Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. október X Tízezer fegyveres biztosítja a rendet az amerikai Oxford városkában Oxford (Mississippi) (MTI). 'A vasárnap esti és hétfő reggeli zavargások nyomán a washingtoni kormány több, mint tízezer katonát vezényelt a Mississippi állambeli ötezer lakosú Oxford városkába. Mississippi állam hatóságai eddig megakadályozták James Meredith néger diáik fölvételét a korábban kizárólag fehérek számára fenntartott Oie Miss Egyetemre, s a szövetségi kormány, amelyet rendkívül kínosan érintett a fajgyűlölők akciójának világyisszhangja, végül fegyveres kísérettel biztosította a faji integráció megvalósítását. , A hétfői nap viszonylag nyugodtan telt el. Egész nap áradtak a varosba a katonai erősítések, köztük ejtőernyősök is. Az utcákon élesre töltött fegyverekkel és feltüzött szuronyokkal cirkálnak a katonai járőrök. Csak egy alkalommal intézett mintegy 30 diák támadást a csapatok ellen, de könnygázbombákkal hamarosan szétoszlatták őket. Hétfőről keddre virradóra 39 embert tartóztatlak le; az őrizetbe vettek java része nem helybeli lakos, hanem más városokból érkezett. Ezzel a letartóztatottak száma meghaladja a kétszázat, többet azonban közben szaba- ‘ dón bocsátottak. A letartóztatottak között van Edwin Walker, az amerikai hadsereg fasiszta érzelmeiről ismert volt vezérőrnagya, aíki a vasárnapi diákrohamot , megszervezte. Walkert egyebek között azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt az amerikai törvények végrehajtásának - - erőszakos megakadályozására. Ha mind a négy ellene felhozott vádpontban bűnösnek találják, 39 évi börtönt és 40 000 dollár pénz- büntetést szabhatnak ki rá, A néger diákot az egyetem • folyosóin némely fehér diáktár-' v'* sai kifütyülték, de az órákon csend honolt. . James Meredith a szővet- ■ ségi rendőrök kíséretében közlekedik az egyetemen, mert többen megfenyegették. Az első napon a diáknak négy órán kellett volna részt vennie, de a matematika előadás elmaradt, mert a kijelölt teremben még mindig nem oszlott el az orrfacsaró könnygáz. Ugyancsak hétfőn a színes bőrűek haladásáért küzdő országos tanács közölte, hogy egy néger lány is fölvételét kérte az Oie Miss Egyetemre. Ross Barnett, Mississippi állam kormányzója, aki a Meredith fölvétele elleni gyűlölethadjáratot vezette, hétfőn kétszer is televíziós nyilatkozatot adott, s azt az egész országban közvetítették az adóállomások. Kijelentette, hogy . folytatja a harcot az integráció ellen, s a washingtoni kormányt próbálta felelőssé tenni a vasárnapi véres összetűzésekért, amelyeknek két halálos áldozatuk volt. A kormányzó követelte, hogy Meredithet távolítsák el az egyetemről, a szövetségi csapatokat pedig vonják vissza Mississippi államból. Nem mulasztotta el, hogy oldalvágást intézzen a kormány külpolitikája éllen, amelyet a szélsőjobboldali körök Washington erőpolitikája ellenére is »túlságosan lanyhának« minősítenék. Kijelentette: »A szövetségi rendőrök nagyon is gyorsak voltak, amikor amerikai fiatalok ellen kellett harcolni, de rendkívül lassúak, ha Castróról van szó.« A Mississippi állambeli fajvédő botránnyal különben foglalkozott Fidel Castro is. Rámutatott, hogy a Kuba elleni invázió követelésében is a déli fajvédők járnak élen. Megállapította: »Azok sürgetik leghangosabban a Kuba elleni agressziót, akik a leg- reakciósabb vonalat képviselik az Egyesült Államokban.« A kubai miniszterelnök a nő- szövetség tagjai előtt mondott televizióbeszédóben kijelentette: »Amikor a szövetségi csapatok egy néger egyetemi fölvételi jogát védelmezték, helyesen cselekedtek.