a békéért és haladásért, folytatott harcban a nemzetközi kommunista mozgalomnak a 81 párt nyilatkozata szellemében fogant szolidaritása. Határozottan elítéljük az Enver Hodzsa és a hozzá hasonló kalandorok kísérleteit, amelyek a világ kommunista mozgalma egységének aláásására irányulnak. Egyes szavakat ragadnak ki a marxizmusból, és annak tartalmát elferdítve hazug »érveiket« lényegében a marxizmus ellenségeinek fegyvertárából veszik. Edward Ochab ezután azzal a háborús veszéllyel foglalkozott, amely legutóbb az amerikai imperializmus Kuba elleni agressziója miatt fenyegette a világot, majd megjegyezte: — Lengyelország, Magyar- ország és más országok népei, amelyek éber figyelemmel kísérik az agresszív német mi- litarizmus újjáéledését, a német kérdésnek a szovjet javaslatok szellemében történő gyors megoldását kívánják. Arra törekszünk, hogy mind a két német állammal aláírjuk • a békeszerződést, és ilyen alapon megoldjuk a nyugat-berlini problémát is. Edward Ochab végül átnyújtotta a kongresszusnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ajándékát. a Varsót jelképező szirénszobrot. Ezután Fóck Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. többet, mint 1960-ban. Ä gyártmányok minősége javul, műszaki színvonala a korszerűségnek jobban megfelel. Az élelmiszeripari termelés színvonala tó lényegében az ötéves terv szerint alakul. A termékek összetétele az értékesebb, jobb minőségű, kulturáltabb kidolgozású áruk felé tolódott eL Az ötéves terv első két évében jelentős beruházásokat hajtottunk végre. Ezek értéke az eredetileg előirányzottnál 1961-ben 5 százalékkal, 19B2- ben előreláthatólag 2—3 százalékkal, a két évben együttesen mintegy kettő és fél milliárd forinttal lesz több. A beruházások koncentrációja és az építkezések kivitelezésének időtartama valamennyit javult, az előrehaladás azonban még nem kielégítő. A két kongresszus közti időben üzembe helyezett 92 fontosabb ipari beruházásból 64 épült vidéken. A beruházások értékét alapul véve 89 százalék jutott a vidékre, és mintegy 11 százalék Budapestre. Beruházási tervünk rekonstrukciós jellege azonban nagy mértékben meghatározta előrehaladásunk ütemét a vidéki ipartelepítésben. Ennek következménye, hogy az iparban foglalkoztatottak száma Budapesten 50 ezer fővel (9 százalékkal), vidéken pedig 100 ezer fővel (csaknem 14 százalékkal) nőtt. Nem vagyunk megelégedve a vidék iparosításának ütemével. Még vezető beosztású emberek között is sokan vannak olyanok, akik igaznak vélt gazdaságossági indokokra hivatkozva gátolják a vidék iparosítását. Nincs igazuk a vidéki iparosítás ellenzőinek. A szocializmus építése során politikai és gazdasági követelmény a vidék iparosítása. Ehhez segítséget jelent az tó, hogy az ország iparilag legelmaradottabb és fűtőanyagokban legszegényebb részén, az Alföldön, az utóbbi években jelentős mennyiségű földgázt tártak fel. Ez nyersanyagként szolgálhat fejlett vegyipari üzemek termeléséhez és fűtőanyagként tó felhasználható. Az ötéves terv első két évében az életszínvonal növekedési üteme a kedvezőtlen mező- gazdasági terméseredmények következtében kisebb volt, mint az előző években. Valamelyest kisebb volt az évi tervekben számításba vettnél is. Mégis a dolgozók millióinak véleményét fejezzük ki, amikor azt mondjuk: szebb, tartalmasabb, gazdagabb és boldogabb lett népünk élete- az elmúlt években is. Magabiztosan állapíthatjuk meg ezt, mert együtt élünk a dolgozó néppel, ismerjük gondjukat, bajukat, örömüket. Kedvezően hatott az életkö- rülnfényekre, szebbé, nyugod- tabbá tette az emberek életét, hogy az üzlethálózat bővítésével, az élelmiszerek és az iparcikkek választékának növelésével, a folyamatos áruellátás biztosításával, a belkereskedelem megfelelően gondoskodott a lakosság sokrétű szükségleteinek teljesebb kielégítéséről. A felszólaló ezután a tanulási lehetőségek növekedéséről, az egészségügyi ellátás javulásáról és a lakásépítési