Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

Kedd, 1962. október 30. 7 l SOMOGYI NÉPLAP EGY PANASZ, EGY NYILATKOZAT, és ami mögötte van azonban meghiúsult. Ennek ellenére sem fajult el a vi­szony túlságosan Zsila és Pin­tér között. Mintha csak mind­ketten érezték volna, hogy az asszonyok zsörtölődésének ál­dozatai. Ez rávilágít arra is, hogy mi a szerepe Zsílának ebben az ügyben. Ö maga mondta : — Elvtársak, gyak­ran fáradtan tértem haza vi­dékről. Pihenni szerettem vol­na, de akkor azt hallottam, hogy Pintérék így, Pintérék úgy ... Hamar ideges lettem, s könnyen dühbe gurultam. Vagyis Zsila Géza elismeri, hogy az egész lakásügyben jó­részt a felesége befolyásolta. Feldúlt állapotban tette, amit tett. kiabált, noha a legszíve­sebben aludt vagy olvasott volna ilyenkor. Ezt azért em­lítjük meg, hogy érz .‘keltes­sük : Zsila Géza alapjában vé­ve sokat dolgozó, jóindulatú ember. De . . Ez az őszinte, de egy kissé meglepő nyilatkozat új megvi­lágításba helyezi Zsila Gézát, és némileg magyarázatot ad botlásaira. Kétségtelen azon­ban, hogy ilyen szemlélettel nem lehet vezetni, ebből se a vállalatnak, se beosztottainak, se önmagának nem származik jó. Erről a holtpontról el kell kerülnie. Két választása van. Az egyik, hogy nem akar jót* igazgató lenni, mint eddig volt. Ebben az esetben az élet előbb készteti arra, hogy átadja be­osztását, mint gondolná. A másik, hogy igyekszik a veze­tés egyéb fontos módszereit, (mint például az emberekkel való helyes foglalkozás) elsa­játítani, azaz igyekszik jó igazgató lenni. A városi pártértekezleten megbírálták Zsila Gézát, a Somogy megyei Közúti Igaz­gatóság Budapestről Idekerült vezetőjét, mert gyakran meg­bántja az embereket, igazság­talan, keveset törődik beosz­tottai véleményével. Azokon a megbeszéléseken, amelyeken megpróbálták őt meggyőzni helytelen vezetési módszerei­ről, igyekezett visszaverni a bírálatot. Egy panasz nyomán azonban, amelyet Pintér Ist­ván mérnök, Zsila Géza lakó­szomszédja tett a városi párt- bizottságon, az igazgató beis­merte fő gyengéit. Csúnya harc szép virágok között Pintérék panasza röviden így foglalható össze: Zsiláék nem szívesen veszik, hogy ők a szomszédaik, gyakran az igazgatói tekintélyt felhasz­nálva igyekeznek korlátozni jogaikat. Noha a rendelet úgy szél, hogy a szolgálati laká­soknál a vállalat számára el nem kerített területet minden lakó egyformán használhatja. Zsiláék meg akarják tiltani nekik, hogy az udvaron tar­tózkodjanak. Elmarasztalják Pintéréket azért is, mert nem takarítják az udvart, a járdát, noha a vállalatnak kell a ta­karításról gondoskodnia, vagy lakbérengedmény fejében bíz­hatják csak meg takarítással a lakókat. A szépen parkírozott és Zsi- láné által virággal teleültetett udvarben egyre gyakoribba váltak a hangos nézeteltéré­sek. Legutóbb a téli tüzelő be­rakása miatt keletkezett vita. Zsila Géza csúnyán, igazgató­hoz méltatlan durvasággal avatkozott bele a szóváltásba. Ez az áldatlan állapot, amely valószínűleg azért keletkezett, mert Pintérék kezdetben tar­tózkodtak a Zsiláékkal való barátkozástól, szinte elviselhe­tetlenné tette a helyzetet a gyermeket váró Pintémé szá­mára. Amíg az asszonyok zsörtölődnek Amíg otthon az asszonyok veszekedtek, Zsila és Pintér békésen tárgyalt egymással a vállalatnál. Beszéltek arról, hogy ha nem sikerülne kibé­külnie a két családnak, akkor megoldják, hogy Pintérék más­hova költözhessenek. A terv Új megvilágításban Hogy mégis miért gyűrűzik körülötte a panasz, miért kifo­gásolják vezetési módszereit, arra részben önmaga adta meg a választ. Ezt mondta : — Belátom, hogy sok hibát követtem el az utóbbi időben. Ennek egyrészt az az oka, hogy hirtelen természetű yagyok, másrészt, hogy nem értek az emberekkel való bánásmód­hoz. Ez sohasem volt erős ol­dalam. Műszaki ember vagyok, aki a szakmájának él, néha szívesebben dolgoznék egy ku­tatóintézetben, semmint száz és száz ember kis problémájá­val foglalkozzam. A megye legismertebb kis­ipari szövetkezete a Csurgói Járási Napsugár Ktsz. Hírne­ve túljutott Somogyon, készít­ményeit