« Castro hozzáfűzte: — A déli fajvédők »órája« 10—15 évet késik. Azt tanácsoljuk a jenki szenátoroknak és kongresszusi tagokÖsszeült az amerikai külügyminiszteri értekezlet Washington (TASZ8Z). Az Egyesült Államok fővárosában október 2-án megkezdődött az Amerikai Államok Szervezetébe tartozó országok külügyminisztereinek nem hivatalos kétnapos értekezlete. Az értekezletet az Egyesült Államok kezdeményezésére és nyomására hívták össze. Célja ennek megfelelően cselekvési program kidolgozása »az ellen a veszély ellen, amit a kommunizmus terjedése jelent a nyugati féltekén«. Magyarán arról van szó, hogy az Egyesült Államok biztosítani akarja magának a latin-amerikai országok támogatását egy Kuba-el- . lenes katonai intervenció előkészítő-éhez. Sajtójelentések szerint az értekezlet munkájában Kennedy elnök is részt vesz. Az Egyesült Államok. az amerikai külügyminiszterek értekezletének megtör tását három héttel ezelőtt, javasolta. Az elmúlt három hetet arra használta fel. Hogy egyrészt biztosítsa mind a 19 külügyminiszter metielenósét. másrészt, hogy ki ou hatolja, milyen támomtá-t knohnt az értekezleten az Egyesült Államok Kúbá-ellsnes politikája. A diplomáciai hadjárat jellemző epizód hi„ hogy Lincoln Gordon, az ÜSA brazíliai követe sajtójelentések szerint kijelentette Goulart brazíliai elnöknek: Ha Brazília nem vesz részt a washingtoni értekezleten, akkor nehézségek támadhatnak az amerikai— brazil viszonyban, és Amerika nehezen nyújthat majd Brazíliának valamiféle segítséget. Mind ez ideig nem ismeretes az értekezleten részt vevő miniszterek pontos száma. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy Mexikó csak külügyminiszter-helyettessel képviselteti magát. Sajtójelentések szerint az értekezlet ötletét »több mint hűvösen fogadták« Mexikón és Brazílián kívül Chilében és Bolíviában is. Szaga- tyeljan washingtoni TASZSZ- tudósító jelentése szerint bizonyos jelek arra mutatnak, mintha Washingtonban is az értekezlet kudarcától tartanának. Az amerikai külügyminiszteri értekezlet összehívásának bejelentését követő napokban az amerikai sajtó cikkei szerint az Egyesült Államok egyhangú támogatást várt déli szomszédaitól a Kuba-ellenes teljes blokádhoz és a Castro-eUenes katonai szankcióhoz. Az értekezlet megnyitására azonban megváltozott az amerikai sajtó hangja. A Washington Post and Times Herald például így ír: — Nem szabad az értekezlet tői olyan Kuba-ellenes katonai szankciókat várni, mint például a betörés vagy a haditengerészeti blokád. A lap emlékeztet arra is, hogy a Kubával diplomáciai kapcsolatot fenntartó latin-amerikai országok nem hajlandók megszakítani kereskedelmi kapcsolataikat a szigetországgal. (MTi> nak, igazítsák órájukat a jelenhez. Ahhoz tudniuk kell azt is, hogy Kuba ellen nem lehet inváziót megkísérelni. A Meredith-ügyről nyilatkozatot , adott ki az Amerikai Kommunista Párt is. A nyilatkozat hangsúlyozza: »Támogatjuk Kennedy elnök vonalát a Meredith-ügyben, sajnálatos azonban — állapítja meg a nyilatkozat —, hogy a kor- máfiy lassúsága és habozása e válságban veszélyesen késleltette a szükséges intézkedések meghozatalát..« Elsősorban a berlini kérdésről volt szó... Újabb Grotniko—Home megbeszélés New York (Reuter, DPA). Gromiko szovjet és Lord Home brit külügyminiszter újabb másfél órás megbeszélést folytatott a nemzetközi helyzetről. A brit szóvivő a megbeszélés után kijelentette, hogy elsősorban a berlini kérdésről volt szó, de tárgyaltak a laoszi helyzetről és az atomfegyver-kísérletek betiltására irányuló erőfeszítésekről is. A szóvivő szerint mindezekben a kérdésekben a tanácskozás »újabb folytatólagos kísérlet a megfelelő megoldás megtalálására«. (MTI) CSALÄDI ÖRÖMÖK Milyen sssépen fejlődik a kicsike!! (Bndrődi István rajza) Megszakadt Szaud-Arábia és Jemen diplomáciai viszonya I miniszfereto&k táviratban forKairó—Aden (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint a jemeni köztársasági kormány újabb Intézkedéseket tett helyzetének megszilárdítására. Szabadon bocsátottak több ezer politikai foglyot, akiket a királyság idején bírósági tárgyalás nélkül tartottak börtönben. A szenaai rádió hírt ad arról is, hogy folyik a nemzeti gárda megszervezése. Eddig háromezren jelentkeztek a nemzeti gárdába. A kiképzés megkezdődött. Az AFP tájékoztatása szerint Szalal miniszterelnök, a jemeni haderő főparancsnoka Bajdani gazdasági és bányaügyi minisztert miniszterelnök-helyettessé és a hadsereg helyettes főparancsnokává nevezte ki. Bajdani