Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

fi TTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt ittl: 50 FHIÍK Somogyi néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 254. SZÁM. KEDD, 1962. OKTÓBER 30 Mai számunk tartatmából: Enyhülés Kuba körül (2. o.) Egy panasz, egy nyilatkozat, és ami mögötte van (7. o.) Együtt vagy külön ? (8. a.'. a 11 Felszólalások egjei pártértekezleten r Vasárnapi számunkban hírt adtunk a szombati me­gyei pártértekezlet tanácskozásáról, s közöltük a me­gyei pártbizottság beszámolóját is, melyet Németh Fe­renc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának első titkára terjesztett elő. A be­számoló fölötti vitában tizenöten szólaltak fel. A felszó­lalásokat részletesen ismertetjük olvasóinkkal. Az elnöklő dr. Takács István elvtárs bejelentette, hogy a megyei pártértekezlet számos táviratot és üdvözlő levelet kapott a megye községeiből, a pártszervezetektől és a társadalmi szervektől. Az üdvözletek küldői beszá­moltak munkasikereikről és eredményes munkát kíván­tak a tanácskozás résztvevőinek. Táviratban üdvözölték a pártértekezletet a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz vörsi kertészetének dolgozói és jelentették, hogy eredmé­nyesen küzdenek a szocialista brigád címért. Kertésze­tük 200 000 forinttal szárnyalta túl a tervezett bevételt. Tótújfalu, Komlósd, Szentborbás és Péterhida termelő- szövetkezetei és pártszervezetei üdvözlő táviratukban ar­ról is beszámoltak, hogy a pártértekezlet napjára végez­tek az ősziek vetésével. Táviratban köszöntötték a me­gyei tanácskozást a marcali Vörös Csillag, a buzsáki Munka Harcosa Tsz kommunistái, a Magyar Nemzeti Bank nagyatádi fiókjának dolgozói is. Távirat érkezett a homokszentgyörgyi, a törökkop- pányi termelőszövetkezettől, a tabi és a karádi gépállo­mástól. Köszöntötte a pártértekezletet a KISZ Tabi Járá­si Végrehajtó Bizottsága, az Állatforgalmi Vállalat, a Ba- latonboglári Állami Gazdaság, a göllei termelőszövetke­zet, a Siófoki Községi Tanács, a Somogy megyei Útépí­tő Vállalat és a balatonszárszói földművesszövetkezet pártszervezete és kollektívája. Az alábbi arcban ismertetjük a hozzászólásokat. Elsőként Illés Dezső elvtárs, — A mezőgazdasági terme­lés növelésének néhány lehe­tőségéről szeretnék szólni. Mint a beszámoló is megálla­pította, 1959 óta termelőszö­vetkezeteink többsége megszi­lárdult. A gyenge szövetkeze­tek talpra állításában különö­sen az idei év hozott eredmé­nyeket. Vannak azonban gaz­daságilag még gyengébb tsz- eink; fő figyelmünket rájuk kell fordítanunk. Ez két okból is fontos. Egyrészt a hozamok növelésének legnagyobb tarta­lékai a gyenge tsz-ekben van­nak, másrészt e lehetőségek ki­használása, a nem kielégítően gazdálkodó szövetkezetek rendbehozása az egész tsz-moz- galom további erősödését ered­ményezi. A gyenge szövetkezetek meg­szilárdulásának egyik fontos előfeltétele, hogy számoljunk természeti körülményeikkel, gazdálkodási adottságaikkal, és adjunk módot nekik arra, hogy. helyi sajátosságaiknak megfelelően alakítsák ki a termelési szerkezetet. Erre el­sősorban a járási irányító szervek ügyeljenek. Ne akar­janak mindenféle növényt ter­meltetni velük, csak azért, mert a gyenge szövetkezetek bátortalan vagy tehetetlen ve­zetőd ezt szinte vita nélkül el­fogadnák. A vezetés megjavítása, a leg­fontosabb tennivaló a gyen­gén működő közös gazdaságok­ban. Ennek megvalósítására ki­váló lehetőséget ad »Az erő- ' sebb segítse a gyengéig-moz­galom. Az idén először vállal­ta néhány jól gazdálkodó szö­vetkezet elnöke egy-egy szom­szédos, gyengébb tsz vezetését. Tapasztalataink szerint máris jelentős eredmények születtek e nagyszerű kezdeményezés nyomán. Jelenleg hat kettős el­nököt tartunk számon me­gyénkben. Négyen a barcsi, ketten a kaposvári járásban dolgoznak. A többi járásban nincs kettős elnök. Pedig min­denütt van olyan elnök, aki el tudna vezetni és el is vezetne saját szövetkezete mellett epy gyengébbet is, ha megbíznák ezzel a feladattal, ha felkérnék