Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Kedd, 1962. október 36. Köszöntjük az Állami Bábszínházát 1947 őszén fiatal színészekből, művészekből álló kis csoport alkotta egy újonnan alakult színház társulatát. Húsz fiatal színész, festő és ’iparművész alapította meg az ország első és hivatásos művészekből álló bábszínházát, a Mesebarlangot. Az új színház nem kevesebbre vállakozott, mint arra, hogy a művészi bábjátékot szerves alkotó részévé teszi az ország kulturális életének, helyet és rangot vív ki magának a többi művészeti ág között. A vállalkozás nagy volt, hiszen a kisded színház tagjainak egy olyan művészeti ágat kellett megismertetniük, megszerettetniük a közönséggel, amelyet eddig a vásárok, búcsúk tarka látványosságai közé sorolhattunk csupán. A tartalmas program megvalósításához alig volt egyéb a lelkesedésen kívül a kis színház államosításáig. 1949-től az állam erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az Állami Bábszínháznak. Az új színházépülettel, a megnövekedett számú társulattal már könnyebb volt leszámolni a bábművészet évszázados elmaradottságával; gyökeret verhetett ez a mesék csodavilágát idéző művészeti ág, mert képessé vált megismertetni a legifjabbak nemzedékével a színházi élmény örömeit. Sőt később — 1951-ben — a bábjátéktól addig idegenkedő felnőtt közönséget is sikerült meghódítania. Először 1958-ban indította el együtteseit az Állami Bábszínház az ország különböző tájaira, hogy fölelevenítse a vándor bábjátékos hagyományokat, s növelje hatósugarát az ifjúság erkölcsi és esztétikai nevelésében. Megyénkben is gyakori és szívesen látott vendégek az Állami Bábszínház együttesei. Örömünkre szolgál, hogy időről-időtre nálunk is megjelennek a színház vendégjátékét beharangozó plakátok, amelyek az idén négyszáz város, község közönségének ígérnek varázslatosan szép élményt. A 15 éves színház a legrangosabb kulturális intézmények sorába küzdötte fel magát Népszerűségét mi sem bizonyítja szavahihetőbben, mint az, hogy nézőinek száma évente eléri a 350 000-net. Köszöntő sorainkkal tisztelgünk a bábjátszés ősei, de miniig megújulni tudó művészete előtt az Állami Bábszínház 15 éves fennállásának jubileuma alkalmából. L. I. Együtt vagy Még mindig nem egyezik a szó Balatonfenyvesen írtunk már arról, hogy Balatonfenyvesen nem egyezik a szó a község és a Nagybereki Állami Gazdaság népművelési vezetői, valamint a község és a gazdaság műkedvelő művészeti csoportjaiban részt vevő fiatalok között. A falu lakosságának kb. 80 százaléka a gazdaságban dolgozik. Mégis külön utakon járnak, ahelyett, hogy megegyeznének, és közösen vállalnák a közös feladatokat. Fülembe cseng még a megbántott munkásfiatalok panasza: — A »fenyvesiek« lenéznek bennünket. Már nem is köszönnek ... — A fenyvesiek: a falujukból! diákfiatalok és azok, akik nem a gazdaságban dolgoznak. A bajok egyik gyökere valahol itt keresendő. Hat járási és helyi vezetőt kérdeztem meg, mi a véleménye a kialakult helyzetről. Egy kivételével a közös út mellett kardoskodtak. Mégis mi történt az új művelődési évben? Az ismeretterjesztő előadások és a rendezvények összehangolásán kívül ismét külön tervek készültek. A közeledéshez vezető első lépést egyik fél sem tette meg. »Ne bolygassuk« alapon nem keresték és nem mondták ki az okokat, s a látszatmegoldások mögött mind■. v i irf immm!Ü 1 It \ < \vV. - A '•% »■* Korszerűsítik Siófok és Zamárdi között a 7-es számú főútvonalat. 