egy nyilatkozatban bejelentette, hogy megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Szaud- Arábiával. A szaud-ará- biai követet katonai kísérettel a repülőtérre vitték, és útnak indították hazájába. A miniszter felszólította Szaud-Arábiát, ne avatkozzék Jemen belügveibe. Jemen népe kész harcolni szabadsádult az Egyesült Arab Köz- társaságiban élő jemeniekhez, s kérte őket, hogy térjenek vissza hazájukba. Az AFP elmondja még, hogy a Kairóban tartózkodó jemeni külügyminiszter hétfőn folytatta megbeszéléseit, tárgyalt a szovjet és a líbiai ügyvivővel, majd pedig Szajed Navfallal, az Arab Liga főtitkár-helyettesével. A dinasztia Eddie és Teddy összevesztek a televízió képernyőjén. Eddie így szólt: »Mit tűdön tulajdonképpen felmutatni? ön soha nem dolgozott, soha nem kereste meg egyedül kenyerét. Az ön korteseinek egyetlen jelszava így hangzik: — Válasszátok meg ezt a férfit, mert befolyása van és előkelő rokonsága.« Teddy válaszolt: »Ne személyeskedjünk, és ne beszéljünk itt a rokonokról.« Eddie: »Ha önt csak Edward Moorénak hívják, akkor jelölését nevetségesnek, viccnek tartanám. De önt Edward Moore Ken- nedynek hívják.« Az egyik szereplőt tehát már nem is kell bemutatni, a másiknak a neve pedig Edward (Eddie) McCormack, Massachusetts állam, főügyésze. Néhány szót azért mond. junk vitapartneréről is: ő is Edward, tehát a megkülönböztetés kedvéért Teddynek becézik, az Egyesült Államok elnökének 30 éves öcs- cse, s a vita során Massachusetts ‘állam szenátorjelöltjeként szerepelt. A vita arról szólt, hogy Eddie vagy Teddy legyen-e a Demokrata Párt jelöltje. Azóta a nem is túlságosan vitás vita eldőlt, Teddy lett a jelölt, és Teddy lett at nátor. Ezzel a harmadik Kennedy testvér is rálépett a politikai színpad ingatag deszkájára. Az első volt John Fitzgerald, a Fehér Ház lakója, a második Robert Francis, aki ma a washing- toni igazságügy-minisztérium főnöke és most 6. Amikor híre érkezett annak, hogy Teddy lett a szenátor, akkor Eddie McCormack, az ellenfél gúnyosan megjegyezte: »Én tulajdonképpen csak meg akartam óvni az elnököt attól, hogy az igazi ellenfelek, a köztársasági pártiak kitűnő tromfot kapjanak a novemberi általános választásokhoz, és azt mondhassák, hogy a Kennedyek politikai dinasztiát akarnak alapítani.« McCormack azonban hiába óvja az elnöki családot. Egykor a papa, az öreg Joseph P. Kennedy kijelentette, hogy egy fiának állandóan legalább szenátornak kell lennie Massachusetts állam- ban. Meg kell adni, a fiúk mindeddig derekasan tartják magukat az atyai szózat* hoz. T. L Alkalmas színhely Néhány nappal ezelőtt figyelemre méltó hír járta be a világsajtót. Eszerint a földkerekség szellemi életének olyan kiváló képviselői, mint Santha Rama Rau, a kiváló indiai iró, Sir John Cockcroft, a neves brit fizikus, dr. Clark Kerr, a kaliforniai egyetem elnöke és dr. F. D. Patterson, a néger gyerekek nevelésében nagy érdemeket szerzett humanista amerikai pedagógiát professzor több más kiválósággal együtt elhatározta: a dél-afrikai fővárosban, Johannesburgban nemzetközi értekezletet szerveznek. A konferencia tárgya: a fajok közötti egyenlő és emberséges kapcsolat megteremtése. Aligha véletlen, hogy " világhírű professzorok ér Dél-Afrika fővárosát rá tották ennek a nemes konferenciánál» a színhelyéül. Ebben az országban a fehér búr leszármazottak, az úgynevezett afrikánerek kisebbsége páratlan brutalitással nyomja el a színes többség elemi jogait. Az élet minden területén kegyetlen gátak mere* deznek a bennszülött lakosság elé, és aki akár csak szóban bírálja az elnyomásnak ezt a módszerét, a legsúlyosabb büntetéssel számolhat. Verwoerd miniszterelnök (akt egykor főszerkesztőként Hitler legfőbb dél-afrikai propagandistája volt), most állítja bíróság elé például Nelson Mandelát, aki a transkei tartomány egyik legnagyobb törzsének trónörököse volt, de aki ahelyett, hogy bábkirályként az afríkáner-fasiz- mus szekerét tolná, évek óta a legmélyebb illegalitásban küzd a négerek jogaiért. Senkit sem lepett meg ® Reuter hírügynökségnek