Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

'V ÖSVÁ*• VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁR 4: 50 FlUlR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉ S A MEGYEI TAN AC S LAPJ A Mai számunk tartalmából: XIX. ÉVFOLYAM 239. SZÁM. PÉNTEK, 1962. OKTÓBER 12. Ki a felelős a tsz-nek okozott károkért? (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Kultúrest szombaton (6. o.) DCéfteh a Nagyatádi Konzervgyárból Be Gaulle erős fegyvereket vet be as „igen“-ért Párizs (MTI); De Gaulle még kétszer szól a francia választókhoz az ok­tóber 28-i népszavazás előtt a rádió és a televízió hullámain. A jövő hét elején megnyitja a népszavazási kampányt, a szavazás előestéjén pedig még egyszer rá akarja beszélni a franciákat: szavazzanak »igen«-nel. A kampány sorén Pompidou miniszterelnök és a. bukott kormány több. mi­nisztere is megjelenik a tele­vízió képernyőjén. A harc De Gaulle és a köz­társaság védelmére kelt poli­tikai erők között eevenlőtlen eszközökkel folyik. A szená­tus határozatát, hogy elnöke, Gaston Monnerville beszédét függesszék ki minden község­ben, a prefektusok a kormány utasítására nem hajtják vég­re. Az ellenzéki pártok veze­tői csupán néhány percre kor­látozott beszédben fejthetik ki álláspontjukat a rádióban és. televízióban. A L’Humanité hasábjain Étienne Fajon, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja mutat rá, milyen súlyos feladat előtt állnak a demokratikus erők a közvélemény felvilágosításáért indított harcukban. Bármilyen fontosak is a parlamenti vá­lasztások — írja Étienne Fa­jon —, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a döntő csa­ta az október 28-i népszava­zás lesz. De Gaulle az »igen« szavazatokat arra akarja fel­használni, hogy ráerőszakol­ják Franciaországra személyi uralmát. Ez pedig nem egyéb egyszerű diktatúránál. Minél többen szavaznak a népszava­zásnál a diktatúra éllen, an-, hál kedvezőbb lesz a válasz­tások eredménye a munkás- osztály, a demokratikus erők szempontjából. A köztársaságot védelmező pártok mind a »nem«-szavazat mellett foglaltak állást, a par­lamentben megszavazott bi­zalmatlansági indítvány a néptömegek ellenállásának növekedését fejezi ki. Mindez igen fontos új jelenség. A győzelem lehetőségei azonban még nem jelentenek győzel­met. De. Gaulle-nak erős fegy­verei vannak. Szabadon ren­delkezik a rádióval és televí­zióval. Ki tudja, milyen pro­vokációkhoz folyamodik majd, hogy megzavarja, megfélemlít­se a közvélemény egy részéi. A félelem volt az a szövetsé­gese, amely négy évvel ezelőtt hatalomra juttatta. Az igaz­ságért folytatott nagy har­cunkban ezért minden erőn­ket latba kell vetnünk, hogy lehetőségeinket vallóra váltsuk — hangoztatja Étienme Fajon a L’Humanité vezércikkében. Az önzetlenség és helytállás köszöntése Megiható ünnepség színhelye volt tegnap délután a kaposvá­ri kórház. Fehér köpenyes orvosok és ápolók töltötték meg az egyik termet, s néhány p-Ilanatra megelevenedett egy tavaszi éjszaka tragikus törté­nete. Katonákat hoztak a kór­ház baleseti osztályára, egy közlekedési baleset, sérültjeit. Álmukból riasztották az orvo­stárat, s ők jöttek, tudták, hogy életek megmentéséről van szó. Ezeket az orvosokat és ápoló­kat köszöntötte meleg szavak­kal az önzetlen munkáért, helytállásért Szabó József ve­zérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka, aki ár. Fenyvesi Jánosnak, a. megyei pártbizott­ság osztályvezetőjének társasá­gában