40 000 köbméter földet mozgatnak meg. Az útburkolat júniusra készül el. Műanyagra nyomtatott újság A napokban jelent meg utrecht- foen (Hollandia) a világ első műanyagra nyomtatott újságja. A nyolcoldalas újságot a hollandiai állami bányák nyomdája nyomtatta hártyavékonyságú ún- sta- mylanra. Az újság kitűnően olvasható. „Fiatal“ kőolaj A venezuelai Orinoco deltájának dzsungeljében mindössze öt-tízezer éves kőolajat találtak. A lelet tudományos fontosságú, mert bebizonyítja, hogy máig is képződik kőolaj, és a föld ásvány tartalékai valószínűleg állandóan megújulnak. EURÓPA LEGMAGASABB TORNYA AZ NDK-BAN A közelmúltban kezdte meg a műsorszórást Berlin közelében a Német Demokratikus Köztársaság zeh- lendorfi új adóállomása. Az óriásantenna 356 méter magas, 56 méterrel haladja meg a világhírű Eiffel- torpny magasságát és 42 méterrel hazánk legmagasabb építményét, a lakihegyi antennát. Építésénél érdekes módszereket alkalmaztak. Előzetesen 4 méter magas betonhasábot süllyesztettek a földbe, erre építették a hatalmas acélszerkezetet, mely nem kevesebb. mint 400 tonna súlyú! A berendezés elemeit szovjet tapasztalatok alapján készítették, és különleges vagonokban szállították a helyszínre. Az első antennarész felállítása után ötletes módon a már elkészült részt használták fel az építők a további antennaelemek felhúzására és szerelésére, tehát az antenna minden különleges állványozás és segédberendezés nélkül »önmagát bővitette« lépésről lépésre. Természetesen a szerelőket, akik az építkezés utolsó fázisában ég és föld között, 300— 350 méter magasságban dolgoztak, alaposan próbára tette az időjárás. Ennek ellenére az eredetileg tervezett hathónapos építési határidőt éppen a jó módszerek alkalmazásával sikerült a felére csökkenteni, s ezzel hamarabb indulhatott meg az új antennán keresztül a műsorszolgáltatás. A zehlendorfi óriástorony ma még »Európa-baj- nokmak« számít magasságát tekintve, de már nem sokáig. Már épül, s nemsokára elkészül a moszkvai 520 méter magasságú tv-adóto- rony, mely a világ legmagasabb épülete lesz. A moszkvai tv-állo- más elkészülte után a zehlendorfi torony Európában a második, világviszonylatban pedig a negyedik lesz a »magassági rekorderek« között. Növekedik a városi lakosok száma A városok problémáival foglalkozó világkongresszus (az UNESCO rendezésében) megállapította, hogy mielőtt még elérjük a 2000. évet, a világ hárommilliárd lakosának 50 százaléka városokban fog lakni. 1800-ban egyetlen olyan település sem volt még a világon, amelynek 1 milliónál több lakosa lett volna. Jelenleg 50 városban haladja meg a lakosság száma az 1 milliót. Dániában minden harmadik ember Koppenhágában lakik, minden ötödik angol Londont jelöli meg lakóhelyéül; a franciák, az amerikaiak és j apá- nok egytizede Párizsban, New Yorkban, illetve Tokióban (3. untalan kiderül, hogy még mindig nem egyezik a szó... „Fegyverszünet“ kenyértöréssel Egy évvel ezelőtt a járási tanács megbírálta a fenyvesieket, amiért az őszi-téli kulturális tervek készítésekor nem hívták meg az állami gazdaságot. Később ezt olyképpen korrigálták, hogy egyesítették a község és a gazdaság művészeti csoportjait, de csak — a járás népművelési felügyelőjének állítása szerint — a kulturális szemlén való szereplés idejére. Tehát a siker érdekében — félretéve az egyéni sérelmeket, ellentéteket — »fegyverszünetet« kötöttek. Nem sokkal a járási bemutató után azonban egy-íkét meggondolatlan diáklány sértő megjegyzéseket tett az amúgy is érzékeny gazdaságbeli lányokra, s máris kenyértörés következett. Anélkül, hogy bárki is megkísérelte volna összecsomózni az amúgy sem erős szálakat. Anélkül, hogy a csoportok vezetői, a községi kulturális bizottság tagjai közbeléptek volna. De vajon csak ez az oka annak, hogy népművelési munkájában külön utakon jár a gazdaság és a falu? Nem, az okokat még mélyebben kell keresnünk. Kicsinyesség, káröröm, intrika Hogy a sértés megtörténhetett, s hogy ezt azóta sem tették jóvá az illetékesek, az részben nevelési hiányosságokból adódik. Bérezés Györgyné, a községi tanácscsoport vezetője azt állítja, hogy beszélt a fiatalokkal erről. Sajnos, a helyzet nem ezt bizonyítja. Vágvölgyi Sándorné, a gazdaság kultúrfelelőse nem vett részt a próbákon, így eleve nem kapcsolódhatott bele az egészséges szellem kialakításába. Pedig a nagybereki lányok túlzott érzékenységén, kisebbségi