terv túlteljesítéséről szólott, majd így folytatta: — A népgazdaság fejlődésével a külkereskedelmi áruforgalom is lépést tart. A legnagyobb forgalmat változatlanul a baráti országokkal bonyolítjuk. Számottevően növekednek kereskedelmi kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felszabadult', gazdaságilag még gyengén fejlett országokkal. A kölcsönös előnyök alapján a fejlett kapitalista országokkal is növekszik forgalmunk. Fejlődik közlekedésünk Is és sikeresen helytáll a termelés ás az életszínvonal növekedésével együttjáró nagyobb teher- és személyszállítási feladatok megoldásában. Második ötéves tervünk végrehajtása során munkánk rendkívül fontos részét képezi a népgazdaság szerkezetének átalakítása. A két kongresszus között további eredményeket sikerült elérni. A nem lebecsülendő eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a híradástechnika és műszeripar fejlődésével, valamint a gyártmányszerkezet átalakításában elért eredményekkel. Meg kell gyorsítani a gyártmánystruktúra átalakítását, hogy az a műszaki haladásnak, a korszerűségnek, a gazdaságosságnak, a piac követelményeinek megfeleljen. Ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk — mondotta a továbbiakban — nem elég a fokozottabb felvilágosító munka: Szükséges utasításainkat, rendelkezéseinket. valamint a végrehajtás ellenőrzését megszigorítanunk, de önmagában ez sem jelenthet megoldást. Javítani kell az anyagi ösztönzést is, hogy az ne gátolja, ellenkezőleg, segítse a fejlődés gyorsítását. Jelenleg, a különféle előzetes huzavonák leküzdése után is, Sgyes iparágakban három-négy évig tart, míg egy új termék sorozatgyártásra kerül. Ez egyebek között azzal is jár, hogy ami a tervezés időpontjában műszakilag haladónak számított, mire a piacra kerül, már elmaradottá válik. Nem kétséges, hogy műszaki értelmiségünk alkotó kedvének és lendületének további fokozásával meg lehet gyorsítani termékeink műszaki színvonalának emelését. Iparunk, sőt az egész népgazdaság további fejlődésének legfontosabb kérdése — meggyőződésem szerint — az adottságainknak és úgy inakkor a nemzetközi együttműködés szempontjából is legjobban megfelelő gyártmányösszetétel kialakítása. Ezt a szocialista országokkal az eddiginél is szorosabb együttműködésben lehet gyorsan és hatékonyan megvalósítani. Minden országnak előnyt jelent, ha a helyes profi [megosztás útján berendezkedhet a korszerű technológiával, magas műszaki szinvo-i nalú termékek nagy szériákban előállítható gazdaságos gyártására. Sajnos ebben a vonatkozásban nem használjuk Id a kézenfekvő lehetőségeket. Makacs, szűklátókörű ragaszkodás tapasztalható minden régóta gyártott termékhez. Ennek következtében más KGST- országokkal együtt mi is gyártjuk a világon előállított ipari termékféleségek 60—80 százalékát. Fock elvtárs ezután a 20 éves távlati terv kidolgozásáról szólott. — A 20 éves terv megvalósításával a fogyasztási javak oly bőségét kívánjuk elérni, hogy népünk egy főre jutó fogyasztása túlszárnyalja a fejlett kapitalista\ országokét. A számítások szerint ez akkor lehetséges, fia a termelés továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben nő. Ez a fejlődési ütem lényegesen felülmúlja a tőkésországokét és lépést tart a szocialista országokkal. A munka termelékenységének emelésében az eddiginél nagyobb ütemet kell elérnünk. Ez biztosítható, ha a termelés minden ágában alkalmazzak a i legfejlettebb technikát, ko- ( runk tudományos vívmányait j és adottságainkat jobban használjuk ki. A továbbiakban Fock elvtára ámutatott: 1957—1959 között i termelés növekedésének mintegy fele származott a termelékenység emelkedéséből. Célként tűztük ki a kétharmad—egyharmados arány elmését. Az ötéves terv eddigi ; ^Oszakában ezt elértük és bi- -’'nj’-os. bog:’ a- terv egész időikét tekintve — az a-őrv még jobb lesz. A harmadik ötvös tervben tovább kell ha- ’-’dnunk és el kell érnünk, hogv a termelés növekedésének