jött el ide a kórházi dol­gozók gyűlésére. A tábornok szavaira dr. Ke­rek Sándor, a kórház igazgató- helyettese válaszolt. A kórház dolgozói nevében örömének adott kifejezésit a látogatásért és a meleg szavakért, sJdfejez- te ama reményét, hogy a jövő­ben tovább mélyül a hadsereg és a kórház dolgozóinak kap­csolata. leg a tógazdaságokon alapszik: míg 1954 előtt a 16 000 hold- nyi tógazdaságok 36 000 mázsa halat adtak, jelenleg a 34 800 holdnyi területről már 153 000 mázsa halat halásznak. Elmon­dotta az előadó, hogy a halá­szat a mezőgazdaság egyik leggazdaságosabb ága, s ezért az ötéves tervben 80—82 szá­zalékkal emelik a tavak hoza­mát. Vizenyős, szikes helyeken 15 000 holnyi új halastavat épí­tenek, s ezzel a hazai tógaz­daságok vízi területe 1965-ig eléri az 50 000 holdat. A hal­termelés fokozására mindjob­ban belterjesítik a gazdálko­dást. Céltudatosan növelik a természetes vizek halállomá­nyát is. Örvendetes, hogy a Balatonba tavaly betelepített 30—40 dekás tükörpontyoki egy év alatt 130—160 dekássá nö­vekedtek, s ezzel bebizonyoso­dott, hogy a nagy tó nem táp­lálékszegény, sikerrel kezdték meg az angolnák elszaporításét is. Tavasszal két millió angol­nát helyeztek a Balatonba, s most 240 000 előnevelt, fejlet­tebb példányt honosítanak meg a soroksári Duna-ágban, a velencei és a tihanyi belső tóban, továbbá a Körös-menti holtágakban. Ezután dr. Se­bestyén Olga, és dr. Enitz Béla tájékoztatta a hidrobiológus napok részvevőit a Nemzetközi Kimnológiai Egyesület ez év augusztusában az Amerikai Egyesült Államokban megtar­tott 15. kongresszusáról, s a magyar szakembereknek a nagy tavak vidékén tett ta­nulmány útjának tapasztalatai- ról. (MTI.) Felső képünk: Már több év óta minden szezon­ban a Nagyatádi Konzervgyárban dolgozik Koz­ma Sándomé mint idénymunkás. A rábízott feladatot mindig becsülettel elvégzi. Az idén az üvegzáró gép kezelője lett. Pár óra alatt elsajá­tította a gép kezelését, és most már egy mű­szakban 5600 üveg helyett 8640 üveget zár le. Munkatársa alig győzi keze alá adni az 5/4-es lecsósüvegeket, Havi fizetése 1400 forint körül van. Jó munkájával kiérdemelte, hogy véglege­sítsék, ezentúl ő is a gyár törzsgárdájához tar­tozik. Alsó kép: Az idén állították be az új „le­csóvonalat”. Eddig nem szalagrendszerrel vé­gezték a lecsósüvegek paradicsommal és papri­kával való töltését Az új géppel egy műszak­ban 180—200 mázsával tartósítanak több leesó- konzei vet, mint tavaly. A Magyar Tudományos Aka­démia tihanyi biológiai kutató intézetében csütörtökön ünne­pélyesen megnyitották az idei hidrobiológus napokat. A meg­nyitón megemlékezitek a nem­rég elhunyt világhírű Iimnoló- gus és kémikus Maucha Rezső munkásságáról, majd Ri- biánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség Kos­suth-díjas igazgatója előadásá­ban elmondotta, hogy az idén a hazai vizeken már kétszáz­ezer mázsa halat halásztak, háromszor annyit, mint a 1934 — 38 közötti években. A hazai hailgazdalkodés fő­November 7-e és 14-e között rendezik meg a szovjet filmhetet megyénkben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából november 7-e és 14-e között szovjet filmhetet rendeznek. A filmhéten a két testvéri nép barátságának ün­neplése jegyében mutatják be a szovjet filmművészet leg­színvonalasabb új alkotásait. A filmhetet előkészítő bi­zottság Kaposváron, a Vörös Csillag Filmszínházban novem- ben 7-én délután 5 órakor ren­dezi meg az ünnepélyes meg­nyitó