érzésén, némelyik diáklány fennhéjázó modorán lehet változtatni. Ez nem mérgezheti meg egy község fiataljainak kapcsolatát. Különben a gazdaság tánccsoportjának tagjai — hat kislány — a napi tízórai fizikai munka után esti tagozaton végzik középiskolai tanulmányaikat, s a kulturális munkára is szívesen áldoznak idejükből. Bárki példaképnek tekintheti őket. Az emberek gondolkodás- módjára igen jellemző az, amit Pauza István iskolaigazgatótól hallottunk. Ö azelőtt Vörsön igen szép eredményeket ért el a népművelésben. Itt is hasonló munkát akart végezni. Tavaly azonban, amikor a gazdaság és a falu közös kulturális élete mellett foglalt állást, óva intették ettől: »Próbálták ezt már sokan, de senkinek sem sikerült«, mondották a nőtanács tagjai és mások is. A csoport szétválása után kárörömmel nézték a kudarcokat, ahelyett, hogy segítették volna Pauza Istvánt. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a kicsinyesség, az intrika, az előítéletek légköre uralkodik a faluban. Olyasmin vitáztak például, hogy a gazdaság vagy a község nevén szerepeljen-e a közös tánccsoport. Megegyeztek, hogy fele-fele alapon osztoznak a közös rendezvények bevételén. Ez is megbukott, még mielőtt sor kerül volna rá. A szülök még pedagógusokkal sem engedik el a lányukat a gazdaság művelődési otthonába próbára. A csoportok vezetői között személyi ellentétek dúltak, s ez sem használt a népművelésnek. Ennek a légkörnek a megszüntetésére sem a gazdaság, sem a község nem tett lépéseket. Legutóbb egy fiatal pedagógus kórust akart alakítani a gazdaságban, de nem talált támogatásra. — Ami nem megy, azt ne erőltessük. — Ezt So mogyvári Ottótól, a járás népművelési felügyelőjétől hallottuk. Ö mellékesen a gazdaság művészeti csoportját is vezeti. Ezek után nem meglepő, hogy a csoport tagjai nem akarnak együttműködni a falubeli fiatalokkal. A gazdaság kultúrfelelősének is hasonló a véleménye: »Vannak a közös munkának lehetőségei, azonban a tánccsoport együttes működését most erőltetni nem szabad.« Megítélésünk szerint az, hogy ezek a fiatalok a továbbiakban táncoljanak-e vagy sem, nevelés kérdése. Ha ilyen módon sikerül megváltoztatni a jelenlegi szemléletet, ha sikerül eloszlatni az intrikus, előítéletektől terhes légkört a faluban és a gazdaságban, és ezt egyöntetűen mindenki akarja, akkor nem lesz nehéz egészséges, baráti szellemet kialakítani a fiatalok között. Ehhez azonban feltétlenül szükség lenne egy megbeszélésre, amelyen minden érdekelt — a gazdaság és a szak- szervezet vezetői, a falu kulturális bizottsága és a járási tanács illetékesei — részt venne. Mondjuk, tartson megbeszélést a község kulturális bizottsága, vagy tűzze napirendre a vb a falu és a gazdaság kulturális kapcsolatát. Vonja le mindenki a tanulságot, és próbálják közösen új alapokra helyezni Balatonfeny- ves kulturális életét. Próbálják megkeresni az együttműködés lehetőségeit (színjátszás, bábszakkör, énekkar alakítása). Helyes lenne, ha a fiatalság ügyével és a két KISZ- szervezet tagjainak ellentétével a járási KISZ-bizottság külön is foglalkozna. Szembe kell nézni a tényekkel, ki kell mondani az igazságot. Másképpen továbbra sem fog egyezni a szó Balatonfenyvesen. . W...linger Endre SzanWFÚ az édesantfád, . . . — B. Imre másodéves esztergályostanuló fegyelmi ügyének tárgyalását megnyitom — mondja az iparitanuló-iskola igazgatója, majd ismerteti a fiú vétkeit. Imre elhanyagolta mind az iskolai, mind pedig a szakmai munkáját, emiatt megbukott. Számtalanszor mulasztott igazolatlanul, elcsavarogta az időt. Munkahelyén hat nap szabadságot kapott, hogy felkészülhessen a pótvizsgákra, 5 azonban megszökött otthonról, és Budapestre utazott. Egyik társától pénzt lopott. — A rendtartás szerint ezekért a cselekedetekért ki lehet őt zárni az iskolából, s föl lehet bontani szerződését — fejezi be az igazgató. Szavai nyomán mélységes csönd támad a