mintesy háromnegyed részét a termelékenység emelkedése biztosítsa, miközben csökken a mu.Jtaldő. A 20 éves terv másod«; íelébaa az ipari 'termelés egu,_ a termelékeny útján keil fedezni, a munkaidót pedig tovább kell rövidíteni A 20 éves tervidőszakban kedvező adottságaink alapján az alumíniumipar maximális fejlesztésére törekszünk. Ebben felbecsülhetetlen jelentőségű segítséget kapunk a napokban aláírt egyezmény alapján a Szovjetuniótól. Gépiparunkat úgy akarjuk továbbfejleszteni, hogy termékeink exportjával továbbra is hozzájáruljon a hiányzó ipari nyersanyagok és tüzelőanyagok, valamint a szükséges gépek importjának fedezéséhez. Mindezek alapján indokoltnak látszik, hogy gépiparunk termelése 20 év alatt nyolc-kilencszeresére emelkedjék, miközben az egész ipar termelése több, mint ötszörösére növekszik. A számítások szerint a vegyiparban mintegy tíz-tizenegy- szeres fejlesztést lehetséges és indokolt megvalósítanunk. Mindenekelőtt lényegesen növelnünk kell a műtrágya és a mezőgazdaság számára fontos egyéb vegyi anyagok gyártását. Fokoznunk kell az egyes műanyagok és műszálak termelését, tovább kell emelnünk az exportunkban tó nagy jelentőségű gyógyszeriparunk termelését. 20 éves tervünk időszakában a tüzelőanyag- és energia-szükségleteink kielégítésére fokozott mértékben használjuk fel az ország erőforrásait. Ezek az utóbbi években bővültek. Nagy földgáztelepeket tártunk fel és kőolajkészleteink is számottevően emelkedtek. Mezőgazdasági termelésünk 20 év alatt két-két és félszeresére növekszik. Mindezt a munka termelékenységének gyors növekedésével fogjuk elérni. A mezőgazdasápi keresők aránya az 1938. évi 50 százalék és az 1960. évi 35 s-’'"-’1ék helyett előzetes ham ik ötéves tervünk szerint már 1970-ben csupán 27—28 százalék lesz. A 20 éves terv végére 16 százalékra csökken. Ennek jelentőségét a népgazdaság fejlődése szempontjából akkor tudjuk felmérni, ha figyelembe vesz- szük, hogy egy kereső az iparban mintegy három és félszer annyi nemzeti jövedelmet állít elő, mint a mezőgazdaságban. Fock Jenő ezután a gazdasági vezetés színvonaláról beszélt. Rámutatott, hogy a ve. zetési színvonal emelésével egyidejűleg növekedni kell a dolgozók részételének is a vezetésben, a gazdasági munkánkban mind nagyobb szerepe van a tudománynak. Ma azonban még korántsem mondhatjuk, hogy a gazdasági munka és a tudományok kapcsolata már kielégítő volna. A közgazdaságtudománytól egyebek között azt várjuk, hogy több támogatást nyújtson olyan problémák kutatásával, amelyeknek eredménye alapján biztonságosabban dönthetünk arról, hogy melyik iparág fejlesztése, milyen népgazdasági és belső arányok mellett felel meg legjobban a népgazdaság hatékonyabb és gyorsabb ütemű fejlesztésének. Fel kell tárni a hazai és a nemzetközi munkamegosztással a szakosítással, a specializációval és kooperációval összefüggő számtalan problémát, valamint az érték- és árviszonyok hazai és nemzetközi vonatkozásait. A tervezési módszerek fejlesztése is nagyban függ a közgazdaságtudomány konkrét támogatásától. A népgazdaság továbbfe’lesztésében nagy jelentőéi? ‘f tulajdonítunk a termelőerők fokozott koncentrációjának. r- letve ennek érvényesítéséi-)" ■ a feltételek megteremtéséne''. Ebből indultunk ki, amikor a gazdasági vezetés megjavít' - sónak részeként hozzáke» ’ tünk az inar irányításén' - átszervezéséhez. A term»’ erők koncentrálása sokóf-'’- lúer ttgrndott. tervszerű m1 •" ■ kát i»érvel. A mi viszonyain’- között, a koncentráció nem okozhat munkanélküli'énet. termol-s«; zavarokat, felesleges Flőne és r^szlete(Folytatás az 5. oldalon.) Kodály Zoltán és Kádár János, az MSZMP KB első titkára a kongrcs:zus szünetében. (MTI Foto — Papp Jenő felvétele) A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődése új tartalommal tölti meg népeink hagyományos barátságát hangoztatta a továbbiakban. Szebb, tartalmasabb, gazdagabb és boldogabb lett népünk élete az elmúlt években is