előadást. Az ünnepi be­széd és egy rövid műsor el­hangzása után az »Elmentem a nap után« című új színes szov­jet filmet vetítik. November 11-ón a »Ballada a katonáról«, majd 12—14-e között az ->Iván gyermekkora« című filmalko­tásokat játsszák a Vörös Csil­lagban. Az utóbbi fűm ebben az évben készült el, s a ve­lencei fesztiválon megnyerte az Arany Oroszlán dijat. A megyében november 6-a és 14-e között tizenkét mozi­ban rendeznek szovjet filmhe­tet. Ennek keretében az »Fgy év kilenc napja«, az »Elcserélt randevú«, az »Amikor a fák még nagyok voltak«, Somogy- meggyesen a »Szállnak a dur­vák«, Hetes, Somogysimomyi, Nemesvid, Tarany községekben a »Tiszta égbolt«, Balatonlel- lén. Kadarkúton, Kaposfőn és Buzsákon az »Iván gyermekko­ra« ' című szovjet filmeket ve­títik. A Megyei Könyvtár a Vörös Csillag mozi előcsarnokában megfilmesített orosz és szovjet regényekből könyvkiállítást rendez. Huszonhárommillió forint a tahi járás 1S63. évi költségvetésében Ülést tartott a járási tanács hogy árdrágító üzérkedés, ár­túllépés, valamint betöréses lopás már csak igen ritkán for­dul elő, és a polgári peres ügyek száma mindinkább csök­ken. Viszont még gyakran for­dulnak elő veszekedések az italozás következtében, a gyer­mekek, illetve a közös udvar­ban tartott baromfiak miatt. Elgondolkoztató az is — mon­dotta a járásbíróság elnöke —, hogy megnövekedett a válópe­rek száma, mégpedig nagyobb részben nem t fiatal, hanem olyan házastársaknál, akik már 10—15 évet éltek le egymással. Bognár elvtárs arról is tá­jékoztatta a tanácsülést, hogy a népi ülnökök többsége nagy segítséget nyújt a hivatásos bí­róknak az ügyek elbírárálásá- ban, az ítélkezés munkájában. Kifogásolta, hogy több községi tanács olyan ügyekben is a bí­rósághoz küldi a panaszosokat, amelyeket maguk is könnyen tisxlázhatának a felekkel. Két műszakban dolgoznak a gépek az állami gazdaságokban (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács szer­dai ülésén jóváhagyták a járás 1963. évi költségvetését és köz­ségfejlesztési tervét. A járási és községi tanácsok együttes költségvetése több, mint hu­szonhárommillió forintra rúg. A tanácsok a jövő évben csaknem hétmilliót fordítanak községfejlesztésre. Egyebek kö­zött 11500 négyzetméternyi szilárd burkolatú járdát építe­nek; Nágocson orvoslakás, Mik­lósiban állatorvosi lakás, Tö- rökkopányban sportöltözőt, 6 iskolai tanterem és egy víztá­roló épül. Tabom a törpe víz­müvet, Karádon és Kányán a közvilágítást fejlesztik. Több faluban orvosi rendelőt, óvo­dát, kultúrotthont újítanak fel, és tűzoltó-egyenruhákat sze­reznek be. Tovább fejlesztik a sportmozgalmat és a könyvtá­rak könyvállományát. Ezután Bognár József, a ta­hi járásbíróság elnöke tartott tájékoztatót. Ebből kitűnt, (Tudósítónkból.) Az állami gazdaságok trak­torosai szeptember második felében csaknem ötvenezer noa-málholdnyi talajmunkát végeztek, 36 százalékkal töb­bet, mint amennyit tervük előírt. A jó eredmény annak köszönhető, hogy a gazdaságok két műszakban dolgoztatják a traktorokat. A jelzett időszak­ban mintegy 1500-zal növel­ték a műszakok számát. En­nek ellenére a legtöbb gazda­ságban alig volt góphíbásodás miatt kiesés. A balatomújhelyi és a lábo- di gazdaságban éjszakai szer­vizt tartanak, hogy gyorsab­ban haladjon a szántás-vetés. Kétszázezer mázsa halat hatásztak idén a hazai vizeken — 15 000 hold új halastó - Tihanyban megkezdődtek a hidrobiológus napok

Next

/
Thumbnails
Contents