sokfelé ismerik az országban, sőt külföldre is egyre több árut küld. Mint minden szövetkezetnek a Nap­sugárnak is egyik fő feladata a szolgáltatás. Ügy látszik azonban, hogy ez a ktsz a kel­leténél kevesebb gondot fordít erre a feladatra. A szövetkezetnek a 23 900 000 forintos éves tervből 2 200 000 forintnyi bevételt a javító­Közelebb az emberekhez Megvan a remény arra, hogy Zsila Géza az utóbbi utat vá­lasztja- Hiszen szakmai téren eddig is következetes, kommu­nistához méltó, becsületes munkát végzett. Vezetésével a korábbinál jóval eredménye­sebben dolgozik a vállalat. Minthogy maga is belátja hi­báit, megtalálhatja az utat az emberek szívéhez. Azt kívánják tőle talán, hogy ne legyen szigorú? Nőn. Szigorára szükség volt, amikor I szolgáltató munkából kellene elérnie. Ez azonban nem fog sikerülni. Mi az oka ennek? Az, hogy túlságosan magas az előirányzat.' A ktsz az egész járást át­fogó szolgáltató-felvevő há­lózatot épített ki, s jóllehet a múlt évben az ideivel nagy­jából azonos adottságokkal dolgoztak, csupán 1 410 000 forintnyi szolgáltató munkát végezhettek. A csaknem. 800 000 forintos, tehát 57 szá­zalékos termelés nagyon meg­alapozatlannak látszik, hisz az utóbbi években átlagosan mindössze 15—18 százalékkal emelkedett a ktsz javító tevé­kenysége. Érthető, hogy terv- módosítást kért a szövetke­zet. Szinte mindent megtett a ktsz, hogy mennél jobban ki­elégíthesse az igényeket. Ci­pőjavító és vegytisztító felve­vőhelyeit minden községben megtalálhatjuk. Az ímsz-ek- kel közösen gyűjtik össze a javításra szoruló holmit, s he­tente egyszer gépkocsi járja végig a falvakat, szállítja a központba a hibás cipőket, s viszi vissza a megjavított da­rabokat. A ktsz igyekezetére jellemző, hogy ez év elejére befejezte a felvevőhálózat ki­építését, jóllehet a helyi ipar- politikai tervek ezt csak 1963- ra írták elő. Jelenleg azon fá­radoznak, hogy Inkán, Szentén meg Iharosberényben fodrá­szatot létesítsenek. Tehát nem hanyagolták el a szolgáltatást; a baj az, hogy túl méretették a tervet. De egyéb okok is gá­tolják a szövetkezet szolgál­tató tevékenységét. A helyi iparpolitikai tervek előírják, hogy 1963 végére kezdjék meg a televízió- és rádiójavítást. Sürgeti ezt a lakosság is, a szövetkezet vezetői mégis ta­ide kerülit, hogy rendbe hoz­hassa a leváltott előde által itt hagyott vállalat dolgait. Hogy fegyelmet tarthasson, ez­után sem mondhat le a kemény kéziről. De a szigort nem sza­bad mechanikusan alkalmaz­nia. Zsila Géza ugyanis ke­mény akkor is, amikor szépen kellene beszélnie, robbanékony, amikor higgadtságra, türelem­re volna szüksége, hatalmi szó­val él, amikor kérnie kellene, elfordítja fejét, amikor neki kellene előre köszönnie, A vezetés tudomány. Senki se születik jó vagy rossz igaz­gatónak. Legföljebb néme­lyekben több a jó tulajdon­ság, másokban kevesebb. Ó az utóbbiak közé tartozik, ép­pen ezért nagy akaratra, ön­fegyelemre, tanulásra van szüksége, hogy elsajátítsa a vezetés helyes módszereit. Lakásügye az egyik intő pél­da számára, hogy ne mások befolyására cselekedjék, ne ragadtassa el magát, hanem legyen igazságos, kérje ki előbb az emberek véleményét, s csak úgy döntsön. Mint mondta, hajlandó leülni Pin­térrel, hogy tisztázza a nézet- eltéréseket. Ez kommunistához méltó cselekedet lesz. De ha­sonlóképpen kell tennie a vál­lalatnál is. Ott is rendezheti azokat a dolgokat, amelyeket elrontott, s a közösség támo­gatásával új utón indulhat el. Szegedi Nándor nácstalanok: nincs szakember. Ugyanez a helyzet az építő­ipari részlegnél: vezetésére nem találnak mérnököt vagy technikust. A ktsz nem tud la­kást adni, ráadásul a község határsávban van, nehéz meg­közelíteni. Ezek az akadályok elriasztják még azokat is, akik esetleg vállalnák a ma még kevesebb művelődési és szó­rakozási lehetőséget biztosító vidéki életmódot. Hátravan még az a lehető­ség, hogy kitaníttatnak egy-egy fiatalt, pl. tv-szerelönek. Ez mindenképpen kifizetődne, s a részleg felállításával rohamo­san növekvő igényeket elégít­hetnének ki. Építészmérnököt vagy technikust tán célraveze­tőbb