teremben. * # * — Bocsássanak meg a gyermekemnek, csak most az egyszer ... — zokog az édesanya. — Hibásak vagyunk mi is, nem érdeklődtünk sem az iskolában, sem a műhelyben ... Ha most elküldik, mit teszek vele? Segítsenek, igazgató úr... * * * — Kérem, nyilatkozzék a Balatonnagybereki Állami Gazdaság képviselője — szól az igazgató. A fiú feszülten nézi a szemüveges embert, édesanyja is szinte lesi minden szavát. — B. Imre hanyag, munkáját nem végzi rendesen, idősebb szaktársaival szemben tiszteletlenül viselkedik. Elítéljük, mert lopott. S azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy számtalanszor becsapott bennünket — mondja. Súlyos szavak ezek. A fiú lehajtja fejét, nem mer senkire sem nézni.« — Mégis azt kérem — mondja a gazdaság szb-titkára —, hoü’ ha mód van rá, ne zárják ki Imrét az iskolából. Megígérem, hogy ezentúl mi is jobban gondját viseljük, s emberré neveljük... • * * Megszületett a döntés. »Az iskolai rendtartás 101. szakaszának 8. pontja alapján B. Imre tanulóidejét 6 hónappal meghosszabbítjuk, és megvonjuk tőle az ösztöndíjat.« — Ez az utolsó figyelmeztetés. Ha újabb fegyelmi vétséget követ el, kizárjuk az intézetből. Imre fogadkozik: soha többé... Szégyenlősen megy ki a teremből. Szinte menekül. Az ajtóban utoléri az szb- titkár hangja: — Becsüld meg magad, Imre. Most nagy szomorúságot okoztál édesanyádnak... De lehetőséget kaptál, hogy bebizonyítsd, tudsz te becsületesen élni. dolgozni. Remélem. r»-”-n csalódunk benned. . »«aaij gsrgiMsgr Milyen növények vannak a Venuson Anna Kutirjeva kazah tudós szerint a Venusnak: van növényzete. A bolygón a hőmérséklet valószínűleg 60—do fok között ingadozik, s feltételezhető, hogy a növényzet sárgás-narancs színezetű. Kutirje- va több mint 20 évig dolgozott a már elhunyt Gavriil Tihov- nak, az asztrobiológla atyjának vezetésével. Sikerült új bizonyítékokat találni arra, hogy a világegyetem minden részén az élet közös törvények alapján fejlődik, de a sajátos létfeltételektől függően. Kutirjeva véleménye szerint a radioaszt- ronómusok állítása, amely szerint a Venus légköre 300 fokra feíhevült, csupán az atmoszféra felső «rétegeire helytálló. A földi atmoszféra hőmérséklete szintén egyenetlen; Kutirjeva a Pamír-hegységben megfigyelte a »koroviak« nevű növényt, amelynek sárgás színe van, és a forró gejzírek közelében jól bírja a 80 fokos hőmérsékletet. Kutirjeva Üzbegisztánban is talált sárgás-narancs színezetű, melegkedvelő növényeket. Ezekhez hasonló növények vannak szerinte a Venuson is. A svéd nők és az alkohol Svédországban olyan ijesztően emelkedik az alkoholista nők száma, hogy az alkoholelvonó intézetek képtele- lenek valamennyi rászorulót kezelésben részesíteni. A svéd népjóléti minisztérium most másfél millió koronás beruházással új intézetet óhajt létesíteni kizárólag alkoholista nők kezelésére. * * * Remarque mondása »Aki ma utópisztikus regény megírásához kezd, nem tudhatja, hogy mire müvét befejezi, mondanivalójából nem lesz-e valóság.« * * * Sztárok a telefonnál Judy Garland amerikai ülmszínésznő Londonban telefonrekordot ért el. Naponta 500 dollárt költött óceánon túli telefonbeszélgetéseikre. Az előző csúcstartó Frank Sinatra volt, aki naponta 400 dollárért telefo- | nálgatott Hollywoodba. A | nagy telefonszámlák ösztön- | zöje azonban nem a szerelem, sőt »ellenkezőleg«, a filmsztárok válóperes ügyvédjükkel beszélgettek ilyen sokat. • ♦ * „Maszek" kritikus < George Cantworrth az \ egyesült államokbeli Spna- | dór városában három év óta hetenként egyszer saját költségére kinyomatja és kipla- kátozza film- és szinikriti- káit. A lakosság állandó figyelemmel kíséri mondanivalóját, és sofcaí ad a véleményére. Somom/Mm/m Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somov: ; Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj ew hónapra 11 Ft•’••'•szült :. :n . - vei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka s. «. t.