az r 'jelentése, hogy a dél-afrikai ' igok megtagadták d betast engedélyt a fajok költi kapcsolatokkal foglalkozó értekezlet valamennyi részvevőjétől. Pedig DéLAfriká- ban a részvevők minden más helynél jobban tanulmányozhatták volna, milyennek nem szabad termi a fajók közötti kapcsolatnak... H. E. De Gaulle megsérti saját alkotmányát is Thorez beszéde a Renault-gyár munkásainak gyűlésén Az ammani rádió továbbra is olyan híreket közöl, hogy a trónkövetelő Hosszan herceg — aki állítólag királlyá kiáltotta ki magát — Jemenben tartózkodik, csapatokat toboroz, és útban van a főváros megtámadáséra. Az UPI rámutat, hogy ezt a hírt más forrásból azóta sem erősítették meg, viszont arról érkeztek jelentések, hogy a herceg még mindig Szaud- Arábiáhan van. Diplomáciai források szerint Szaud király megígérte Hasszánnak, hogy segít neki a királyság visszaállításában. E források szerint Hasszán legföljebb a hét végén teszi meg az első lépéseket a hazatérésre. A MEN hírügynökség arról tájékoztat, hogy Szalal jemeni Párizs (TASZSZ). Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára a Renault autógyár munkásainak gyűlésén beszédet mondott. A beszédet kedden közölte a L’Humanité. Thorez rámutatott a jelenlegi franciaországi rezsim nyíltan népellenes és tekintélyural- má jellegére, majd felhívással fordult a dolgozókhoz: harcoljanak az igazi demokrácia megteremtéséért. A Francia KP főtitkára hangsúlyozta, hogy sok év óta nem volt Franciaországban olyan reakciós rendszer, mint a jelenlegi. Beszélt De Gaulle- nak az atomütőerő megteremtésére irányuló haszontalan, de nagyon sokba kerülő törekvéseiről, az adenaueri Németországhoz fűződő veszélyes barátságáról, majd ezeket mondta: — A militaristák és ágyúgyárosok összeesküvése nem helyettesítheti a francia és német nép megbékélését. Mi nem akarjuk, hogy hazánk területén az amerikai katonai támaszpontok mellé nyugatnémet támaszpontok is sorakozzanak. Nem akarjuk, hogy francia egységeknek német tisztek parancsoljanak ... Thorez a továbbiakban rész-, letesen elemezte Franciaország jelenlegi belpolitikai helyzetét. Megállapította, hogy De Gaulle tábornok, aki már ma is túlságosan nagy hatalommal rendelkezik, még tovább akar menni az önkény és kalandorpolitika útján. Fokozni kívánja az alkotmány egyeduralmi, monarchikus jellegét, hogy erősítse a reakciót minden vonatkozásban. — S ami még ennél is több, De Gaulle megsérti saját alkotmányát. Az alkotmány szerint ugyanis az elnök a módosítási tervezetet köteles előzetesen a parlament elé terjeszteni. De Gaulle veszélyes precedenst teremt, s holnap ugyanezen az úton, népszavazás útján határozatokat kényszeríthet a népre, és azokkal teljesen megfoszthatja minden jogától a semminél amúgy is alig több parlamentet. Thorez ezután hangoztatta, hogy a tervezett népszavazáson a dolgozóknak és a köztársaság minden hívének nemet kell mondania. Nemet mondanak ez egysze mélyi hatalomnak a kommunisták, a szocialisták, az egyesült szociálist*, párt. a radikálisok, a haladók szövetsége, a katolikus MRP több szervezete, a függetlenek és sokan mások. Ily módon tehát olyan helyzet van kialakulóban — mondotta Thorez —, amely gazdag demokratikus lehetőségeket rejt. Ezért jelentősége szerint kell értékelni azt a gyakorlati egységet, amely már megvan a különböző pártok és demokratikus mozgalmak között ebben a kérdésben. A Francia Kommunista Párt Közpónti bizottságának nevében Thorez arról biztosította a gyűlés hallgatóságát, hogy a párt minden erejét latba veti az egység kialakítására, a demokratikus Intézmények megújítása és a társadalmi haladás érdekében. Pártunk el akarja vezetni a francia munkásosztályt és a népet a szocializmushoz, a kommunizmushoz — mondotta. — Sohasem jelentettük azonban azt ki, hogy vagy mindent, vagy semmit. Pártunk állandóan hirdette azt az elhatározottságát, hogy támogat minden előre- vi t:tó lépést. T : rz végül ismertette a ti. t eh vekratikus programit amc.\ rck alapján megva- ’.i-ít' ‘6 valamennyi köztársa» s'"i é zel nfi francia szövetsége. (MTI)