a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezető­je szólalt föl. erre. Magától ugyanis senki sem akar ajánlkozni, nehogy tolakodásnak vegyék őszinte, önzetlen segítő szándékát. A járási pártbizottságok és ta­nácsok legyenek a gazdái en­nek a mozgalomnak, ismertes­sék a gyenge szövetkezetek tagságával a vezetés megjaví­tásának, a tsz megerősítésének ezt a lehetőségét. Nekünk, me­gyei vezetőknek is jobban kell szorgalmaznunk a kettős el­nökség szervezését, s bevált ve­zetési forma terjesztését. A legutóbb a siófoki járási párt­értekezleten hallottuk, amint Schmidt Gyula elvtárs, a köt­éséi tsz-elnök szövetkezetük eredményedről adott számot. Utána felszólalt a szomszédos Nagycsepely község tanácsel­nöke, Kolumbán Zoltán elv­társ; ő meg tsz-üknek csak a bajairól, nehézségeiről beszél­hetett. Ezt a két felszólalást hallgatva önkéntelenül is az a gondolatunk támadt, hogy milyen jó lenne, ha Schmidt elvtársék segítenének a nagy- csepelyieknek. A másik dolog, ami a mező- gazdasági termelés növelésé­nek ugyancsak fontos tényező­je, a gépesítés. Említette a be­számoló is, hogy termelőszö­vetkezeteink számottevő gép­parkkal rendelkeznek. Alig négyszázzal kevesebb csak a traktoruk, mint a gépállomá­soknak. Saj nos, ez a sok gép nem dől gozik kielégítően. Mert irányítja őket az elnök is, az agronómus is és más is. Java­soljuk, hogy egy emberre bíz­zák ezt a feladatot. Minden termelőszövetkezet jelöljön ki gépesítési felelőst. Ezeket a tsz-tagokat képezzék ki tél' tanfolyamon. A kettős gépesítésből má' problémák is adódnak. A szö­vetkezetekben a saját gépe' és a gépállomási traktoro' munkája nincs megfelelő'' összehangolva. Biztosítsa a jé rásd tanács mezőgazdasági ősz táljának illetékese, a gépáll' más igazgatója és üzemgazd’ sza — egymással is és a term iőszövetkezet gépesítési felel sével is szorosabban együtt működve —, hogy minden gép folyamatosan, a terv szerint dolgozzon. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a gépjavító hálózat rendszerének fokoza­tos és folyamatos kiépítéséről is. A hozamok növelésének to­vábbi fontos tényezője a ter­melés koncentrálása és szako­sítása. A fejlődésnek már ma is határt szabnak a kisebb ter­melési egységek. Az az általá­nos gyakorlat, hogy kisebb és nagyobb gazdaságok egyaránt termelnek ebből is, abból is egy kicsit. Kétségtelen, hogy a jelenlegi termelési rendszer is ♦szorítja őket erre, hiszen áru- . értékesítési tervükben szinte "valamennyi termék szerepel. ★Az elaprózottságot máról hol­napra nem tudjuk megszüntet­ni, de már most keresnünk kell a szakosított és egyben a gazdaságosabb termelés lehető­ségeit. Ennek legjárhatóbb út­ja a megfelelő nagyüzemi mé­retek kialakulása. A szövetke­zetek tömeges összevonásának feltételei még nincsenek meg, ezeket fokozatosan kell megte­remteni. Mielőtt erre sor ke­rülhet, addig is van, ami se­gítheti az elaprózottság fel­számolását, az árutermelés nö­velését, a gazdálkodás jövedel­mezőségének fokozását. A tsz- közi társulás és több szövetke­zet közös vállalkozása alkal­mas erre. Az egymáshoz köze­li és nagyjában azonos adott­ságú szövetkezetek társulhat­nának például vízrendezésre, a rét- és legelőgazdálkodás meg­javítása céljából; egyesíthet­nék erejüket hajtatóház, gyü­mölcstároló vagy oltványtelep létesítésére; öntözhetnék közö­sen kertészetüket; vállalkoz­hatnának együttesen szarvas- marha- vagy sertéshizlalásra, illetve húscsibe-nevelésre, ba­romfitenyésztésre. Mindezek mellett számos más területe is van az együttműködésnek. Gondos előkészítés után lehet csak ilyen vállalkozásba bele­kezdeni. Ahol a tsz-közi vállal­kozás létrehozásának termé­szeti, gazdasági feltételei adva vannak vagy rövidesen megte­remthetők, ahol kedvező alka­lom kínálkozik szövetkezetek társulására, ott egyezzünk meg az emberekkel, győzzük meg őket ennek előnyeiről, hasz­nosságáról. Végezetül szóvá kell tennem a falusi párt munkában tapasz­talható néhány rendellenessé­get. Helyenként lényeges véle­ményeltérések támadnak a párton belül, s az is előfordul, hogy