lenne vállalati ösztöndíj révén biztosítani. Szerződést köthetnének egy harmad- vagy negyedéves fiatallal, a szövet­kezet ösztöndíjat adna neki, az illető pedig tanulmányai befejezése után a ktsz alkal­mazásába lépne. Az építőrész­leg aligha lehet meg sokáig közép- vagy felsőfokú képzett­séggel rendelkező szakember nélkül. Csaknem ötmillió fo­rint értéket termel a részleg évente, százon felüli a mun­káslétszáma, s egyetlen képe­sített kőműves irányítja a munkát. Három kőműves je­lentkezett ugyan mestervizs­gára, de mindez nem elegen­dő. »Szükségessé válik a lakos­ságnak nyújtott különféle szolgáltatások körének és mér­tékének további bővítése .. .« mondják pártunk kongresszu­si irányelvei. A munka meny- nyiségének növekedése és mi­nőségének javítása okvetlenül magasabb képzettségű szak­embereket követel Csurgón is. Nemcsak a szövetkezetnek, hanem a járási szerveknek is törekedniük kell e probléma megoldására. Érdemes volna a Napsugár Ktsz fejlesztési ter­vét összehasonlítani a szak- munkásállománnyal, s a vár­ható igényeknek megfelelő ok­tatási programot készíteni. Egy maholnap már közép­üzemmé fejlődő szövetkezet­ben nem szabad tervszerűtle- nül, esak a pillanatnyi igények figyelembevételével fejleszteni a műszaki állományt. Az új részlegekhez, az új termelési eljárásokhoz már jó előre biztosítani kell a műszaki és fizikai dolgozóikat. ÉRTESÍTJÜK A T. UTAZÓKÖZÖNSÉGET, hogy október 28-án 0.00 órakor a MAVAUT vona­lain megválto­zott a menetrend. Menetrendkönyvek kaphatók. Felvilágosítással szolgál Kaposváron a MÁVAUT forgalmi iroda a 15-84-es telefonszámon. A helyi jár atok változása november 11-én reggeltől lesz. 13. SZ. AKÖV. (67178) Egészítse ki háztartási felszerelését szép és olcsó üvegáruval! Nagy választékban Kaposvár, Marcali, Nagybajom, Lengyeltóti üveg-porcelán szaküzleteiben, állami áruházakban éa földműves- szövetkezeti boltokban kaphatók. Amit nem mutat a statisztika A Csurgói Járási Napsugár Kiss szolgáltató munkájáról Ilyen szép állatokat még nem adott a vállalatnak Istvándi Kora reggel óta sürgölődnek forgolódnak a gondozók a hí- zémairhák körül. Nagy gonddal tisztították le őket, némelyiket elégedetten megsimogatták. Búcsúztak tőlük... Hamarosan megérkeztek azok az emberek, akik István­éiból a darányi állomásra, az átvevőhelyre vezetik az állato­kat. S nemcsak a szó dicséri az istvándi Űj Élet Tgz hizlaló munkáját, hanem a minősítés Is. A 21 hízott marhából 18 extrém minőségű, 2 első osztá­lyú, mindössze egyet kell pró-, bavágásra küldeni. — Nemigen volt még ilyen szép állatcsoport ezen az átadóhe­lyen — mondja Gere Károly, az Állatforgalmi Vállalat bar­Az átadásra várakoznak. Várniuk kellett az átadás­ra az állomáson, megkötötték hát a jószágokat, s beszélgetni kezdtek. — Ez a legszebb! — A csudákat! Nézd meg, ennek milyen jó a testtartása, a fölépítése. Egy szép jószág a sok közül. esi inrendeltsagemek vezetője, — Az pedig bizonyos, hogy Istvándi ilyen szép állatokat még nem szállított a vállalat­nak! Megkezdődik a mérlegelés. 720 kg, 610 kg, 550 kg — hang­zanak sorban az adatotk. Köz- ben-közben eav megjegyzés: — Vidd már el a napról azt a szegény jószágot! Azt hi­szed, jót tesz neki a meleg? Lead a kilóiból! Így is vesz­tett már Istvánditól idáig. — Hát az áldomást mikor isszuk meg? — Na, ugye, jól saccoltam! — Sejtettem, hogy meglesz ennyi. Örülnek a tsz-gazdák. Ké. szülnek az átvételi jegyzőköny­vek, a papír-lapok számokkal télnek meg. S a végső ered­Mérlegclés után. — Várd meg a sor végét! Az még egy kicsit odább van. Az átvevők közben még egy­szer szemügyre vesznek min­den hízott marhát. Halkan ta­nácskoznak egymással, gondo­san megnézik, megtapogatják a jószágokat, közben ilyen megjegyzéseket hallani: — Ez igen! Gyönyörű állat meny? Az istvándi Űj Élet ezen a napon egy-egy marhá­ért átlagosan 8285 forintot ka­pott. Az eladási ár összege együttvéve 14 000 forinttal több. mint amennyire számí­tottak ... Mindez azt bizonyít­ja, hogy jó úton halad az istvándlak állattenyésztése, (1960) iland Ferenc V. **.

Next

/
Thumbnails
Contents