némely elvtársunk nem ért egyet a párt politikájának egyik-másik tételével. Ezeken a helyeken baj van a párt poli­tikájának értelmezésével, vég­rehajtásával is. Vegyük pél­dául a lakácsai helyzetet. A pártszervezetnek több régi, le­váltott vezető is tagja. Ezek az elvtársak nem nézik jó szem­mel a helyi termelőszövetke­zet párton kívüli vezetőinek eredményes munkáját, kivált Nyári Pál tótújfalui elnökét, aki a lakócsad szövetkezetei is vezeti a tavasz óta. Pártelle- nességgel vádolták és egyéb rá­galmakat szórtak rá a Somogyi Néplapnak és a Népszabadság­nak küldött levelükben. A le­vél nyomán helyszíni vizsgála­tot tartottunk, és megvédtük az elnököt e néhány párttag tá­madásától. Miből fakadhat az ilyen probléma? Közismert, hogy a tsz-elnök a falu központi em­bere. Becsülete, tudása, rá­termettsége alapján élvezi a tagság bizalmát. Adnak a sza­vára, tisztelik, tekintélyes em­bernek tartják. Most Lakó- csán Nyári Pál elnökkel van az emberek többségének dolga. Ezért némelyik régi vezető — féltékenységből, meg nem ér­tésből vagy tudatlanságból — szemben áll vele. Nem szabad engedni, hogy a leváltott veze­tők — akik közül egyik-másik már nem is a tsz-ben dolgo­zik — szinte naponta zavarják, nyugtalanítsák az elnököt, vagy azon mesterkedjenek, hogy elvegyék a kedvét a mun­kától. Olyan elnökről van szó, aki eddig is lelkiismeretesen dolgozott a falu javára és ezért a felsőbb szervek is többször elismerésben részesítették. Eszmei harcban, esetenként szervezeti intézkedésekkel is gátat kell szabni a gáncsosko- cló törekvéseknek. Amíg ebben a dologban nem teremtünk rendet azon a néhány helyen, ahol a lakácsaihoz hasonló probléma került felszínre, ad­dig a tsz-mozgalom új, élenjá­ró vezetői nem dolgozhatnak nyugodtan, hiszen mindunta­lan azt kell nézniük, hogy nem támadják-e őket innen vagy onnan. A mezőgazdasági termelés­nek, a terméshozamok növelé­sének egyik feltétele az is, hogy az emberek a falun is nyu­godt légkörben dolgozhassa­nak. Ezért említettem meg eb­ben az összefüggésben a lakó- | csai esetet. Együttes erővel, közös összefogással iktassuk ki az ilyen zavaró körülménye­ket, és biztosítsuk, hogy elvtár­saink mindenütt egységesen értelmezzék és helyesen való­sítsák meg pártunk politiká­ját. A következő felszólaló He­gedűs Lajos elvtárs, az öregla­ki Kertészeti Tsz elnöke volt. A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. Használjuk ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségeit Fidel Castro nyilatkozata, Havamra (TASZSZ). Fidel Castro kubai minisz­terelnök a következő sajtó­nyilatkozatot tette: »Mint ismeretes, John Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke Nyikita Hrus­csov szovjet miniszterelnök­höz intézett levelében azt ja­vasolta, hogy áz Egyesült Ál­lamok az ENSZ közvetítésével történő megfelelő rendezés utón hozzájárulna a blokád megszüntetéséhez és szavatol­ná, hogy nem kerül sor in­vázióra Kuba ellen. Ismeretes továbbá, hogy Hruscsov mi­niszterelnök bejelentette: el­távolítja kubai területről a stratégiai védelmi fegyverek berendezéseit. Ezekkel a köz­lésekkel kapcsolatban a kubai forradalmi kormány kijelenti, hogy a Kuba elleni agresszió­val szentben csakis akkor lesz biztosíték — amiről Kennedy elnök beszélt —, ha a tengeri blokád megígért beszüntetésén túlmenően megteszik még a következő intézkedéseket: 1. Beszüntetik a gazdasági blokádot, valamint a gazdasá-> gi és a kereskedelmi nyomás céljait szolgáló mindazon in­tézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok világszerte alkalmaz országunk ellen; 2. beszüntetnek mindenfajta aknamunkát, beszüntetik a fegyverek és robbanóanyagok légi és tengeri úton váló szál­lít ásót és kirakodását, véget vetnek a zsoldos-betörések, a kém- és szabó törbehaio lásók megszervezésének, vagyis mindazoknak a cselekmények­nek, amelyek az Egyesült Ál-* lamok és néhány vele egy hú­ron pendülő ország területéről folynak; 3. véget vetnek az Egyesült Államokban és Puerto Ricá­ban levő támaszpontokról ki* induló kalóztámadásoknak; 4. az észak-amerikai kato­nai repülőgépek és hajók töb­bé nem sértik meg légi terü­letünket és felségvizeinket; 5. az Egyesült Államok ki­üríti a guantanamói haditen­gerészeti támaszpontot és visszaadja az általa megszállt kubai területet. Haza vagy halát! Győzni fogunk! Havanna, 1962. október 28. Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke.« (MTI) U Thant első megbeszélése Kuznyecovval Az ügyvezető főtitkár Havannába készül New York (MTI). U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára hétfőn a déli órákban — magyar idő szerint röviddel 17.00 óra után — megkezdte első tanácskozását Kuznyecov­val, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettesével. Kuznyecovot elkísérte a ta­lálkozóra Zorin külügyminisz- or-helyettes, Morozov, a Szov- tunió ENSZ-küldöttségének ..elyettes vezetője, valamint Alekszejev, a Szovjetunió ha­vannai nagykövete. Az ENSZ-ben közölték, hogy U Thant a délutáni órákban fo­gadta Garcia-Inchastegui ku­bai ENSZ-küldöttet. Előrelát­hatólag még Stevenson ameri­Inerikai ENSZ-delegátussal is tárgyal a nap folyamán. Nyugati hírügynökségek ál­ról számodnak be, hogy U Thant havannai látogatásá­nak előestéjén élénk diplomá­ciai tevékenységet fejt ki. Az ügyvezető főtitkár többek kö­zött azaal a kéréssel fordult a svéd kormányhoz, hogy bocsás­son az ENSZ rendelkezésére megfigyelőket. Stockholmból érkezett jelentések szerint a kormány eleget tett U Thant kérésének, és közölte a főtit­kárral, hogy hét katonatiszteit bocsát rendelkezésiéire az ENSZ Kubában elvégzendő feladatai­nak végrehajtásához. Kialakítottuk a helyes premizálási rendszert Amikor községünk a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lé­pett, igyekeztünk követni a VII. pártkongresszus útmuta­tását, vagyis azt, hogy dolgozó parasztjainkat véglegesen meg­győzzük az új út helyességé­ről. Céltudatos, megértő politi­kát kellett folytatnunk, hogy a lakossággal együtt formáljuk termelőszövetkezetünk életét. Ebben a munkában nagyon so­kat segítettek a párttagok és pártonkívüli aktíva tagjai. Munkánk nem volt könnyű. Meg kellett értenünk paraszt­jaink lelkivilágát, mert elein­te bizony sokan aggódtak, hogy vajon mit hoz a jövő, megta­lálják-e maguk és családjuk boldogulását az új életformá­ban. Meg kellett tanulni a nagyüzemi gazdálkodás forté­lyait, meg kellett tanulni bán­ni az emberekkel, & helyesen irányítani a gazdaságot. Visszatekintve most már lát­juk, hogy az első időben kö­vettünk el hibákat. Hiba volt részünkről, hogy nem alkal­maztuk az azóta jól bevált premizálási módszereket, nem számoltunk kellően azzal, hogy népgazdaságunknak még éve­kig szüksége lesz a háztáji gazdaságok termelvényeire. A hibát felismertük, s kiala­kítottuk a helyes premizálási rendszert. Az eredmény abban mutatkozik meg, hogy mind gabonából, rrnnd kapásokból a tervezettnél lényegesen jobb termést értünk el. Ez azt bizo­nyítja, hogy a helyesen és jól alkalmazott premizálási rend­szer növeli a parasztság érde­keltségét a termelésben, a munkában, s így emellxdik a parasztság jövedelme is. Ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk helyzete mindinkább ki­egyensúlyozott. Községünkben épülnek és szépülnek a lakó­házak, egyre jobb a lakosság ruházata, emberibb az élete. Parasztságunk bízik pártunk politikájában. Ezt bizonyítja az is, hogy községünk takarékszö­vetkezetének betétállománya meghaladta a 600 000 forintot. Parasztságunk anyagi helyze­tét mutatja, hogy állami köte­lezettségének pontosan eleget tesz, s a tanácsülés az elkövet­kezendő öt évre a legnagyobb összegű községfejlesztési hoz­zájárulást szavazta meg. Köz­ségünk legtávolabbi lakóházá­ban is villany ég, kétmilliós be­ruházással új iskola épült, or­vosi rendelőt létesítettünk, s szervezzük a törpevízművet. Ezek bizonyítják, hogy helyes az út; amelyen járunk — mon­dotta. Ezután Róna Imre elvtársi a Kaposvári Textilművek igaz­gatója emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldaton*)-r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents